Délmagyarország, 1978. június (68. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-21 / 144. szám

4 Szombat, 1978. június 24. II „Mirava"-kísérlet A Szovjetunió Tudományos Akadémiája űrkutatási inté­zetében a csehszlovák tudó­soknak átadták a Szaljut—6 fedélzetén a nemzetközi le­génység által végrehajtott szovjet—csehszlovák „Mora­va"-kfsérlet kutatási anyagalt tartalmazó kapszulákat. Emlékeztetünk rá, hogy a „Morava"-kísérlet célja a kristályos szerkezetek megol­vasztásával és ezt követő megkeményedésével kapcso­latos kristályosodási folyamat törvényszerűségeinek vizsgá­lata volt. A kísérletet a szovjet szak­emberek által kifejlesztett és elkészített „Szplav" (ötvö­zet) berendezésben végezték a Csehszlovák Tudományos Akadémia Szllárdtestflzlkal Intézetében dolgozó csehszlo­vák szakemberek által készí­tett kapszulákkal. A kísérlet során két kvarcampullában elhelyezett ezüst- és ólom­kloridokat, egyvegyértékü réz és ólom kloridjait vizsgálták. Az ampullákat tűzálló acél­ból készült, légmentesen zárt hengerekbe (kapszulákba) szerelték. Az űrhajósok a kísérlet végrehajtása során a kapszu­lákat a „Szplav"-berendezés f elektromos hevítókamrájába SZTA Űrkutatási intézetének sa. A kísérlet befejező szaka­sza 6 óráig tartott. Ez alatt az idő alatt a kapszula hő­mérsékletét 15—20 °C-ra csökkentették. A „Morava"­kísérlet összesen körülbelül két napig tartott. Amikor O. Narlmanov, az helyezték, bezárták a zsilip­kamrát és végrehajtották azo­kat a műveleteket, amelyek eredményeként az elektromos hevítőkamra vákuumzónába került. Ezután a „Szplav"­berendezél vezérlőpultján be­állították a kísérlet program­Ját és bekapcsolták a hevítést, miután a folyamat automati­kusan ment végbe. Amikor a hőmérséklet elérte az £00 °C-t, ezt 18 óra hosszat fenn­tartották, hogy homogén ol­vadékot kapjanak. Ezt köve­tően a hőmérsékletet — meg­adott ütemben — 300 °C-ra csökkentették. Közben az am­pullákban végbement az anyag Irányított kristályosító­Valami elindult Tápén Ha össze kellene számlál­nom, hogy hány házban sző­nek még gyékényt Tápén, nem Jutnék nagyon messzire. Nagyon kevés asszony sze­metel már a lakásában gyé- szakreferensek kénnyel. Az emberek se jár- zsefné és Tésik nak ei bandástul, csak úgy elszólóznak pár napra va­lamelyik állami gazdaság ta­vará, hogy néhány tutaj le­gyen a háznál, hátha megkí mák miatt egykettőre fölvi­rágzott. A kis szakkör ered­ményei mellé nem fér két­ség. Szépet, jót alkotnak. Kö­zel ezt mondták a megyei Kovács J6­Józsefné is. Am nem lennénk teljesen őszinték, ha csak a szépet, a jót látnánk, észre kell ven­nünk a hiányosságokat ls, ami még nem hiba. Főként vánja az asszony. Az meg azért, mert van még idő pó­nemigen kívániu. Pedig jó tolni! Mégpedig a követke­kenyérkereső forrás lett a hajdan sok vesződséggel járó gyékényszövés. Mégis, Inkább iitókét tekernek, szatyrot hor­golnak fóként a fiatalabbak az utcán, közben beszélget­nek. Mellettük egyre többen hódolnak a divatos hlmzés­zőt: vajon Szeged környéké­nek valóban nincsen olyan hímzőhagyománya, amelyik megérdemelné az újraföl­fedezést? Gondoljunk csak a klvarrottas párnavégekre, firhangokra, kötényekre, blú­zokra és a fityulákra. Noha nek, olyannyira, hogy tavaly Szegeden nem beszélhetünk szeptember óta Molnár lm- nagybetűkkel a hímzés szo­réné tanár vezetésével 23 ta- kásának hagyományáról, pú szakkör kezdte meg mü- mégis el kell fogadnunk egy ködisét. Jobbára a saját la- egész sor motívumot a maga kasuk díszítésére