Délmagyarország, 1978. május (68. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-16 / 113. szám

KeíKI, 1978. májos 16. 3 Mindig változtatni Sok újítóval beszélgettem már, de egytől sem hallottam olyasmit, hogy csupán az anyagiak miatt törte volna a fejét valami változtatáson, újításon. Valószínű, hogy csak pénzért nem is lehet kihozni senkiből sem az ötletet, a megvalósítást. Ügy van ez is, mint a humorista szerint az a labdarúgó, aki gyengén focizik, s hiába adnának neki több pénzt, a játéka azzal nem változna. Az újszegedi szövőgyárban szervezetten foglalkoznak az újítókkal, bár ennek a területnek is megvan a törzsgárdája, mégis sokan belekóstolnak az újítási munkába. Ezt segíti elő a mozgalom első lépésének számító ötletnapok megszervezése. Az újítok segítője Kotogány Ádámné, aki ugyan kijelenti, hogy ő csupán az adminisztrációt intézi, • legfeljebb a gyors ügyintézéssel támogatja az újítók tevékenységét. Az újítási előadónak nincs döntési joga, az üzemvezetők, a műhelyek vezetői, műszaki szakemberek bírálják el a benyújtott javaslatot, majd az egyszemélyi elbíráló mondja ki az igent vagy a nemet Ez utóbbi a szövőgyár főmérnöke, Bakó László. Kettőjükkel beszélgettem legutóbb, s érdeklődtem a gyár újítási eredményeiről. Kotogányné fölütötte az újítási naplót, s beszámolt a legutóbbi bejegyzésről. — A X. Pártkongresszus nevet viselő szocialista brigád, amelynek a vezetője Makovics István szakmunkás, nyújtotta be javaslatként, hogy a kikészítőben, a pácfőző helyiségben az írfőző kádak fölé fix és nyitható fedőt készítsenek. Tulajdonképpen egy ötletnapon mondták eí javaslatukat, melyet akkor díjaztunk is, s javasoltuk, hogy nyújtsák be újítási javaslatként elképzelésüket — Mit jósol a javaslatnak? — Véleményem szerint elfogadják, hiszen sok gond van az írfőző kádakkal, sőt ott mérgező hatású gázok is párolognak, s remélhetően az újítók javaslatának bevezetése után ezeket a gázokat a munkatérből elvezetik. — Hogyan befolyásolják az újítók munkáját? — A nagyvállalat minden esztendőben kiadja az újítási feladattervet, amelyet mi alaposan áttanulmányozunk, s kiegészítjük a gyárunkban lényegesnek tartott és újításra, változtatásra váró tennivalóival. Ezt a gyári feladattervet minden üzemrésznek megküldjük, az érdeklődők rendrikezésére bocsátjuk. A feladatterv tartalmazza azokat a gondokat, amelyeken javítani kellene, elsősorban a termelékenység, a munkakörülmények, a nehéz fizikai munka könnyítése, az anyagmozgatás egyszerűsítése, gépesítése és ehhez hasonlóak teszik ki a több célokat. Természetesen nem elégszünk meg azzal, hogy a feladattervet kiadjuk «z üzemeknek, hanem agitációs munkával is segítünk, megkérjük az FMKT (Fiatal Műszakiak és Közgazdászok Tanácsa) tagjait és a szakszervezeti tisztségviselőket, hogy népszerűsítsék az újítási mozgalmat, hívják föl a figyelmet a megoldásra varó tennivalókra. A főmérnöktől kérdezem, hogyan értékeli a gyár újítási eredményeit. — Nálunk nem a nagyszámú újítások dominálnak — mondja —, hanem a nagyobb horderejűek és jelentősek, amelyeket bevezetünk és érezzük hatását Évente körülbelül 50—60 említésre méltó újítást könyvelhetünk el az újszegedi szövőgyárban. Én azt mondom, hogy nem a darabszám a legfontosabb, hanem a végeredmény minősít. Olyan ez, mint a piramis, a csúcs értéke többszöröse a széles alapnak. Az ötletnapokat nem ma találták ki, s közismert annak mozgósító hatása. Az ötletnapokon ott vannak a műszaki szakemberek és az újítással foglalkozók. A pénz is (W. van egy Uaettábaft, s öa valaki elfogadható ötletet mond a zsűrinek, azonnal fizetnek 100—300 forintot Természetesen az ötletet adó javaslatát később kidolgozhatja és benyújthatja újításként, vagy akár találmányként is. — Milyen volt a legutóbbi ötletnap? — Igen jónak találtuk — válaszol a főmérnök —, hiszen egyetlen napon nyolcvanöt ötletet adtak a résztvevők. Sokan eljöttek az ötletnapra, amelyet gondos propaganda előzött meg. A szakértői bizottság 3400 forintot osztott ki az értékelhető ötletek előadóinak. Különben a nyolcvanöt javaslatot 31 szakember adta elő, s harmincötöt azonnal díjaztak. Lényegesnek tartom, hogy a díjazott ötletek közül a legtöbbet újítási javaslatként is ki lehet dolgozni. — Mondjon egy példát. — Például Németh József művezető elmondta, hogy az új francia gyártmányú ragadókaros szövőgépeknél a ragadófejen gyakori a fonalbevezető kampójának a törése. Ezt az alkatrészt valutáért kell megvásárolnunk a franciáktól, de a javaslat szerint a gépműhelyben ugyanolyan, sót tartósabb alkatrészt tudnak gyártani, vagy esetleg kijavítani a hibásat. Örömmel elfogadjuk újításként javaslatát. A szorgalmas újítókat elismerik anyagilag és erkölcsileg is. A Kiváló Üjító kitüntetés arany fokozatával tüntették ki legutóbb Huszta Ferenc főmérnökhelyettest, ezüst fokozatot kapott Szabó Imre, a TMK műhely dolgozója és Kecskeméti György elektroműszerész, a bronz fokozatot pedig Ökrös Géza technikus vehette át. Az adatok bizonyítják, hogy az újszegedi szövőgyárban a múlt év kilenc hónapjában 760 ezer forint megtakarítást jelentett az újítók szorgalma, akik 18 ezer forint újítási díjban és 24 ezer forint eszmei díjazásban részesültek. — Kik újítanak, s milyenek az újítók? — kérdeztem a főmérnököt. — Általában a szakmunkások, a műhelybeli szakemberek, technikusok és mérnökök. Azok a vérbeli újítók, akiket mindig „mozgat" valami, akik mindig változtatni akarnak, valami újat szeretnének a megszokott gépeken, munkamozzanatokban, körülményekben. Ilyen embernek tartom például Sírván László főművezetőt, aki tavaly is 8, s az idén eddig már 2 újítást nyújtott be. Sirián 30—35 év körüli fiatalember, abszolút hidegfejű, nejn jön ki a sodrából soha, de nem is nyugszik meg a gondok láttán. Igazi típusa az újító embernek. Vannak nagy újítások és vannak apróbbak. Nyilvánvaló, hogy a nagy jelentőségűek az érdekesek, de nem becsüljük le a szerényebb hasznot hozóakat sem. Vannak az újítók között nehéz emberek is, persze a jó értelemben mondom ezt, ha valami megragadja a figyelmüket, bulldog módjára rászállnak a témára és addig nem nyugszanak, amíg eredményt nem émek eL — Elégedett-e a gyár főmérnöke az újítási tevékenységgel? — Egyértelműen nem vagyok elégedett Ennél jobbat és többet szeretnénk fölmutatni. Talán az eredményekkel elégedettnek kellene lennünk, de azt szeretnénk, ha még többen bekapcsolódnának a változtatni akarók táborába. Igyekszünk a mozgalom mellé minél nagyobb gazdasági eredményt is biztosítani. A változtani akaró emberek köre természetesen csak akkor bővülhet, ha a műszaki és gazdasági vezetők is bizr tatják őket javaslataikat gondosan és lelkiismeretesen, irigység nélkül fogadják és intézik. Az újszegedi szövőgyárban erre törekednek a főmérnöktől a művezetőkig. Az eredményt végül a közösség érzi. G.L Együttműködési megállapodás A Csongrád megyei tanács vb egészségügyi osztálya és a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóság Csongrád megyei igazgatósága kötött megállapodást tegnap, hétfőn délelőtt a társadalombiztosítási igazgatóság székházában. A két szerv között az elmúlt években már számos, a táppénzes helyzetet érintő kérdésekben alakult ki hatékony együttműködés. Az 1007/1976. (III. 18.) MT számú határozat értelmében a táppénzes helyzet javításáért végzett munka szükségessé tette az együttműködés továbbfejlesztését. A megállapodást ünnepélyes keretek között dr. Rózsa József megyei főorvos és dr. Nagy Máté, a megyei társadalombiztosítási Igazgatóság vezetője írta alá. Megállapodtak többek között a kölcsönös és rendszeres tájékoztatásról, segítségnyújtásról, az orvosok és egészségügyi középkáderek társadalombiztosítási ismereteinek növelését biztosító oktatásról. Várospolitika és közérzet MTESZ-aktívaülés Megteltek a szegedi Technika Háza nagytermének széksorai a tegnapi, keddi aktívaülésen, amelyet az MTESZ Csongrád megyei szervezete rendezett. Ott volt Bányainé dr. Birkás Mária, a szegedi városi tanács elnökhelyettese is. Érthető az érdeklődés, hiszen várospolitikánk eredményeiről, kényelmünket és jó közérzetünket szolgáló törekvésekről volt szó. Török József, az MSZMP Szeged városi bizottságának első titkára beszélt minderről. Szeged város fejlesztésének eredményei 1977-ben és a jelen feladatok című előadásában. A városi pártbizottság első titkára szólt arról, hogy például a lakásépítési programban, a közlekedés javításában, a közművesítésben, környezetünk védelmében, művelődésügyi létesítmények építésében, a szolgáltatások korszerűsítésében és a tudományos élet eredményeinek gyakorlati hasznosításában a városlakók vágyai testesülnek meg. Nem mindegy, hogy mennyire, hiszen mindennek a sikere nagymértékben hat a lakók közérzetére, ragaszkodására, így áttételesen a város munkaerőhelyzetére is. Érdemes tehát a lakosságot minden eddiginél jobban bevonni a várospolitika formálásába. A szocialista építő munka során mindinkább gazdago. dunk; ezzel a vagyonnal • lehető legjobban kell gazdálkodni. Részletesen beszélt Török József Szeged fejlődésének közelmúltbeli és mostani állomásairól, a lakásépítésről, a kereskedelmi és vendéglátóipari hálózat bővítéséről, az útépítésről és a közművesítésről, s eme tevékenységek hátteréről: az ipari és a mezőgazdasági üzemek fejlődéséről. Odesszai küldöttség Csongrád megyében Tegnap reggel a testvérmegyei kapcsolatok keretében 30 tagú — pártmunkásokból, szakemberekből, a tudományos élet képviselőiből álló — delegáció érkezett Szegedre, hogy tanulmányozzák a szocialista építés tapasztalatait. A küldöttség vezetője A V. Varlamov, az Odessza Területi Pártbizottság külügyi osztályának vezetője. A küldöttséget a szolnoki pályaudvaron dr. Sebe János, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese fogadta, majd vendégeink különautóbuszon érkeztek meg Szegedre. Az egy hétig nálunk tartózkodó odesszai vendégeket szakmai programokon, baráti beszélgetéseken az Odeszsza Terület Csongrád megyei testvérüzemei és intézményei fogadják. Vendéget fogadnak a delegációból a Szentesi Baromfifeldolgozó Vállalat, a HÓDIKÖT, a Szegedi Húskombijnát és Szalámigyár, a Szegedi Jutagyár, a Szegedi Cipőgyár, a DÉLÉP, a Csongrád megyei Tejipari Vállalat, a Szegedi Konzervgyár, a Szegedi MÁV Igazgatóság és a Szegedi Or-' vastudományi Egyetem. Majd a delegációnak több közö6 — többek között budapesti —» programot is szerveznek. Hétfőn Varlamov elvtárs; a küldöttség vezetője többek között felkereste a Csongrád megyei Hírlap és a Délmagyarorezág szerkesztőségét is. Á szülők áldozatai Hogyan vigyázunk gyermekeinkre? A közvélemény — az emberek természetes, velük született erkölcsi érzékéből fakadóan — rendszerint igen szigorúan ítéli meg az emberélet elleni bűncselekményeket. Adódnak azonban esetek, amikor valaki akaratlanul lesz más halálának okozója, s legtöbbször figyelmetlenségből. A büntető törvénykönyv gondatlan emberölésnek minősíti ezeket az eseteket. A gondatlan emberölések jelentős részében kisgyermekek az áldozatok, s a szülők az előidézők. Ilyen történetet hallva a legszigorúbb ember is csak annyit mondhat: elég büntetés a szülőnek az, hogy a gyermekét elvesztette. A bíróság is hasonló állaspontról ítélkezik, de ez a szülőnek — olykor a nagyszülőnek — már nem szolgál vigaszul. Most, amikor a Csongrád megyei rendőr-főkapitányság illetékes osztályának segítségével néhány tanulságos esetet felelevenítünk, célunk, hogy figyelmeztessünk; gondosabban óvjuk gyermekeink életét. Több helyütt látni, az emberek régi bútordarabokat, ládákat tárolnak lakásuk erkélyén. Vagy éppen pihenés céljára helyeznek el széket, asztalt a loggiára. Ez nem is volna baj, de ha kisgyermek is van a lakásban, e néhány bútor végzetes baleset „okozója" lehet. Néhány évvel ezelőtt Szegeden a második emeletről zuhant le egy két év körüli kislány úgy, hogy amíg édesanyja a háztartási munkával bajlódott, ő kisétált a nyitott erkélyajtón, íetai&zott a loggián torolt heverőre, s kihajolt. Kórházba szállítás után életét vesztette. önmagára vigyázni képtelen kisgyermeket ne hagyjunk nyitott ajtó, ablak mellett a lakásban, mert hasonló szerencsétlenség bármikor történhet. (Vannak, akik — „hadd örüljön a kicsi!" — több emelet magasságban az ablakba állítják a tipegő apróságokat. Igaz, biztos kézzel fogják őket. s azt gondolják, nem lehet baj. Árról azonban megfeledkeznek, hogy így éppen ők maguk, a szülők szoktatják a gyerekeket az életveszélyes nézelődésre.) Mások az ülni, járni nem tudó csecsemőt hagyják otthon, mondván, a gyerek ki nem mászik az ágyból, nem eshet baja. Sokan. miután gondosan megetették, tisztába tették, elaltatták a kicsit, elmennek otthonról; moziba, barátot látogatni, sétálni vagy szórakozni. Nem egy csecsemő lett így a szülő áldozata, legutóbb Csongrádon, tavaly szilveszter estéjén. A fiatal anya és apa mulatni ment, s hazaérve megfulladva találták a gyereket. A tej feljött a torkán, s egy kendő a szájára tapadt. Ugyancsak szilveszterkor, Csongrádon történt — de hasonló megeshet bármikor —, a szülők néhány percre a ház előtt, a babakocsiban hagyták a bundazsákba bugyolált gyereket Az erős szél a kocsit elsodorta, s a járdáról leborította. A felfordult kocsiban a csecsemő megfulladt. Rendőrségi észrevételeknek, köszönhetően Egy vendég a testvérvárosból ezentúl a panorámás gyerekkocsikat is kizárólag csak fékkel lehet forgalomba hozni. Mégis legyünk elővigyázatosak, ne hagyjuk magára a kocsiban gyerekünket! A nagyobbacskákra, a tipegő gyerekre is számtalan veszély leselkedik. Elég, ha a szülő vagy éppen a nagymama csak pár pillanatra feledkezik meg róluk; a nyitott ajtón kimennek a lakasból. 1976-ban Szentesen, tavaly pedig Öpusztaszeren és Csongrádon történt meg, hogy a kisgyermekek — két-, másfél, • illetve egyévesek — kisétáltak az udvarról a közeli kubikgödörhöz. Amikor az édesapa, illetve a nagymama felfigyelt a gyermek eltűntére, a kicsik már megfulladtak a vízben. Másik véglet — de éppolyan szerencsétlen kimenetelű —, ha a szülők egyedül, a lakásba zárva hagyják a járni tudó kisgyermekeket. Könnyen tüzet gyújthatnak, s megéghetnek. Vagy éppen a lakás egyik bútordarabja fog tüzet a kályha kipattanó szikrájától, ahogyan az idén. Pusztamérgesen történt. Itt egy négy és egy két év körüli kislány halt meg így, füstmérgezésben. A tragikus eseteket még hosszan sorolhatnánk, az intő például szolgáló balesetekből mindig akad elég. Ne bővítsük a példatárat, ne csak szeressük és féltsük, óvjuk is gyermekeinket! A felidézett történetek azt mutatják, hogy a szerencsétlenséget minden esetben könnyűszerrel meg lehetett volna előzni. Ladányi Zsuzsa t Vitalij Kologyij, az odesszai „Majak" Könyvkiadó költő-főszerkesztője a következőket mondja az évente nyolcvanféle kötetet megjelentető kiadó terveiről, munkásságáról: — A kiadó három megye irodalmáraival dolgozik együtt és az évente megjelentetett kötetek között mintegy 30—35 szépirodalmi mű van. Hajtások címmel nemrégen látott napvilágot az a kötet, amelyben fiatal költők és írók mutatkoznak be az olvasóknak. A kiadó fontos feladatának tekinti a fiatalokkal való törődést és írói pályájuk egyengetését. — Milyen sorozatokra hívná fel a figyelrpet? — Mindenekelőtt a Tengerész Könyvtár sorozatunkra, amelyben minden olyan művet megjelentetünk, amely kapcsolatban van . a tengerrel. Elég, ha csak Hemingway. PausztovBzkij, Stevenson nevét említem. Az 6 műveik igen magas példányszámban kerülnek kiadásra és fogynak el napok alatt. Szoros barátság köt minket a testvérvárosi kapcsolatok keretében Várnához is. 1973 óta négy művet jelentettünk meg. A költők A két hullám című kötetben, az írók a Partok című antológiában jelentkeztek. Bulgária felszabadulásának évfordulójára látott napvilágot a Sipka magaslatai című antológia, amelyben a két nép kapcsolatairól vallottak az írók. Nemrég jelent meg a Barátság partjai című kötet is. amely viszont a tengerészek barátságáról beszél. — Ügy tudom, egy odeszszai—szegedi közös antológia terve is szerepel a kiadó jövő évi programjában. — Olyan reprezentatív antológiát kívánunk megielentetni Odesszában és Szegeden egy időben, amely méltóképpen szolgálja a testvérvárosi kapcsolatot és bemutatja a két város költőinek legjobb munkáit. Szegedi tartózkodásom idején szeretném megbeszélni illetékesekkel az antológia sorsát, hogy tavaszra mind Szegeden, mind Odesszában megjelenhessen az a kötet, amely hozzávetőlegesen tíz odesszai és nyolc szegedi költő műveivel ismerteti meg a két megye olvasóit. Ez természetesen az első lépés, ezt követhetné majd a továbbiakban a prózaírók közös bemutatkozása is. Könyveink iránt igen nagy az érdeklődés, kiadványaink közül tíz az első nemzetközi könyvvásáron is szerepelt Moszkvában és nem egy elismerésre méltó sikert aratott. Apadnak a folyók Szombatról vasárnapra to- szerében első fokúra mérsévább apadtak a folyók; ma- kelték a készenlétet. A Tisza sodfokú készültség vasárnap felső szakaszán egy nap alatt már csak a Krasznán volt, a 20—30 centiméteres volt as Tisza egész vízgyűjtő rend4