Délmagyarország, 1978. május (68. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-26 / 122. szám

í*£n?eE, Í978. május 26. Szövet — külföldre Versenytárgyalást nyert meg neves nyugat-európai vállalatokkal szemben és 640 ezer dolláros megrende­lést kapott az algériai DMC/AMP cégtől a Magyar Posztógyár. Rendkívül rövid határidő alatt készítették el az afrikai játékokon részt vevő algériai csapat egyen­ruhájának szövetét, amit kü­lönrepülőgép vitt Algírba. Ezért a teljesítményért 186 ezer méter anyagra kaptak megrendelést. (MTI) Tanácskozott a KISZ megyei bizottsága Szegeden ülésezett tegnap, csütörtökön délután a KISZ Csongrád megyei bizottsága Bódi György első titkár el­nökletével. Részt vett az ülé­sen dr. Nagy Sándor, a KISZ Központi Bizottságának tit­kára, Horváth Árpád, az MSZMP Központi Bizottsá­gának munkatársa, dr. Ágos­ton József, az SZMT vezető titkára, Oláh Miklós, a me­gyei pártbizottság, s Kiss Já­nos, a KISZ KB munkatár­sa is. Az ifjúsági szövetség me­gyei bizottságának beszámo­lóját a KISZ IX. kongresz­szusa óta végzett munka főbb tapasztalatairól Bódi György első titkár terjesztet­te elő. Az 1978-as tavaszi taggyűlések és szervezeti szintű küldöttgyűlések ta­pasztalatairól Kulcsár Péter tájékoztatta a testületet A KISZ megyei bizottsága elfogadta a jelentéseket és meghozta határozatait Érkezők, utazók Országos idegenforgalmi tanácskozás Az év első négy hónapjá­nak kedvező tapasztalatai alapján a korábbinál erősebb idegenforgalommal kell szá­molniuk mind az utazási iro­dáknak, mind a vendéglátás­nak — hangsúlyozta Sívó Ti­bor minisztériumi főosztály­vezető a Belkereskedelmi Mi­nisztérium csütörtöki szakmai tanácskozásán, amelyen az idegenforgalom soron követ­kező feladatairól tárgyaltak az utazási irodák és a szál­lodavállalatok vezetőt Négy hónap alatt csaknem 2.3 millió — a tavalyinál fél­millióval több — külföldi ér­kezett az országba: több mint fele turistaként negyede ki­rándulóként és nem egészen egynegyede átutazóként lép­te át a határt. Három év után először az idén növe­kedett a tőkés országokból érkezők száma, s a tőkés be­vételek is emelkedtek. Szo­cialista idegenforgalmunk a terveknek megfelelően ala­kult eddig húsz százalékkal növekedett, viszont a vendé­gek nálunk töltött ideje csak ennél kisebb mértékben. Csaknem egymillió magyar állampolgár utazott külföldre, 18 százalékkal több, mint ta­valy négy hónap alatt, s eb­ben nagy szerepük van a kü­lönböző utazási irodáknak, amelyek programválasztéka bőséges, s árban is szinte mindenkinek megfelelő. Ha­sonlóan gazdag a hazai turis­taprogram-kínálat — szépen is fejlődik a belföldi idegen­forgalom —, amely — helye­sen — decentralizálásra töre­kedve nemcsak a „felkapott" helyeket ajánlja. A tanácskozáson az idegen­forgalmi és vendéglátó vál­lalatok elsőrendű feladat­ként a szolgáltatások színvo­nalának növelését határozták meg. Szóba került a szállás­helyeknek az eddiginél jobb, de nem túlzsúfolt kihaszná­lása. Jóllehet, a kereskedel­mi szálláshelyeket a külföl­diek a tavalyinál nagyobb arányban vették igénybe, változatlanul sok a „fekete" szobakiadás, ezért szigorúbb ellenőrzésre lenne szükség. A fizetővendéglátás hálózatának kívánatos fejlesztésében az idegenforgalmi szerveknek érdekeltebbé kell tenniük a lakosságot, hogy szervezet­tebben lehessen felhasználni a szolgálatban rejlő lehetősé­geket. Mind a külföldi, mind a hazai turizmus jobb ellátá­sát segíthetné az is, ha a rendelkezésre álló mintegy 40 ezer főiskolai, egyetemi, kol­légiumi helyet jobban ki­használnák, hiszen tavaly is mindössze 16 ezret vettek be­lőlük igénybe. Külön foglalkoztak az ér­tekezleten a dunántúli ide­genforgalom időszerű tenni­valóival, különös tekintettel arra, hogy az év első négy hónapjában Jugoszláviából és Ausztriából erősen növeked­tek az egynapos és a hétvégi látogatások. A minisztérium intézkedett a határ menti te­rületek zavartalan ellátására. Marhahúsexport Állattenyésztési kutatók megbeszélése Jelenlegi, évi 90 ezer tonna marhahúsexportunkat 1990­fokozása mellett els5rendű követelmény a minőségi igé­Deszkák a ládaszegezőknek ig 150—160 ezer tonnára ki- nyek kielégítése, valamint a vánjuk növelni. A termelés termelési költségek csök­kentése. Ezekkel a kérdések­kel foglalkozik az állatte­nyésztési kutatók csütörtö­kön Pécsett, az Orvostudo­mányi Egyetem aulájában megnyílt VIII. vándorgyűlé­se, amelyen közel nyolcszáz szakember vesz részt az or­szág minden részéből. A húsirányú szakosításnak még csak a kezdetéin va­gyunk, holott a magyar ál­lattartás fejlődésének ez az egyik kulcskérdése. Ezért is választotta témájának a VIII. vándorgyűlés a húsmarha­tartással kapcsolatos témá­kat A tettek rangja a z élelmiszertermelés jelentősége vi­lágszerte nőtt Az intenzív, iparsze­rű termelési rendszerek elterjedé­sével az utóbbi időszakban nálunk is ug­rásszerűen emelkedett a termelékenység. Ebben jelentős szerepet játszott a tudomá­nyosan megalapozott, korszerű termelési technológiák széles körű elterjedése. A mezőgazdasági üzemekben az egy dolgo­zóra jutó termelési érték több mint két­szerese a tíz évvel ezelőttinek. Ebből kö­vetkezik, hogy a mezőgazdasági munkák­ban részt vevő dolgozók szakképzettségé­nek gyarapítása elsődleges. A szakmai hozzáértés — a fejlődés ellenére is — lé­péshátrányban van a felhasznált eszközök színvonalához képest. Nemrégen egy elő­adáson hangzott el, hogy a mezőgazdaság­ban ma már 800—850 ezer forint beruhá­zási igénye van egyetlen új munkahely lé­tesítésének. A mezőgazdasági dolgozók szá­ma csökken, tehát a növekvő eszközigény indokolt A drágább és nagyobb teljesít­ményű gépek és berendezések kezeléséhez azonban magasabban képzett dolgozókra van szükség. Csak így érhető el, hogy a személyenkénti bruttó termelési érték szá­mottevően emelkedjen. Dr. Szlameniczky István egyik cikkében ezt így fogalmazta meg: „Az ember, mint a gazdasági előre­haladás "főparancsnoka-", nőjön föl vagy tartson lépést a megnövekedett követelmé­nyekkel a vezetés színvonalában, az igé­nyesebb szakmai munkában, az újra tö­rekvő, kezdeményező magatartásban és fegyelmezettségben egyaránt" A mezőgazdaság és a tudomány között nagyon szoros összefüggést lehet, találni. A célkitűzések megvalósításában is egyre nagyobb szerepe van a tudományos kuta­tásnak. A műszaki fejlesztés, a termelés színvonalának emelése függ a szellemi tő­ke eredményességétől. Hazánkban a mező­gazdasági tudományos kutatók száma mintegy háromezer, s legalább ennyi, ha nem több az állami gazdaságokban és a szövetkezetekben dolgozó alkotó kedvű szakember. Egy tudományos kutatóra Ma­gyarországon közel háromezer hektár me­zőgazdasági teriilet jut. Az alkotás és az alkalmazás azonban embereken múlik. Varrnak még olyan okok. amelyek késlel­tetik a tudományos eredmények gyakorlati megvalósulását, gyors elterjedését. Nem véletlen, hogy a Magyar Tudományos Aka­démia 138. ülésén éppen a mezőgazdasági kutatás helyzetét tűzték napirendre. Va­jon megfelelően szolgálja-e a kutatás a mezőgazdaság és az élelmiszertermelés to­vábbfejlődését? Dr. Márta Ferenc, az Akadémia főtitká­ra a forráskúti Haladás Termelőszövetke­zet ünnepi közgyűlésén mondta, hogy az ottani példa bizonyítja, mi ér, ha jő a kapcsolat a kutatás és a termelés között. Valóban, a legújabb kutatási eredmények csak egészséges kapcsolat mellett válhat­nak a leggyorsabban termelőerővé. Ha a termelés továbbfejlesztésének lehetősége egy-egy gazdaságban megszűnik, akkor szükségessé válik a tudományos eredmé­nyek mielőbbi alkalmazása, bevezetése. Azokban a szövetkezetekben, ahol a szer­vezettség, a technikai színvonal javult, s előbb vált hatékonyabbá a termelés, ott a saját keretek között már nem tudták a továbbfejlődést biztosítani. Szükség volt olyan formára, ami újabb lendületet adott a fejlődésnek. Ilyen szerepet töltöttek be a termelési rendszerek. Alapfeltétel azon­ban, hogy legyen elegendő, jól képzett szakember és szakmunkás a szövetkeze­tekben, akik képesek nemcsak elsajátítani, hanem maradéktalanul be is tartani az előírt technológiákat Mindig nagy szerepe volt a hozzáértés­nek. Régebben is a parasztember meste­rien értett az akkori mezőgazdasági mun­kákhoz. Az apró fogásokat igyekezett min­dig elsajátítani a jobb termés reményében. Ma még nagyobb jelentőségű a hozzáér­tés, a szakképzettség, az eszközök szaksze­rű használata. Ehhez a termelőszövetke­zeti vezetés és a tagság igazi összhangjá­ra van szükség. Milliós értékű gépekkel, milliós értékű növényi kultúrák kőzött végzik felelősségteljes munkájukat a trak­torosok és gépkezelők, mezőgazdasági dol­gozók. Nap mint nap igyekeznek a rájuk bízott feladatokat idejében és jó minőség­ben elvégezni. Amikor a termelés költsé­gei évről évre emelkednek, egyre nagyobb jelentősége van az ember mindennapos tettének, változtató és javítani akaró ja­vaslatának. Igy nő a mezőgazdaságban a dolgozó ember mindennapi tettének rang­ja. S az ember a termelési folyamatok minden szakaszában jelentős szere­pet játszik. Az MSZMP KB márci­us 15-i határozata ezért szögezi le: „A termelés legfontosabb tényezője a dolgo­zó ember, aki képességével, felkészflltségé­val, szorgalmával a termelési eszközöket hasznosítja a társadalom javára." A me­zőgazdaság fejlődése tehát nem választha­tó külön a termelésben részt vevő dolgozó ember szakmai és politikai műveltségének növelésétől, a mindennapi munkában va­ló helytállástól A fokozottabb feladatokra fel kell készíteni a dolgozókat, hogy a termelőerők általános fejlődésével az em­ber is lépést tartson. A meghatározott fel­adatok elvégzésében a kutató, a vezető és a beosztott egyaránt fontos láncszem. Radics Ferenc Szállítják a cseresznyét A csongrádi nagyüzemi gazdaságok ültetvényein és a házi kertekben szedik a májusi cseresznyét. A csong­rádi Petőfi Tsz és más gaz­daságok közvetlenül Buda­pestre szállítják a korai ter­mést Csütörtökön hajnal­ban indították útnak az el­ső jelentősebb tételeket. A májusi cseresznye egy hét alatt „lefut". Magyar-szovjet tudományos konferencia Jurij Vasziljevics Bramlej akadémikus, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája fő­titkárhelyettesének vezeté­sével szerdán szovjet tudós­küidöttség érkezett Buda­pestre a magyar—szovjet történész vegyes bizottság tudományos ülésszakara. A vendégeik csütörtökön Bala­tonalmádiba utaztak, ahol „Természet, ember, hala­Sándorfalva , Bővülő szolgáltatások P1 • t ^ m iis . Somogyi KároJynié