készítik, a egyszerű, sajátmagából való saját örömükre, de Örülnek hímzéssel, amelyeket asszo­annak, ha másoknak is tet- nyalnk viseltek, vagy laká­szlk. A közel egy esztendős saikat díszítették, tehát folk­munka gyümölcsének kis há- lorizálódtak! Ezen szegedi és vyada, annak is a színe-java Szeged környéki darabokból látható most a tápéi müveló- órlz néhányat múzeumunk, dési ház klubtermében. A de féltett kincsei között tart­mlndössze negyven kiállított ja számon Molnárné férje, darab fele-fele arányban ka- Molnár Imre is. a tápal hon­locsai, a másik fele meg me­zőkövesdi hímzés. Valameny­nyit olyan kezek készítették, amely kezek alig néhány év­tizeddel ezelőtt még gyé­kényt szőttek; sodrottak, selymeztek, hasítottak. Most meg szépen hímeznek! — A November 7. Művelő­dési Központ támogatásával eljutottunk már Kalocsára, Mezőkövesdre. Szegvárra és Hódmezővásárhelyre ts ta­pasztalatcserére. Ezek a lá­togatások kölcsönösek. Tag­jaink között van általános és középiskolás, üzemi dolgozó «•* nyugdíjas. A munkadara­bokat, az előnyomottasokat mindenki megveszi, ugyanígy a hozzá való fonalakat is. Annak beszerzése leginkább az én dolgom — , mondja Molnár Imréné —, de min­dig úgy vásárolunk, ahogyan közösen döntünk. Miután min­den együtt van. megbeszél­jük. k:-<v milyenre készül­jön. Szakkönyvekből Is néz­zük. jómagam pedig tovább­képzésre Járok,. így segítünk egymáson. Az egyéni alko­tásokon túl vannak közös munkák Is. így ez a kis házl­klállítás valójában kereszt­metszete kis közösségünk egyévi „termésének". Nagyon nagy az érdeklődés, sok a je­lentkező, de kicsi a hely. Nem ls tudom, hogy lesz ezután. Igen. ez örökös gond a tá­pal művelődési házban. S lám, ebben a nagy hely­hiányban mégis elindult Tá­pén valami. Egy szakkör, amelyik a divatos kalocsai es más táj béli színek, íor­Ismereti szakkör gyűjtemé­nyében. Vegvük elő azokat is, és a valóban' szép vidé­kiek mellé merjük kézbe venni a magunkét is. Hiszen az egyszerű is szép tud len­ni. s ezt a kis szakkörnek kell pótolni. Ifj. Lete József igazgatója a kozmikus kap­szulákat átnyújtotta Vladis­lav Stouracnak, a CSTA Szi­lárdtestfizikal Intézete igaz­gatójának, megjegyezte, hogy az űrtechnológia területén a közös nemzetközi munkálatok első biztató lépései után a ,.Morava"-kísériet újabb fon­tos szakasza következik: az egyedülálló kozmikus lelté­telek között előállított anya­gok szerkezeti es fizikai-ké­miai tulajdonságainak elem­zése. Narimanov további si­kereket kívánt a csehszlovák szakembereknek. « Az anyagokat és a kísérle­tet úgy választották meg, hogy választ tudjanak kapni egy sor Időszerű tudományos, technikai és technológiai kér­désre. A tudósok remélik, hogy új Információkat kapnak a különleges optikai, elektro­optikai tulajdonságokkal ren­delkező anyagokról. A szovjet és a csehszlovák tudósok bíznak abban, hogy közös munkájuk megnyitja az utat az anyagok kozmoszban való előállítása előtt. (BUDA­PRES3 — APN.) A, Szcvasztyanova Vasúti kocsik — autóknak Minden gépkocsigyártó vál­lalat megválasztja termékei szállításának módját. Egyes cégek különleges közúti jár­műveken szállítják termékei­ket, a Kamaz és a Lada gép­kocsikat például speciális ha­jókon szállítják. A legtöbb gyártó azonban a hagyomá­nyos formát, a vasúti szállí­tást alkalmazza. A Ceská Lt­pa-i Vagongyár ls megkezdte a személyautók szállítására alkalmas különleges vasúti teherkocsik gyártását. Len­gyel üzletfelek megrendelésé­re a gyár dolgozói az Idén 400 Ilyen