Délmagyarország, 1978. május (68. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-07 / 106. szám

27 Vasárnap, 1978. május 7. i váltson lépést? Ha nincs gép, az a baj, ha nyi Gábor is. Debrecenből vé teszi a forró nyarat vagy megjelenik egy korszerű gép, került a vízügyi építőipar a zimankós telet munka köz­olykor az is gondot okoz — szegedi csoportjához, s onnan ben. A daru külső megjelené­mondja Harsányi Gábor au- a DÉLÉP-hez. Dicsérik a se is újdonság gépparkunk tódarus. — Rá kellene végre Poclain markolót, amely 23 között. Ha az utcán megyünk ébrednünk, hogy a drága gé- művelet elvégzésére alkal- vele, megállnak az emberek pek csak akkor jelentenek mas, s a legújabbat, a KA- és nézik. A tetszetős forma hasznot, ha dolgoznak, és TO autódarut. „Mi a különb- visszahat a kezelőkre, szeret­nem állnak. — Okos logiká- ség? Ezek a gépek úgy ha- nének ők is oly pedánsak val, verespéteresen magya- sonlíthatóak a régiekhez, lenni, mint az a gép. amely­rázza, hogy „rá kell szoknunk mint a Mercedes kocsi a fu- lyel dolgoznak." További ha­a gépekre, s úgy kell gondol- varoslóhoz." Természetesen tásnak is fölfogható, hogy az kodnunk". Az építőiparban ez a hasonlat sántít egy ki- ilyen gépek kezelői máskép­dolgozik gyerekkora óta, ala- csit, mint a trabantos tréfák, pen nézik az egész munkafo­nya és tanúja az iparág fej- de a különbség nyilvánvaló, lyamatot, mint korábban, lődésének, úgy mondja, hogy sőt, éppen a különbségre Lám, ennek az autódarunak gépkorszak köszöntött rájuk, kellene a hangsúlyt helyezni, a két mestere már elégedet­de ők még a régi nóta szerint mert azokból több következő lenkedik a meglevő munka­menetelnek, legalábbis nem tetés és eredmény is levon- menettel, a tapasztalt szer­lép mindenki egyszerre, s ható. Az egyik darus megem- vezéssel. hiba lenne ha a modern gé- lítette, hogy ezzel a géppel Mit lehet látni a gép fül­peknel teyekenykedo embe- nem Jehet megszegni az elő_ kéjéből? Harsányi Gábor sze­SL\1gLrd^kVho" írásokat, tehát a balesetve- rint-k ^oldaláréi vagyis a régi technológiához, szély minimális A daru ^d^lg^t.f Sn fát Mi valtotta kr Harsanyi Ga- gemjebe egy minikomputert juk a gondokat ^ mint az S esettel magyarázható helyeztelt e1' mely az építkezés vezetője. Egy ilyen "Kt előírásoknak megfelelő súlyt gép adatait, mármint a mun­korszerű Autódarut, amellyel és emelési irányt „engedé- ^ St SaTv^ok" most váltakozó sikerrel dol- lyez". Ha a maximális pon- minden kiderül ami a szer gozik Mészáros Mihály kol- tokhoz köZeiítenek, akkor vezésben ma még gyengeség, tegajavat együtt. fény_ ^ hangjelet ad a ke_ Nekünk ugyan kiutalják az r—-l zelőnek. Amennyiben a ke- allá,sidő, utan fűtést is, 1 • , - i „. .... de kinek jo az? Nekünk nem I ' I zel° ezt a figyelmeztetest jó mert kevesebb a teljesít­semmibe venné és tovább ményben elszámolt összegnél. A KATO (NK—300) japán erőltetné az emelést, akkor a De aligha lehet jó a válla­gyártmányu autódarut hat automatikusan leáll latnak, ha egy kilencmillió hónappal ezelőtt vásárolta az daru automatikusan leáll forint értéRŰ építőipari vállalat 9 millió Persze ki lehetne kapcsolni forintért. A daruról mondja a komputert, mint ahogyan Kárpáti Lajos technikus— az ország egy másik válla­Harminc tonna teherbírású, . . .. lekedték d hidraulikus, teleszkópgémes latanai cseie^eciteR, üe an­megoldású. Egyaránt alkal- nak — a megtörtént baleset mas ipari épületek szerkezeti miatt — másfél évi börtön elemeinek és technológiai be- jett az ára. Az újabb gének rendezéseinek szerelésére, ... ... , __ , * . vagy nagy súlyú előre gyárJ ólában korszerűek, sokat tott elemek elhelyezésére, tudnak, kényesek is. A ter­Négy tagból álló teleszkópos melésben betöltött szerepük gém, segédgémmel felszerel- jeientős, de a korszerű gép cLl4 Olyantely^^! nyúlhat teherrel együtt, aho- a Példánál maradva, a KA­va másfajta daru képtelen. TO autódarut sem bízhatták Ez az autódaru kitűnően al- bárkikre. Kimondhatjuk ke­kalmas házgyári lakások sze- . ,. . , ° . . .-141. reken, az egyre moderruza­relesenel, ötszintes epületek- , , , nál lodo berendezésekhez nem­A daru kapacitása még a ny°lc általános kevés, nincs kihasználva. A szak- de olykor a szakmunkás-bi­ember azt is megjegyzi, hogy zonyítvány is, legalább tech­az autódarunak szilárd utat nikusj képzettségre van szük. kell epitem, mert az önsúlya , , 32 tonna. Ha nincs kihasznál- Ryen módon a gepi kor­va a gép. talán arra is gon- szerűsítés feltételezi a maga­dolhatnánk, hogy nem volt rá sabb képzettségű munkást is, szükség a vállalatnál. De ez £s forcjítva nem így van, nagyon is kelle­nek az ilyen autódaruk, leg­feljebb bérmunkát is végez­nem dolgozik, s így tovább a népgazdaság is károsodik." A darukezelő szavainál pon­tosabban a közgazdaságtan tanára sem mondhatta volna el az előbbieket. S még job­ban mérgelődnek a gép ke­zelői, ha kiderül, hogy azt a panelt, amit az épület bal oldalánál kellett volna lerak­ni, a jobb oldalra parancsol­ták az építkezés irányítói. Talán ezért volt igaza Har­sányi Gábornak, amikor hiá­nyolta a „gépekkel való együttgondolkodást". 2. Aligha kell szaporítani a példák számát — az építő­iparban most megjelent né­hány új gép jó alkalmat adott a mondandóhoz — könnyű belátni, hogy sok még a tennivaló, s valóban hozzá kell szoknunk a kor­hetnek vele más vállalatok- szerűbb technikához, ha azt nak. Erre már van példa, a ^ korszerű gépek igényes- hogy előrehaladd­békéscsabai téglaiparnak dol- ^^ ösztönzik kezelőiket, sunk üteme ne lanyhuljon, goztak s felajánlották segít- Ha nem kezelnék hozzáértő- Ne az új, a korszerű, s a ma­•seguket a szegedi Tisza-híd en kényes és automatizált be- termelékenységű a mun­epitkezéseihez is. Persze nagy rendezéseiket, akkor maguk termeieKenysegu, a mun távolságokra eljárni ezzel az jutnák kárát Mészáros Mi- kasok kvalitását is növelő autódaruval nemigen érde- hály mondta:'„Ez a daru igen berendezések lépését igazít­mes, higzen önsúlya miatt f;nom szerkezet, nagyon pon- suk a megszokotthoz, hanem kilometerenkent 55 forint ut- tosan ^ szépen dolgozik. A a régi váitSOn léoést és iga használati díjat kell erte fi- mi kényelmünk is százszáza- a regI lePeSt' * lga" zetm. S ha így dolgoztatnak lékos a fűikében, légkondício- zodjon az előrevivőhöz, vele, akkor drága lesz egy nált herendezése elviselhető- Gazdagh István panel odebbtetele, s ketszer is meggondolják, hogy a leg­korszerűbb autódaruval emeltessék-e a helyére a ter­het, vagy valami régebbi szerkezettel. A két autódarus úgy beszél a KATO-típusú gépről, mint legkedvesebb barátjukról. Különben mindkét férfi vé­gigjárta az építőipari gépek és berendezések „szamárlét­ráját". Mészáros Mihály el­mondta, hogy földművescsa­ládból származik, de már ti­zenhat éves karában megis­merkedett a gépekkel, ami­kor a Csepel Motorkerékpár Gyárba került traktorvezető­nek, majd targoncavezetőnek. Csépa községben nevelkedett, majd ott nősült, s nem akart messzire kerülni szülőhelyé­től, Szegedre jött dolgozni. Háromtonnás ZIL-daruval kezdte, Tátrával folytatta. Hasonló utat járt be Harsá­Kitüntetés A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Hamburger László nagykövetnek, a Külügymi­nisztérium főosztályvezetőjé­nek eredményes diplomáciai tevékenysége elismeréséül a Szocialista Magyarországért Érdemrend kitüntetést ado­mányozta. A kitüntetést az Elnöki Tanács nevében Púja Fri­gyes külügyminiszter adta át. (MTI) Magyar angol közlekedési ti Köszöntjük az édesanyákat Peter E. Lazarus brit köz­lekedési miniszterhelyettes május 3. és 6. között hivata­los látogatást tett Budapes­ten. Tárgyalásokat folytatott Földvári László közlekedés­és postaügyi miniszterhelyet­tessel, Giltner Andorral, a Fővárosi Tanács elnökhelyet­tesével és Szűcs Zoltánnal, a MÁV vezérigazgatójával a kétoldalú közlekedési kap­csolatok helyzetéről, a szál­lítási, az útépítési és -fenn­tartási műszaki-tudományos együttműködésről. Megtekin­tett több közlekedési létesít­ményt, többek között a bu­dapesti metrót és a Déli pá­lyaudvart. A brit miniszter­helyettest fogadta Pullai Ár­pád közlekedés- és posta­ügvi miniszter. Peíer E. Lazarus szomba­ton elutazott hazánkból. (MTI) Országos ielentcségű Szakmunkás­tanulók vetélkednie Májusban, mint hagyo­mányos, az idén is több or­szágos jelentőségű kulturá­lis megmozdulásra — külön­féle bemutatókra, politikai vetélkedőkre — kerül sor a szakmunkástanulók köré­öerit Az eseménysorozatot! ezúttal a „Zúgjon dalunk" című énekkari bemutató nyi­totta meg tegnap, szomba­ton a fővárosi művelődési házban, összesen csaknem 600 fiatal állt dobogóra, az éneklő fiatalok hét fővárosi intézetből, továbbá Balassa­gyarmatról, Egerből, Ceg­'étLről, Dunaújvárosból, Sal­gótarjánból, Székesfehérvár­ról és Tatáról érkeztek erre az első területi bemutatóra. flszcs-kufeifős A Tisza-kutató bizottság ornitológiai munkacsopor­szombaton befejezte Szege- tok tagjai 28 előadáson is­den IX. konferenciáját. A mertették kutatásaik eddigi kétnapos tanácskozáson a . • ermesaetf öld rajzi, a hidro- eredményeit és beszámolták l»o)óeafc. a bp+BHlsaj és asc óz idei feladatokról. Értelmiségiek az egészségügyről Ki nevezheti magát ér- ged képzőművészei, a város A klub nemcsak az azonos telmiséginek? Nem föltétlen írói és gyümölcsöző beszél- hivatásúak fóruma — s az, akinek diplomája van. getést folytattak a hazafi- amint a példa mutatja: nem Az értelmiségi lét leglénye- ságra nevelés lehetőségeiről, minden gyakorlati haszon gesebb ismérve az értelem, módjairól a pedagógusok. nélküli, hanem arra is lehe­a gondolkodás, az értelmet- Legutóbb Feszültségek az tőséget kínál, hogy külön­ienségfoe való bele nem egészségügyben címmel ren- böző szakmák képviselői nyugvás. Erre a cselekvő- deztek ankétot, Levendel hozzák közös nevezőre véle­jo'obitó szándékra számított László Valóságban megjelent ményüket egy-egy kérdés­a népfront városi bizottsá- cikke nyomán. Dr. Kulka ben. ga is, amikor megalakította Frigyes professzor és dr. Nem zárt közösség ez a az értelmiségiek klubját. Dudás Béla városi főorvos klub, ajtaja nyitva áll a Céljuk az volt, hogy tagjai- polemizált az írás egyes munkáskollektívák előtt is. nak szellemi energiáját lat- megállapításaival, majd gya- Nyolc üzem képviselői és korló kórházi, klinikai or- nyugdíjasok is megismer­vosok, orvostanhallgatók el- kedtek ezúttal az egészség­mondták véleményüket egye- ügy belső gondjaival, de az bek között az egészségügy orvosok is meghallgatták a demokratizmusáról, az ideá- „kívülállók" véleményét, lis orvostípusról, értékelték Az értelmiségi klub arra az egyetem gyógyításra föl- nem vállalkozhatott, hogy készítő oktató-nevelő tevé- röpke két óra alatt föloldja kenységét. Szó esett arról az egészségügy feszültségeit, is, hogy a rendelőintézet szí- Az ilyen eszmecserék azon­vesen foglalkoztatna végzős ban minden bizonnyal eltö­hallgatókat különböző szak- rölnek jó néhány olyan rendeléseken. Az egyetem szépséghibát, amely pénz képviselői sem zárkóztak el nélkül is kozmetikázható a ettől, sőt a medikusok dí- gyógyító-megelőző munka jazása sem lenne kilátás- jelenlegi arculatán. Ch. A. ha vessék a város érdeké­ben. Eddig már összeültek Sze­Igaz szeretettel, őszinte tisztelettel köszöntjük az édes­anyákat e gyönyörű, orgonavirágot bontó tavaszi vasár­napén. Köszöntuik az édesanyákat, akik a gyárak, üzemek munkapadjai melleit, hivatalok íróasztalainál, termelőszö­vetkezetek földjein, iskolákban dolgoznak azért, hogy gyer­meküknek — szocialista társadalmunk majdani tovább­építőinek — szebb, gondtalan életet teremtsenek. Az édesanyákat köszöntjük, akik energiát, erőt, fá­radságot nem kímélve fáradoznak azon, hogy fiaikból, lá­nyaikból igaz, értékes, becsületes embereket neveljenek a szocializmust építő Magyarországnak. Áldozatos munkáju­kat megköszönve, kérjük őket, hogy továbbra is segítse­nek, támogassanak bernünket a közös nevelőmunkában, melynek alapja a család, s nélkülözhetetlen alakító, for­máló ereje az édesanya. Kívánjuk, nagyszerű élethivatásukban találják meg az örömet, hogy büszkék lehessenek gyermekeikre: kívánjuk, hogy kapjanak méltó viszonzást szeretetükért, gondoskodá­sukért. A ma reggel átnyúitott virágcsokrokban ott van a mi virágszá'unk is. A köszönet és a tisztelet virága. Kívánunk valam'nnyiüknek nagyon sok boldogságot, örömet és jó egészséget. A K'SZ Csongrád megyei Bizottsága, a Magyar Űttörök Szövetsége Csongrád megyei elnöksége Ez az első anyák napja, hogy nem mondhatom az édes­anyámnak: Köszönök mindent! „Nem mondhatom el senki­nek, elmondom hát mindenkinek", amik bennem föltorlód­nak. Az élet legnagyobb öröme és legnagyobb csalódása az anyaság. Az önmagunkat gazdagító, világot gyarapító év­milliós csoda. Anyák napján, ez egyszer az évben, biztosan nem marad el a köszönő szó, a fiúi csók, a virágcsokor. An­nak sem, aki át tudja adni, akit még magához ölelhetnek a féltő-dédelgető karok, azoknak sem, akiknek szavára már csak a múltból csenghet vissza az anyai szó. Létünk folytonosságainak letéteményesei ők. Testükből szakítottak ki bennünket, hogy megőrizzük a világ legcso­dálatosabb teremtményét, az emberi nemet. „Kit anya szült, az mind csalódik végül" — mondja a költő. De kit anya szült, az érezheti csak az élet csodálatát, örömét. Hányszor feledjük, hányszor áruljuk el, hazudtoljuk meg gyermeki kötelezettségünket S c:ak akkor mérjük föl anyánkhoz láncoló önmagunkat, amikor már késő. Akkor látjuk, „milyen óriás Ö". Az anyák napja nem vé'etlenül május első vasárnapja. Ilyenkor már a lombruhába öltözött fák virágok milliárd­jaival ékeskednek, ilyenkor már a születés varázslatára csodálkozunk, ilyenkor a természet újjászületése a termé­kenységet, az anyai hivatást, az élet megújulását és folyto­nosságát juttatja eszünkbe. S ez a nap minden anyának, így minden gyermeknek ünnep, pillanatnyi megállás a száguldó napok forgatagában. Ezen a napon a gyerekek mel­lett társadalmunk is köszönti életünk hordozóit. De kö­szöntés mellett ez az ország, a szocialista társadalom tet­tekkel bizonyította, hogy megbecsüli az anyákat, számít munkájukra, igyekszik megkönnyíteni mindennapjaikat. Azt hiszem, felesleges sorakoztatni a példákat a kismamá­kat védő intézkedésektől az elsősorban anyák munkáját könnyítő szociális törvényeken át a gyermekgondozási se­gélyig, a szülőtartási kötelezettségig. A holnapi nemzedék nevelése össztársadalmi feladat, melynek alappillére a család, s benne az édesanya sze­mélye. Nélkülük, áldozatos, erőt, fáradságot nem kímélő munkájuk, gyakran erőn felül vállalt tevékenységük nélkül nem lehetnénk biztosak abban, hogy a holnap társadalmá­nak kormányrúdja becsületes, felkészült emberek kedv­ben lesz. Édesanyákat, nagymamákat, kismamákat köszöntünk, így hát ünnep ez a mai minden embernek, gyereknek, fel­nőttnek egyaránt. Annak is, aki csókkal köszönt, virágcso­korral csönget, annak is, akinek dísztáviratot kézbesít a postás, s annak is, aki csokrát temetőkere'ztre akasztja. Életünk „termő ékes ágát" köszöntjük ma. Az édes­anyákat, akiket nem lehet általánosságban köszönteni, hi­szen az anya-gyermek kapcsolat az élet legszemélyesebb, pótolhatatlan öröme és múlhatatlan csodája — a leghét­köznapibb. a legnagyobb! YJMMÍÍ L.ajos » (

Next

/
Thumbnails
Contents