felvétene A Dél-alföldi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság előkészítő telepén a rakományok érkezése után a deszkákat hosszúság és szélesség szerint szétválogatják. Az osztályozott anyagot B mindenkori termelési technológiának megfelelően ado­gatják be a ládaszegezők műhelyébe Tegnap, csütörtökön dél­után ülést tartott Sándorfal­va nagyközség tanácsa. A testület tagjai meghallgatták Bálint Sándorné vb-titkár beszámolóját a javító és szolgáltató tevékenységről, dr. Takó Zsuzsanna körzeti főorvos beszámolóját a la­kosság egészségügyi helyze­téről, valamint Marton János tájékoztatóját a tanács egész­ségügyi és szociális bizottsá­gának munkájáról. A nagyközségi tanács egy évvel ezelőtt foglalkozott a javító és szolgáltató tevé­kenységgel, s akkor több ha­tározatot ls hozott. A tegnapi testületi ülés örömmel nyug­tázta, hogy az elmúlt esz­tendőben és az idei tavaszon sokat javult a helyzet Az idén, április 28-án készült el, s helyezték üzembe a nagy­község szolgáltatóházát, s az .eddig nélkülözött férfiszabó és kozmetikus szakma is a lakosság rendelkezésére áll. A tanácsi beszámolóból ki­tűnt, hogy a nagyközség te­rületén a Szeged Járási Ru­házati és Szakipari Szövet­kezet, a Gelka kisteleki szer­vize, a nagyközségi tanács költségvetési üzeme és a kisiparosok látják el a ja­vító és szolgáltató munkákat. A járási szakipari szövet­kezet női és férfifodrász, női szabó, rádió- és tévészerelő, gumijavító szakmákkal, vala­mint szappancsere teleppel áll a lakosság rendelkezőé­re. Ezekben a szakmákban a két község igényeit teljes mértékben ki tudják elégí­teni. A szövetkezet tavaly 2,6 millió forint értékű mun­kát végzett megrendelőinek. A Gelka kisteleki részlegé­nek szakemberei hetente négy alkalommal járnak k! Sandorfalvara, Dócra pedig hetente egyszer Gondot okoz a lakosságnak, hogy a szer­viz szakemberei nem javí­tanak külföldi gyártmányú berendezéseket, háztartási gépeket. Ezeket a tulajdono­soknak Szegedre kell be­vinniük. A kisiparosok huszonhét szakmát képviselnek, s bár a főfoglalkozású mesteremberek száma csökkent, de a mel­lékfoglalkozásként ipart gya­korló szakemberekkel együtt több mint százan állnak a megrendelők szolgálatára. Hiányolták a tanács tagjai, hogy a kisiparosok alig fog­lalkoznak az utánpótlás ne­velésével, hiszen mindössze két ipari tanulót nevelnek Sándorfalván. A tanácsülés határozatá­ban a javító és szolgáltató tevékenység minőségének to­vábbi ja vitását szorgalmazza. dás" címmel tudományos ta­nácskozás kezdődött a ma­gyar és a szovjet tudomá­nyos akadémia történészei­nek vegyes bizottsága ren­dezéséből. A megnyitóin Fach Zsig­mond Pál akadémikus, az MTA alelnöke elmondotta, hogy a magyar és a szov­jet történészek tudományos konferenciái jelentősen elő­segítik a két nép történe­tének megismerését és le­hetőséget ad a kutatások összehangolására. A csütörtökön kezdődött tanácskozás központi gon­dolata annak megvizsgálása, hogy az ember hogyan hó­dította meg az évezredek 60­rán a természetet, milyen k." icsönhatás van a társa­dalirfi fejlődés és a techni­kai haladás között. (MTI) Gyenes András a Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára csütörtökön a Fészek művészklubban a nemzetközi élet időszerű kérdéseiről tar­tott előadást a Művészeti Szakszervezet Szövetsége ál­tal szervezett művészakadé­mia keretében. Az előadást kővetően a Központi Bizottság titkára a művészek kérdéseire vála­szolt. 1

Next

/
Thumbnails
Contents