Délmagyarország, 1978. május (68. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-06 / 105. szám

J VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! O sl Mr rl 68. évfolyam 105. szám 1978. május 6., szombat Ara: 80 fillér MSZMP SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Terven felül Folytatódik a vasutak villamosítása Energiaracionalizálási hitelből terven felül villamosítják a Cegléd—Kiskunfélegyháza—Kiskunhalas közötti 104 kilométer hosszú vasútvonalat. A munka várhatóan még az idén kezdődik, • 1980 végére be is fejeződik. Oroszváry László, a MÁV vezérigazgató-helyettese az MTI munkatársának elmondotta hogy a terven felüli munka egyben a vasútvillamosítás újabb prog-amjának a kezdetét is jelenti. A vontatás nagyobb arányú korszerűsítése a dízelesítéssel kezdődött, ehhez 1971-ben KGST-hitelt is igénybe vettek és segítségével 1974 helyett 1972-re végrehajtották a dízelesítési programot. A dízelesítéssel együtt a koncepciónak megfelelően villamosították a Budapest—Ceg'.éd—Szolnok —Karcag—Debrecen—Nyíregyháza vasútvonalat, majd a budapest—szobi vonalat, amelyhez ugyancsak vettek fel KGST-hitelt. A közlekedéspolitikai koncepció a Budapest—Nagykáta—Szolnok —Szajol—Mezőtúr—Lökös' háza és a romániai Curtici közötti vonal villamosításával befejezettnek tekintette a programot, amely összesen 1150 kilométeres vasúthálózaton teremtette meg a villamos vontatás feltételeit. Az olajárak ismeretes világpiaci növekedése a közlekedés vezetőit a vontatás gazdaságosságának felülvizsgálatára késztette. A Dízelés a villamos vontatás energia költsége ugvanis korábban megközelítően azonos volt, 1974-től viszont a Dízel-vontatásé körülbelül háromszorosára emelkedett. Ezért döntöttek a villamosítás folytatásáról Így került a vasút ötödik ötéves tervébe legnagyobb beruházásként a Budapest—Kelebia vonal, s most terven felül a másik fő vonalhoz, a Budapest—Cegléd—Záhonj hoz kapcsolódó kiskunhalas— ceglédi vonal viilamosí ása. Az elmúlt két évben egyébként is élre tört a villamos vontatás, megelőzve a Dízelt, részaránya már 48 százalék. A vonatok 44 százalékát Dízel-, 8 százalékát pedig még gőzmozdonnyal továbbítják. A nemzetközi kötelezettségekből eredő tranzitfeladatok teljesítése érdekében 1980 után is folytatják a vasúthálózat villamosítását. Az anyagi lehetőségektől függően nagyobb ütemben, még összesen 1000—1200 kilométer vonalat tesznek alkalmassá a legkorszerűbb vontatásra. Ennek megfelelően sor kerül többek között a Budapest—Pécs közötti vonal villamosítására. „Érvényét veszíti" majd a „... Megy a gőzös Kanizsára ..." kezdetű dal is: Budapesttől a Balaton déli partján Nagykanizsáig, Murakeresztúrig ugyancsak megépítik a villamoshálózatot. Mindezek eredményeként erőteljesen növekszik a t. anzitforgalomban a villamos vontatás lehetősége, annál is inkább, mert a csehszlovák, a jugoszláv és a román vasút villamosítási rendszere a mienkkel azonos. Csehszlovák területre jelenleg is három állomáson — Szobon, Rajkán és Komáromban — van villamoskapcsolat. A további fejlesztéssel Csehszlovákiába újabb három határátkelőhelyen, Jugoszláviába ugyancsak három, míg Romániába még egy újabb állomáson lesz lehetőség a villamos átmenetre. (MTI) lijabb tennivalók a nehéziparban Gyorsult a termékváltás, a gyártmányszerkezet fejlesztésének üteme az ágazatban — állapította meg a nehézipari vállalatok vezetőinek aktivaértekezletén pénteken a NIM-ben Simon Pál nehézipari miniszter. 1975-től 1977 végéig a megszüntetett gazdaságtalan termelés értékének háromszorosát pótolták az új cikkek gyártásiával. A versenyképes gyártási ágak termelésének aránya azonban még mindig nem kielégítő, mindössze egyhatoda az 1975. évi termelési értéknek. Ezért is fontos, hogy dinamikusabbá váljék, gyorsuljon a szelektív fejlesztés. Az aktívaértekezlet — amelyen megjelent Havasi Ferenc, az MSZMP KB titkára is — áttekintette a termákszerkezet korszerűsítésében végzett munka eddigi eredményeit, hiányosságait, s meghatározta az újabb tennivalókat (MTI) Tisza-kufató ankét Szegeden Húsz esztendeje, 1957-ben alakult meg a Tisza-kutató munkacsoport, melynek tevékenysége a Magyar Tudományos Akadémia által jóváhagyott A Tisza és hullámterének komplex kutatása, tekintettel a vízlépcsőkre és a természetvédelmi területekre című téma keretében folyik. A munkabizottság tagjai biológusok, földrajztudósok, botanikusok húsz esztendeje kutatják hazánk második legnagyobb folyójának természeti viszonyait, állatvilágát, környezetének növényzetét, környezetvédelmi kérdéseit. A Tisza szabályozása óta nem volt akkora változás a folyó mentén, mint napjainkban, a vízlépcsők és víztározók kialakítása idején. A kutatási tevékenységnek különös hangsúlyt adnak a közelmúltban megerősített tudománypolitikai irányelvek, amelyek kiemelt feladatnak jelölik meg a közvetlen gazdasági eredményeket megalapozó természettudományi kutatásokat. A munkacsoport évente Tisza-kutató ankétot szervez, melynek keretében egy év tudományos eredményeiről adnak számot, A IX. Tiszán kutató ankétot tegnap, pénteken reggel a Szegedi Akadémiai Bizottság székházában dr. Horváth Imre egyetemi tanár, a Tisza-kutató munkacsoport elnöke nyitotta meg. A kétnapos programban két témakörben — a tiszai vízlépcsők körzetében és természetvédelmi területeken végzett vizsgálatok; egyéb Tisza-szakaszokon végzett vizsgálatok — összesen 28 előadás hangzik el. Elsőként dr. Marián Miklós egyetemi tanár, a munkabizottság titkára adott tájékoztatót a Tisza-kutatás 1977. évi eredményeiről és ez évi feladatairól. Elmondta, hogy az eddigi gyakorlathoz híven az elmúlt évben is a Tisza egész hazai folyása mentén a munkacsoport 43 kutatója végezte munkáját. Külön szólt a három súlyponti területen folyó tevékenységről. Így a kiskörei Tisza—II. vízlápcső és tározó környákének, a Körtvélyes-szigetnek, valamint a Csongrádon tervezett Tisza III. vízlépcső körzetének vizsgálatáról. A Tisza-kutató munkabizottság határozatait és javaslatait eljuttatta az illetékes szervekhez. Ebben az évben tovább folyik a megkezdett kutatómunka, igyekeznek intenzívebbé tenni a tevékenységet, elsősorban Csongrád térségében. Szeretnének néhány lezárható témakört nagyobb tanulmányban összefoglalni. Várható a kutatás kiterjesztése a Tisza felső és alsó szakaszára, hiszen a munkacsoport vezetői felvették a kapcsolatokat az ungvári és az újvidéki egyetem tanszékeinek kutatóivaL Részt vett a tanácskozás munkájában Mikes Mihály, az újvidéki egyetem profeszszora is. A IX. Tisza-kutató ankét kétnapos előadássorozata ma, szombaton délután zárul Epül a TIFO Leninvárosban Lcn'nvdrobcn énül a TIFO — a Tiszai Kőolajipari Vállalat kombinált üzeme, amc'ynek az lesz a feladata, hogy alapanyagot állítron e'ő a T.szai Vegyi Kombinát olefingyárának, illetve illóolajat adjon a Tiszai Hőerőmű számára. A tervek szerint az új üzem 1979 második negyedévében kezdi meg a terme'éit. Évente hárommillió tonna kőolajat fog feldolgozni. A képen: Szerelik a hőcserélő blokk elosztóit. Készülődés a betakarításra Húszezer tonnával több terményre számítanak Az új kenyérnek való sorsáról tanácskoztak tegnap Szegeden megyéink legjelentősebb gabonatermelő gazdaságainak vezetői, a gabonaipar képviselőivel. Lassanlassan szárba szökkennek a kalászosok, s így időszerűvé vált áttekinteni a szerződéskötések helyzetét, az átvételi-tárolási lehetőségekel A Móra Ferenc Tsz székházában megrendezett tanácskozáson többek között részt vett Keresztúri Istvánné, a megyei pártbizottság munkatársa, dr. Kovács Lajos, a Gabonatröszt osztályvezetője, Gyuris Szilveszter, a megyei tanács osztályvezetőhelyettese. Prohászka Ottó, a megyei gabonaipari igazgató szólt megnyitójában a búzatermesztés népgazdasági jelentőségéről hogy a múlt évi termésből is 61 ezer 700 tonna került exportra vidékünkrőL A kukorica mellett a kenyérgabonának van az egyik legbiztosabb helye a világpiacon, s ezért kell máris megtenni a szükséges intézkedéseket az ígérkező termés gyors, veszteségmentes betakarításáért, s a megJubileumi ülésszak A mezőgazdasági gépészszakemberképzés megszervezésének 25. évfordulójáról pénteken tudományos ülésszakon emlékeztek meg a Debreceni Agrártudományi egyetem mezőtúri mezőgazdasági-gépészeti főiskolai karának Erdei Ferenc kollégiumában. Az ülésen — amelyen Rcmány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter és Andrikó Miklós, az MSZMP megyei bizottságának első titkára is részt vett — Patkós István, a főiskola igazgatója méltatta az intézmény negyedszázados munkáját. termett gabona megnyugtató elhelyezésééri Kálmán József kereskedelmi igazgatóhelyettes is kiemelten beszélt a szerződéses termelés jelentőségéről, a tényleges terméshez igazodó megállapodásokról. Tavaly ugyanis 148 ezer tonna gabonára kötöttek szerződést a gazdaságok, de 197 ezer tonna terményt adtak át. Ez önmagában dicséretes eredmény, csak az volt a baj, hogy szinte a betakarítás napjaiban kellett gondoskodni nem kevesebb, mint háromezer vagon búza elhelyezéséről. Pedig az aratás előtti hónapban szinte mázsára meg tudják becsülni a gazdaságok a hozamot, s a döntés is megszületik az értékesítendő mennyiséggel kapcsolatban, csak a közvetlen szerződéskötés halad nehezen. Végeredményben a központi készletgazdálkodást, az exportmegállapodások aláírását is befolyásolják a késedelmes üzemi szerződéskötések. Az idén 235 ezer tonna szemes termény átvételét, tárolását, majd forgalmazását irányozta elő a Csongrád megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat Ebből 150 ezer tonna az étkezési, 48 ezer a takarmánybúza, 2 ezer a rozs, és 700 tonna az árpa. A fennmaradó mennyiség többsége kukorica, s összességében 20 ezer tonnával ír elő nagyobb forgalmat az idei program a tavalyi eredménynél Szerződéses megállapodás született már az étkezési búza 98, és a takarmánybúza 78 százalékára. A gabonaipar olyan ajánlatot tett a ta-' nácskozáson a gazdaságok vezetőinek, hogy a közeljövőben, a termésbecslések után. ismét tűzzék napirendre a szerződésikötést. A terven felüli termésre is kössék meg. az értékesítési megállapodást De számit a gazdaságok segítőkészségére a gabonaipar, a búza átmeneti elhelyezésénél is. összesen 3 ezer vagon termény üzemi bértárolására lesz szükség, mivel a vállalatnak kevés a raktártere. Mindeddig csak 1200 vagon búza tárolására vállalkozott egynéhány gazdaság, pedig biztosabb fedelet jelentene a kenyérnek valónak az állandó gabonaraktár, a szabadtári elhelyezésnél. A gyors betakarítás egyik üzemi feltételeként szóba került a szérűmunkák gépesítésének fokozása, hogy legyen elegendő szállítószalag, felhordó berendezés a gabona mozgatásához. A vállalat ugyanis napi 1200 vagon fogadására készült fel, de tavaly csak két nap során érkezett be ezer vagonnyi mennyiség a telepekre. Az eddigiektől jóval rövidebb idő alatt lezárulhatna a gabonaátvétel, ha folyamatosabban érkezne a búza a 33 gabonaipari telephelyre. A kilátások szerint szükség lesz éjjel-nappali, hétköznap-ünnepnapi gabonafelvásárlás megszervezésére, mert a szárítókkal rendelkező gazdaságok — amint ezt tegnap bejelentették— éjszaka is viszik majd a gabonát, ami a szárító berendezésről lekerüli