Délmagyarország, 1978. június (68. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-21 / 144. szám

2 Szombat, 1978. június 24. Megkezdődött a IKSZ XI. kongresszusa • Belgrád (MTI) Az új-belgrádi „Száva" központban kedden délelőtt összeült a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének XI. kongresszusa. Munkáidban mintegy 2300 küldött vesz részt Meghívott vendégként több mint 100 kommunista, szocialista, szociáldemokrata, illetve más demokratikus és haladó párt, valamint nemzeti felszabadítási mozgalom delegációja van jelen. A kongresszuson az MSZMP KB küldöttségét Huszár István, a Politikai Bizottság tagja vezeti. A magyar pártküldöttség a Központi Bizottság nevében átadta az MSZMP (résos üdvözletét a JKSZ XI. kongresszusának. Az üdvözlet többek között megállapítja: „A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége közötti kapcsolatok az internacionalista barátság jegyében töretlenül fejlődnek. Pártjaink elvi alapokon nyugvó együttműködése jó feltételeket teremt népeink és országaink sokoldalú politikai, gazdasági, kulturális, tudományos kapcsolatainak fejlesztéséhez és szüntelen gazdagításához." A küldöttek hosszan tartó tapssal köszöntötték és meleg ünneplésben részesítették Joszip Broz Titót, a JKSZ élethoszsziglan megválasztott elnökét. A legmagasabb pártfórum elnökségének és munkaszerveinek megválasztása után egyhangúlag elfogadták a napirendet. A kongresszus megnyitó ülésén Edvard Kardelj, a JKSZ elnökségi tagja elnökölt, és köszöntötte a külföldi vendégeket. A küldöttek ezután nagy tapssal fogadták a szónoki emelvényre lépő Joszip Broa Titót, a JKSZ elnökét. Joszip Broz Tito referátuma Joszip Broz Tito referátumában megállapította: A szocializmusért vívott küzdelemnek jelentős szakaszát képezi a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének XI. kongreszszusa. Annál is inkább, mert a jugoszláv kommunisták legnagyobb munkajellegei megbeszélésüket kiemelkedő eredményekkel, a társadalmi élet, a munka és az alkotás valamennyi területén kifejtett gazdag tevékenység pozitív mérlegével várják. Tito .elnök a nemzetközi viszonyok mai helyzetéről szólva hangoztatta: A szocializmust már régen nem korlátozzák az országhatárok. A szocializmus erői világszerte fejlődnek. Legszélesebb körben érvényt szerzett a szőri allsta társadalmi viszonyok különböző, és új utakon és formákban való építésének elve, gyakorlata. Joszip Broz Tito ezt követően az el nem kötelezettek mozgalmának jelentőségét méltatvá kijelentette: „Az el nem kötelezett országok, amelyek a vtlágközösség többségét alkotják, a népek jobb és emberibb életéért vívott harc élevonalában vannak". A JKSZ elnöke hangoztatta, hogy „Mi mindig nagy jelentőséget tulajdonítottunk a két nagyhatalom, a Szovjetunió és az. Amerikai Egyesült Államok viszonyának, és támogattuk a közöttük kialakult enyhülést, A két ország viszonyában beállt javulás egy időszaka után az utóbbi időben ismét a rosszabbodás jelei mutatkoznak. A kölcsönös kapcsolataik javitása nemcsak e két ország tartós érdekelt szolgálja, hanem az egész nemzetközi közösség létérdekeit is". A JKSZ kívánatosnak tartja, hogy a munkáspártok és általában a haladó pártok és mozgalmak között az egyenjogú véleménycsere folytatódjék és kiterjedjen a társadalmi haladásért és szocializmusért, a nemzetközi politikai és gazdasági viszonyok demokrtizálásáért folyó küzdelem valamennyi tényleges kérdésére. Megítélésünk szerint az utóbbi években a munkásmozgalomban fokozódtak a pozitív jelenségek és törekvések. Sok kommunista és munkáspárt, például Nyugat-Európában jelentős nemzeti politikai erővé növekedett. Ezek a pártok önállóan és alkotó módon munkálkodnak azon koncepciójuknak a kialakításában, amely a kapitalista társadalmi viszonyok jelenkori válságának konkrét történelmi feltételi között a szocializmusért vízott küzdelmük alapjául szolgál. Tito ezután a leszerelés kérdéseivel foglalkozott. A leszerelés kérdése a nemzetközi viszonyok legfontosabb problémáinak egyike. A fegyverkezési hajsza egyre szélesebb méreteket ölt, s kevés az o'yan ország, amelyre ilyen vagy olyan módon nem terjedt ki. Az egész nemzetközi közösség érdekelt a fegyverkezési hajsza r megszüntetésében, hiszen a versengés egyre ltíkább Igénybe veszi mind a fejlett, mind a fejlődő országok gazdasági és emberi képességeit. Magától értetődő, hogy a végső cél a hatékony ellenőrzéssel történő általános és teljes leszerelés. Az ENSZközgyűlés rendkívüli leszerelési ülésszakának megtartása Igen jelentős lépés azoknak a kísérleteknek a soréban, hogy megkezdődjön e probléma oly módon való rendezése, amely szem előtt tartva a fennálló realitásokat, fokozatosan általános és teljes leszereléshez vezet. Az elnök ezután az ország belső helyzetét elemezte, majd referátumát a kővetkezőképpen folytatta: A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége X. kongresszusa világos állásfoglalásaival mozgósította a kommunisták szövetsége tagságát és a társadalom valamennyi szocialista erőit, kitartó munkával sikerült megszilárdítanunk a kommunisták szövetsége eszmei-politikai és akcióegységét. Ez döntően hozzájárult a dolgozók szociális helyzetének megszilárdításához, a szocialista önigazgatási rendszer egészének érvényesüléséhez és stabilitásához. A kommunisták szövetségének a demokratikus centralizmuson alapuló eszmeipolitikai és akcióegysége, a jövőben is, akárcsak eddig, sikereink és győzelmeink záloga lesz. Ez az egység alkotja az önigazgatáson alapuló szocialista társadalom további fejlődésének, valamint a Jugoszláviában élő nemzetek és nemzetiségek elmélyülő egyenjogúságának, testvériségének és egységének lényeges feltételét. Ezzel összefüggésben hangsúlyozni kívánom, hogy a Jugoszláv Kommunisták Szö. vétségé Központi Bizottsága az elmúlt Időszakban egységes volt és maradt a szocialista önigazgatás és a külpolitika valamennyi fontos kérdésében. Magától értetődik, hogy soraink eszmei és akcióegységét továbbra is fokoznánk kell, éspedig elsősorban a mindennapi munka során. Csakis így szerezhetjük meg mindig újra és újra a dolgozók bizalmát, minthogy minden új korszakban magát az egységet is újra és újra kell építeni és tanúsítani. A X. kongresszuson kijelölt feladatok végrehajtásában kifejtett sikeres tevékenység még inkább fokozta a dolgozóknak a JKSZ irányvonalába és politikájába helyezett bizalmát. Ez lényeges hatással volt a kommunisták szövetsége fejlesztésére, hiszen az eltelt időszakban csaknem 700 ezer taggal gyarapodott a JKSZ. Úgyhogy 1977 végén 1 millió 629 ezer 29 tagot számlált. Jelentős körülmény, hogy az újonnan felvett tagok túlnyomó része, több mint 71 százaléka fiatal. A JKSZ kongresszusa Tito referátumának elhangzása után megkezdte az előterjesztett dokumentumok fölötti vitát. Buda p est—Va rs ó Megjár—lengyel együtt ni ukecles Magyarországon és Lengyelországban egyaránt folyik a kejölt társadalmigazdasági program megvalósítása. A két ország olyan feladatok megoldását vállal, la, melyek nemcsak hogy hozzájárulnak anyagi-müszakl bázisának gyorsabb fejlődéséhez, hanem befolyást gyakorolnak a KGST-tagúllamok szocialista gazdasági integrációjának egészére is, s utat nyitnak az újabb, tartós gazdasági kapcsolatok előtt. Az 1971—1975. közötti esztendők a magyar—lengyel árucsere-forgalom, valamint a szakosítás és kooperációs együttműködés dinamikus fejlődésének ével voltak, a kétoldalú szerződések célkitűzéseit több mint 20 százalékkal teljesítettük túl, s a kölcsönös forgalom értéke elérte az 1,7 milliárd rubelt. A következő 5 évre szóló új szerződés további 54 száza, lékkai kívánja növelni a forgalmat. A tavalyi eredmények azt bizonyították, hogy ezek a célkitűzések reálisak A Magyar Népköztársaság külföldi kereskedelmi parti nerei között Lengyelország az ötödik helyet foglalja el. A lengyel kereskedelem listáján a magyarok az áruforgalom nagysága terén a 11. helyen állnak, a KGST-országok között pedig a negyedikek. Lengyelország jelenleg a következő fontosabb árucikkeket importálja Magyarországról: beruházási javak, vegyipari, könnyűipari és élelmiszeripari gépek és berendezések, mezőgazdasági, vendéglátóipari és hűtőipari berendezések, korszerű szer. számgépek, gépjárműipari alkatrészek, orvosi műszerek és berendezések, rádióelektronikai és erősáramú' elektrotechnikai termékek, timföld, bauxit, petrolkémiai termékek, alumínium, valamint alumínium félkész és késztermékek, vegyianyagok, élelmiszeripari termékek (kukorica, búza, gyümölcs és zöldség. bor, paprika), pamutanyagok, kötöttáruk, bőrcipők, gyógyszerek, bútorok, sport- és turisztikai cikkek. De vasúti kocsik, komplett sertés- és szarvasmarha-hizlaldák, autóbuszok és személyautók ls szerepelnek ezen a listán. Magyarország a következő árucikkeket kapja: személyvagonok, személy- és teherautók, mezőgazdasági repülőgépek, építőgépek, elektrotechnikai termékek, szerszámgépek, mezőgazdasági gépek. A gazdasági együttműködésben nagy Jelentőségű tény a lengyelek által épített hatalmas, korszerű kabal cukorgyár, mely a termelő, munka megkezdése után az 1979—80-as cukorrépaszezonban a magyar cukoripar termelési kapacitásának 20 százalékát adja majd. A lengyel épitők 12 városi létesítményt emelnek Veszprémben — iskolákat, mozikat, áruházakat, városi mosodákat —, de jelen vannak a Paksi Atomerőmű építkezésén is, s több fontos gazdasági létesítményt építenek fel Leninvárosban. Végül pedig meg kell említeni a lengyel kikötőkön keresztül a nagyvilágba áramló magyar úrutranzltot is. Igen jelentős a kölcsönős Magyar lámpagyár épül Vietnamban • Budapest (MTI) A Hanoi melletti Rang Dong városban a következő években magyar közreműködéssel épül fel Vietnam legnagyobb fényforrás gyára. Az erről szóló 25 millió rubel 'értékű megállapodást a napokban írta alá az Egyesült Izzó vietnami partnerével. Az Egyesült Izzónak ez lesz eddigi legnagyobb külföldi vállalkozása. Korábban komplett lámpagyárakat szereltek fel egyebek között Indiában, Irakban, Indonéziában, Szíriában, Iránban és Thaiföldön. A most aláírt megállapodás alapján a hazai fényforrásipar legnagyobb iparvállalata az Izzó, jövő év közepére készíti el a vietnami fényforrásgyár terveit, műszaki dokumentációit. A termelőüzemeket 1980-tól építik, illetve szerelik fel. A Vietnamban felépülő fényforrásgyárban évi 36 millió különböző típusú lámpa kerül majd le a futószalagokról. Ily módon nemcsak a belföldi igényeket elégíthetik ki, hanem a környező országokba is exportálhatnak. Az új létesítmény személyzetét az Egyesült Izzó magyarországi gyáraiban képezik ki. kooperáción alapuló szállítás, amely már az egész forgalom 25 százalékát teszi ki. Jelenleg egy tucatnyi Kooperációs szerződés megvalósítása folyik, többek között a gépjárműipar, a műanyag-és alumíniumipar, szerszámgépgyártás területén. Már évek óta szépen fejlődik az együttműködés a Wroclaw melletti Jelczben levő autógyár és a győri Rába Magyar Vagonés' Gépgyár, valamint a Csepel Autógyár között. A jelezi teherautókba Rábu hátsóhldak és csepeli kormányszerkezetek kerülnek. A magyarok kiveszik részüket a népszerű lengyel kisautó, a