vagont gyártanak, amelyeket a FIAT 125p és 126p személyautókat szállít­ják majd. Az új típusú va­gon a FIAT 126p szállítására a legalkalmasabb. Ezeket a gép­kocsikat ugyanis keresztben ls el lehet helyezni a vagon­ban, s ily módon még egyszer annyi személyautó szállítható rajta, mint amennyi FIAT 125p személygépkocsi. PRESS — ORBIS.) (BUDA­Magyarországon a mező­gazdasági termelés és az élel­miszeripar megteremtette a kiegyensúlyozott élelmiszer­ellátás lehetőségét. Az egy­kori sok-sok nélkülözés után ma már ott tartunk, hogy túlságosan is nagy az az át­lagos kalóriaérték, amit el­fogyasztott élelmiszerünk tartalmaz. Szerencsére az utóbbi években már sokan felis­merték, hogy milyen veszé­lyekkel jár a szervezet szá­mára a felesleges teher. A népélelmezésben eljutottunk annak felismeréséhez, hogy a táplálkozás korszerűsítése egyik legfontosabb feladattá vált. Az egészséges táplálko­zás azonban csak akkor kép­zelhető el, ha az élelmiszer­termelés ki tudja elégíteni a biológiailag értékesebb táp­lálékból az Igényeket, tehát erőteljesen csökkenthető a zsiradék, és a szénhidrát mennyisége, és növelhető az állati eredetű fehérje, és a vitamin tartalmú élelmisze­rek fogyasztása. Megduplázódott a választék Az ötödik ötéves tervben az élelmiszer-iparnak1 egyik feladata éppen az, hogy fokozza a táplálkozás élet­tani szempontból értékesebb élelmiszerek termelését, ugyanakkor alkalmazkodjon a keresletváltozáshoz, még­pedig úgy, hogy jelentősen bővüljön a választék. Vall­juk: a család, a gyermek, a munkahely, a társadalom ér­deke a nők munkájának a megkönnyítése. A fejlődést mindenesetre Jelzi, hogy a legutóbbi 18 esztendő alatt, az élelmiszeripar megdup­lázta az élelmiszerek válasz­tékát. Az 1960-as évek ele­jén még csak 1800—1900, ta­valy pedig már 4000 élelmi- . ' szert és élvezeti cikket ál- Egyenletes, Iított elő élelmiszer-Iparunk. »„;nx,ínl,»» Szinte minden termékcso- 1° minosegben portban gyorsuló ütemben nő az iparilag feldolgozott, konyhakész áruk aránya. Ez nemcsak a zöldség, és gyü­mölcskonzervek esetében igaz. Ezt bizonyítja, hogy a különböző húskészítmények, édesipari termékek, tejter­mékek forgalma is jóval gyorsabb ütemben nő, mint a tőkehúsé. Illetve a nyers cukoré, vagy a tejé. Ez azon­ban még nem jelenti azt, hogy elégedettek lehetünk a választékkal, a minőséggel és a csomagolással. a dobozolt sonka, a marha­hús, a minőségi bor, a pap­rika, a méz keresett termék mindenütt. Ahhoz azonban, hogy a világpiacon még több terméket el tudjunk adni, a kivitelre kerülő élelmisze­rek körét bővíteni, válasz­tékunkat sokszínűbbé kell tenni. Ezért is hívta fel a figyelmet a párt Központi Bizottságának márciusi ha­tározata arra, hogy a ver­senyképesség fokozása szük­ségessé teszi a piac változó igényeihez való fokozatos alkalmazkodást, a választék bővítését, a termékek jó mi­nőségét, és azok állandósá­gát. Termékeinknek ugyanis küzdelmes versenyben kell helytállniuk a világpiacon. Mert gondoljuk csak meg: az NSZK-ban kolbászból és szalámiból 350 féle kapha­tó. Es ebből csak három a magyar, a gyulai kolbász, a csípős paprikás szalámi és a Plck szalámi. Igaz. ezek a termékek keresettek, de ha többet akarunk eladni, akkor kolbász és a szalámi­félék választékát is bővíte­nünk kell. Az Igazság természetesen az, hogy a választékbővítés pénzbe kerül. Például a fő­városban oly keresett jog­hurthab is francia licenc alapján, külföldi berendezé­sekkel készül, ha többet aka­runk gyártani, akkor újabb berendezések vásárlása szük­séges. A gyárt.v.á.vy fejlesz­tést mégis meg kell valósi­tan!. mert csak így lehet az egészséges táplálkozáshoz nélkülözhetetlen tejtermék­forgalmat növelni. Ha több jó minőségű sajtot, joghur­tot, kefirt gyártunk, csak ak­kor közelíthetjük meg fo­gyasztásúén a fejlett táplál­kozási kultúrájú országok színvonalát Természetesen tás növeléséhez t fogy asz­nem kell mindenütt feltétlenül a vá­lasztékot bővíteni. Legalább ennyire fontos a minőség, mégpedig az egyenletes mi­nőségű árutermelés. Ismert például, hogy a húsipar 65 féle termékei gyárt. Nagy a választék egyebek között kolbászfélékből, felvágottak­ból, sajtokból. Csakhogy ezek nem mindig kaphatók; a boltok technikai felszerelése, nagysága nem teszi lehető­vé a teljes választék árusí­tását. Körültekintőbb szar­vezéssel, nagyobb gondos­sággal azonban még így is többféle árut lehetne tartani az üzletekben. A húsipar termelésének megítéléséhez tartozik az is, hogy a nagy választék nem mindig jár együtt a jó minőséggel. Ezen a területen a belföldi ellá­tásban ma már nem a vá­laszték bővítése a legfonto­sabb feladat, hanem a meg­levő termékek minőségének a javítása. Ez nem mond el­lent annak, hogy például a húsiparnak is nagyobb gon­dot kellene fordítania a ház­tartási munka könnyítésére. A vevők kívánságának ak­kor tehet eleget, ha növeli a konyhakész húsok és a szeletelt, kis egységbe cso­magolt, különböző húsré­szek termelését, és forga­lomba hozatalát. Az élelmiszer-termelés fo­kozása lehetővé teszi mind a belső ellátás 'javítását, mind az összkivitel negyed részét kitevő mezőgazdasági és élelmiszerexport növelé­sét. Mindenesetre az bízta­tó: a mostani tervidőszak­ban több új élelmiszer-fel­dolgozó üzem épül, a ré­giéket modernizálják, s ezls hozzájárul ahhoz, hogy ki­alakuljon az összhang a me­zőgazdasági termelésben, a feldolgozásban, jobb, korsze­rűbb, választékosabb termé­keket gyárthasson. Cserkút! Ferenc Küzdelmes versenyben helytállni Nagyon sok termékünk vi­lághírű. A magyar szalámi, Á közkedvelt villamos A Német Demokratikus közlekedésben: még ebben az Köztársaságban a legfonto­sabb városi közlekedési esz­köz továbbra is a közkedvelt villamos. Jelenleg a villamo­sok naponta három és fél millió utast szállítanak. A 27 évben a 2000. kocsit ls leszál­lítják Csehszlovákiából. Az ország közúti közleke­désében foglalkoztatottak 81 százaléka, 28 000 dolgozó a villamosvasútnál dolgozik. A város és község sínhálózata menetjegyárak minden nyll­1600 kilométer hosszú és 147 vános közlekedési eszközön vlllamosvonalon 4400 motor- évek óta változatlanok ma­kocsi és pótkocsi közlekedik, radtak. A jegy ára egy vo­A korszerű csehszlovák nalon 20 • pfennig. (BUDA­Tatra-vlllamosok beváltak a PRESS — PANORAMA.) Gémes Eszter: Mindig magam 35. Mindenki belehajolt, mikor bicskára szúrták a falatot, meg mikor a kenyeret, krumplit mártot­ták a piros lébe. De csak mindenki maga elől ev-.tt Jó Is ez a csapatos paprikás, hogy min­den része benne van a birkának, minden testré­szének más-más Ize van, és ha mind együtt fői, igy kapja meg a tökéletes ízt. Rékasi sajnálatá­ra én nem ettem, mert én sem a birkát, sem a halat soha nem ettem, de nem is eszem! Miska levette a kocsiról a tizenkét literes klshordót. Amit megittak, megitták, a többi meg ottma­radt. A számadó leterítette a szűrt, a hordót a szűr­re, kihozta a lopótökőt, meg a kostökzacskót, iszogattak a rücskös pohárból. A kostökzacskón lógtak a réz plpaszurkálók. Megtömködték a pi­pákat szűzdohánnyal, megszurkáltúk. parazsat hoztak a húsfózés alól, rátették. lecsukták a kupa­kokat. eregették a kékes bodor füstöt. Félkönyök­re dőlve, csak most kezdődött a beszélgetés. Nem is soká tartott az a beszélgetés, igencsak a be­tyárokról folyt, hogy erre hogy mit csináltak. Átváltottak nótázásra, olyan pirosak voltak, mint a piros bor, amit iszogattak. Minden nótánál el-. érzékenyültek, sírtak Ilyen nóták mentek ná­luk: Káka tövén költ... Néztek össze, hullt a könnyük, daloltak, ittak. Négy óra tájon kezdett a csorda mozogni. Meglátszott, hogy itt is, ott is emelkednek a vil­lák a magasba. Még nincs hiba, mondja a szám­adó, majd ha a kolompos mozog. Eközben megér­kezett a két bojtár. Gyertek, gyerekek, húzzatok be ebbül a jó pirosból, mert indul a csorda. Két­két rücskössel adott nekik, akkorra felállt a ko­lompos, indult előre. Egy percig sem maradt fek­ve egy marha sem. Haladjatok legeltetve, egész a káptalanságig. Újra pipatömés lett. Ismét mondja Rékasi: szűz dohány! Fináncnak még szellője se érte. Egv csanyi koma hozta, mög ls vöttem mind az egész zsákkal. Köll! Hároman járunk rá. Hogy a tűz elhamvadt, most már ko­hataplóval gyújtották meg a pipákat. Beszélgettek, nem volt ott arról szó, hogy ez ilyen drága, ezt nem lehet kapni, ml lesz ve­lünk? A beszéd szép halkan ment, nem vágtak egymás beszédébe, mindenki tudta, mikor kerül rá a sor. Mikor lehet neki szólni. A beszédtéma a betyárokon kívül: mit beszélt a drótos a stá­jerekről, mit beszélt a sógor (a bolgár) Boszniá­ról. a vllágiáró arról, hány hajó süllyedt el. Na­gyon friss volt még a Titanic elsüllyedése, még eleve nem foglalkoztak vele. A gyűrüárus barátok a hegvhelyekről beszéltek. Egy üldözött katona lá­zadásáról. Egy hírgyűjtő azt beszélte el, hogy égett le Amerikában egy nagy színház, hogy taposták agyon egymást menekülés közben. Mit látott a csillagok járásából? Kifogyhatat­lan volt egy pásztorember a beszédből. Nála so­kan szállásoltak, ha odaértek, tanyák messze es-: tek, igencsak itt kértek szállást. A pásztorember meg szívesen adott, mert ezáltal hírt hallott Nem volt más olvasnivalója a tanyai embernek, csak a kalendárium, meg a biblia! Elő emberek­től vették a híreket meg hetenként a paptól, de ezek aztán eszükbe lettek zárva, bármikor el tudták beszélni. — Rékasi bátyám 1 Ott az erdő alatt abba a zöld sásba, mi van? — Hát húgomasszony, ott vannak bíbicök, mög szárcsák. A szárcsák a déli oldalon tanyáz­nak. — Én mögnézöm fikett — Ahogy ájtatosságod megengedi, úgv csiná­lod! Láttam, Rékasi elmosolyodik. Elmentek, a bí­bicek fiai már topogtak, röpködtek, le-leestek, vidultam rajtuk. De nem sokáig tartott a vigas­ságom. mert az anyabíbicek, mint a felhő, a te­jem fölé tornyosultak, úgy elzavartak onnan, még vissza se mertem nézni. Ha el nem jövök, tán a szemem is kiverik. Hát ezt nevette Rékasi. Ami a kocsiülés alatt volt élelem, füstölt hús, sajt, kalács, kipakoltuk, a bort átöntöttük Réka­si csobolyójába, a nap fahegyben volt, elindul­tunk hazafelé. Az én zavaros, lázadó lelkemet az egyszerű ember beszéde, életkörülmenyei. a csorda látása, a puli hasznossága, hűsége, délben az egész pusztán látszó délibáb, a fiaikat védő madarak, minden, minden olyan tisztára, üdí­tőre balzsamozta, hogv Ismét azt gondoltam: Jó élni! Hazaértünk, az én uram mégsem Jött meg. Én már nem is bántam, éltem köztük, mint családtag, így ls jó volt. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents