Délmagyarország, 1978. május (68. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-09 / 107. szám

4 Kedd. 1978. májas 0 könyvekről Debreceni könyvről ­szegedi szemmel Áldozatos munkára vállal- A köztéri szobrok számba- jus 21-ig mutatta be váro­kozott Sz. Kürti Katalin, a vitele, művészettörténeti sunk köztéri alkotásait. A debreceni Déri múzeum földolgozásé hazánkban a nagy érdeklődés jele volt, munkatársa: testes monográ- kezdeteknél tart. Az első hogy az ország minden részé­tiában dolgozta föl Debrecen ilyen tárgyú munka Liber bői érkeztek adatközlő leve­es ötvennégy Hajdú-Bihar Endre tollából jelent meg lek, hozzászólások. Dömötör megyei község köztéri szob- Budapest szobrai és emlék- János múzeumigazgató Vá­ralt. Kivitelében ls tetszetős táblái (1934) címmel, öt év- sárhely szobrai című mun. könyve. Köztéri szobrok és vei később Medvey Lajos kájában (1973) a szomszéd­cpületdíszitö alkotások Deb- adott ki 120 oldalas vezetőt vár köztéri alkotásait mutat­rccenben és Hajdú-Biharban a főváros szobrairól. A föl- ta be. Sz. Kürti Katalin — címmel a napokban jelent szabadulás utáni években gazdag adatgyűjtésen ala­meg, a debreceni városi ta- több városban is összeírták puló — könyve a folytatás, nács kiadásában. a köztéri szobrokat, de az 1970-ben többen javasol­A forrásértékű könyvben eredményt nem publikálták, ták, hogy a Délmagyarország örömmel fedeztük föl sze- Tudomásunk szerint első sorozatát megfelelő bővítés gedi és Szegedhez kötődő nyen közlésre a Délmagyar- után hasznos lenne füzet művészek munkáit. Bényi orszag vállalkozott: Szeged vagy könyv alakjában meg­Arpád, a tanárképző főiskola szobrai című sorozatában jelentetni... egykori növendéke Berettyó- 1969- íúlius 19-*öl 1970. má- Apró Ferenc újfaluba, a gyermekotthon kertjébe készített szobrokat. Három szegedi születésű mű­vész kapott debreceni, illet­ve Hajdú-Bihar megyei meg­bízást. Mészáros Dezső 12 négyzetméter nagyságú vö­rösréz-domborítást készített a Debreceni Dohánygyár fa­lára. Kodály-mellszobrának a Zeneművészeti Főiskola és Szakiskolai Kollégium előtti park ad helyet. Nyírő Gyula az Agrártudományi Egyetem díszudvarában levő szónoki emelvényre készített vörös­márvány emblémát. Szegedi Molnár Géza freskói Nyir­íidonyban és Nyfrábrányban láthatóik. Hemingway-múzeum A XIX. században épült körülvéve ma is olyan, mint ház, a La Vigia valamikor egykori tulajdonosa idejében erőd volt, spanyol csapatok volt. A helyiségekben minde­menedékhelye. Sokszor vál- nütt kitömött állatfejek lát­toztatott tulajdonost, míg vé- hatók — a nagy vadász tró­gül Hemingway kedvenc tar- feái. A puskák, kardok tu­tózkodási helye lett. A volt catjai mellett a másik jel­erődöt, amely ma múzeum, legzetesség, a ház szinte Hemingway végrendeletében minden zugát betöltő könyv­a kubai népre hagyta. mennyiség. Hét nyelven írott A Havanna környéki, San onnn . _, . ...... Franciasco de Paula falucs- 9000 kotet falható itt — kában épült ház kerttel, gyü- szabad polcokon, asztalokon, mölcsössel. úszómedencével székeken. HÁZASSÁQ L kerület Szeged: Veit Hus Echtard is Schick Erzsébet, BratoajlUs Ist­ván es Ihász Zsuzsanna, Jankó Miklós és Keresztes Plrosika, Kiss