Délmagyarország, 1978. május (68. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-10 / 108. szám

Swerda, 1978. május 10. 5 Készül a? ni a szakembereket most, ami­kor az új Btk. -tervezetet megvitatják. Az Igazságügyi Minisztérium munkacsopor­tokat kért fel, hogy tanulmá­nyolcat dolgozzanak ki a vál Tegnap, kedden Szegeden, köszöntötte. Dr. Király Tibor a megyei bíróság épületének egyetemi tanár, a kodifiká­rlisztermében a Magyar Jo- ciós főbizottság tagja a gász Szövetség Csongrád me- leendő bünWői'ódex el»ö gyei szervezete szakmai vitát feléről, az általános részről rendezett i a készülő Oij Bün- tartott vitaindító előadást. tető Törvénykönyv tervezeté- A fejlődés velejárója, hogy tozásra. Ezek alapján éllítot­rol. Három megve _ a jogszabályoknak változ- ta össze a kodifikációs fő­Báes és Csongrád — elmé- niok kell. A szocializmusban bizottság az új Büntető Tör­letf és gyakorlati szakembe- a gazdasági és a társadalmi vénykönyv tervezetét, ame­íreit dr. Fonyó Antal pro- mozgásokat követi a jogalko- lyet vitára bocsátottak. A ' iesszor, a JATE jogi karának tás. E fölvarrat része volt a tervezet második részének i tanszekvezetó tanára, a ko- Polgári Törvénykönyv kodl- vitáját Szegeden máju6 23-án difikációs főbizottság tagja fikálása, s e szándék vezérli tartják. A rendteremtés megkezdődött Áz ingatlanforgalom és az illeték Környezetünk tárgyai és képei Hogy kerül a csizma az asztalra? Azaz, hogy kerül WC-kagyló a kiállítóterem­be? Minek a WC-t tervez­ni? Iparművész? Igen? A jogon végzett? — ilyen és ehhez hasonló kérdések jog­gal (?!) vetődhetnek fel a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum Környeze­tünk tárgyai című kiállítá­sán, melynek keretéhen ki­lenc Békés és Csongrád me­gyei üzem, és gyár 21 ipar­művésze mutatja be szigo­rúan válogatott munkáit. A ragyogóan rendezett, repre­zentatív tárlat e táj ipar­művészeinek kollektív fel­kiáltójele. Az iparművészet, a művé­szeti élet egyik legizgalma­sabb mai kérdése. Vita fo­Syik a fogalomról, az ipari formatervezésről, a tervező­művészek feladatairól, mun­kájuk tartalmáról és lénye­géről. Az ipari háttér és a művészet sokak szerint ma is egymásnak ellentmondó tényező. Ismert és nemzet­közileg elfogadott definíció szerint: „... Az ipari for­matervezés alkotó tevékeny­ség, melynek célja az ipar által előállított termékek for­mai tulajdonságainak meg­határozása. Ezek a formai sajátosságok nem csupán külső jellegzetességek, ha­nem főleg azok a strukturá­lis és funkcionális kapcsola­tok. melyek a rendszert ösz­szefüggö egységgé alakítják át, mind a gyártó, mind a felhasználó szempontjá­ból ..." Az iparművész fel­adata tehát az élet által fel­vetett új igényeknek művé­szi-emocionális tükrözése, il­letve tükröztetése, ipari ke­retek között, a praktikus­ság. célszerűség, mobilitás, sorozatgyártás. esztétikum stb. szempontjait figyelembe véve. másrészt annak felis­merése, hogy az ipar. Ipari termékek, s általuk a tervezőművészek közv$tve­közvetlenül hatnak az em­beri környezetre, formálják, az emberek ízlését, új tár­sadalmi igényeket támaszta­nak. Az iparművészek helyzete a mai — a vizuális kultúra, az ízlésformálás szemszögé­ből nyugodtan nevezhetjük forradalmi szituációnak — helyzetben nem tisztázott. Nincs meg a helyük az ipar, egy-egy gyár és üzem sajá­tos szerkezetében, Iparmű­vész besorolás, státusz nincs. Ennek következményeként fizetésük nem éri el a ren­delkezésekben megszabott alsó határt sem. Bekerülnek valamilyen éppen üres stá­tuszskatulyába, ezzel együtt meghatározott helyre a vál­lalati hierarchiába. A vélet­lenszerű besorolás nemcsak szakmailag, de esztétikailag is függőséget jelent. Az ipar­ban dolgozó tervezőművé­szeknek nincs jogvédelmük. Nemcsak ellophatják, fel­használhatják terveiket bün­tetlenül, de ami már ennél is kellemetlenebb, olykor meghamisítva kerülnek köz­forgalomba. Ezt a visszás helyzetet jelzik a cikk eleji velemenyek, mondatok is­kiállítási napló A két megye iparművé­szeinek fölsorakozása nem véletlen és egyszeri kísérlet, Több mint tíz esztendővel ezelőtt Hódmezővásárhelyen, akkor még szinte úttörő kez­deményezésként, a város iparművészei nagyszabású kiállítást rendeztek. Azóta a mostani Környezetünk tár­gyai című tárlatig nagy és hosszú volt a csönd. Pedig — a tárlat bizonyítja — a bemutatkozás, a képességek fölmérése, az erők fölsora­koztatása, a közönséggel va­ló találkozás izgalma mód­felett fontos, s egyre inkább elkerülhetetlen. Célja, hogy a két megyében dolgozó, jó­részt fiatal iparművész a nyilvánosság előtt bizonyít­hassa: fölkészült fontos tár­sadalmi feladatainak ellátá­sára, és figyelmeztesse az üzemek, gyárak vezetőit köz­vetlenül, — és a közönség hatása által közvetve is —, hogy minél hamarább reali­zálódjanak azok az elképze­lések, amelyek ezeknek a felelősséggel gondolkodó és tehetséggel alkotó iparmű­vészeknek az agyában és kezében rejlik. Az iparművészet feladata és lényege a technikai lehe­tőségek között a funkcióhoz kötődő forma kifejezése. Nem véletlen, hogy hová kerül egy bögre füle, milyen formájúra terveznek egy WC-ülőkét, mennyire simul az ember kezéhez a konyha­bútor, milyen ruhába öltö­zik, milyen tárgyakkal teszi otthonossá környezetét. A szépség és használhatóság harmóniájának megteremté­sére vállalkoztak ezek a fiatal művészek, amikor el képzeléseiket, ipari háttér figyelembe véte­lével, sorozatgyártásra alkal­mas formában tervezték várost és a tágabb közeget is a kor igényeinek, kívánal­mainak teljesebb kielégítésé­től, 2. Ma sem harmonikus az együttműködés tervező, gyár, kereskedelem, vásárló komplex kapcsolatában. Ke­vés és esetleges a visszajel­zés, nern mindig működik kellő rugalmassággal ez a többszörös áttételű mecha­nizmus. Pedig egyre inkább szorgalmazzák és szocioló­giai, pszichológiai felméré­sek is bizonyítják, hogy az életmód változásával mind jelentősebb szerepet kapnak a környezet tárgyal, a ká­véscsészétől a bútorokon át a ruhadarabokig. 3. Nem megfelelő a kapcsolat az üzemekben dolgozó Iparmű­vészek ós a képzőművészek között. Ez a diszharmónia néhány iparművészt arra késztet, hogy a képzőművé­szet műfajai között próbál­kozzon. Pedig egyre nagyobb feladat hárulna rájuk a kör­nyezetkultúra feladatainak kiteljesítésében ... (És sorol­hatnánk ...) A hódmezővásárhelyi Kör­nyezetünk tárgyai című ki­állítás tartalmában és for­májában is az utóbbi idők egyik legizgalmasabb, leg­több gondolatot fölvető és legtöbb kérdést nekünk sze­gező kiállítás. Jó volna bi­zonyosan tudni, hogy a ki­állított tárgyak —a csoma­golástechnikai tervektől a konyhabútorokon és fürdő­szoba-berendezéseken ét az étkészletekig és gyerekru­hákig — hamarosan nem­csak tervek, de megvásárol­ható áruk is lesznek. meg. A vásárhelyi tárlat nagy­szerű kezdeményezés, bí­zunk benne —, s ez elhang­zott a beszélgetéseken is —, folytatása lesz. kétévenként találkozunk az e tájon élő művészek munkáival. Né­hány feszítő kérdés azonban (felkiáltójelként!) válaszra vár. I. Hol vannak a sze­gedi iparművészek? Mert a) tudjuk, mert munkáikkal bi­zonyították. vannak például szegedi belsőépítészek, akik jó néhány alkalommal tanú­jelét adták felkészültségük­nek és tehetségüknek, de hiányoznak e közös bemu­tatkozásról; b) azt is tud­juk, hogy a jelentős ipari hátteret biztosító szegedi üzemek és gyárak (KSZV, Textilművek, Szegedi Ruha­gyár, Alföldi Bútorgyár stb.) nem alkalmaznak végzett iparművészeket, s ezáltal nemcsak saját lehetőségeiket csökkentik, de megfosztják a Lippai Tamás, a csongrádi születésű, Tamásiban élő fiatal festő a Sajtóház. Mű­vészklubjában mutatja be az elmúlt tíz esztendő váloga­tott alkotásait A Tolna me­gyei KlSZ-ösztöndijas mű­vész az útkeresés idejét éli. _.„i„,i Több műfajban próbálkozik, megievo a tusrajzoktól a linómetsze­teken át a kombinált techni­kájú festményekig. Képeit nagyvonalú ecsetkezelós, lendületes festőiség, expresz­szív kifejezésmód jellemzi. Finom színvilága mögött gazdag gondolati tartalom húzódik, festményei környe­zetünk megbecsült képei. (Egy gondolat mindenképpen ide kívánkozik anélkül, hogy összehasonlítanám Csongrád és Tolna megye adottságait és lehetőségeit: nálunk még mindig nem si­került megoldani a legtehet­ségesebb fiatal amatőrök ösztöndíjának kérdését, pe­dig ezzel — a mostani pél­da bizonyítja! — nemcsak az alkotók nyernének.) Tandi Lajos ták a haszonszerzést, és egy­szerűsítették az átírás, telek­könyvezés ügymenetét. Mégis sok a vita illetékügyben. Többnyire azért, mert az ál­lampolgárok még nem isme­rik, mi minden változott, il­— A fennáló rendelke­zcsek célja, hogy inesfkka- meSaGasat dályozzák a munka nélküli vagyonszerzési törekvéseket. A közelmúltban megjelent ból szerzett jövedelem után elő. A tulajdonosnak az álla­rendelkezések szabályozták az van-e adófizetési kötelezett- mi támogatást vissza kell fi­ingatlanforgalmat, korlátoz- ség? zetnie, ha a vásárlást, illetve a használatba vételi engedély követő 15 éven belül lakását első ízben adás­vételi, ajándékozási, vagy életjáradéki szerződéssel ide­Ezert ado alá esik a nem genitik el. A visszafizetés .. öröklés utján, hanem egyéb adásvételkor az eladót, aján­letve egyszerűsödött. D r. módon (vétel, csere, ajandé- dékozáskor a megajándéko­Petrik Istvánt, a megyei lcozaK- ráépítés stb.) szerzett zottat, életjáradéki szerződés, tanács vb pénzügyi osztályá- fold- vaSy házingatlan érték. néI pedlg a tartásra kötele­nak vezetőjét arra kértük, különbözettel történő eladá- zettet 1erhell. Ha a tulajdo­hogy a rendelkezések jelen. sabób cseréjéből szármázó nos a lakast szabad forgó, tősebb pontjait összegezze, jövedelem, ha az 10 even be- iomban idegeníti el. akkor at Kezdjük a tulajdonjog-válto- lul történik, Ugyanez vonat- évj x szézalékos értékcsök­zás bejelentésével: kozlk H 720 négyzetmétert kenést figyelembe véve aa — Január 1-től a futóidon meg nem halado beépítetlen eredeti árának 40 százalékai.. ~ i?™*! 't r? ;, földterületre ha a tutójdo- munUslakasnál pedig a tó­illetékkiszabásra ™.s™k' kásépítéshez, a vásárlásból jog-bejegyzési iratoknak történő bemutatásakor kell egyéb ingatlantulajdona kapott állami támogatós tel­tani. A korábbiakkal ellen- cZZm"(tnü"'lV*év ° MÍndtó^0' tétbT aV^ékhlTl0k SSffirés^de^skor most nem küldik vissza az -- ----­a az illetékhivatalhoz benyúj- ^ hanem'^a ^s^rzéTtm j6S ÖMZ,gét keU visszufUetnb : A i.—niuvvíouboi — Vannak-e még más, a la, UoNságot érintő fontos rcn­.. - , , . . . . j . fennálló forgalmi értékbői dclkczések as ingatlanfor. ügyfeleknek az iratokat, ha- indulunk kl> * ennek fl galomban? je^yzége célJÚbólaztóefékes ^bevételével állapítjuk meg _ 1977 Janu6rjában hatály, földhivataloknak továbbítják. Sf^shrtT" lépetl a földck tiirtós Lénveeében tehát nélkül szerzett jövedelem használatba adása. Ez azon. * 6 "tan az adót. Előír a jogsza- ban nem csökkentette az. in­az államigazgatási szervek baly adómentességet is. Ez gatlanforgalmat. Szeretném egymás között Intézik az akkor adható meg, ha a tu- megjegyezni, hogy az állami ügyeket. mentesítik az lajdonos lakóház, vagy la- és a szövetkezeti földeknek ügyfelet a járkálástól, a kástulajdon szerzése céljából lakóház építésére történő tar­felesleges utazgatásoktól. értékesíti Ingatlanát. Ezt a tós használatba adása ille­A tapasztalatok azt bizonyít- szándékot azonban a szerző- tékmentes. A föld mezőgaz­ják, hogy egyszerűsödik az dés megkötésétől számított 60 dasági termelés céljára tör­eljárás, csökkent n hiányo- napon belül jelenteni kell! ténő használatba adása azon­san felszerelt iratok szama, Határidő elmulasztása esetén, ban csak abban az esetben es a késve történő bejelen- t , JU ,, ... tés. Jó tudni, hogy az ingat adómentesség nem adható, illetékmentes, ha a haszna, lanszerzést követően a szer- Mérsékelni lehet az adó alap- latba adó az állam, vagy a ződő feleknek 30 napon be- jat akkor, ha kényszerítő kö- termelőszövetkezet. A nyil­tékhívataíná\Ük a^Urződés rüimény (haláleset' baIe8et- va[Uartasba va]ó bejegy*é­megkötését. Amennyiben ezt mas helyfe történő költözés sért viszont 100 forint eljá­elmulasztják, tehát a 30. és stb.) miatt történt az eladás, rási illetéket kell fizetni. A 60. nap között jelentik csak, Ezért az eladást 15 napon mezőgazdasági termelés cél­akkor az illetéket 20 forint- belül be kell jeienteni a te. jára tartós használatba adott tói ezer forintig, ezt mégha- ... .,, ... .. . , .., ladó késedelem esetén 3 ezer ru,etdeS illetékes adohatosag- fold hasznalati jogénak orok. hoz. lése illetékköteles, ha az A jogszabályok tartalmaz- örökség egy személyre jutó nak-e olyan rendelkezést, forgalmi értéke meghaladja amelyet a szövetkezeti, ta- a 100 ezer forintot — fejezte nácsi értékesítésü, valamint be a kérdéseinkre adott tájé­munkáslakás-elidegenítés koztatást a megyei tanács vb esetén kell alkalmazni? pénzügyi osztályának veze­— A rendelkezések vissza- fője. Förgeteg Szilveszter forintig felemelik. Ha a szer ződés hatóság, vagy közjegy­ző közreműködésével jött lét­re, vagy annak érvényessége a hatóság jóváhagyásától függ, akkor a bejelentési kö­telezettség a közjegyzőt vagy a szerződést jóváhagyó ható. ságot terheli. A földhivatalok a tulajdonjogot csak akkor jegyezhetik be, ha az illeték- fizetési kötelezettséget írnak hivatal igazolja: az illetéket megfizették, vagy annak fi-' zetésére részletet engedé­lyeztek. Sokszor hallottuk, hogy in­gatlanok átruházásakor a szerződések mellékleteként crsatolnndó iratok kiadása csak formális, "A pénzügyi szervek nem vizsgálják: a bejelentések megfelelnek-e a valóságnak. — A szerződések illeték­kiszabásra való elfogadásá­nak feltótele, hogy a szerző féllel szemben nincs ingat­lanszerzési korlátozás. Ezt az állandó lakóhely szerinti il­letékes adóhatóság záradék­kal igazolja. A pénzügyi szak­igazgatási szerveknek az ál­lampolgárok telek-, lakás- és üdülőtulajdonáról megfelelő nyilvántartásuk van. A zára­dékolás ennek alapján törté­nik, következésképp nem for­mális az általuk kiadott iga­zolás. Szó esik arról is, hogy az ingatlanok eladásából többen jelentős jövedelemre tesznek I szert. Ebből, a nem munká­Moszkvai divat Nemzetközi küzdelem « a rák ellen Balatonfüreden tanácskoznak az európai daganatvírus-kutatók A példátlan arányú rósz- s velük együtt a kongreszé vétel azt bizonyítja, hogy az szusra meghívott amerikai . , kutatók — behatóan elem­orvostudomány egyre na- zik majd fl dagnanatok gyobb aranyban osszpontostt- ku)4sanak ég folyamatának ja erőit az egyik legsúlyo- okait. összevetik a sejtek sabb embert betegség, a rák rosszindulatú átalakulás)' . elleni küzdelemre — han- rákossá váláséval kapcaola­goztatta az európai daganat- tos eddigi ismereteket- A virus-kutatók kedden Baln- legnagyobb érdeklődés minr tonfüreden megkezdődött XI. den bizonnyal az emlősök — kongresszusán mondott meg- különösen a főemlősök, a nyitó beszédében Váczy La- majmok — daganatos meg­jos egyetemi tanár, a Ma- betegedését okozó víru­gyar Mikrobiológiai Társa- sokkal foglalkozó előadá­ság elnöke. A század elején sokat kíséri. A tumor­fejlődésnek indult tudomány- víruskutatók ugyanis egyik ág — daganatvírus-kutatás fő feladatuknak tartják an­— művelőinek száma, mint nak megfejtését, hogy mi­a továbbiakban elmondta, az lyen összefüggések, azonosit­utóbbi évtizedekben meghat- ható ismérvek vannak az ványozódott, s olyan őszinte ember és az állat daganatos törekvés érvényesül a körük- megbetegedései között, ben a tapasztalatcsere iránt, Az öt szekcióban lezajló amely már önmagában is tanácskozás ezzel kapcsola­nagyra értékelhető és előre- tos tapasztalatait a negyedik haladással biztat. napon összegezik majd a tu­A kongresszuson 22 ország dósok. A kongresszus végül A moszkvai Gum-áruház varrták. A kollekcóit a leg­gazdag kollekciójából, szov- újabb nemzetközi divat­jet manekenek kőzremflkö- irányzatokat követő elegáns désével kedden látványos di- vonalak, a színek és minták és Nyugat-Berlin 360 tumor- ajánlásokat ad a daganatok vatbemutatót rendeztek a nagy változatossága, az íz- vírus kutatója egyezteti ta- megelőzésével, felismerésével Gellért-szállóban, A több léssel alkalmazott népművé- pasztalatalt és vitatja meg a és gyógyításával kapcsolatos kutatások további lehetősé- nemzetközi együttműködés mint száz összeállítás nagy szeti ihletésű díszítések jel­részét a Gum-ban kapható lemezték. A kollekciót a kö kelmékből az áruház divat- vetkező napokban bemutat- 9eif A tudományág legki- további tökéletesítésére, szalonjában tervezték és ják több vidéki városban is., i válóbb európai őzaRiéf&oí ^ (MTI).' f

Next

/
Thumbnails
Contents