Délmagyarország, 1978. május (68. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-05 / 104. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELMA6YAR0RSL 68. évfolyam 104. szám 1978. május 5., péntek Ara: 80 fillér MSZMP SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Ülést tartott sztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A kormány megtárgyalta és elfogadta a külügyminiszter jelentését a Varsói Szer­ződés tagállamai külügyminiszteri bizott­ságának Szófiában tartott üléséről. A Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke a kormány elé terjesztett jelenté­sében összegezte a tanácstörvény végre­hajtásának tapasztalatait. A Miniszterta­nács megállapította, hogy a törvény elvei és rendelkezései jól szolgálják a tanács­rendszer, az állami élet, a szocialista de­mokrácia fejleszté'ét. A kormány jóvá­hagyólag tudomásul vette a jelentést, s határozatot hozott a végrehajtás további feladataira. A nehézipari miniszter előterjesztése alapján a kormány jóváhagyta a Kalimba III. bauxitbánya bővítésének beruházási javaslatát. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt Az új tanácstörvény végrehajtásának tapasztalatai A tanácsokról szóló 1971. évi I. törvény rendelkezései beváltak, a jogszabály mó­dosítása nem indokolt. A tanácsok feladata viszont a következő időszakban az ál­lamigazgatási tevékenység további javítása, a hatéko­nyabb munkavégzés feltéte­leinek megteremtése — ál­lapította meg a kormány. A szocialista demokratizmus erősítésében elvitathatatlan a tanácsok szerepe; a nép­képviseleti, önkormányzati és államigazgatási szervek a demokratikus centralizmus elve alapján működnek, te­vékenységükben egyértel­műen kifejezésre jut a szo­cialista állam néphata'.ma. Az elmúlt hét esztendőben a központi szervek több dön­tési joggal ruházták fel a tanácsokat, s felelősségük így tovább nőtt. A tapaszta­latok azt igazolják, hogy mind eredményesebben vesz­nek részt a társadalompoli­tikai feladatok helyi végre­hajtásában; önállóságuk nö­velése kedvező feltételeket teremtett a központi célok megvalósításához. öntevé­kenységük kibontakoztatásá­hoz. Tapasztalat az is, hogy a tanácsüléseken a részt vevők aktivitása csökkent, mintha alábbhagyott volna a vitat­kozási kedv. Ennek egyik oka. hogy viszonylag sok té­mát kötelezően kell meg­tárgyalniuk, s ezek száméit a jövőben csökkenteni szük­séges. A tartalmasabb testü­leti munka kibontakozását nehezíti továbbá, hogy sok íz írásos előterjesztés is, és gyakran a tanácstagok tájé­koztatása sem megfelelő. A tanácsüléseken fokozott fi­gyelmet kell fordítani a tes­tületi ellenőrzés egyik fon­tos megnyilvánulására, az interpelláció jo&ánaik gya­korlására is. A tanácsok mellett műkö­dő bizottságok egyre ered­ményesebben tevékenyked­nek. Célszerű rendelkezés­nek bizonyult, hogy a ta­nács nem tanácstag szak­embereket is bizottsági tag­gá választhat. örvendetes jelenség, hogy a tanácsok kapcsolatai a nem tanácsi szervekkel je­lentősen fejlődtek, és közöt­tük számos' új együttmu.­ködési forma alakult ki. A' legeredményesebb kapcsolat — valamennyi tanácsi szin­ten — a népfrantbizottsá­gokkal valósult meg. Válto­zatlanul szükséges viszont, hogy a tanácsok igényeljék a Hazafias Népfront kezdemé­nyező. szervező tevékenysé­gét olyan tömegkapcsolati formák jobb kihasználásá­ban, mint a választók gyű­lései, a tanácstagi beszá­molók, amelyek iránt — fő­leg a városokban — az utóbbi években csökkent az érdeklődés. Az új tanácstörvény óta a lakossággal kapcsolatos ál­lamigazgatási tevékenység egységesebb lett. A hatósági ügyek első fokon csaknem teljes egészében a . helyi szervekhez kerültek; a lakos­sági ügyeket ma már ott in­tézik, ahol azok jelentkeznek, és ahol a megalapozott dön­tésekhez szükséges informá­ciókkal rendelkeznek. A de­centralizált ügyintézés elő­nyeit bizonyítja, hogy bár az első fokon határozattal in­tézett ügyek száma megkét­szereződött, a hatósági ügyekben 1968-hoz képest felére csökkent a fellebbe­zések, és 20 százalékkal a másodfokon megváltoztatott határozatok aránya. Gyorsabb lett az ügyinté­zés ; ennek eredményeként az ügyek mintegy 95 száza­lékóban az előírt határidőn belül hozzák meg döntései­ket a tanácsok. A hatósági jogalkalmazó munka összes­ségében törvényes, a jogpo­litikai céloknak megfelel ően alakul; Elvétve azonban még mindig előfordul bürokra­tikus ügyintézés, az. hogy a tanácsi dolgozók egyike-má­sika ném megfelelő hang­nemet használ, illetve ma­gatartást tanúsít. Az ilyep és ehhez hasonló jelensége­ket — a közhivatalok iránii bizalom megtartása érdeké­ben — sürgősen föl kell szá­molni. .. Az ötödik ötéves tervidő­szakban a tanácsok fejlesz­tési előirányzata 62 száza­lékkal, költségvetése pedig 46 százalékkal haladja meg a negyedik ötéves tervidő­szak fejlesztési és költség­vetési kiadásait Gazdálkodásukat általában a tervszerűság jellemzi, to­vábbá a népgazdasági terv­hez és a lehetőségekhez va­ló igazodás, az ágazati és a területi célok összehangol­tabb érvényesítése, a köte­lező előirányzatok megta-tá­sa. A fejlesztéseknél a tár­sadalompolitikai szempont­ból legfontosabb feladatokat oldják meg, A Halimba—IKI. bauxitbánya bővítése A jelenleg működő bauxit­bányákból kiaknázható érc­készletek 1990-ig kimerülnek — pótlásukra új bányaüze­meket kell létesíteni az újabb bauxitlelőhelyeken, hogy az alumíniumipari központi fej­lesztési programnak megfele­lően továbbra is elegendő nyersanyaggal lássák el tim­földgyárainkat. A kimerülő bányák pótlására most feltár­ják a mélyszinti ércteleoeket a Rákhegy—II. bányaüzem­ben, nagy erőkkel dolgoznas a Bito—II. nagyberuházás megvalósításán, és megkezd­ték az iharkúti bánya meg­nyitásának előkészületeit. Az utánpótlást segíti a Halimba —III. bányaüzem bővítésének nagyberuházása is, amelynek programját most hagyta jó­vá a Minisztertanács. A Magyar Alumíniumipari frgszt legnagyobb bauxitbár nyája az 1972-ben átadott Halimba—III. bányaüzem, amely évente 600 ezer tonna bauxitot szállít a timföld­gyáraknak. A bővítés meg­kétszerezi, tehát újabb 600 ezer tonnával növeli a ter­melést. A hat évvel ezelőtt megnyitott bauxitérctelep mélyebb szintjeit kell feltár­ni, mégpedig olyan mérték­ben, hogy pótolja az időköz­ben kiaknázott régi bánya­üzem termelését, tehát vég­ső soron évente 1,2 millió tonna bauxitot szállítson fel­színre a mélyebb és távolab­bi rétegekből is. A kétszer több bauxit felszínre hozását a jelenlegi függőleges akna már nem győzné, ezért más­fél kilométer hosszú lejtősak­nát építenek, amelyben kor­szerű szállítószalagok továb­bítják majd a kibányászott ércet. A régi függőleges ak­nát pedig a bányaszellőzte­tés fontos elemeként és a termeléshez szükséges anya­gok, berendezések szállítási útjaként hasznosítják. Csaknem 800 millió forin­tot költenek az új bányarész kialakítására, energiaellátó hálózatainak kiépítésére, a korszerű gépek beszerzésére. Az idén megközelítően 20 millió forintot fordítanak te­reprendezésre, felvonulásra és egyéb előkészületekre, s a jövő évben bontakoznak ki az új bányarész feltárásának munkálatai. A nagyberuhá­zás teljes befejezésének ha­tárideje 1983, de már jóval korábban, 1981-ben meg kell kezdeni a termelést, és 200 ezer tonna bauxittal kell hozzájárulni e nyersanyagot feldolgozó timföldgyárak el­látásához Tavaszi munkák A kukorica 77 százaiékát elvetették — Jól jött az eso Csongrád megye mezőgaz­dasági üzemeiben a tervezett vetésterület 77 százalékán, összesen 59 ezer hektáron már a földbe került a kuko­rica. Elsőnek a hódmezővá­sárhelyi termelőszövetkezetek fejezték be a kukoricavetést. Végeztek e fontos munkáva'i Sándorfalván is, a Magyar— Lengyel Barátság Termelő­szövetkezetben, ahol az idén már a bábolnai IKR techno­lógiája szerint termelik a ku­koricát. A makói termslőszö. vetkezetekben is hamarosan befejezik a kukorica vetését. Legjobban a szegedi terme­lőszövetkezetek maradtak el, a tervezett vetésterület 62 százalékát vetették be kuko­ricával. Befejezés előtt megyeszer­te a lucerna felül- és tiszta­vetése. A tervezett vetéste­rület "felén földbe került a szója is. A napraforgót 2100 hektáron vetették el, a terve­zett 3627 hektárból. Jól ha­lad a zöldségfélék ültetése. Több kertészetben palántáz­zák a szabadföldi paradicso­mot Ha az időjárás tovább, ra is kedvező lesz, hamaro­san elkezdhetik a megye kertészettel foglalkozó gaz­daságaiban a paprikapalán­ták ültetését. összesen a megye gazda­sági üzemeiben 105 hektárt vetettek be tavasszal, ami a tervezett vetésterület 73 szá­zaléka. A múlt év hasonló időszakához viszonyítva ez 25 szer hektárral több,' ami azt jelenti, hogy e nagyon fontos tavaszi munkával a megye gazdaságaiban jobban állnak. Molnár József felvétele A szabadföldi paradicsom ültetése előtt ágyásokat készí­tenek a rúzsai Napsugár Termelőszövetkezetben Jól jött a május 2-ún le­hullott csapadék. Kedvezett az őszi gabonának és a ta­vaszi vetésnek egyaránt. A megyében átlagosan 40—50 milliméter eső esett, de na­gyon egyenlőtlen eloszlásban. Deszken 70, Szőregen 75, Hód­mezővásárhelyen 55, Kiszom. boron 16,5, Apátfalván pedig 10 milliméter csapadékot mértek. Egyes feketeföldi te­rületen összeszaladt a víz, s megállt, a vetéseken. Az eső' utáni szeles és napos időben azonban hamar megszikkadt a talajfelszín. Így néhány na­pos — eső miatti — pihenő után tegnap újra elindulhat­tak a vető- és ültetőgépek. A szántóföldbe vetett fű­szerpaprika magja már csí­rázik. Ezért a Szegedi Fűszer., paprika-termelő Társulat gaz­daságaiban a legfontosabb teendő most a kelés előtti gramoxonos gyomirtás. A kis növénykék fejlődését a mos­tani kedvező időjárás gyor_ sítja. A növényvédő brigádok fő­leg az üveg- és a fóliahózak­ban védekeznek. Megjelentek a levéltetvek szárnyas alak­jai, melyek a nagyon vesfe* lyes vírusbetegségeket Ter­jesztik. A szétrajzó levéltet­vek a kiültetés előtt álló pa­lántákat,' valamint a hajta­tott paprikát veszélyeztetik.. Korrózióvédelmi ankét Szegeden A magyar Kémikusok Egye­sülete és a Gépipari Tudomá­nyos Egyesület megyei szak­csoportjai a műszaki hónap keretében korrózióvédelmi ankétot rendeztek Szegeden, a Technika Házában. Már a bevezetőben szóba került, hogy hazánkban 15 milliárd forint körüli kárt okoz a rozsda a vezetékekben és különböző berendezésekben Az említett összeg azonban nem tartalmazza a termelés­kieséseket és az egyéb járu­lékos költségeket. Érthető volt ezért, hogy a résztvevők nagy figyelemmel hallgatták azokat az előadásokat, ta­pasztalatcseréket, amelyek a védekezés új módszereit is­mertették. Béni Győző, a BUDALAKK Festék- és Mű­anyaggyár műszaki igazgató­ja rámutatott többek között arra, hogy ma már több olyan festékféle van, amely nem szennyezi a környezetet, és védelmet nyújt a korrózió ellen. Ezeknek a porlakkok­nak használata épp oly indo­kolt, mint a vízzel hígítható új festékeké. Büchner István okleveles vegyészmérnök azo­kat a módszereket is vázol­ta, amelyekkel a porlakkok könnyen felvihetők berende­zésekre, csövekre stb. A szegedi olajmezőkről a termékek csővezetékeken jut­nak a feldolgozóiparba vagy a felhasználó háztartásokba. E csővezetékekben nagyon' nagy károkat okoz a rozsda, mivel azok a földbe fektetve ki vannak téve a talajvíz ká­rosító hatásának is. A veze­tékek katódos korrózióvédel­me már ismert, de azt még nem alkalmazzák. Dr. Kri­vián Lajos kutatómérnök be­számolt arról, hogy milyen előnyökkel jár a talajba fek­tetett fémszerkezetek ily mó­don történő védelme. Ismer­tette azokat a külföldi ta­pasztalatokat is, amelyeknek hazai hasznosítása százmil­liók megtakarítását jelentené. Nagy érdeklődés kísérte dr. Papp _ László kutatómérnök' beszámolóját is, amelyben a, savazás korróziós problémái­ról beszélt, összefüggésben az olajbányászat hozamnövelé­sével. Különös gondot, szak­értelmet jelent a nagy nyo­más alatt levő olaj- és hé­vízkutak savazásos tisztítása. Erre már kidolgoztak bizton­ságosan használható eljárá­sokat, s azok alkalmazása megkezdődött a szegedi olaj­mezők kútjainál, továbbá a hévizet adó négyfúrású ku­taknál. Ezzel lehetőség nyílt a termelés növelésére. A lengyel ipar újdonságai a tavaszi BNV-n Halászati célokat szolgáló visszhangszondát, francia li­cenc alapján gyártott szövő­székeket, fonógépeket, vala­mint komplett kardiológiai központot mutat be egyebek között a lengyel ipar az idei tavaszi BNV-n. Kiállítandó több száz gyártmányuk nagy része újdonság. Ezeket a gép­ipari gyártmányokat kilenc külkereskedelmi vállalat ál­lítja majd ki, további hat in­tézmény információs irodá­kat állít fel a vásárvárosban. Mindezt Edmund Trela, Len­gyelország budapesti nagykö­vetségének kereskedelmi ta­nácsosa jelentette be csütör­töki sajtótájékoztatóján a ki_ rendeltség székházában. A korábbinál nagyobb, mintegy 1500 négyzetméter­nyi fedett és szabad terüle­ten állítanak ki a cégek. A lengyel külkereskedelem úgy állította össze vásári kínála­tát, hogy az egyben ajánlat is a magyar iparról való to­vábbi szakosításra és koope­rációra. (MTI> 4

Next

/
Thumbnails
Contents