Délmagyarország, 1978. május (68. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-24 / 120. szám

6 Szerda, 1978. május 24, KRESZ-táblák készítői A Közúti Gépellátó Válla­lat táblagyártó özemében ké­szítik a nagyméretű tájékoz­tató KRESZ-táblákat. Évente húszezer négyzetméternyi jel­zőtáblát állítanak elő, korsze­rű eljárással. Képűnkön: Ké­szülnek a KRESZ-táblák; ezekből jnft Szegedre, Csong­rád megyébe Is. Rendeletek és oldalhajtások Vizsgáznak a csotrogányok Autócsodával és autóból getés eOső két percében lyesn. gyorsan tud a gép lett csodabogárral egyaránt hangzott el, hogy erről szó megállni Csakhogy a súly­taláHcorak az úton járó em- sincs, látják, hogy szükség határ bizonyos föltételek kö­bér- van rájuk. Rájöttek az em- zött túlléphető. Ha például Képzeljünk magunk elé berek, hogy a ló akkor is permetezőgépet, kukorica­egy gumikerekű kocsit ló eszik, ha nem dolgozik, ez morzsol ót, darálót vagyeset­nélküL Aki a bekcm ül, a járgány pediig hetekig el- leg fűrészgépet is szerelnek gyeplő helyett kormánykere- áll ha állhat, és azonnalin- rá, mert akkor más káté­dul ha mennie kell Csak- gór iába esdik. Ezzel nincse­hogy föltételek vannak, és nek leginkább kibékülve a ezek rendeletben olvasha- kisgazdaságokban, mertegy­tók. Lassú járműnek minő- szerűen azt mondják, mi­sül az, amelyik 25 kilómé- nek sétáltassák fölöslegesen tennél nem megy gyorsab- a kényszerű .ádegészltő" ban. A mostaniak egy része szerkezeteket Közgazdasági re^c . o megy- beléjük kell tehát szemlélete a kisgazdaságnak J^SSJ nyÚklU h0gy lassabban * van, és hamar azt mond­^„w^T j£mak" Kerti traktornak szá- ja. ha valamit egy fuvarral íS ^^tJt ren^flet®?- mit amelyik 20 kilométer- hazavihetne, akkor az időt, befognak egyszerre sok lo- nél lasslibb, 1100 kilogramm- pénzt. fáradságot meg a erot Valanukm- ugy kez- ^ nem nehezebb> 15 ló-' pénzen beszerlett dadott ~ nagy fogas lenne nem erősebb. és 500 üzemanyagot is duplázni a teljes törtenetet nvegír- kilogrammnál többet nem kénytelen, mert helyette ko­e tud elvinni. láncot például az akkor ép­mesebbje elkezdett a kovaos- fölöslege permetezőt hoz járna. Vjtt ltet vasat tl í-^ii • vágja el itt, fúrja ki ott Panaszosunk azt mond- *,**. t-s motoros ketyegőt szer- ta. szabványt követelnek, de kesztett magának Az eke- miért nem mondták meg lasmrk megváltozott a kis­kapa két szSva közé Cse- előbb. Sok gondot meg le- t^LJET petmotort akasztott szán- betett volna előzni. Válasz- idoljuk, ez az intezkedes tott is vele, kapált is. Ti- ként azt kaptuk, a szab- még születése légkörét Őr­zen ót ezerért régi rajkocsrt vány megvan, le van írva, zL vettek hajdanán, keréken csak a sorrendet kellett vol- • , járó permetezőgép lett be- na megfordítani: ide jönni lőle. Elfogyott a katonai először, megkérdezni, mit le­ket forgat a kezében, és a szerkezet arra megy, amerre ő akarja. Megrakhatják ku­koricával a járgányt, szán­táson is elmegy vele. • A rendelet, s Jóadó, roncsautó, ráfanyalodtak a nagyobbfajta személygépko­csikra. Láttam olyan pro­tókóllkocsit, amelyikben va­lamikor fehér kesztyűben csavartak a csontfehér kor­mányt. Pályája végén le­vágták a födelét, odaáll het, és csak azután csinál­tatni- Aki jön, írásbeli tá­jékoztatót kap. tehát szó A vizsgához újabban mű­szaki rajz is kelL Mivel azonban a gép készül előbb,, nem tekinthető tervrajz­sincs arról, hogy magára nak- egyszerűen csak „le­hagynák az embert rajzolja , aki ert hozza. Te­Megkérdeztük, mi lesz yedes szülte azt a hírt,, azokkal, amelyek a szab- hogY memok kfl hozza,, vánvtól eltérnek. A maxi- valojaban a technikus vagiaK a iiAutfit:L, uvanu- v^-- . tak vele a trágyadomb mel- malis jóindulat kíséri ezeket ÍT. lé és megrakták. Ezek is el- is - hallottuk megmond- ^ hallo^ Elű­fogytak előálltak a gumiké- ják, mit kell változtatni raj- f^t valaki hogy hajlandó rekűtovas kocsik. Ez vi- tuk. Műszaki, üzembizton- ,rajzot szorít kicsi is, gyönge is sági problémák általában kétezer fauntért, gépi használatra, szerkesz- nincsenek, inkább a konst- • ^^ , . tették nagyobbat Ebből van rukció nem követi az írást otot-hatot rendel­de ha egyszerre Azt is szóha hoztuk, és olva- kölcsönösen egyetértettünk, nek tőle. Fineszes ember, meg kell hagyni, de ne­künk inkább az jut eszünk­csatasorba állítja a vámsze­velejárója a vizsgák körüli tétovaság­nak, hogy Mórahalmon hir­telen ötszörösére emelkedett egy hízott sertés beszállítá­Nyolc­ezer-ötszáz hízóra szerződ­tek, ha a hatvan kis kocsit, meg a néhány lovas kocsit vesszük figyelembe. azon­érdeme­a jószágot, mint hizlalni. A két zseb­most a baj. Panaszkodik egyik , sónk. hogy megint kibab- ha szükség van rá — már- be_ hogy egy "nem eléggé tálnak a kisemberrel. Meg- pedig ez vitathatatlan —, átgandoH rendelet mindig vették a furcsa kocsit — akikor jo lenne, ha a bar- ál] csotrogánynak is mondják —, kacsotok ötleteit fölhasznál- dake) Másik de kitalálta valaki. hogy va valamelyik. szövetkezet vizsgáztatni kell. Azt érti, vállalkozna a gyártásra, hogy kell a vizsga, mert ha Használt alkatrészből ké­valaki megrak ia a szeke- szülnek az ócskavas né­rét tőkkel vagy kukorica- hány év késéssel is mehet a a fuvardlja. szárral, és egyszer csak eszé- nagyolvasztóba, elvitatha­be jut, hogy befordul az tatlanuL jó, hogy addig is úton, vagy lesz karambol be- hasznot hajt. Azért lenne lőle," vagy nem. Veszélyes jó a szövetkezet, mert a _ ^ ^ üzem a közút, aki kilép rá, gyártási engedély azt is ma- m,' irtjuk,""'talán vigyázzon magára is. másra gába foglalná, hogy az elő- sebb fúvarózni is. Azt viszont neim ér- írásoknak mindenben meg- mjr|t hjz]alni A tik. miért baj. ha jobb a felelő gép kerülhet csak pi- bevágó változást ismét úgy szerkezet, mint. más gondol- acra. Igaz. maganszebkeszto magyan^k néhányan, hogy ja- * érdeklődőit mar az elo- a tisztességes mUn,kát vég­Elmentünk a KPM Autó- Írások iránt, kapott, is resz- zők e]Ien hozzák a rende­félűgyeletónek szegedi jro- letes folvilagositast. Ha az ]etel Biztosan áUítjuk er­dájába, és föltettük ott a ügyes kezű mesterek vennék r6] ^^ ]Rhet épp0n kérdést. Meglepődtünk, mert tehát a fáradtságot, es ok ezért kérjükj gondolják újra azt hallottuk itt is, hogy tájékozódnának előre akkor a hatóságok az eljárást, csodálatos, néha rafinált is kevesebb lenne a baj. hogy a kozponti szándék megoldásokat látnak, sok Nem vállalkozhatunk rá, csorbítatlanul érvényesül­szerkesztö nem talált volna hogy minden gyártási föl­ki hasonlót. Régi kocsik al- tételt ismertessünk, megis­vázára épült a legtöbb. Sok mételjük inkább, hogy az van belőlük, egyre több. Autófelügyelet Rókusi állo­Zsombón hetvenötről, Zá- más melletti irodájában kányszéken százhúszról. Mó- minden érdeklődőt tájékoz­rahalmon hatvanról tud- tatnak, és írásos útbeigazí­nak, Ullésen nyolcvanhár- tót is adnak. Mégsem fe­mat jelentették be. Nem té- jezzük be itt. mert néhány védünk, ha azt mondjuk, gondolatra nem kaptunk vá­emnél több van. A kinti laszt. A sebességkorlátozás közhangulat, azt tételezi föl, érthető, a biztonság első­hogy mindenáron kukacos- rendű követelmény. A tel­kodni akarnak a vizsgán, jesítőképesség, illetve a mert arra megy ki a játék, rakomány súlyának korlá­hogy ne legyenek ilyen tozása is üthető lenne, hi­izenaezetúii. Az is a beszel- saeo a súlytól is függ, mi­A jobbik fele ? L egendák keringenek arról, miféle briliáns trükkökkel sikerült rávenni a külföldi vásárlót, jónak lássa azt az árut, ami közepes, s közepesnek a gyen­ge minőségűt Ám a legendáknak semmi szerepük nincsen a külkereskedelmi mér­leg szigorú rendben sorakozó számoszlo­painak alakulásában. Ott a tényeknek jut a fő hely, s e tények summázatát az MSZMP Központi Bizottsága 1977. októ­ber 20-i ülésének határozata — a terme­lési szerkezet és külgazdasági politikánk fejlesztésének hosszú távú irányelveiről — így fogalmazza meg: „erőteljesen növek­szik az exporttermékekkel szemben a kö­vetelmény a minőség, a korszerűség és a piacképesség tekintetében". Tavaly a be­hozatal árszínvonala 1976-hoz képest hét százalékkal emelkedett, ugyanakkor a ki­vitelé ennek a felével sem, mindössze 3,4 százalékkal. Ennek a kedvezőtlen arány­nak magyarázatát a forgalmazott termékek összetételében és minőségében találhatjuk meg. Mérföldeset lépve, nagytól a kicsinyig jutva: üzemszociológiai vizsgálatok feltár­ták, hogy a termelés közvetlen vonalában állóknak — munkásoknak és irányítóiknak — gyakran hozzávetőleges képük sincsen arról, hogy cégük a szállítási szerződések­ben mit vállalt a termékek minőségére vonatkozóan. S egy másik, szintén elgon­dolkoztató tapasztalat: a technológiai — műveletközi —, valamint a végellenőrzés keretei lazák, működése megbízhatatlan, ezért nem garantálja az egyenletes ter­mékminőséget Megalapozatlan tehát az a hiedelem, hogv a vállalatoknál úgy rostál­nak: ez a jobbik fele az árunak, ezt szál­lítják exportra, ez a gyengébb fele, ez jut belföldre. Kesernyés mosollyal azt kell mondanunk, sajnos, ide is, oda is egyfor­mán kerül jó, közepes, gyenge, silány. Amit alátámaszt a MERT (Minőségi Ellen­őrző Rt.) és a belföldi kereskedelmi minő­ségellenőrzés tapasztalatainak összevetése; tavaly például a kül- és belföldi értéke­sítésre felkínált fémszerkezeteknél, mű­anyag csöveknél, pamut kötöttáruknál, friss gyümölcsnél, konzervipari termékek­nél szinte azonos mértékű volt a minősé­gi követelményeknek meg nem felelő áruk aránya. Egy szervezetben vagy szerkezetben mindig a leggyengébb alkotóelem szabja meg a teljesítőképességet, azaz hiába ki­váló a többi, ha egyetlenegy gyatra. Ese­tünkben ez a gyatra alkotóelem a minő­ség fogalmának értelmezése és érvényesí­tése, műhelytől a termelő és a külkereske­dő, a belföldi, határokon túli vásárló kap­csolatáig. Idén, az első negyedévben a behozatal 6,1 százalékkal haladta meg a tavalyi, ha­sonló időszakét, a kivitel