Ferenc és Molnár Ibolya. Untai András és Békést Mária. Németh Gyula és Antal Anma, Kocsis István és Bugyi Zsu­zsanna Ilona, Zsiga Sándor Jó­zsef is Daindze Márta. Kádár olitán és Fejes Iloma, Süti Lász­ló és Tóth Zsuzsanna Margit. Családi események Dávid Teréziának Szilvia, Bá­csi János Lászlónak és Pont­osán Katalin Etelkánaik Bernát. Papdi Vilmosnak és Papp Ro­záliának Tibor, Kócztán György­nek és Ertisei Alicének Anna, Gáspár Ferencnek és Hegyi Zsu­zsannának Szabolcs, Maszong Miklós Istvánnak és Sashegyl Eva Máriának Miklós Márk, Dér L'isztónak és Makra Juliannának László, Czeglédl Jánosnak és Ör­dögit Mária Magdolnának Szon­ja Mária, Kottát Péternek és Bertók Zsuzsannának Dánáel, nék Ferenc, Csendes István Já­i sányl Imre SzUveszter és Bőre nosnak és Rózsa Ilonának Zol­. sók Erzsebet, Zslilnai László és tán, Visnyei Józsefnek és Bíró Cseled! Jánosnak és Csáti Zsu­Modvcgy Klára, Gyuris Vimoe és FrZaébéi Mártának Linda. Fekete zsamnának László Imre nevű Révész Valéria Hajnalka, Rácz Lászlónak és Pálfy Márkának • 1 ászlo Dezső és Tóth Ágnes Attila, Csák Józsefnek és Hajósi Gizella, Magda István és Gémes Etelkának Zita, Varga András • LászlOnak és Lajkó Mária Eriká­nak András Zsolt. Katona Já­nosnak és Szabó Klárának Me­linda Anett, A mond Lászlónak Terézia. Muhari Miklós és Papp Margit Magdolna házasságot kö­töttek. SZÜLETES L kerület Szeged: Gombos Györgyndk és gyermekük született. HALALOZAS I. kerület Szeged: Gyuris Péter Pátové Gyuris Anna, Borsos Ferenc. Matefka Józsefné Zemányi Ad­ós Lévai Editnek Szilvia Angéla, rienna. Tamás Jánosné Molnár Kontra Antalnak és Vaus Kata- Mária. Kökény est istvánmé Me­... . r-áK-iin. Unnak Eszter, Gémes Istvánnak HSSSSL Kovács Si^ ^ Margit SU­zei Irén, Körös Sámuel, Hor­nok Lajos, Csikós Istvánné Ko­rtvth Mártinak Gabriella Ülés ler Istvánnak és dr. Geréb An- vács Ilona, Tóth Henrilené Kis ^S^SrS ki: B«á.,,Jung.Ru­rSf- xJSZSLt^S' Mre tila nevü gyermekük születet,. s/aros Zoltánnak és Golpergel m. kerület Edit Juliannának Csaba Róbert, szeged: Kiri Józsefnek és Magyar LaszlO Zoltánnak és Páia Katallmnaik Krisztina Esz­Moln.tr Petronella llonánaik Zol- ^ Sebök Józsefnek és Prlvácz­tan László, Ocslkó Istvánnak es ^.junász Juditnak Judit, Nepa­Jakus Magdolnának Attila, Lauly ráczkl István Mihálynak dolfné Ágoston Rozália. Volk­rnarai Lipót Józsefné Fodor Ju­lianna. Körmendi István, Hajdú Béla Lászlót Hegedűs Mihály né Nagy Márta, Ernőd Róbertmé Lo­bozár Julianna. Szabó István, Török Ernőné Menyhárt Terézia meghalt. ni. kerület Szeged: Hegedűs Jánosné Mak­ra Etel. Kiss Pálné varga Anna, Sánkrtzy Jánosné Rusai Erzsébet, Józsefnek és Tamási RozáUá- Krisztta joián Évának Csaba, nak Rita. Pajkó Lászlónak és Nagy Sándornak es Bárkányi Kim Ilonának Eva. Mándk Lász- IIOrla Zsuzsannának Zoltán. Kar­ín Istvánnak és Kasza Gábriel- dos TamAs Bélának és Magyar ••• •••• Iának Izabella Anikó, Szűcs Ká- AraJlkánaik Tamás Ferenc. Kasza Csonka Antal. Marosi Jánosné :oly Ferencnek és Imre Mag- GAbar lmrének és Dobó Irén- fiMM ' ' (tolnának Akos Zsolt, Bodó Mi- nek GAbor. Kormos Jánosnak Jialynak és Molnár Ilonának . KjfK Margitnak János, Szeke­Mlhály. Piü Sándornak és Gábornak es Rekeczki Jo­Menyhart Jullannanak Zoltán, lá[mak Mária, Gera László And­Klspeter Tamás Jánosnak és Nagyivan Julianna Máriának Zi rásnak és Krizsán Máriának Zsolt László, Balogh Antal Pé­Fetter Gabriella, Csányi Imre Maróti Lajos, Répás István, Papp Elemérné Bösi Erzsébet, Csányi Istvánné Ördög-Deák Ere zsébet. Kis József, Bózsó Jó­zsef. Forró György, Köszó Sán­dorné Klombauer Erzsébet, Hore ,a Andrea. Császár Józsefnek es temok ^ szabó Olga Mártának váth Józsefné Vödrédi Anna. Crt­Gyémant Máriának Szilvia, Hor­váth András Ferencnek és Ba­logh Katalinnak Orsika Katalin, < loczi József Alajosnak és dr. Vili Ilonának Balázs, Veszelka lászlonak «s Galzó-Polyák Má­vuinak Gábor, dr. Nagy Imre Bélának és dr. Pető Anna Eiví­í áriak Ágnes BorlvHa, Túri Zol­i annak es Kása Mária Magdol­nának Zoltán, Gyuris Sándor­nak és Komar Terézia Magdol­nának Sándor, SzöUősl István­nak és Naesa Lenke Mártának Mónika. Fekete Istvánnak és Szabó Annának Zsolt, Páska Istvánnak és Zsemberi Máriá­nak Szabóles, Imre Péter Pál­nak és Urbán Margitnak Péter, Terhes Ferencnek és Kakuszi Erzsébetnek Edit. Dobál Károly­nak és Brada Máriának Csaba Károly. Kiss Tibor Jánosnak és Nóvák Évának Gyöngyvér Me­linda, Csapó Ferenc Antalnak és Agostom Veronikának Anikó Ve­ronika. Marosi Gusztáv Mihály­nak és Sándor Erzsébet Irénnek Gábor Attila. Hegedűs Imre Já­nosnak es Horváth Idáinak Csa­ba Tanács Istvánnak es Kéri Irénnek Ágota. Kiss Sándornak ós Szanlszló Piroskának Atttla. Kiss Sándornak és Szanlszló Pi­roskának Andrea, "volenszki Já­nosnak és Dobó Katalinnak Ru­<loir, Ilácz. László Andrásnak es Halast Mariannának Gergely Adám, dr. Veidner Tibornak és Kalmár Erzsébetnek Vanda. Mé­száros András Sándornak és szász Piroskának András, Csala Ferencnek és Czakó Máriának Tí­mea Mariann, Tóth Istvánnak és lázár Maria llonánaik Károly. Tóth Bélának és Gyetval Annának Eszter Adél, Gyuris Istvánnak és Tóth Hilda Juliannának And­rás Péter. Kol Ferencnek és Dani Ilona Erzsébetnek Zoltán. Majoros Karoly Józsefnek és ltcgodüa Judit Gizel lanak Gá­bor Zoltán. Sebók Tibornak és Tamás Julianna Mártának Zol­tán. Makra Sándornak és Szabó Ida Gizellának Ida, Csanádi Fc­icncnul. oá Kovács KÍjra öcUt­Éva Judit, Tóth Jánosnak és rok Imre. Pavlov Uroe meghalt. Építési övezetek A lakóterületeket és az üdülő telkek — szabadon és telek a közterületről meg-. üdülőterületeket a beépítés oldalhatáron álló beépítésit közelíthető legyen, 'nódja, a telek közművesí- figyelembe véve — legkisebb s ne feledkezzünk meg tése, az elhelyezendő épü- szélessége 14 méter, mélysé- az egyes, főleg káros hatású letek nagysága es egyéb ge 25 méter, területe pedig létesítményekről sem. MeU feltételek alapján építési 550 négyzetméter lehet. léképúleteknek és mellék­övezetekibe sorolják. építményeknek a lakó- és A magánlakás-építés leg- üdülőépülettel való távol-, gyakoribb formája - külö- A melléképü]etek (nyári- a város- (község) ren­nosen a kozsegoktoen - az k h mosókonyha> gép_ dezési előírások pontosan jármű-tároló, szín, fészer, ól meghatározzák. Így többek egyedi telken épített föld- ^ ^ szintes vagy kétszintes egy s^re^a^meUéképltmén'yek között meghatározásra ke­vagy kétlakásos ház. Ez a (kút közműakna> szikkasz- rült, hogy a házi szennyvíz­ül CS a,JY- T TY* tó, derítő stb.) tekintetében szippantó és derítő a lako­ben épülhet. (Az I. építési meghatározó hogy az vagy üdülőépülettől 10. az övezetben legalabb ketszin- el__ • »hatsókert- ásott kúttól 15, a fúrt kúttól tes es .kettőnél tobblakasos ^ kerülnek-T elhelyezés- a vízvezetéki kerti csaptól a II. övezetben legfeljebb re Ezekre vonatkozóan az P«dig 3 métepnél kisebb tá­épitésügyi hatóság előírásait volságra nem helyezhető kell figyelembe venni. el. A garázsok elhelyezésére A lakóterület építési öve- vonatKozóan szintén téteie­zetei közül csak a IV-es sea meghatározásra kerül­övezet az, amelyben — az *ek az alkalmazandó védö­. . ... .. . előirt védőtávolságok be- távolságok, előirt legkisebb szel^ege - ^^ meJlett _ minden Azza| is jó tisztában len_ rí Silni^l; melléképület és melléképít- ni. hogy külterületi fold ter, legkisebb melysége 35 ]nény létesithet6. A többi tulajdonjogát, így a zárt. ^^ övezetben csak az előírá- kertet is, ez év első napjá­telek területéből wfeliebb soltban ^telesen felsorolt tói már csak mezőgazda­SllX^IfS melléképületek és mellék- sággal élethivatásszerűen építmények létesítésére ke- foglalkozó magánszemély icm. uui^i. az. rülhet sor. szerezheti meg (öröklés, il­ló-, oszver-, szamár- es te- , . , ,, , ' hénistálló neméoíthető Az üdülóterületi építési letve a jogszabályban meg­A IV övezetben ugyan övezetekben a melléképüle- l'alározott kivételtől elte­nunden' mellékéDÜlet ríhe- ^ közül csak gépjárműtá- kintve), es a zártkerti föld­yézhető ? ettn de a ll ™ló létesítése engedélyezne- Jeteket 800 négyzetméter­kóház nem lehet emeletes, tő. Egyes üdülőterületeken Fél <228 n-ol) - az orszagos (Kétszintes épület létesíté- ózonban - külonállo mel- ^lentősegű uduiőterulettel sére csak lejtfe terep eseté- iéképületként - még ez sem pikéző varosokban es ben kerülhet sor, ha a lejtő létesíthető. kötegekben 1500 negyzeU ii—nn „ a izvrtt * méternél (417 n-ol) — kisebb átlagosan a 8 szazaiékot részletekre megosztani nem Mint tudjuk, a magán- szabad. Január 1-től az te ovezeioen a — építkezések során leggyako- jogszabály, hogy a tanya, és szelessege - a III. övezet- „ibbak a iakoházak> hétvégi a tanya használatához szűk­házak, nyaralók és a velük séges föld tulajdonjogának kapcsolatos melléképületek, megszerzésére az ingatlan­kétszintes és négylakásos lakóházak építhetők.) A III. és IV. övezetnél legalább a részleges közművesítettség szükséges. A III. övezetiben a telek méter, legkisebb 550—600 négyzetméter. A étéből legfel, 30 százaléknyit lehet beépí­a 8 meghaladja.) A IV. építési övezetben a telek legkisebb II. övezet­hez hasonlóan — 14—16 mé­ter, (oldalhatáron álló be­epitest figyelembe véve 14 cikksorozatunkban ezekre forgalomra, illetőleg szabadontolo beépítést veve vonatkozó föbb szabalyok- mélyi földtulajdonra vonat­figyelembe 16 méter), a leg- ^ foglalkoztunk. A külte- kozó rendelkezéseket kell kisebb mélységé azonban 50 rüJeti épftkezéseket azért is_ aiRajmazni azzal, hogy a ta­meter. s a teieicneK peoig mertettük hogy szembetűnő- nya tulajdonjoga üdülő cél­legaiaob 8-900 n^yzebne- en