Délmagyarország, 1978. május (68. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-25 / 121. szám

4 Csütörtök, 1978. május 25. 4 Növényvédelem a kiskertekben Az amerikai* fehér szövő- sodásos betegsége ellen foly­lepke lárváinak tömeges ke- tatni kell a védekezést, mert lése a napokban várható — az éjszakai harmatképződés tájékoztat a Csongrád me- és a helyenkénti eső a kór­gyei Növényvédő és Agroké- okozó elterjedésének kedvez, miai Állomás. A megjelenő Az érzékeny almafajtáknál hernyófészkeket távolítsuk el, felgyorsult a lisztharmatfer­amit legjobb elégetni, vagy tőzés. Ezért az almafákat lepermeteznL Vegyszeres vé- Fundazol 50 WP+Dithane dekezésre az' Unltron 40 EC, M—45, vagy Topsin-Metil 70 a Satox 20 WSC vagy a Dit- WP+Zineb összetételű keve­rifon 50 WP és a Fiiból E rékekkel permetezzük meg. javasolható az előírt mennyi- A napokban várható a sző­ségben. lőmolyok lárváinak kelése. A gyümölcsfákon és dísz- Mivel helyenként a virágkez­növényeken továbbra is tö_ demények jelentős hányada megesen fordulnak elő a le- megfagyott, kártételi veszé­véít.etvek. Fokozódó felszapo- lyük megnőtt. A hernyók ká­rodásuk megakadályozása na- rosításának megelőzésére Dit­gyon fontos, mert szívogató- rifon 50 WP, Satox 20 WSC, suk miatt a hajtások növeke- vagy Unitron 40 EC rovar­dése leáll. A kiültetett zöld- ölő szerrel permetezzünk, ségpalántákat is folyamatosan A cseresznyelégy megjele­fertőzhetik. Ellenük felhasz- nése a későbben érő fajtákat nálható a Plrimor 50 DP, a veszélyezteti, ezért időszerű Bt 98, vagy a Eogor L—40 az első védekezés elvégzése, készítmény. A Pirimorból 0,8 Az ismert rovarölő szereken deka, az utóbbi két permete- kívül a Ditrifon 50 WP, Unit­xőszerből pedig 1 centiliter ron 40 EC a legalkalmasabb szükséges tíz liter permetté a legyek elpusztítására. A készítéséhez. permetezést hét-tíz napon­Az alma- és körtefák vara- ként ismételjük. A Budvar sör j hazájában Csehszlovákiában a sörfő­zés mestersége régi hagyo­mányokkal rendelkezik; kez­dete a középkorig nyúlik vissza. A XIX. század vége­telé építették fel Ceske Bu­dejovicében a hatalmas ser­főző üzemet, ahol a híres Budvar sör készül. Ami a nyersanyagot illeti, Csehszlo­vákia a világ malátatermelé­sének 10 százalékát adja, a hazai komló pedig kiváló mi­nőségű. A dél-cseh sörkombináthoz tartozó 11 üzem közül a Bud­var a legnagyobb. Az itt dol­gozó 300 munkás 412 000 hek„ toliter sört gyárt évente. Mióta a sört palackozzák, a kereslet messze meghalad­ja a kínálatot. Ezért került sor az üzem rekonstrukció­jára. f Üzembe helyezték a palae­kozórészleget, ahol két auto­mata gépsor végez minden munkafolyamatot: mossa és szárítja az üvegeket, pasztö­rizálja és betölti a sört, le­zárja, címkével látja el és dobozokba csomagolja a pa­lackokat — óránként 25 ez­ret. Ezután az árut a szállí­tási osztályon teherautókra és vagonokba rakják. A pa­lackozott sör mintegy 40 szá­zalékát exportálják, javarészt a Szovjetunióba. (BUDA­PRESS — ORBIS) Á nyugdíj előkészítéséről Jövőre szándékozik nyűg- solatot ls, amelyet az új mun- ideje, továbbá, hogy a nyűg. díjba menni H. G. szegedi kakönyvéről a munkáltató díj igénylése esetén mi a te­nlvasónk. Mielőtt nyugdíja- készít el. Személyi adatait endője. pedig a személyi igazolvány- Más a helyzet akkor, ha a ból kell igazolnia. A nagy- kérelmező a nyugdíjhoz szűk­üzemekben dolgozóknak az séges időt nem szerezte meg. igény jog-elismerési kérelem