FIAT 126 P gyártásából is, hat Igen fontos, műszaki szempontból rendkí. vül bonyolult alkatrészt szállítanak a mostani ötéves tervben, összesen 50 millió rubel értékben. Egy másik példája az együttműködésnek az az 1973-ban aláírt szerződés, melynek értelmében Lengyelország pvc-port kap, s cserébe a magyarok polleszter selyemhez jutnak. A magyar—lengyel együttműködésre csak néhány példát hoztunk fel. Hiszen ismeretei: kongeráció szerződéseket kötött a két ország szerszámgépek, orvosi beren. dezések és felszerelések, gyógyszerek gyártására ls, a Lengyelország magyar timföldet ls kap hamarosan, melyért kész alumíniummal fizet. Igen sokat lehetne még beszélni és írni a magyarlengyel együttműködésről. A gazdasági együttműködés, a magyarok és lengyelek közötti baráti száluk létrejöttét és megerősítéséi szolgálja, s tartós kapcsolatok kialakulásához vezet az egyes termelőüzemek és azok dolgozói között. Példaként szolgálhat a százhalombattai petrolkémiai kombinát, és a plocki olajfinomító; a szé. kesfehérvári könnyűfémmű és a sziléziai Ketyben levő hasonló profilú üzem; sazok a Somogy megyei termelőszövetkezetek, melyek rendszeres tapasztalatcserét folytatnak a varsói és a ciechanowi vajdaság területén levő termelőszövetkezetekkel és állami gazdaságokkal. A példákat sokáig lehetne sorolni. S mint ebből a rövid áttekintésből is kitűnik: országainkban fejlődik a termelési kapacitás és a munkamegosztás. A magyar és a lengyel gazdasági élet jelene sokat ígérő távlatokat nyit a jövőbeni együttműködés előtt J. R. L.ÁZAR-INTERJÜ ATRYBUNA LUDUBAN A Trybuna Ludu, a LEMP KB lapja keddi számában első oldalán induló anyagként fényképpel illusztrálva közli, azt az interjút, amelyet Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke a magyar párt- és kormányküldöttség közelgő lengyelországi látogatása alkalmából adott a tap főszerkesztő-helyettesének. TUDOMÁNYOS FÓRUM A bonni Beethoven-haliéban kedden délelőtt a helsinki záródokumentumot aláíró 35 ország küldöttségeinek részvételével megkezdődött az európai biztonsági és együttműködési értekezlet keretei között megrendezendő tudományos fórum előkészítő szakértői értekezlete. Az előreláthatólag több hetes tanácskozáson részt vevő magyar küldöttséget Papp Istvanné külügyminisztériumi É rAdiötelex tanácsos, főosztályvezetőhelyettes vezeti. KADHAFI CSEHSZLOVÁKIÁBAN Moamer él-Kadhafi ezredes, líbiai elnök kedden Prágába érkezett hivatalos, öaráti látogatásra, amellyel Gustáv Husák csehszlovák köztársasági elnök meghívásának tesz eleget. SZOT-K U LDÖTTSÉG MADRIDBAN A Munkásbizottságok Szakszervezeti Szövetségének meghívására Duschek Lajosnénak, a SZOT titkárának vezetésével kedden SZOTküldöttség utazott Spanyolországba. A magyar szakszervezeti mozgalom képviselői a munkabizottságok szerdán Madridban megnyíló 1. kongresszusán vesznek rész' BÍRÁLT — LEVÁLTOTTÁK Az egyiptomi külügyminiszter hétfőn megfosztotta tisztségétől és hazarendelte állomáshelyéről az ország lisszaboni nagykövetét, aki külföldi hírügynökségnek adott nyilatkozatában néhány órával előbb éles bírálattal illette Szadat elnök politikáját. Szaad Eddin Sazli tábornok. aki az 1973-as háború idején vezérkari főnök, majd országának londoni nagykövete volt, és ezt követően nevezték ki lisszaboni nagykövetté — hétfőn közzétett nyilatkozatában megbélyegezte Szadat külónutas politikáját. AZ INDIAI (MARXISTA) KP KB NYILATKOZATA Üj-Delhiben ülést tartott az Indiai (marxista) Kommunista Párt Központi Bizottsága. Az elmúlt két nőnap bel- és külpolitikai eseményei áttekintéséről szóló nyilatkozatában a Központi Bizottság elítélte a zaire-1 francia behatolást MINDEN . IDEGCSILLAPÍTÓNAL TÖBBET ÉR... LAKÁSBIZTOSÍTÁS! \