ugyanakkor ki­sebb volt annál. Üjabb adalék ez ahhoz a tartós folyamathoz, amit a cserearányok számunkra kedvezőtlen változásának szo­kás nevezni, s ami egyre erőteljesebb fi­gyelmeztetés a változásokhoz való alkal­mazkodás meggyorsítására. Mégis, a ter­melővállalatoknál — az irányító szervek­nél is — jó néhányan a puszta mennyiségi többlet produkálásában látják a feladatov, csupán ezt szorgalmazzák. Indokoltan ka­pott éles bírálatot ez a szemlélet a közel­múltban, a kohó- és gépipari vállalatok igazgatóinak országos értekezletén — s ugyanakkor az a 21 termékcsoport, melyei szelektíven választottak ki az exportáru­alap növelésére —, de a kritika nemcsak e tárca területén jogos. Hanem általában a termelőágazatokra, s oly annvira, hogy a körbe a téliszalámi, a bor, a szőrmeruházat éppúgy beletartozik, mint a pvc-por, a komplett szervizállomás, a szerszámgép. A kitűnő minőségű szállítmányt durva hi­bákkal tarkított követi, ahogy azt a szak­emberek jelölik, liftezik a minőség, azaz nem egyenletes, s mert nem az, a vevő szemében megbízhatatlanná válik. Bátrabban kellene élni az ösztönzés és felelősséget vállaltatás sokféle eszközével a műhelyekben éppúgy, mint a vállalatok közötti kapcsolatokban. Ezek az eszközök ugyanis léteznek — ha persze, körük nem is teljes —, csak éppen használatuk nem látszik elodázhatatlannak, mivel anélkül is „megy valahogyan a szekér", jut nyere­séggyarapításra és bérnövelésre, s annyi, hogy a versenyképest távol tarthatja jo­gos helyétől az éppen csak eladható ter­mék. Ez utóbbi kifejezés — mint repre­zentatív vizsgálatok tanúsítják — húsz, harminc, bizonyos esetekben ötven száza­lékkal olcsóbban, tehát csak — s most e csak a hangsúlyos — árengedménnyel ér­tékesíthető termékeket takar. Nagy meny­nyiségű terméket! S zámítások szerint az adott technikai, technológiai körülményeink köze­pette is gondos munkával, a minő­ségre vonatkozó előírások következetes betartásával — és pontos szállításokkal — tíz, tizenkét százalékos árnövelést érhet­nénk el a kivitelben. Ez forintban, a ta­valyi forgalom adatait alapul véve, 23—25 milliárd. Kis híján annyi, amennyivel el­tüntethetnénk a külkereskedelmi forga­lom egyenlegéből a negatív előjelet! Mészáros Ottő korszerűbben Sorrendben a tizenötödik alkalommal rendezték meg mázni. A húshasznú szarvas­tegnap Vásárhelyen Bács-Kiskun, Békés és Csongrád me- marha-állomány növelésének gyék állattenyésztőinek szakmai tanácskozását. FAöször viszont nincsenek korlátai, 1964-ben, majd azt követően még néhány esztendőben a mert bővültek az exportlehe­nagyüzemi tartási viszonyok kialakítását szolgálták a ta- tőségeink. Nincs azonban pasztalatcserék, most viszont a legkorszerűbb tenyésztési el- rendben sok üzemben a ta. járások, módszerek elterjesztése, az ágazat hatékonyságá­nak fokozása szerepelt a napirenden. jon. Horváth Dezső karmánygazdálkodás. A j9 vőben az abrakfelhasználát mérséklésére és a mellékter­A várc«i tanácsház dísz- összefogását is szolgálja a rnékek, a tömegtakarmányok termében dr. Horváth Ká- XV. vásárhelyi állattenyész- hasznosításának a bővítésére roly, a szegedi Élelmiszer- tési nap. A délelőtti plenáris van szükség, ipari Eőiskola főigazgatója ülés első előadását dr. Magas A sertéstenyésztésnél a té­köszöntötte a rendező szer- László, az Országos Állatte- r6helvek iobb kihasználásá­vek nevében a szakembere- nyésztési Felügyelőség fő­ket, a vendégeket, közöttük igazgatóhelyettese tartotta ra, a hizlalási idő lerövidíté­....... , . . ,, ... ... .. sére, az egy kiló hús elő­a megyei pártbizottság kep- Az állattenyésztés fejleszte- álh-tásáho7 kséees takar­viseletében Keresztúri Ist- sének legfontosabb feladatai g Statisztikai adatok csökkenté­sére kell törekedni. A juh­húsnak és a gyapjúnak a .„ ,, . ,. bővülő világpiaci kereslete ™ indokolja az ágazat fejlesz­tését. Egy a fontos: minél egyszerűbb, olcsóbb állat­vánnét, továbbá Szilágyi Er- címmel. nőt, a megyei tanács mező- felsorakoztatásával érzékei­gazdasági és élelmezésügyi tette, hogy fokozatosan osztályvezetőjét, dr. Csator- vekszik dai Antalt, Vásárhely taná- ellátási szerepe; tavaly 60 csanak elnökét, Nagy Lajost, milliárd forint volt a bruttó a vásárhelyi pártbizottság termelési érték, amelynek 40 }ér6helöeket tétessenek" TOztaly vezető-helyett eset, dr. szaza ekat a sertes-, 27-27 üzemeky mert ig térülnek Csorgo Istvánt, a MÉM cso- szazalekat a szarvasmarha- leggyorsabban a befek­portvezetőiét Lengyel es es a baromfi-, m.g.6 szaza- Mések A baromfitenyésztés tehcnológiája kezd elavulni, a berendezések rekonstruk­ciójára van szükség, de egyes csehszlovák állattenyésztési lékát a juhtenyésztés adta. kutatók, intézeti szakemberek A nagyüzemek 55, a kisüze is képviseltették magukat a ,45 százalékban része _ vásárhelyi eseményen, s tar- az osszprodvktumból. helyeken iddszerű felülvizs tottak előadásokat. müKSÖt' teíátTovábbi ü RálnÍ 3 -gyarapodás és a A tanácskozást dr. Korell ^tenfkefl ó "T'U£ í^t^vin^^hn, ^ c, 1 x, ^ , , huzamat. Van^tsz, ahol 230 Ferenc kari igazgató nyitotta üzemben nevelt allatok egy meg, kifejezve, hogy az or- re szervezettebb nagyüzemi szág déli megyéinek szakmai értékesítését szükséges el­érni. Magyar—löriik megbeszélés A Nehézipari Minisztéri- technológiaügyi miniszter, a umban kedden megkezdő- vegyes bizottság magyar, il­dött a magyar—török ipari letve török tagozatának el­és műszaki-tudományos ve- nöke vezeti. A több napos gyes bizottság alakuló ülése. .... . , _ , A két ország küldötteégét Si- ulésen reszt vesz Talar Ben­mon Pál nehézipari minisz- *er> a Török Köztársaság bu­ter és Orhan Alp ipari és dapesti nagykövete is. Eligazítást nyújtott az elő­deka, s van, ahol 340 deka abrak szükséges egy kiló ba­romfihús előállításához. A délelőtti ülésen még két adás megyénk állattenyész- előadásra került sor, majd tésének továbbfejlesztéséhez délután a főiskolai kar elő­is, hiszen vidékünk kiemel- adó- és tanácstermeiben dr. kedően vesz részt a kormány Mikó József tanszékvezető hősprogramjának végrehaj- elnökletével a szarvasmarha­tásából és igen jelentős a tenyésztő, dr. Tóbiás Péter tartási, tenyésztési, szakmai docens elnökletével a sertés­felkészültség. A szarvasmar- tenyésztési és dr. Gaál Mi­ha-ágazaton belül nem cél a hály főiskolai tanár elnökle­tejelő állomány nagymérvű tével a juhtenyésztési szek­gyarapítása, inkább az egy ció tartott ülést, amelyeken tehénre eső hozam tartalékok összesen 23 előadás hangzott kihasználását k#U szorgal- eO.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents