Délmagyarország, 1978. május (68. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-06 / 105. szám

Szombat, 1978. május 6. 3 család Á napozásról 'i * otthon \ Á muskátli ősei A muskátlit valamikor ősi ma­gyar növénynek tartottuk. Azután a hatvanas évek közepén alig le­hetett egy cseréphez hozzájutni, mert egy baktérium szinte lehe­tetlenné tette a szaporítását. Ma már újra kapható a virágüzletek­ben és újra díszíti kertjeinket, parkjainkat és ablakainkat. A muskátli nemzetsége (Pelan­gonium) mintegy 250 fajt foglal magába, amely kevés kivételtói eltekintve Dél-Afrikában őshonos. Ezt a sok fajt már a? 1800-as évek elején 15 szekcióba osztot­ták. Néhány faj 300 évvel ezelőtt Európába került és a földközi­tengeri országokban kivadult. A vad fajok azonban ma már nem rendelkeznek kertészeti jelentő­séggel, csak mint nemesítés! alap­anyag jönnek számításba. A ke­resztezéseikből létrejött fajták azonban ma Európa, sőt a mérsé­kelt égöv legnépszerűbb növényei. A legismertebb a kerti muskátli, a Pelangónium zonale. Az ősalak Dél-Afrikából származik, ahol 30—40 centiméter magas növény, a szár alsó része megfásodik és a levelein barnáspiros csík fut körbe. A virága piros, rózsaszín ás fehér. A másik ismert faj, a kúszó muskátli Dél-Afrika tengerpartjá­ról származik. Az előző fajhoz ha­aonlóan, de már 1701-ben, szintén Beaufort herceg révén került Eu­rópába. A levelei húsosak és az előző fajtól eltérően kopaszak. Az alap­faj virágszíne világos kárminpi­í-os. Sok keresztezést végeztek ve­le. A létrejött új fajták elsősorban csüngő díszek, balkonládák, ab­lakládák növényei. Ismert az angol muskátli. Az alapfajt 1794-ben Masson hozta a Kapföldről Angliába. Sok egyéb fajjal keresztezték, amelyekből nagy virágú, értékes fajták jöttek létre. Ezek a fajták azonban ér­zékenyebbek, télen magasabb hő­mérsékleten kell tartani, nyáron kevésbé nőnek és évente csak egy­szer virágoznak. A virágjukért termesztett fajták száma ma már megszámlálhatat­lan. Bécsben már 1825 és 1843 kö­zött 263 fajtát tartottak nyilván. Ma szinte naponta új fajták lát­nak napvilágot. Az új fajták gyor­sabban nőnek, többet virágoznak és ami a legfontosabb, ellenállók a betegségekkel szemben. Uj fejezetet nyitottak a muskát­litermesztés történetében a magról szaporítható muskátlik. Amikor muskátliról beszélünk, ne feledkezzünk meg a magyar nemesitőkről sem. Magyar Gyula, Grieger Ferenc beírták nevüket a hazai kertészet aranykönyvébe. F.B. Terhek gyermekvóllakon A minap iskolába Indulás előtt lemértem fiaim felszerelését Az ötödikes gyerek táskája öt és fél kilogrammot nyomott. A tornafel­aaerelése másfél kiló volt. A má­sodikos négy és fél kilós táskával indult az iskolába. Igaz, ő iskola­otthonos, csak egyszer hozza-viszi hetente ezt a súlyt A kutatók szerint a gyerek test­súlyának tizedrésze lehet az isko­latáska megengedett súlya. A fia­im—és kortársaik — ennek két­szeresét cipelik. Orvosaink évek óta figyelmeztetnek bennünket a jelenség egészségügyi kihatásaira: enyhe gerincferdülésre, a fejlődő szervezet mértéken felüli megter­helése folytán korai reumatikus és ortopéd panaszokra. A táskát a tanulóra kell mére­tezni, terhelni mindenképpen, hi­szen nincs minden családban ál­dozatkész nagymama, aki cipelje a diák felszerelését — ez az önál­lóság és önkiszolgálás alapvető el­veinek is ellentmondana. A hiba már a táskában van. A hátitáskát valahogy nem a tanu­lókhoz tervezik. Üresen is súlyo­sak. Másodikos fiamnak a máso­dik táskát vásároltam az elmúlt ősszel. Az elsőnek madzagszerű vékony szíja volt, bevágta a vál­lát A mostani meg egy-egy te­nyérrel kiáll a válla mellett, olyan széles. Talán nem ártana prakti­kusabb típust is kikísérletezni. Vagy három esztendeje elhang­zott a Köznevelés hasábjain egy életrevaló javaslat: szedjük be év végén a tankönyveket tároljuk a megfelelő osztály tantermében egy szekrényben, s a diákoknak nem kellene elhozni a könyveiket. Az iskolában a beszedettből tanulná­nak (minden óra elején kiosztaná a hetes) otthon ^pedig a sajátjuk­ból. Nem okozna tanári többlet­munkát, az iskolatáska súlya pe­dig a normálisra csökkenne. Hi­vatalos pedagógiai fórumon hang­zott el ez a javaslat, tudomásom szerint egyetlen iskolában sem tettek kísérletet a megvalósításá­ra. A három év alatt feledésbe te ment. Nemcsak a tankönyv másodpél­dányának, de a tornafelszerelés nagyobb részének elhelyezésére is mód lenne az iskolában. A torna­cipőt, a melegítőt nem kell min­den óra után kimosni, elég ha a trikót, nadrágot hordja magával a gyereií, a többi osztályonként egy­két szekrényben elfér, amely nem egyszer kihasználatlanul, üresen áll a folyosón. Mint a legutóbbi Élet és Iroda­lombén vitából kiderült, minden evben új tankönyvet kapnak a gyerekek. Nem kell több évre tar­talékolni, értékesíteni a használta­kat, ezért talán szükségtelen az egyre gyakoribb keménytáblás kö­tés. Ez megdrágítja a könyvet és megnehezíti a táskát. A sokfajta munkafüzetet sem kellene min­den órára elvinni, hisz legtöbbször az Iskolában használják, talán ezeket is lehetne bent tárolni., Szükség esetén még az is meg­oldás lenne, hogy két részbe fűz­zék a tankönyveket, így is majd­nem fele súlyt cipelne a tanuló. Határozottabban fel kell epe lép­ni a helyi kívánságok elien. Em­lékszem, korábban a Szülőföldünk, Budapest című kiadványt cipelte be a fiam minden környezetisme­reti órára. De hordta az ABC­hegyet is, majd az Ablak-Zsiráf lexikont. Ezek a súlyos könyvek még inkább megnehezítették a táskákat Írásunkban csak a problémát vetettük fel, s néhány ötletet ad­tunk a megoldásra. De a tényleges megoldást csak helyileg, az isko­lákban lehet megtalálni. A.I* Az egészség fenntartásához nélkülözhetetlen a napfény. Az ibolyántúli sugarak közvetett úton hatnak az egész szervezet működésére: fokozzák az anyag­cserét, javítják az étvágyat és csontképző hatásuk van; csök­kentik a vércukor- és koleszterin­szintet; elősegítik a vörösvértes­tek szaporodását és a védőanya­gok termelését; növelik a meghű­léssel ós fertőzésekkel szembeni ellenálló-képességet; hosszabb idő alatt elpusztítják a kórokozó­kat, fertőtlenítő hatásuk van. Láthatjuk, mennyi jót kapunk a Naptól, ha barátságunk vele ésszerű ós mértékletes. Hogyan kell ésszerűen napozni? Helyes előkészítés . után, ; óvato­san és fokozatosan, már kora ta­vasszal megkezdhetjük, amikor a külső hőmérséklet megengedi ' a fedetlen testtel szabadban való tartózkodást Amikor a napnak még nincs ereje, kora tavaszi na­pon, dél felé egy órát késő ta­vasszal negyed-fél órát tartóz­kodjunk a napon. Ha nyáron ke­rülünk először napra, a téli idény után, ugyanez vonatkozik a reg­geli és délutáni napra. Sohase kezdjünk napkúrát nyáron dél­felé, biztos, hogy ártunk vele, még akkor is, ha nem ég fel a