egymástól a bel- jára nem szerezhető meg. teresnek kell lennie. Itt is terület és a külterület. Azt, a beL a város­legfeljebb a telek 30 száza- ^ húzódnak leka építhető be. Ha az üres Jg. . határai a telket két oldalról már be- ^ epitett terület hatarolja — . tprv-k tüntetik fel Ha muakban Az építési engede­az építési hatóság kivételes lyeafs' ^járás című írásban, engedélyével — a telekme- L - „kk ' hataro_ amely e cikksorozat resze, ret legfeljebb 15-20 száza- ^Xtia w a bd^ tévesen informáltuk olva­lékfcd eltérhet az előírttól, s ^ ^ sóinkat. A Mellékletek al­emelhető ra lakóépület. .. - énftke^és előtt c,m alattl felsorolásban fel­Az V. és VI. építési öve- cfwrü f helrí toná«ná reerthetó- hogy a bontáshoz zetek már a társasüdülők fSvíSítáS kéS 3 területei. Az y^ ovezetben arró, h ^íthetünk-e a -1 Sbb400kenTg^^.egá Xr^1"1 SZandék°U te" VL övezetben legfeljebb n tud­negyszintes es legalabb 100, /telek belterületi fek­legfeljebb azonban 600 négy- ^ - egyetlen zctméter szintterületű üdü- J^teh ho^azS ^fhes- tásh°-z bontási műszaki le­lök építhetők. sünk ;kár8ylakóházat; akár ^ ~ mernie*. ltíentő­A földszintes vagy két- nyaralót. Mert lakóépületet seg" területen vagy^ komye; szintes családi üdülők álta- csak lakóterületnek kije- ^ben ennél többet - kell Iában a VH-es építési öve- lölt> hétvégi házat> nyaralót '^nyújtani. Az epitesi en­zctben építhetők, legalább pedig csak az üdülőterület- gedély iránti kérelem nyom­12 négyzetméter, és legfel- nek kijelölt részeken épít- látványára vonatkozó mon­jebb 200 négyzetméter szint- hetünk. Minden esetben fon- dat belyesen igy hangzik: területben. tos bogy a telkek szabados ,rásban keU feémi a Ebben az övezetben (VII.) alakúak, s megfelelő mere- " ~ - több telek kialakítása tüek legyenek, valamint az tatvanyboltokban beszerez. esetén — a kiadakítható is lényeges feltétel, hogy a hető űrlapon." mellékletek szükségesek." Helyesen ez a mondat így hangzik: „Az építési joga. sultságra vonatkozó szabá­lyok ugyanúgy érvényesek a bontás esetére is. A bon­Gémes Eszter: Mindig 20. . • — Mit beszélsz té? Té gonosz! — Igaz is, minek volt emman. Nem Vagyunk ölegen? — Haja zisten adja, nem hajithatom el. — Nem, anyám! Nem az Isten adja azt. Van néköm mán annyi eszöm, főéröm ésszé, hogy van a gyerök! — Aggyon a Zisten néköd is! Fejtű lábig. Majd akkó mögtudod, te kutya, hogy mögbántottá most éngöm. Mögátkoztalak, pedig az anyai átok helyet keres. Még he az apádnak mögmondanám, majd ellátná a bajodat. Mikor a kislány kikerült a bölcsőből, a másik néném meg széjjelverte a bölcsöt. Anyám váltig mondogatta: — Még a Mártonyka hátra van! Apám a háborúban volt, így nem lett Márton­ka. Hogy mi Igaz az átokból, nem tudom, de ne­ki is lett tíz gyermeke. Kilenc ma is él, jó­módban vannak mind. ö már régen meghalt, a többinek igencsak kettő-három gyermeke volt. Nekem, meg a húgomnak egy sem. Hiába oktat­ták a testvérei a maguk tudománya felől, nem ért semmit. Mikor a tizedikkel teherbe esett, azt mondja a nagy. lánya. — Én már annyira szégyöllöm, hogy magá­nak gyeröke lössz, hogy inkább neköm lönne, ha lány vagyok is! Nem tudott az anyja rászólni. Mikor hazajött, azt mondja az anyámnak: — No, anyám! Megkaptam a magamét a lá­nyomtól, ugyanúgy, ahogy én adtam magának. Ilyen az anyai átok. Háború. 1914-ben kiütött a háború, éppen ara­tás idején. Ügy örültek a férfiak, mit tudták ők, mi a háború. Ferenc Jóska 62 évig nem háború­zott, ő még most sem akart, de a királyi taná­csosok nem engedtek neki. Ezt hallottam, mikor a szomszédunk, Raggambi Fluck Dezső királyi tanácsos beszélte apámnak. Behívták a férfiak színe-javát. Dalolva vitték a vagonokban a katonákat. Nemsokára lehangolva jártak a katonavonatok. Még azon a nyáron vérhasban rengetegen elhul­lottak, főleg Galíciában. Idehaza maradtak az asszonyok, meg a sok gyermek. Odaálltak az asszonyok a kasza mellé, a géphez, a szölömun­kához, mindenütt megálltak a helyüket. Rakták a kazalt, hányták a kévét a dobba, nyomtattak lóval, nem állt meg az élet. Később családon­ként adtak hadisegélyt, erre nagy szükség volt. Az én apám Albániába került, mint tábori csend­őr. Nyolc gyermek idehaza. Nagyon szerencse, hogy mindenre megtanított, mert igy nem akad­tunk fel. Mivel minden nyáron sok pálinkát főz­tünk. még 100 litert is, most is hozzáfogtunk a szedéshez. Leginkább vasárnap délután került rá sor. Ha jöttek a cimborák, segítettek, hogy ha­marabb mehessünk játszani. Igaz, hogy én már inkább elolvastam volna a játék helyett, etettem a teheneket, beleültem a szénáskasba, és ott ol­vastam. Mi ügy szedtük az eprei* hogy szemenként* a zöldet meg a rothadtat nem tettük bele. Apám­nak mind ojtott eprei voltak. Főleg lila, fehér, meg mint a hüvelykujjam, akkorák. Mások pe­dig ponyvára rázták, benne zöld ág, levél, rot­hadt- Ez így ment a cefrébe. Aztán híre volt, hogy a mi cefrénk milyen jól fizetett Hány akó­ból hány liter lett. Az is igaz, hogy a mi fáink jó homoktalajon voltak, és nagy volt az eper cu­kortartalma. Még az is jelentett valamit ha az első heti érést hagytuk teljesen a jószágnak, azok még nem kötött eprek voltak. Szedtünk, anyám elküldött bejelenteni a pálinkafőzést. — Ki mén el vele? — kérdi anyám. — Én elmegyek. Azért nem játék volt ám ott lenni. A kat­lan alatt állandóan egyforma hőséggel tüzelni. Harmincliteres, kis füles dézsával a cefrét be­hordani, felönteni a rézüstbe, ezt ketten csinál­tuk. A kifőtt cefrét kihordani, mesze a tanyától. És ami a legfontosabb volt, a nagy vizeshordót, amiben a rézcsövek voltak, állandóan hideg víz­ben kellett tartani. Mert a le nem hűtött csöve­ken könnyen elszökött a pálinka. A vizet gémes­kútból húztuk. Istentelen nagy favederrel, és mikor felhúztuk, még felfelé kellett emelni, ah­hoz a csatornához, amely be volt vezetve a fő­zőházba. Amikor a vodka lejött, akkor már tudtuk, mennyi. A pálinka a vodkának a fele szokott lenni, A vodkát tisztázónak neveztük. Kezdetben nagyon erős szesz jött, mert a rézcsöveket mar­ta, ezt nevezték „rézelejének". Volt, aki tíz litert is elvitt, ehelyett a pálinkafőző tiszta pálinkát fogott magának. Ízületi fájdalmakra a rézeleiét használták. A mi fokunk igencsak 52 volt. Le­hetett gyengébbre, erősebbre állítani. Mikor a cefrét elvittük főzni, még újra nekifogtunk cefre­szedésnek. ÍFolytatjukj

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents