Délmagyarország, 1978. május (68. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-13 / 111. szám

Szombat, 1978. május 13. 5 tehetőségek a mezőgazdaságban w Wmm I fii Akármennyire rakják is művelt földek közé beékelőd- zetnek, de rá sem fizetnek, I" egymásra a házakat, any- ve. A traktor nem mehet rá, közvetlen káruk sincsen tenyi épül, elég számon tartani, megfordulni is nehezen tud- hót belőle. Ha az áttételeket Gyönge iparú országból fej- na. is figyelembe veszik — azt lettebb iparú ország lettünk, A szövetkezet lételeme a például, hogy a takarmányon közben gyárak is, üzemek is nagy tábla, Mórahalmon is nevelt jószágot a szövetkezet épültek. Büszkék voltunk, és elkezdték tehát cserélgetni a értékesíti, és ezért jutalékot azok is vagyunk építkezése- visszakapott parcellákat. Nem kap —, akkor csak nyereséginkre, legföljebb nem mond- lehet mondani, hogy kapva- ról lehet beszélni. Erre az juk annyira lelkesen, hogy kaptak volna a cserén az em- évre nyolcezer-ötszáz hízóra ahol pár éve még kukorica- berek, mert legtöbbször elhp- szerződtek a tagok, mert tatáblák voltak, ott áll most a nyagolt földekről van szó. A karmányhiánytól kevésbé kell gyár. Mert tudjuk, hogy a falutól távoleső, buckás terű- tartaniuk, kukoricára is szükségünk van. letekről, a „hegyekről". Na- A termőföld védelme azt is Jött a termelőszövetkezet, gyon jó szőlő termett rajtuk jelenti, hogy minden termeés fogyott a munkaerő a me- régen, de a szőlő egy részét lésre alkalmas földdarab zógazdaságban. Számítottunk a vizes évek, másikat a vál- annyit teremjen, amennyit ra előre, hogy fogy, ipartele- tozó koncepciók vitték ki. A csak tud. Fogynak a magyapítésnél a tervek erre épül- gyönge homok hamar lesz rázatok, szaporodnak az erőtek, de az is együtt járt vele, még gyöngébb, ha nem vise- feszítések. Valóban nagy erőhogy gazdaságaink vezetőinek lik gondját. feszítésről van szó, gondolnem fájt túlságosan a feje, A csereberékkel kialakított Junk csak arra a küzdelemre, ha egy-egy földdarab üresen nagyobb táblákba rozsot, clr- amellyel az évenként visszamaradt. A termésátlagokat a kot, búzát, kukoricát vetet- látogató belvíztől igyekeznek bevetett föld után mérik, tek, vagy paradicsomot és hatalmas területeket vissza•zámadásoknál föl se nagyon krumplit ültettek. Most fejez- hódítani gazdaságaink. Tudotünt az ugar. ték be ötven hektáron a sző- mányos mérésekkel vlzsgóa• lő telepítését, ősszel újabb öt- tatják a talajt, hogy annyi Az egészséges, és a vele venet telepítenek, és jövőre tápanyagot adhassanak, egy időben jelentkező egész- marad harminc hektár. amennyire a jó termés érdesegtelen tendencia együtt Az újra megművelés, a te- kében szükség van. A termőannyi termőföldet kapcsolt lepítés előkészítése hihetetle- képességet kell fokozni előki a termelésből, hogy azt nül nagy munkát jelent. A szőr, hogy több termést vártalajt el kell egyengetni, meg hassunk. Végeredményben ez kell javítani, tópanyagegyen- is a termőföld védelmét jesúlyát meg kell teremteni, lenti. Szükség is van az igyekülönben kárba vesz a vető- kezetre, hiszen a termelésbe mag. Kis tőkével rendelkező vonás látszatával nem elészövetkezet a maga erejéből gedhetünk meg. Az eddigi ekkora föladattal megbirkóz- parlagföldek a zárszámadások ni nem tudna, állami segít- súlyos tételei lehetnek. Ügy séggel kezd hozzá. Az állami értjük ezt, hogy a jó termőtámogatás természetesen vé tett földek jó termése lenmegköveteli, de a szövetkezet díthet a közös vagyonon is, érdeke is azt diktálja, hogy a és az országén is. Erre megy ki a játék. Védlöltés Két és félszeres a