bőrünk. Mint minden túlzás, ez is káros a szervezet működésére. A napozás! időt általában na­ponta az előző napinak kétszere­sére emelhetjük, öt-hat nap alatt teljesen hozzáedződik a test a napsugárhoz, Bár annyira a mi éghajlatunk alatt élő ember so­ha nem szokja meg az erős na­pot, hogy a déli napsütés, ami ál­talában kedvelt, jót tegyen. Hely­telen, a bőrt kiszárító, ellenállást csökkentő divat ez. A napolajak és krémek haszná­lata a bőrtípusok felosztódása szerint változik. Az illetszerbol­tokban mindenki egyéni ízlésé­nek, bőrének és pénztárcájának megfelelő napozószereket talál. Sokan esküsznek az egyszerű pa­rafinolajra, de jó, otthon elké­szíthető napozókeverék az egy rész ricinusolaj, két rész napra­forgóolaj is. Ezt erős avasodási hajlama miatt mindig frissen, kis mennyiségben kell elkésziteni. Zsírhiányos bőrűek ne napolajat, hanem kizárólag tülzsírozott, tel­jesen vazelinmentes napozókré­met használjanak, és kenjék fel vastagon. Normális bőrre is a jól felszívódó, zsíros krémek a legalkalmasabbak, csak éppen felesleges ezeket vastagon alkal­maznunk. Víghiányos bőrűek ko­leszterines vagy eucerint tartal­mazó napozókrémet használja­nak, a kissé zsíros bőrűek a pa­raflnolajat. A zsíros bőrűek le­hetőleg ne kenjék magukat Nap­közben többször mosakodjunk ós kenjük újra bőrünket, mert az izzadás következtében a zsiradék összefüggő védőrétege megszaka­dozik. Nyáron, huzamosabb ideig tar­tó napozáskor, egész napos stran­doláskor a víz mellett vagy a he­gyek között Is naponta többször zuhanyozzunk, és egész testünket kenjük be vékonyan naptejemul­zióva) A benne levő anyagok ugyanis olyan szűrőhatással ren­delkeznek, melyek elnyelik a káros,,, felégést, okozó ibolyántúli sugarakat, és átengedik a bámu­lást okozókat. Éeszélntink kell a napégésről is, ugyanis minden elővigyázatos­ság dacara, ez is megeshet, ilyen­kor az erithema nem • azonnal, hanem néhány órai lappangási idő után jelentkezik, és többnyi­re 24 óra után éri el tetőpontját A legenyhébb fokú, fény okozta bőrgyulladás mérsékelt kipirulás­sal, égő, feszülő érzéssel jár, de a tünetek' már a második napon enyhülnek, miközben a bőr fes­téktertalma megszaporodik. Erő­sebb gyulladás esetén a bőr lángolóan vörös és duzzadt Is, a ruházat érintése a bőrön élénk fájdalmat okoz, és a gyulladás 2 —4 napig is eltarthat Végül a mértéktelen napfürdőzés kivált­hat olyan súlyos, ödémás bőr­gyulladást is, melynél hólyagok képződnek. Ez heves fájdalommal és olykor magas lázzal jár. Ez a fényártalom már a másodfokú égéshez hasonló bőrelváltozás. Nem tudom eléggé hangsúlyozni, hogy a túlzott napozás még akkor Is károsltja a bőrt. ha ennek pillanatnyilag semmiféle látható nyoma sincs. Következményként a bőr előbb-utóbb vastag, cser­zett majd az életkor előrehalad­tával száraz, sorvadt, ráncos lesz. Végül tudnunk kell azt is, hogy a mértéktelen napfürdőzés az idegrendszernek felajzása és az anyagcsere-folyamatok káros mértékű felgyorsítása révén egészségügyi szempontból is ár­talmas lehet A helyes napozás legfőbb sza­bálya tehát a fokozatosság és mértékletesség. Fogjunk hozzá a tavaszi napozáshoz, legyünk mi­nél többet a szabadban, használ­juk ki okosan a szabad időt hogy alaposan előkészített bőrrel fo­gadjuk a nyári, meleg napsuga­rakat. Csaba Éva Mindennapos • fájdalmak A legegészségesebb embernél is előfordul, hogy napközben vagy estére megfájdul a feje, sajog a válla, a nyaka. Az ilyen jellegű panaszokon sokat segíthet a szakszerű, gyors masszírozás, amely megszünteti a fáradtságot, felfrissíti a vérkeringést és elmu­lasztja a fejfájást Is. Valamelyik családtag bizonyára szívesen vál­lalja ezt a „pluszmunkát". Lás­suk a panaszokat: 1. Ha a tarkóján nyomást érez. Hüvelyk- és mutatóujjunkkal masszírozzuk körbe, spirálszerű­en azokat az Idegpontokat, jobb­ról balra, a tarkó és nyakcsigo­lyák közötti részen, ahol a tarkó befejeződött, majd ugyanitt, nem túl erősen, nyitott tenyérrel si­mogassuk végig ezt a helyet. 2. Ha fáradt, kimerült a szeme, Ujjhegyeivel simítsa gyengéden, egyforma, enyhe nyomással a szemöldök vonalát, kifelé a ha­lántékig, legalább ötször ismétel­ve, 3. Ha a nyaka fáj hátul, a nyak­csigolyák környékén. Erőteljes nyomással masszírozzuk körbe a vállakat, majd a hüvelykujjal körkörös mozdulatokat végez­zünk, amelyet a váll felső részén kezdünk és felfelé haladva a nyakcsigolyán, a tarkónál feje­zünk be. 4. Ha a vállai túlterheltek, el­nehezedtek. Egyik kezünkkel megtámasztjuk a jobb vállat, má­sik kezünkkel a bal válltól lefelé haladunk erőteljes nyomással egészen a vállizom befejezéséig. Visszafelé a gerincoszlopon át, a nyakcsigolyán fejezzük be a masszírozást, majd ugyanezt el­végezzük a másik oldalon is. 5. Lüktetést és nyomást érez a halántékán. Hüvelyk- és gyűrűs­ujjunk hegyével gyors, finom mozdulatokkal, körkörösen si­mítjuk a halántékot, majd a homlokot, oda-vissza. 6. Kitartóan hasogat, fáj a feje. Támasszuk meg bal kezünkkel a homlokot, és jobb kézzel laza körmozgással, lefelé és felfelé történő, enyhe nyomással masszí­rozzuk meg a nyakizmokat. Az esetek többségében szinte pilla­natok alatt oldódik a görcsös fáj­dalom. B. K. Estélyi ruhák Ünnepi alkalmakkor minden nő szép és elegáns, sőt érdekes akar lenni, valami egészen más, mint a mindennapi életben. Ezért felada­tuk a divattervezőknek, hogy szá­mos olyan ötletet találjanak klj amelyből az érdeklődők választ­hatnak. Néhány ötlet írásban: — szmoking kosztüm rövid és hosszú szoknyával és — hozzá franciás selyem blúz — tunika, mely mindkét szok­nyával alkalom szerint viselhető, —- kombinészerű felsőrésszel szabott hosszú trapózruha, ennek a tetejére: — hímzett mellény, pruszlik, vagy áttetsző blúz, — régi ruhát elszórtan elhelye­zett gyöngyökkel hímezve lehet íelfrissiteni, — régi ruhából (mtnl te lehet) tunikát vagy Ingkabátjellegű fel­sőrészt alakíthatunk. Néhány ötlet rajéban: 1. Selyemből, jeraeyből vagy bársonyból készíthető szoknya, féloldalasan gombolva, elől-oldalt csoportos rakással. A blúz „nap­pali" forma, de ha selyem, brokát vagy hímzett anyagból van, máris estélyivé válik. Természetesen a szoknyához többfajta felsőrész te illik. 2. Ügynevezett „vonal ruha", amely előnyösen hangsúlyozza ki a nők szép termetét. Bérmilyen nemes és szép esésű anyag alkal­mas a kivitelezésre. Hozzá fényes „makkart" selyem sapkát is vi­selhetünk, amelyet pár szem tek­la gyönggyel ki is hímezhetünk. A nagy virágos selyem kendő vagy könnyű horgolt, rojtos ken­dő elegáns belépőül szolgálhat. 3. Négyszögletes kivágással, kes­keny övvel készült ujjatlan tuni­ka, amelyhez könnyű, lágyan hulló selyem vagy rakottszoknyát viselhetünk. A kabátka, amely körbe paszpolozott — csipke, bro­kát —, vagy hímzett anyagú te lehet. Nádor Vera

Next

/
Thumbnails
Contents