Délmagyarország, 1978. június (68. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-03 / 129. szám

Szombat, 1978. jűnitts 3. 3 ea pedagógusnap alkalmából A nevelő-oktató munkában kiemelkedően tevékenykedő pedagógusokat tüntettek ki pénteken a Parlament kupo­latermében. A pedagógusnap alkalmából rendezett ünnep­ség elnökségében helyet fog­lalt Aczél György, a Minisz­tertanács elnökhelyettese és Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra, a Politikai Bizottság tag­jai, Kornidesz Mihály, az MSZMP Központi Bizottsá­gának osztályvezetője, Nagy Sándor, a KISZ KB titkára, Voksán József, a Pedagógusok Szakszervezetének főtitkára és Szűcs Istvánná, a Magyar Üttörők Szövetségének főtit­kára. Polinszky Károly oktatási miniszter köszöntötte a meg­jelenteket, s velük az ország mintegy 220 ezer óvónőjét, tanítóját, tanárját, a főiskolák és az egyetemek oktatóit, a pedagógia tudományának mű­velőit és a tanügyigazgatás­ban dolgozókat. — Pedagógusaink mind többet vállalnak magukra, nemcsak az oktatásban, a ne­velésben, hanem a gyerme­kek, a fiatalok szabad idejé­nek tartalmas kitöltésében, szórakozásuk szervezésében is. Hatalmas felelősség ez a nevelök vállán, de ez hivatá­suk, munkájuk legfőbb szép­sége, és értékének fokmérője is — hangsúlyozta. Ezt követően Polinszky Ká­roly 15 pedagógusnak átnyúj­totta az Apáczai Csere János­díjat, A Kiváló Pedagógus cí­met és jelvényt 121-en kap­ták meg. Az oktatási miniszter a pe­dagógusnap alkalmából az oktató-nevelő munkában ma­gas színvonalú elméleti fel­készültséggel kifejtett kima­gasló tevékenység elismerésé­ül Apáczai Csere János-dijat adományozott Katona Lajos­nak, a hódmezővásárhelyi 602. számú Ipari Szakmunkáskép­ző Intézet igazgatójának. A szocialista nevelés terü­letén végzett kiemelkedő munkájuk elismeréséül a Ki­váló Pedagógus kitüntető cí­met és jelvényt kapta: Daró­czi Istvánná óvodai felügye­lő, a Szeged-Tarján 1. számú napközi otthonos óvoda ve­zető óvónője; Józsa Gusztáv­né, a csongrádi Széchenyi úti óvoda vezető óvónője; Dubay Józsefné, a szegedi Móra Fe­renc általános iskola tanítója; Olajos Lajos megyei szakfel­ügyelő, a hódmezővásárhelyi Kun Béla általános iskola ta­nára; dr. Palásthy Pál, a sze­gedi Kőrösy József Közgazda­sági Szakközépiskola tanára; Ribárszki György, a makói József Attila gimnázium igaz­gatóhelyettese; dr. Szöllősi Gyula, a szegedi Bebrits La­jos szakközépiskola igazgató­helyettese. A kitüntetések átadása után Polinszky Károly fogadóst adott a kitüntetettek tisztele­tére az Országház vadászter­mében. A Szegedi Élelmiszeripari Főiskola két karán tegnap, pénteken tartották meg a pe­dagógusnapi ünnepségekét. Az élelmiszeripari kar szege­di ünnepségén adták át a Ki­váló Munkáért kitüntetést dr. Horváth Lajos tanszékvezető főiskolai tanárnak, a kar igaz­gatóhelyettesének, valamint Patkós Erzsébet szakoktató­nak. Az állattenyésztési kar pedagógusnapi megemlékezé­sét Vásárhelyen tartották, ahol ugyancsak a Kiváló Munkáért kitüntetést vehette át dr. Maksa Imre tanszékve­zető főiskolai docens, igazga­tóhelyettes és Varga Mihály főiskolai adjunktus. A Szegedi Orvostudományi Egyetem két karán csak a jö­vő héten, kedden tartják a pedagógusnapi ünnepségeket. Az egyetem kitüntetett okta­tói azonban már tegnap, az Egészségügyi Minisztérium­ban átvették a Kiváló Mun­káért kitüntetéseket: dr. Té­nyi Mária egyetemi tanár, dr. Koltai Mátyás egyetemi ad­junktus, dr. Csajtay Miklós egyetemi adjunktus, dr. Ju­lesz János egyetemi tanárse­géd és Szabó Ilona vezető testnevelő tanár. A pedagógusnap alkalmá­ból tegnap, pénteken a járási KISZ-bizottságon is kitünte­téseket adtak át — a szegedi járás legjobb úttörővezetői­nek. Az ünnepségen — ame­lyen megjelent Szögi Béla, a járási pártbizottság titkára — Lovászi József, a járási KISZ­bizottság titkára köszöntötte a pedagógusokat. Horváth Sára, a járási út­törőszövetség elnöke kitünte­téseket nyújtott ót: Űttörő­vezetői Érdemérmet Szeberé­nyi Jenőnének, a kisteleki Rákóczi általános iskola ta­nárának. Kiváló Üttörővezető lett Bitó József csengelei, Nagy Czirok Emőke röszkei és Zelei Jánosné zsombói pe­dagógus. Kiváló Ifjúsági Ve­zető kitüntetésben részesült Király Edit (Öttömös), Ko­rács Katalin (Röszke) és Szé­csényi Zoltán (Kistelek). Az országos elnökség dicsérő ok­levelét kapta: Dégi Imréné (Sándorfalva), Balogh László, Szedlacsek Ágnes (Kistelek), Bakos Balázsné (Öttömös), Stark Tivadarné (Domaszék), Fehér Lajosné (Röszke) és Vass Vilmos (Zákányszék). Nemzetközi lyermekkórns-találkezó Komlón pénteken megkez­dődött a IV. Kodály Zoltán nemzetközi gyermekkorus-ta­lálkozó. A mecseki bányász­város fellobogózott főterén Ausztria, Bulgaria. Csehszlo­vákia, Lengyelország, az NDK és Magyarország daloló lá­nyai és fiai közül gyűltek össze több mint hatszázan. A találkozó résztvevőit Gal­lusz József, a városi pártbi­zottság első titkára köszöntöt­te. Emlékeztetett arra. hogy Komlón éppen húsz évvel ez­előtt, Kodály Zoltán szemé­lyes látogatását követően keadte meg működését az ének-zenei általános iskola, amely a mester nevét viseli. A seregszemle célja, mint ed­dig, most is az egyes népek dalainak, a kortárs kórusmű­vészetnek a megismerése, Ko­dály műveinek népszerűsítése, a népek barátságának ápolá­sa a zene nyelvén. A kórusok ezután megko­szorúzták Kodály Zoltán szobrát a róla elnevezett bel­városi általános iskolában. A vasárnapig tartó hang­versenyeket Komlón a párt­székház dísztermében és Pé­csett a Liszt Ferenc hangver­seny terembea tartják. (Mii) Magyar— algériai vízügyi tárgyalások Jegyzőkönyv aláírásával pénteken Budapesten befeje­ződtek a magyar—algériai vízügyi tárgyalások, amelye­ket május 29-e és június 2-a között folytatott Gergely Ist­ván államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke Ah­med Benseriffel, az Algériai Demokratikus és Népi Köz­társaság vízügyi, földhaszno­sítási és környezetvédelmi mi­niszterével, a Forradalmi Ta­nács tagjával. Az aláírásnál jelen volt Ali Abdallaoui, Al­géria budapesti nagykövete is. A tárgyalásokon áttekintet­ték a magyar—algériai víz­gazdálkodási együttműködés eredményeit, tájékoztatták egymást a két ország vízgaz­dálkodási helyzetéről és jegy­zőkönyvben rögzítették az együttműködés fejlesztésének újabb lehetőségeit. Megálla­podtak abban, hogy a magyar szakemberek, a vízügyi kuta­tatóintézetek és a tervező vál­lalatok továbbra is részt vesz­nek Algéria vízgazdálkodási munkáiban, elsősorban a komplex fejlesztési tervek megvalósításában. Borbándi János, a Minisz­tertanács elnökhelyettese ma­gyarországi látogatása alkal­mából fogadta az algériai mi­nisztert. Ahmed Benserif elutazása előtt nyilatkozott az MTI munkatársának a budapesti tárgyalások eredményéről. Megállapította, hogy jó kap­csolatok alakultak ki a két ország között, s gyümölcsöző a vízügyi együttműködés is. Közös munkával több vízügyi létesítmény épült már Algé­riában, ahol jelenleg 235 ma­gyar szakértő nyújt segítséget az ország gazdaságának fej­lesztéséhez, s ezen belül több mint hatvan vízügyi mérnök a vízgazdálkodás korszerűsí­téséhez. Megértés, akarótérő, összefogás — Nálunk a hó is esett hajnalban, mikor elindul­tunk — újságolta Antal Gá­bor, a bajai TESZÖV fő­munkatársa, május 12_én délelőtt Szentesen a TOT zöldségtermesztési koordi­nációs bizottságának tanács­kozása előtt. — Nálunk is le kellett ál­lítani a korai szabadföldi káposzta szedését, mert a külső borítólevelek megfagy­tak — jegyezte meg erre Lóczi János, a szentesi Ár­pád Termelőszövetkezet fő­kertésze. — A homokon is fagyott. A korai burgonyát és a kiül­tetett paradicsomot jól meg­csípte a hajnali hideg — kapcsolódott a beszélgetésbe Sándor Tibor, a forráskúti Haladás Tsz elnöke. Aztán egyre több téesz­elnök, kertészmérnök, agro­nómus gyűlt körénk, hogy ki-ki beszámoljon az időjá­rás okozta károkról. Szó esett a szabadföldbe még áprilisban helyre vetett fű­szerpaprikáról, a nehezen virágzó karfiolról, s a meg­fázott karalábéról. Volt, aki a gyümölcsösöket féltette. A sok esőről így vélekedtek: „Az igaz, hogy a májusi eső aranyt ér, de a jóból is megárt a sok". * A mezőgazdaság számára bíztatóan indult az idei esz­tendő. A múlt évi eredmé­nyek alapján még nagyobb erőpróbára számítanak az üzemek. A korábbi termelési tapasztalatok alapján Csong­rád megyében is lelkiisme­retesen készültek az 1978-as feladatok teljesítésére. A szövetkezeti vezetők és a tagság igyekeztek idejében elvégezni a soron következő mezőgazdasági munkákat. Jó minőségben felszántották a földeket, és sikerült optimá­lis időben elvetni az őszi gabonát. * Szervác, a második „fa­gyosszent", még Pongrácnál is hidegebb időt hozott. Má­jus 13-án hajnalban a szege­di járás homokvidékén még mínusz 5 Celsius-fokot is mértek. — A szőlő fiatal hajtásai, a fürtkezdeményekkel együtt, átlagosan 40—50 százalékban elfagytak — tájékoztatott a fagy után Kálmán Józsefné, a járási hivatal főmunka­társa. — Az őszibarackosban csak később derül ki, milyen mértékű a fagykár. — A megye gazdaságainak bejelentése álapján közel 14 ezer hektáron észleltek ki­sebb-nagyobb fagykárt, ami az összterület 4,7 százaiéira. A kár mértéke tájegységen­ként és növényfajtánként változó — tudtam meg Kiss Lajostól, a megyei tanács főelőadójától. * Vidékünkön nemcsak a fagy okozott gondot. A rend­kívüli csapadékos május, és az esőhöz párosuló szeles idő, a naponként ugrássze­rűen változó hőmérséklet mind-mind hátráltatta a me­zőgazdasági munkák időbeni elvégzését, a soron követke­ző tennivalókat és a növé­nyek fejlődését. A Csongrád megyei TESZÖV titkárával, Ábrahám Vincével is a má­jusi gondokról beszélgettünk. A menü: hét mázsa csirke Üdülőkörzet Kiskörén Több éves előkészítő mun­ka után a gyakorlatban is megkezdődik a közép-tisza­vidéki üdülőkörzet létreho­zása — közölték pénteken Kiskörén, a Közép-Tiszavidé­ki Intéző Bizottság plená­ris ülésén, amelyen a kör­zet által leginkább érintett Heves és Szolnok megye fejlesztési munkáját tanul­mányozták. — Lehangoló a termesfc tőnek, aki lelkiismeretesen dolgozott eddig, az elfagyott szőlőt, a burgonyát és a paprikát látni. Ügy érzi, mintha kárba veszett volna minden munkája. De az élet nem állhat meg. Nincs idő a hosszú meditációkra, ke­sergésre. Most minden perc számít. Keresni kell az újabb megoldást, a nehézségek le­küzdésére. Valamikor az ilyen időjárás súlyos követ­kezményekkel járt. A mai korszerű agrotechnikai isme­retek lehetővé teszik, hogy a veszteségeket valamelyest mérsékeljük. A mezőgazda, sági üzemekben a legfonto­sabb teendő a fagytól sérült növények regenerálódásának elősegítése. Lombtrágyázás, sal, más serkentőszerek ki­permetezésével, több nitro­gén műtrágya kiszórásával gyorsítható a vegetációs nö­vekedés. Az elpusztult zöld­ségfélék helyére még mindig nem késő újakat ültetni. A terméseredmény így is elér­heti a tervezettet, ha az idő­járás kedvezőbbre fordul. A szedési időszak természetesen későbbre csúszik. Lehet még vetni rövidebb tenyészidejű kukoricát is. * Más kérdés, hogy mindez több ráfordítást igényel. A költségek növekedése újabb terheket ró a mezőgazdasági üzemekre, hiszen pénzbe ke­rül az újabb palánta, de drága a műtrágya és a nö­vényvédő szer is. Sportból vett példával: a rajthozvisz­szarendelt futónak újra erőt kell merítenie ahhoz, hogy továbbra is eredményesen versenyezhessen. Megértésre van tehát szükség, mind­annyiunk részéről, hogy az objektív károkat kiküszöböl, hessék a gazdaságok. A szö. vetkezeti parasztság akarat, ereje képes legyőzni a ter­mészeti csapásokat. Ehhez segítséget adnak a tudomány mai ismeretei is. Az eddigi veszteségeket a mezőgazda, ság még képes bepótolni, do ehhez némi támogatásra és összefogásra is szükség van. Az erőfeszítéseket minden, féleképpen értékelni kell, legfőképpen a másodszori nekifutással megtermelt ter­mékek nagyobb megbecsü. lésével. Radios Ferenc Ternelákenyebb munka ­óriás szalagon Somogyi Királyné felvétele Jókora edényekben főzik naponta az ebédet a DÉLÉP munkásszállásának konyháján. A napi négyezer adagot a négyszeres aranykoszorús Kiss E 'nö szocialista brigád tag­jai ké"zítik. A főzőüstök meTett hu-zonnyolcan serényked­nek. A méretekre jellemző, hogy például burgonyából fel­használnak egy nap 11 mázsát is, ha csirke szerepel a mentiben, akkor abból hét mázsára van szükség Gyáravatás A Medicor Művek debreceni orvosiműszer-gyárában elkészült az az 1600 négyzetméteres új üzemrész, amelyben évente 160 millió, egyszer használható injekciós tűt tud­nak gyártani. Az új üzemrészt pénteken Huszár István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese avatta feL A Szegedi Ruhagyárban az utóbbi évek legkiemelke­dőbb termelési sikerét ér­ték el a nemrégiben beve­zetett új munkaszervezési, technológiai módszerekkel. Ezek alapján az év elejé­hez képest csaknem 25 szá­zalékkal nőtt a termelé­kenység a férfiöltöny-gyár­tásnál. Ez azt jelenti, hogy a kezdeti 318 helyett meg­közelítőleg 400 öltönyt ké­szítenek műszakonként. A jó eredményekhez, az új módszerek bevezetéséhez hozzájárult a DH-munka­rendszer újjászervezése, s az ennek nyomán felszínre ke­rült javaslatok alka'mazá­sa. A vállalati' DH-tanácsba beválasztották a munkások­ból. műszakiakból, közgaz­dászokból alakított komp­lexbrijádok tagjait. A sza­bászaton —, amelyet min­taüzemmé kívánnak fejlesz­teni — a dolgozóktól mint­egy fél ezer kérdésre kap­tak választ a hiba- és vesz­teségforrások felderítésével kapcsolatban. A dolgozók vélem éri vé­nek figj'elembe vételéyel be­vezetett új módszerek közül a legjelentősebb az úgyne­vezett óriás szalagok kiala. kítása. Ezzel a korábbinak a felére csökkentették a mun­kaszalagok számát. Így egy­egy dolgozónak kevesebb műveletet kell begyakorol­nia. tehát termelékenyebbé válik a munkája. Átszer­vezték a belső anyagmoz­gatást is: a munkaszalagok­hoz kapcsolódó új, prog­ramvezérléses gözvasaló gé­pekhez pályán mozgó gurí­tókocsik továbbítják a munkadarabokat. A kivasalt, kész ruhákat automatizált szállítópályán — konvejor­soron — továbbítják a rak­tárba. így kevesebb mun­kaerő elegendő az anyag­mozgatáshoz, emellett az öltöny nem gyűrődik. A rak­tárakból gondosan konténe­rekbe — szárítótartályokba — rakva kerülnek ki a di­vatos férfiöltönyök. Ezekből az idén 170 000 hagyja el az üzemet, s jut el jelentős részben a külföldi meg­rendelőkhöz. D. B.

Next

/
Thumbnails
Contents