túljelentkezés Körmendnél az egyetemekre és félskolákra Árvédelmi rendszert kap a Kába parti Körmend. Az 5,2 kilométer hosszú, 28 millió forintos költséggel készülő töltés 300 hektár területet — benne Körmend belterületét ls — védi az árvizektől. Az 1980-ra elkészülő rendszer keleti oldalának töltésén halad majd az épülő 84-es út egy új szakasza. A felvehetők több mint két például tavaly a felvehetők és félszerese - 35 ezer 700 "égy és félszerese, az idén vl„ . , . ., .. ... szont öt és félszerese pdlyafiatal - jelentkezett az iden Mtt A Szeged, JÓMef Attlla az egyetemek és főiskolák Tudományegyetem bölcsénappali tagozatára. Az arány szettudományi karára tavaly nagyjából megegyezik a ta- a felvehetők alig kétszerese valyivaL Például az Eötvös jelentkezett, az idén négyszeLoránd Tudományegyetem résnél is nagyobb volt u túlbölcsé3zettudományl karára jelentkezés. Mlkoié munka - közösségekben 5§ kiállítási napló Stúdió tagjaként dolgozik. A közösség nyolc tagja — Czokó János, Mráz János, F, Palásthy Klára, Szekeres Ferenc, Tóth János, Tyebó Mikészre kellett vennünk. A Központi Bizottság márciusi ülésének a közleménye azt mondja: „...a termőterület az utóbbi 15 év alatt mintegy 400 ezer hektárral csökkent. A szükségesnél nagyobb területet vontak ki a müvelésből, és a jó minőségű földek védelméről szóló határozatokat nem hajtották megfelelően végre". Több, mint száz közepes nagyságú termelőszö- nagy pénzen, nagy erőfesz! vetkezet területét tenné ki a téssel megjavított földön a • 400 ezer hektár. Ha ezt be- lehető legtöbbet termeljék. Most záródó sorozatunk a szorozzuk a búza termésátla- És mindenképpen csak olyat, márciusi határozat egyes tógával, tovább bizonygatni amit el is lehet adni. teleit járta körül azzal az már fölösleges, hogy nem le- * igyekezettel, hogy megmutashet más megoldás, a termő- Mi lesz azokkal a földda- »a, gazdaságaink vezetői látíöld védelmére hozott intéz- rabkákkal, amelyeket egyelő- ják eddigi szép eredményeinkedéseket be kell tartani. re nem lehet nagy táblába ket, értik gondjainkat és erMórahalmon a Homokkul- vonni? Korábban magyaráza- zik a felelősséget a rájuk hátúra Szakszövetkezet elnöke tok születtek, és a mugyara- ruló föladatok megoldásáért azt mondja, évekkel ezelőtt zatot ímmel-ámmal bár, de Nem kellett nagyon kutat800—900 hektárra rúgott a elfogadták a felsőbb hatósá- nunk, hogy példát találjunk parlagföld ebben a faluban, gok: ha egyszer nem lehet egy-egy gondolat illusztráláMagyarázatként egy levelet nagyüzemi módszerekkel mű- sára. Azt tapasztaltuk, dolgomutat, Túru Antal írta: „Be- vélni, nem ls hibáztatható ér- zók és vezetők egyaránt let.eg, 79 éves vagyok, a földet te a nagyüzem. Fordult a vonták a szükséges következrendszere3en megművelni kocka, kevés á magyarázat, tetéseket, átgondolták lehetőnem tudom, a szőlőt és a sőt a parlagföldek velejárója ségeiket is, és készséget mugyümölcsfákat már gondozni a zsebbe vágó büntetés lett. tatnak arra, hogy a határonem tudom, így ezek nagyon Meg kellett keresni a kis f.e- zatoknak megfelelve már keveset, teremnek. Idős korom rületek hasznos művelésének most, a termő év elején jaés betegségem miatt sajnos, a módozatait is. A kisgazda- vítsák munkajukat. már nem bírok többet ten- ságok régi gondja a takar- Sorozatunk elmében a „leni." Sorra visszaadják az öre- mányhiány, kiadta tehát a ta- hetőség" szó szerepel. Hadd gek a szakszövetkezetnek az goknak takarmánytermelésre idézzük első cikkünk gondoaltaluk művelt 2—3 hektáros a szövetkezet a tanyák és más latát még egyszer: amire leterületeket Nem fázik a föld- területek közé beékelődött kis het'ősége van a mezőgazdatői a szövetkezet szívesen darabkákat. Részesművelésre, Ságnak, azt kötelessége megművelné, de ahány tétel, any- vagy bérletként kapták. oldani, ha a jóról van szó. nyi darab. Egyik a nagy ha- Azt mondja az elnök, ez a A gazdaságok érdeke és az jelent sem földrajzi kötődést, tár egyik sarkában van, a megoldás közvetlen hasznot állam igénye egyaránt ez. I sem valamiféle kipányvázott másik a másikban, egyénileg nem hoz ugyan a szovetke- Horváth Dezső 1 ars poétikát, vagy közösen elSzeged amatör művészti határozott, Jelzókarókkal kömozgalmának két kiemelkedő rülzárt kifejezési módot. Sokcsoportja mutatkozik be ezek- kai jelentősebb munkájukban ben a napokban. A Közmű- az egymás szándékainak, elvelődési Palota kupolájában képzeléseinek tisztelete, a az alakulásának tizedik szil- fényképezés múlhatatlan sze- lós, Váradi Gábor, Zelmann letésnapját ünneplő Kör '68 retete és az önkifejezés kény- Katalin—, és volt vezetőjük, fotós alkotócsoport rendezett szere. Ezt bizonyítja a téma- Pataki Ferenc, a szépen renjubileumi bemutatót, a Bar- tikai változatosság — a lírai dezett. és fontos állomást jetók Béla művelődési, központ természetábrázolástól a port- lentő kiállításon sok, az amanagytermében pedig a Sze- rékon át a szürreális képekig tőrmozgalommal kapcsolatos gedi Grafikai Stúdió tagjai- —, ós a technikai megoldá- kérdésre ad megnyugtató vának alkotásai láthatók.* sok gazdagsága — a realista laszt. A KÖR '68 ALKOTÖCSO- képektől a fotográfián át, a Részint arra, hogy a mozPORT tíz éve alakult fény- montázsig és ritmusjátékokig galom kifejlesztheti a maga képezést szerető amatőrökből. —melyek e kis csoporton élgárdáját; másrészt, hogy Ma, ha nem is az eredeti ösz- belül ls jelzik a fotóművészet egy alkotó közösség igényli, szetételben, de változatlan el- mai lehetőségeinek és útjai- sőt megköveteli mind a szakképzelésekkel az ország egyik nak széles spektrumát. mai, mind az elméleti irálegrégibb ilyen közössége. A SZEGEDI GRAFIKAI nyitást, de eljön nz idő. amiSzületésnapot nem is ünne- STÚDIÖ elődje a Bartók Bé- kor tagjai érett alkotókká peihettek volna szebben, mint la művelődési központban válnak, új kiállítással. Tlz év nem 1970-ben megalakult, Kopást Mostani tárlatukon mononagy idő, de ha figyelembe Márta grafikusművész vezet- típlák, tollrajzok és plakútvesszük, hogy a műfaj egész te Szegedi Fiatalok Metsző- tervek a legjelentősebb műeddigi története alig tízegy- klubja, mely 1973-tól Bartók fajaik, de munkáikra jellemnéhányszor több, máris figye- Grafikai Kör néven műkő- 20 a társadalmi érzékenység, lemreméltó e kis közösség dött Pataki Ferenc festömű- a közéleti kötődés. Szemlélemunkája. A most kiállított öt vész irányításával. Munkájuk tűkben ls különböznek, a fotós — Dobosy László, Gye- elismerése, hogy a Népműve- mellbevágó plakát éppúgy nes Kálmán, Horváth Dezső, lésl Intézet engedélyezte az sajátjuk, mint az illusztratív dr. Lajos Sándor és Szávay amatőrmozgalom legmaga- rajz, az önálló grafika, a kaIstván — képel bizonyítják sabb minősítését jelző stúdió rikatúra-élességű tollrajz és ennek a szervezetileg laza, név használatát, így az elmúlt a fotótechnikát is felhasználó mégis meghatározó közösségi év februárja óta a nyolc fia- összetett kifejezési mód. • formának életképességét. A kör tagjai elmesélték, hogy megalakulásuk Idején együtt jártak fotózni, közös kirándulásokat szerveztek. A kezdeti tartózkodás —együtt járunk, azonos témákat kapunk lencsevégre, ugyanolyan képeket csinálunk — hamar feloldódott. Kiderült ugyanis, ha ugyanazt fényképezték is, az alkotás mindig más lett — mintegy bizonyítván: a képet nem a gép csinálja! S náluk ez már nem egyszerű hobbi, hanem folyamatos alkotó tevékenység, művészi munka, permanens önépítés. A közösséghez tartozás nem tal alkotó a Szegedi Grafikai Tandl Lajos Gémes Eszter: Mindig 24. 1 — Te, Észtér! Mit csínátá a hajadda'? — Huncutkát! örzsének is van! — felelem bátran. — Gyere csak ide! Ha valamelyőnk bűnös volt, aztán hívták oda, olyan nem történhetett meg, hogy oda ne menjünk. Megfogja a huncutkámat, megrángatja. Aztán töviből levágta. — Mög né próbáld a hajad darabóni, mert azt csak egy bizonyosfajta nők töszik! Néném meg krémet szerzett egy cimborájától. Bekrémezte magát, persze hogy érzett a szaga. — Te, Julcsa? Milyen szagú vagy té? — Maritól kaptam arckenyőcsöt. Aszondi: awót az újságba, mitül olyan szép a nagymama? Mari is vött, égy korona égy tégellyel. Abbul adott, azt kentem az orcámra. — Hozd csak elő, hagy nézőm mög! Anyám éppen fűtött, mikor Julcsa odaadta neld, bedobta az égő kemencébe. — Nem éri tök fő ésszé', hogy aki szép. kenyőcs nékű' is szép? A férfiak nem kenyekednek, mégis sok szép van köztük. Nálunk még szagos szappant sem volt szabad használni, mert a különféle szagosítók némely testbőrnek ártalmasak. Még ma is házilag főzött szappant használok mosakodásra, csak úgv kerül a házhoz szagos szappan, ha valamelyik vendégem otthagyja. Még a csecsemőket is háziszappannal fürdettük. A kitálalt szanpant folyadékként abroszba öntöttük, ennek a habos teteit leszedtük, külön abroszban száradt, ezt használtuk a kicsik fürdetésére. Hogy Róza nem jött velem haza. az asszonyok közé mentem, onnan nem szoktak táncost hívni. Mert az már vagy menyasszony, vagy lába fáj, vagy menni kell neki haza, szóval, itt nem háborgatják. Csak az idegen katonák ezt nem tudták. Jön egy katona felém, az nem ujjal integetett, hanem elém állt, meghajolt, azt mondja: szabad? Elmentem vele. táncoltunk, de én mindig eltévesztettem. A mellettem levő asszony odasúgja a másiknak: — Ennek a táncnak sé színe, sé fonákja! Majdnem elbőgtem magam! Mondom a táncosomnak: — Bocsánat! Először vagyok nagy bálba, nem tudok táncolni. Kísérjen vissza, ahol voltam, oda. — Annyi baj legyen! Majd megtanítom én! Megfogta olyan szorosan a derekam, hogy nem csellenghettem ide-oda. Erősen irányított, már a második nótában kezdett jó menni. Sajnáltam is, hogy haza kellett jönni. Aztán, hogy elkezdtem járni, két rendszeres táncosom lett, ezek számoltak is rám, komoly szándékkal. A baj meg már megint ott lett, hogy akivel szerettem volna beszélgetni, táncolni, elvettek tőle. Hozzájuk semmi más nem kötött, csak jól tudtam velük táncolni. Ök ketten is mindig torzsalkodtak. Az egyik jómódú, magános fiú volt, a másik egészen szegény fiú. Ezt Teadós Imrének hívták. A Jómódút meg Korsós Pálnak. Kovács Mártonéknál hívogatott, fosztókabál volt. Nem volt ott már fosztani való kukorica, elvégezték már szombaton, csak az elöljáróság jobban adott rá engedélyt, ha volt valami neve. Nagyon szép holdvilág volt, az asztal ki volt készítve, rajta a citera, el is kezdte a csárdást citerálni. Korsós Pálnak hívták a jobbmódú udvarlómat, nem büszke, de igen gavallériás legény volt. Nem hagyta magát lepipálni sehol. Nagy üst főtt kukorica a katlanon, melegen. AkiMűsorajánlat A budapesti Sirokkóegyüt- alkotások: Párizstól a Loire. tes játszik ma, szombaton és menti kastélyokig, A középholnap, vasárnap délután 5 kori francia szobrászat, órától az újszegedi Vigadó- Versailles, Versailles és korban. A szünetben discoprog- nyéke. ram és vetélkedő szórakoz- Két program is Vásárhelytatja az érdeklődőket. Az est hez kapcsolódik a hét végén. műsorvezetője Bene Gábor. A városi tanács vb művelöA Móra Ferenc Múzeum désügyi osztálya és a Tornyal múzeumi matinék-sorozaté- János Múzeum rendezésében nak keretében holnap, vasár- Vata Emil festőművésznek, nap délelőtt 11 órakor mű- a Pécsi Nemzeti Színház díszvészeti kisfilmeket vetítenek, lettervezőjének kiállításara A középkor művészete cím- kerül sor. amelyet holnap, meL A bemutatásra kerülő vasárnap 12 órakor a Medgyessy-teremben (Hódmezővásárhely. Lumumba u. 1.) Varga Mátyás Kossuth-díjas, érdemes művész nyit meg. Ugyancsak vasárnap a Csongrád megyei tanács vb művelődésügyi osztálya, a hódmezővásárhelyi városi tanács vb művelődésügyi osztálya, valamint a vásárhelyi állami zeneiskola rendezésében megyei zenetanári hangverseny lesz a zeneiskola hangversenytermében. A koncertet este 6 órakor dr. Müller Józsefné, a megyei tanács vb művelődésügyi osztályának vezetője nyitja meg. Amatőrfilmes bemutató t rendez holnapután, hétfőn este 6 órakor a Juhász Gyula Művelődési Központ amatőrfilmes klubja. A tagok pályázatokon és fesztiválokon díjat nyert alkotásait mutatják be az érdeklődőknek. Ugyancsak hétfőn este 6 órai kezdettel tartja a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat városi szervezete és a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat szegedi 2-es számú hanglemezboltja Hanglemezbarátok Klubjának soron következő összejövetelét. A TIT Kárász utca 11. szám alatti klubhelyiségében Gardelli-porlré címmel Meixner Mihály tart előadást. Az Olajipari Fotókör és a népi díszítő szakkör kiállításán hétfőn délután 3 órakor az olajipari dolgozók klubiában (Lenin körút 47.) dr. Somogyi Kár oly né fotóriporter nyitja meg. nek kellett, csak menjen, és vegyes. Több köcsög bor, amit a legények hoztak. Pohár sehol, a köcsög fedelét levették, abból Ittak. Már jól állt a népség a bortól. Korsós elhívott táncolni, vele jól tudtam, mintha csak repültem volna. Még tíz percig sem táncoltunk, jön egy gőgös, hívatlan legény, Illésnek hívták, henteslegény volt. Gőgös, rátarti, buta. Egyenest az asztalhoz, ráteszi a kezét a citerára, odadob egy koronát: „Vanctepet!" Talán csak ő maga tudta ezt a táncot! Korsós odadob két koronát: „Csak az a nóta!" Illés duoláz. Pali ismét. De már ekkor nagyban diskurálnak. Én állok az asztalhoz dőlve, hallgatom őket. Ha elnézek az asszonyok, lányok felé, meglátom, hogy már egy sincs látótávolságban. Biztosan én sem támasztom az asztalt olyan nyugodtan. Ahogy ott diskurálnak. Illés, mint a villám, odacsap Pali fejéhez, oldalt. Én úgy néztem, csak az öklével csapott. — Mögszúrtá, Illés! — bődült el Pali. De már akkor piros virágok terültek a fehér ingen. Megveszedett, fölkapta a tele zománcos köcsögöt, más nem volt keze ügyében. Dirr! Durr! Csitt! Csatt! Akkor már haladtak el az eperfák felé. Illés elesett, a köcsög dolgozott, a bor sugarakban szállt, mindenkire, mindenhová. Már nem ketten voltak, vagy húszan hemperegtek. Ki a mosószék lábát húzta ki, ki a kerítéslécet törte le, ki a szőlőtől húzott ki karót, már senki sem tudta, kit üt, meg miért. Kiabálások; Aggyad neki! Ne-ze! Nesze! Csak a fejit, hogy mög né sántuljon. Né éngöm üss, jó komám! Az annyába... Én álltam a helyemen, összezavarodva. Oda voltam szegezve, minden ütést számoltam, csak azt nem ismertem meg, ki, kit üt. Azt sem tudom, irtózatos vo!t-e az a kép? Szép-e, megrenditő-é, magasztos-é? Utálatos-é? Semmi nem rázkódtatta meg a lelki világom. Semmilyen véleményt nem tudtam róla alkotni. (Folytatjuk) t 4