Ilyenkor nem értesítést, ha­előterjesztéséhez segítséget nem megfellebbezhető hatá­nyűjtanak a vállalatnál mű- rozatot kap, amelyből kitű­ködő szakszervezeti nyugdíj, nik az elismert szolgálati zását kérné, szeretné pon­tosan tudni, hogy mennyi szolgálati Idővel rendelke­zik, mert aszerint választa. ná meg a munkaviszony megszüntetésének Időpont­ját. Munkatársaitól úgy hatotta, hogy a nyugdíja- ügyi albizottságok. Ezeken a zás előtt már tisztázni le- helyeken a kérelem benyúj­het az összes beszámítható tása az albizottság körzemű­időt, és arra is van lehető- ködésével, segítségével törté­ség. hogy a vitás Időket nik. A mezőgazdasági terme rendezzék. Olvasónk azt ké­ri: ismertessük ezzel kap­csolatosan az eljárást. Mielőtt olvasónk kérésének eleget tennénk, elöljáróban meg kell mondani, hogy a nyugdíjazás előtt álló dolgo­zók közül sokan vannak, akik nem tudnak arról, hogy le­hetőség van arra, hogy még munkaviszonyuk ideje alatt tisztázzák a nyugdíjba beszá­mítható Idejüket. A nyugdíj­hoz szükséges idő összeszámí­tása hosszú időt vesz igény­be azoknál, akik több mun. kahelyen dolgoztak, vagy kül­földi munkaviszonyuk beszá­mítását kérik. A nyugdíjjogosultsághoz szükségek szolgálati idő tisz­tázására az öregségi korha­tár betöltését megelőző egy even belül van lehetőség. Ek­kor a dolgozó igényjog-elis­merési kérelemmel fordulhat a társadalombiztosítási szerv­hez. A vasútnál dolgozók ezt a kérelmüket a szolgálati fő­nökség útján nyújthatják be. Az igényjog-elismerési kérel­met erre a célra rendszeresí­tett és a társadalombiztosítá­si igazgatóságon beszerezhető nyomtatványon kell beadni. Ezen a nyomtatványon a dol­gozónak 1929. január 1-től kezdődően íel kell sorolnia' mindazokat a szolgálati idő­ket (munkaviszonyt, szövet­kezeti tagsági viszonyt, kato­nai időt stb.), amelyeknek a beszámítását kéri nyugdíja­zásához. A dolgozónak csa­tolnia kell a birtokában le­vő Iratokat, amelyek a szol­gálati Idejét Igazolják. Ilye­nek lehetnek: a régi munka, könyv, cselédkönyv, OMBI­könyv, mezőgazdasági Iga­zolvány és bélyeglap, kato­nakönyv, segédlevél, szolgá­lati bizonyítvány, hatósági bizonyítvány stb. Mindezek­lőszövetkezetekben pedig a társadalombiztosítási ügyin­tézők foglalkoznak a nyugdí­jak előkészítésével, a terme­Időn kívül az is, hogy mely időket nem ismertek el. A határozat birtokában tehát még a munkaviszony fennál­lása alatt igénybe lehet ven­ni a jogorvoslati utat a jogo­sultsághoz még szükséges idők tisztázására. A sérelme­zett határozat ellén a kéz­lőszövetkezeti tagoknak tehát besítést követő 15 napon be­hozzájuk kell frodulniuk. lül a társadalombiztosítási A társadalombiztosítási igaz- bizottsághoz lehet fellebbezni, gatóság a kérelem alapján A szolgálati idő előzetes megállapítja, hogy a dolgozó elismeréséről szóló értesítés, rendelkezik-e az öregségi re a későbbi nyugdíjigény be­nyugdíjhoz szükséges szolgá- jelentésekor hivatkozni. kell. lati idővel. Amennyiben a Ezzel a nyugdíjmegállapító kérelmező nyugdíjra jogosult, eljárás megrövidül, a dolgo­írásban kap értesítést, amely- zó hamarabb kapja meg az bői kitűnik, hogy mennyi a első nyugdíját, figyelembe vehető szolgálati Dr. V. M. Az ügyintézés méltányosságai szempontból nyeinek is tegyenek elegét, méltányosság döntéseiknél éljenek ezekkel a lehetőségekkel. Altalános Egyre gyakoribb elvárás bály? Ilyen az állampolgárok ügyeinek vizsgálva a intézésénél a méltányosság, kérdését, már nemcsak jog­Mit jelent ez a gyakorlat- alkalmazási, hanem jogalko- és sajnos Visszatérő tapasz­ban? tási kérdésről van szó; olyan talat, még mindig alapvető A méltányosság alkalma- jogszabályalkotás is szüksé- probléma, hogy nem kellő­zása az államigazgatásban, ges, amely számol a méltá- en tisztázzák a tényálláso­ezen belül a hatósági mun- nyosság követelményeivel. A kat, s nem vizsgálják mély­kában egyre erőteljesebb hatósági eljárásokban az ál­megoldást követelő, alapve- lampolgárok érdekelt köz­tő kérdés. A jogos igény sa- vetlenül érintő fontos kérdé­rehatóan az adott ügy összes körülményeit. Nem lehet a jogszabályt helyesen — sőt játos nehézsége az, hogy megoldásában és gyakorlá­sában sok félreértéssel, ese­tenként „félelemmel" is ta­lálkozunk. Ilyen félreértést mutat az olyan vélemény, hogy a méltányosság alkal­mazása nem az egyes ügyek intézésével megbízott ügy. sekről döntenek — például méltányosan — alkalmazni, építésügy, lakásügy. A dön­tések törvényessége — mél­tányosság gyakorlása mellett — a jogsérelmek méltányos megoldása jelentősen befo­ha csak „félig" tisztázzuk, állapítjuk meg a tényállást. Még mindig sok esetben elő­fordul, hogy panaszeljárás­ban kell olyan alapvető. lyásolja az állampolgárok szükséges tényeket megálla­közérzetét és jogtiszteletét. Mi a feladatuk az ügyész­intéző feladata, jogköre, ha- ségeknek e téren? nem a felsőbb vezetők, má- Az ügyészi általános tör­sodfokú hatóság — eseten- vényességi felügyeleti mun. pitani és tisztázni, amit már az első fokú hatóságoknak ls meg kellett volna tenniük ahhoz, hogy helyes határo­zatot hozzanak. Ez is mű­ként a tanácselnök, vb-tit- ka jelentős részét képezi, tatja: a méltányos jogalkal­kár — feladata és sága. Akik így értelmezik ezt a lényeges kérdést, elfelejtik, hogy az egyes ügyek intézé­sénél ők a jogalkalmazók, s jogosult- hogy tegyen eleget a NET­határozatból folyó azon kö­telezettségének, mely elő­írja, „hogy az ügyészség se- mazó törvényből folyó gítse elő a jogszabályok egy- telessége. A tényállás, séges értelmezését és alkal- körülmények így kötelességük, hogy az mazását". adott jogszabályok keretei Lényegében ezt fogalmaz­közöt — azt nem túllépve — ta meg a legfőbb ügyész az a rendelkezésre álló összes országgyűlés októberi ülé­körülmények mérlegelése sén. amikor kijelentette, hogy „az általános törvé- sának. nyességi ügyészi felügyelet intézés körében többek között fő cél elősegíteni az állami, az ál­lampolgári fegyelem további _ _ _ szilárdítását, és előmozdítani következetes az állampolgárok törvényben kell kiindulni, biztosított jogainak érvénye­sülését". Az ügyészségnek tott törvényességi kérelmek vizsgálata általában azt mu­tatja, hogy az államigazga­tás hatósági ügyintézésének alapján, az egyenlő mérték­kel mérő jogi normákat egyéniesítve, az adott lehető­ségek figyelembevételével méltányosan alkalmazzák. A méltányosságnál is a törvényesség betartásából m Éppen ezért ez nem jelent het valami törvényen kívü­li — törvény felett álló — intézkedési jogot vagy ke­gyet. A méltányosság gya­korlása nem más, mint a jogszabály adta kereten be- törvényessége javult. De to­lüli méltányosabb, a jogke. reső állampolgár számára kedvezőbb döntési lehetőség. Ezt támasztja alá a jogal­kalmazás jogpolitikai irány­elveiről szóló NET-határo­zat IV. fejezet 23. pontja, mely az államigazgatási szerveknek előírja, hogy „határozataik meghozatalá­nál tartsák meg a törvé­nyességet, vegyék figyelem­be a társadalmi körülmé­nyeket, az egyéni megítélés követelményeit, és indokolt esetben járjanak el méltá­nyosan". Nyilvánvaló ebből a megfogalmazásból. hogy részben jogalkalmazási mél­tányosságról van szó. Tlyen értelemben minden hatás­körrel bíró ügyintézőnek kö­telessége így alkalmazni a jogszabályokat. A gyakorlat­ban nem ilyen egyszerű a kérdés, mert nincsen prob­léma akkor, ha egy adott ügy elbírálásánál a jogsza­bály eleve olyan,,1 hogy tar­talmazza a méltányossági feltételeket. Mi van azonban akkor, ha „vagylagos" lehetőséget nem tartalmaz a jogsza­vábbra is fontos elvárás a hatósági ügyintézésnél, hogy a méltányosság követelmé­mazás nem valami beosztás­tól függő rendkívüli jogo­sultság, hanem a jogalkal­kö­» alapos, min­denre kiterjedő vizsgálata nélkül nem lehet eleget ten­ni az egyéni megitéléshea szükséges adatok és társa­dalmi krülmények tisztázó­Csak az ilyen ügy­hat megnyugtatóan, és kelt az állampolgárban olyan érzetet, hogy ügyét igazságosan és méltányosan intézték el. Az 1973-ban megjelent NET-határozat óta eltelt idő ,. feltétlenül elégséges volt benyuj- ahhoz, hogy mindazon terü­leten, ahol erre az érvény­ben levő jogszabályok lehe­tőséget adnak, már az első fokú eljárásban általános gyakorlattá váljon a méltá­nyos ügyintézés! Dr. Jármai Tibor Mongol bányaváros Mongólia fővárosától 30 ki- helyet államosították. Akko* lométerrel keletre fekszik a riban sok kis bánya volt itt, Nalajh nevű kis bányászvá- és kézi erővel mindössze alig ros, mely az ország szénter- 800 tonna szenet hoztak fel­melésének csaknem egyhar- színre évente. Aztán a kis madát adja. bányákból egyetlen óriás­Még a forradalom előtt egy üzem lett, ahol mongol bá­véletlen folytán fedezték fel nyászok százai végzik mun­a föld mélyén rejlő kincset. Icájukat. Állítólag egy mongol kisfiú találta meg az első szénda­rabokat a sztyeppén élő rág­csálók feltúrta földön. A sze­net — jutalom reményében — elvitte egy kínai uzsoráshoz. Az ezt kövétő feltárási mun­kálatokat kínaiak végezték, mivel a lamafsta vallás til­totta a mongoloknak a föld megbolygatásót. Ezért is nem foglalkoztak földműveléssel. Természetesen mindez már a műlté. 1922-ben, a forra­dalom győzelme után a lelő­A két évvel ezelőtt szovjet segítséggel végzett rekonst­rukció után a bánya évi ter­melése elérte a 600 000 ton­nát. Azóta már ezt a meny­nyiséget is jóval túlszárnyal­ták. Jelenleg a bányában a vá­jatok kiszélesítésén dolgoz, nak. A távlati tervek szerint 1980-ban egymillió tonna lesz évente a kitermelt szénmeny­riyiség. (BUDAPRESS — MONCAME) Gémes Eszter: Mindig 33. Az idősebb nőknek meg a kezefejüket. Elejé­be a tenyerükbe öntötték, de volt olyan ravasz, fölvágta úgy a legény szemébe, hogy csak úgy hunyorgott. Aztán szorult is ám az a nő, ha százéves volt is. Hogy valakinek a kezefejét lo­csolták, abból még tanulság is került elő. Ha va­lakiről vita folyt, hogy milyen idős, fiatalabb, vagy öregebb, volt aki azt mondta: tavaly mán a kezefejét locsolták! — akkor már öreg. Délutánra a lányok, fiatal asszonyok kannák­kal felszerelve mentek a legényes házhoz. Volt ám hajcihő. Annak a-lánynak sem esett jó, akit senki se ment meglocsolni, mert volt olyan is. Mi még be ls irtuk, hányan locsoltak meg, meg hogyan? Egész héten el tudtunk felőle beszél­getni. Egy ilyen húsvéti összeveszést írok, amely ha­lállal végződött. Volt egy jó gazdaember fia, aki igen rátarti volt. Ismerték egymást, futtából, ba­rátkoztak is, már mint ahogy a gazdag barátko­zik a szegénnyel. Bálban vannak, táncotnak, a helypénzszedő kéri a helypénzt, a szegény fize­tett. a gazdag nem. Mék haza, nem táncolok to­vább — mondja. A másik nótában ismét táncol, megint kérik a helypénzt, rtca mellékeim kell egy má-4 — Nem táncolok tovább! Mék hazai — Elég a csalogatásból! Azonnal fizessen, vagy hagyja el a tánchelyet! Erre a szegény legény azt mondja: — Ugyan, né vacillálj! Kifizetőm én helyöt­ted! Azt múlássá! A gazdalegény felordított: — Té? Té koszos! — Én! — felel a legény. A szegény legény az életével fizetett a meg­gondolatlan szavaiért. Valóban nagy sértés is volt. De hiába ölte meg, a szégyent magáról le­mosni nem tudta. A szegény legény lányt kísért hazafelé, amaz kileste, olyan erővel vágta a nya­kába a kést, hogy két méter magasan felszökött a vér. Kocsira tették, de alig értek egy pór lé­pést, a maga magasságából kivágódott a kocsi­ból, meghalt. Miért nem nősülhetett Sándor? Hogy elbeszélésem fonalát egybe tudjam szö­vögetni, vissza kell pergetnem néhány évet. A világháborúnak vége lett 1918-ban. Megtörtént a trianoni békekötés. Nem a frontok miben állá­sából lett az ítélet, hanem a zöldposztós aszta­lon, a térképen. Krisz-krasz, ide ecset, té kapsz ennyit! Té emennyit! A magyarnak elég, ami marad. B listára jutott Bujtor Ernő állomásfelvigyázó is. A helyére kinevezett Trencsénből jött. Neki menni kellett volna, jött az új állomásfelvigyázó. Lakást még úgy sem lehetett kapni, mint állást. Hetedmagával ott nyomorgott amazok nyakán. Ketten érettségiztek már, az öregebb jobb híján elment pénzügyőrnek. Sanyi pedig, megszakítás után, beiratkozott a fémipari iskolába. Amikor nagy üggyel-bajjal kaptak egy kis szoba-konyha lakást, az zsúfolásig volt velük. Sanyit arra kér­te az apja, addig ne menjen érettségi után isko­lába, amíg a három lány le nem érettségizik, Állást nem kapott, így, mivel Központon isme­rős volt, két nagy garabollyal gyümölcsöt hor­dott Pestre. A szó szoros értelmében kofáskodott. Nyáron elszegődött markot verni, aztán átment a kőművesekhez, akkor voltak a nagy iskolaépí­tések. Az apjának csekély nyugdíja volt. Abból a kevés keresetéből iskoláztatta a lányokat, meg ellátta a családot. Igy tengett-lengett a család. Amikor már egy lány volt érettségi előtt, ő ak­kor iratkozott be a fémipariba. Mint kész em­ber akart nősülni, nem pedig nyomorra. Elég volt belőle. 1923-ban mentek be lakni, akkor derült kl a mi szerelmünk. Az anyja elhívott bennünket a húgommal, ha a vagonba berakodnak, segítsünk egy kis rendet tenni. Törölgettük ott az ablako­kat, falakat, felmostuk a padlót, küszöböt, akkor az anyja nyújt nekem egy száraz ruhát, mond­ja: > — Légy szíves, a W. C.-t is leporolni. Sanyi elveszi tőlem a ruhát, rám mosolyog. Azt mondja a húga: — Minő mosoly! Restelkedtem. Az anyjának is mondta. Sán­dor nem tiltakozott. Elmondott mindent. Az anyja azt mondta neki: ebből semmi sem leszi Ez már férjhez menendő lány, nagyon is! Ta meg még mikor leszel nősülőképes. Sanyi azután eljött, ő reggel ment be, ott aludt az öcsémmel. Máskor is ott szokott. Reg­gel felkeltünk, készülődött a vonatra. Én a pad­kán ültem. Mindenkitől elköszönt. Amikor én­rám került a sor, anyám felől elébem tartotta a kglapját és megcsókolt. Alig hittem, hogy igaz! öcsém kikísérte. Azt mondja anyám: (Folytatjuk..)

Next

/
Thumbnails
Contents