Délmagyarország, 1978. május (68. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-23 / 119. szám

4 Kedd, 1978. májas 23: Május 23: Nemzetközi tej nap A tej életerő Egyedülállóan egyik leg- kisebb mennyiségben, értékesebb élelmiszereink nem találunk meg. közé tartozik a tej és a belőle készített termékek. Életünk kezdeti szakaszában egyedüli táplálékunk, de később valahogy eltávolodunk tőle, keveset fogyasztunk bniőle. Egy lakosra számítva átlagosan 3 deciliter tejet fogyasztunk belőle. Egy lakosra számítva átlagosan 3 deciliter tejet fogyasztunk naponta. Ez egyben azt is jelenti, hogy az éves kvóta alig haladja meg a 100 litert. Ugyanakikor több fejit országban ez a ' nwnjr-^m nyisóg háromszor-négyszer aktív fémekre, ennyi. aawkra, amelyek vagy tejtersokaA tej és a belőle készült termékek azétrt nagyon hasznosak szervezetünk számára, mert különlegesen kitüntetett helyzetű fehérjéket, zsiradékokat, vitaminokat és ásványi anyagokat szolgáltatnak, miközben kelés kalóriát adnak, ugyanis a tejnek csaknem 90 százaléka víz. A többségben kazeinből áUó tej fehérjetartalma miatt. az ember számára valóban különleges, ugyanis viszonylag nagy mennyiségben tartalmaz a tejfehér3 e szervezetünk számára nélkülözhetetlen aminosavakat, az úgynevezett eszenciális aminosavakat. Köztük olyanokat, amelyeket a növényi fehérjékben csak A tej zsírtartalma azért nagy értékű, mert benne oldott állapotban kapjuk az A. és a D-vitamint, bőrünk és szaruhártyánk, valamint csontrendszerünk nélkülözhetetlen szükségleteit. Vízben oldódó vitaminjai közül különösebben két Bvitarnirmak van szerepe, részint a növekedésben, másrészt a szervezetben lejátszódó fehérjeszintézisben. A modern ember táplálkozásában mind nagyobb szerep hárul a biológiailag különösen fehérjékhez kapcsolódnak. A tejben és termékeiben bőségesen van fehérjékhez kötött vas,- magnézium-, a széndon elégíthetjük ki mékekből, a sajtok ságából, az üdítően és kellemesen ható joghurtból és kefirből. Nemrégiben került forgalomba a steril (csiramentes) tej, amelyben az alkalmazott technológiai eljárás során a baktériumok kivétel nélkül elpusztulnak. Ezzel a módszerrel természetesen ilyen vonatkozásban jobb eredmény érhető el, mint a hagyományos pasztőrözéssel. Az egy főre eső tejfogyasztásunk valóban kevés — kívánatos lenne éves szinten 200 literre emelni —, de érdemes lenne tudomásul vennünk, hogy tápértékük és az egészséges táplálkozás szempontjából a legfontosabb élelmiszereink hldrát-anyagcsere szabályo- közé tartozik, termékeivel zásában szerepet króm, cink stb. Ma már a hazat tejiparnak is olyan bőséges a választéka, hogy étrendünket a legkívánatosabb mójátszó együtt. Viszonylag olcsók is, fogyaszthatnánk belőlük többet. hiszen helyes és kívánatos étrendünk egyik letéteményese a tej. Bátyai Jenő Fertőtlenítő n kisipar fejlesztés a Interjú Molnár Józseffela KIOSZ elnökével szerepe, lehetőségei A negyedik ötéves tervidő- tó jellegű tevékenység. A laszak elején körülbelül 90 kosság részére végzett összes ezer kisiparos dolgozott az szolgáltatásnak körülbelül 50 országban. Számuk évről év- százalékát a kisipar teljesíti. — Milyen tervek vannak a kisipari tevékenység fejlesztésére? — Az ötödik ötéves terv időszakában a kisipar kapacitását re csökkent: 1975-ben csupán 84 ezer 500-an folytattak kisipari tevékenységet. A létszámcsökkenés mellett számolni kell azzal is, hogy ma már a kisiparosok több mint egyharmada munkavi- . Ennek érdekében tö_ szony vagy nyugdíj mellett J"* .. . Q mí.pWő — A kisipari szolgáltatások tervezett fejlesztése érdekében a központi és helyi szervek egybehangolt gazdasági, társadalombiztosítási, jogi, tájékoztatási, oktatási kérdéseket érintő intézkedéseire van szükség. Fontos, hogy a helyi pártszervek, a tanácsok irM «r.utwT és a Hazafias Népfront szer, 15-20 szazalekkal bo- vei megismerjék a fejleszté. gyakorolja az ipart. — Milyen tényezők indokolják a kisipari kapacitás csökkenését — Molnár JózseftőL, elnökétől. — Az okok között szólni kell arról, hogy elavultak az ipargyakorlást szabályozó rendeletek. Sok kisiparosnak kedvét szegte a helytelenül sí elképzeléseket, és megvalósításukhoz nyújtsanak támogatást. A szolgáltató kisipari tevékenységet további adózási rendelkezésekkel is ösztönözni kell. Jogszabály-módosításra van szükség, a roszszul ellátott területeken, as alkalmazott nélkül dolgozó, a A vegyi és mechanikai tisztításra egyaránt alkalmas a veszprémi Mezőgazdasági Gépgyártó Vállalat új gyártmánya, a forró vizes fertőtlenítő berendezés. Dán licenc alapján az elmúlt esztendőben kezdték meg kísérleti előállítását, s a jó tapasztalatok után megkezdték a sorozatgyártását is. HÁZASSÁG ' L kerület Széf ed: Csanádi Géza és Törtei Anna Mária. Bódi György és (.umzstk Erika, Szamkai Sándor . s Jöjárt Rozália, Halászi Árpád «-s Bapp Hraeébot, Deli István János és Kiss Magdolna, Bürczi Imre és Kuczoma Eva, Erdész József és Nagy Gizella, Gárddán .lozsaf Imire és Sitnauss KataUn, '.emes Zoltán és Pogány Eszter 1 ixilyn, Csonka Szdlvesnter And-ás és Fodor Anna Ágnes, Thélx«z György Antal és Polczner \gnas Klára, Korom-Velliás Lajos és Bajkos Eva, Királyház! Nándor és Halápi Miárto Anna, iramai László és Zstgovics Márta i.ooa háziasságot kötöttek. SZÜLETÉS L kerület Szeged: Masir Zoltán György nek es Ofctlik Juliannánaik Zol• an. Boros Istvánnak és Gelliai Ivatalinnaik Andrea, BditO Istvánnak és Pölös Malvinnak Eliza, \ aradi Istvánnak és Makra Maria Piroskának Anikó, Herczeg Józsefnek és Berta Eszter Máriának József, Arany Lászlónak és Szabó Katalinnak Vanda Angéla, Hires Istvánnak és Smajda Erv -ebetnak László, Györfl Józsefnek és Tarjányi Borbálának Marianna. Demcsi.k Imrének és Paiaildnus Márianaik Gábor, Kútsora Tamásnak es Vlgh Maiüldnaik Hubert Tlaimás, Tasit Józsefnek és Barka Rónának Attila. Tasi Józsefnek es Banka Romáraik Norbert. Varhelyi István Pálnak és Ka«y Katalin Magdolnának Isti án Bence. Nagy Dezsőnek és Jiihász Téreanak Anita, Klivényl Károlynak és Csámyi Erika. ErN-i-betnek Gábor AtMila. Jaeítuilcziky Bélinak és Ttunacs Erzsébetnek Katalin, Bajkán Jánosnak es Herczog Imiának Gatxri• Álla. Nagy ZoJtánnak és Lovas 1 bolya Mártának Krisztina Eva, Panosházy Zsolt Benedeknek és liemiuth Ágnes Verondkának Kinsa Csilla. Benkő Károlynak és Arnótszky Erasóbetnek Anákió. r.enikő Károlynak és Arnótszky l.rzsébetnek Gábor, Sutka Istv annak és Rutai Ibolyának Erika, Osámyl Lászlónak és Mairigu Katalinnak Gábor László, Csíkos i uire Fércnenek és Tordai Eva Honának Ildikó, Edárn Ferencnek és Dönmő Aranka Annának Krisztina, Kalmár Pálnak és Fajé/l Erzsébet Ágnesnek Ágnes, Rácz Istvánnak és Horváth Máriának Mária. Bicska Pálnak és Iiencslk Ilonának Andrea Ilona, VadásH László Mihálynak és úarváth Irénnek Brigitta, Jusház Dezsőnek és Molnár Teréznek Dezső. Szombati Andrásnak és Török Juditnak Roland Gábor, dr. Csériie Györgynek és Simon Erzsébetnek Bal.iz-s. stpos ArI uinak és Dósai-Molnár Gabriellának Nikolett Petra, Ress Jáíi wnaik és Tóth Katalin Annának Katalin Gréta. Simon Józsefnek es Dudás Máriának Tünde Mariann. Bódi Jánosnak és Varga 1 raaóbet Arankának Attila, Dobó Szilveszternek és Pakol Judit Unnának Tamás, dr. Fekete Tamásnak és dr. Hegedűs Mártáinak Páter Gábor. Anion Józsefnek és Papp Ibolyának Timea, Butty 1 ..iszillómak és Lukács Ilonának koltáar, Butty Lászlónak és Luk-ács Honának Zsolt, Bata Jenőnek és Márki Gizellának Kornél, Bihari Sándor Józsefnek ás szűcs Máriának László, Lengyel Istvánnak cs Papp Piroska Évának Roland. Varga Zoltánnak és Csikós Zsuzsannának Zoltán, Tart József Istvánnak és Miklós Gizella Máriának Emese. Dékáiny zoltánra-iik és Simon Erzsébetnek Erasétwt Zeuaeiwwa, Marát; OSB Családi események mannáik és Lalkiaitos Máriának Qsmon, Juhász Istvánnak és Keresztes Erzsébet Jolánnak Kornélia, Rostás Kálmánnak és Fankas Borbálának Kálmán, Bakos Sándornak és Hete Klárának Andrea Zsuzsanna. Vén Ferencnek és Tóth Margitnak Adrienn, Molnár Péter Pálnak és Szemes Etelka Arankának Balázs, Baróczl Istvánnak és Harmatos írén Ilonának Nóra, Kiss László Sándornak és D'Vnezi Roma Máriának Ágnes, Kaikuszl Bélának és Liesdcsányi Ilonának Gábor Balázs nevű gyermekük született. III. kerület Szeged: Kiss Istvánnak és Nagy Erzsébetnek Melinda, Vass Józsefnek és Ocskó Mária Magdolnának Lászüó, Pozsonyi Tibornak és BeLlóncs Annának Krisztina Zsuzsanna, Börcsök László Istvánnak és Bodó Márta Mártának Richárd. Székely Lászlónak és Kovács-Zi mányi Editnek Csilla Emőke, Pairagi Istvánnak és Stsák Erzsébetnak István. Pintér Józsefmak és Czékus Máriának GaibrieLla, M-'irton Zoltán Antalnak és Kiss Klárának Udikó Klárin, Széplaki TászIVO Ernőnek és Maikat Erzsébetnek Orsolya Csilla, Látausziki Mihálynak és Galo Anna Erzsébetnek Györgyi; Ambrus Balázsnak és Fodor Ágnesnek Balázs, Jamdzso Imrtmek és Vidács Ibolya Kataiinmak Gábor. Mészáros Istvánnak és Gyuris Arankának Anett Mónika, Szabó Dánielnek és Goldmann Rónának Erilka nevű gyermekük született. HALÁLOZÁS L kerület Szeged: Földes! József né B«kaosl Piroska, Dobó ALadárrué Ordögh Róna Rozália, Szél Istváninó Makra Ainina, Vígh István, Czimer Istvánmé Atoomyi Mária Magdolna, Kaildczika Péter Pálné Tóth Mária Etelka, Jamecskó Péter Pál. Szekeres Antal, Csűri Perememé Miklós Rozália, Bóka András, Csányl Imréné HegedűsBite Julianna, Báló István, PavHk Pálné Komáromi Julianna, Sztécsi Ferenc, Lónárt Szabolcs, Daroczi Istvánná Bukndcz Anna, Temesvári Mihály András, Gera Károly, Szemeródi Istvánné Vasas Margit, Sajtos LászLó. Gábor Mária, Czutor László. Fehér Frlgyesné Kovács Paulin, Ördög Szilveszter, Bubori Ferencné Markovi cs Mária. Bozóki iuósné Rácz Erzsébet, Ország László, Csányi Józsefné Széllpál Anna meghalt. Szőreg: Ktébesz Laijooné Barna Erzsébet, Kasza látván., Kotlái" Mihály meghalt. HL kerület Szeged: Farkas Mátyásmé Fenyvesi Julianna, Kotlh encz. Györgyné Barbás Etelka, Répás Gézáné Trith Margit. .Sánta Józsefné Ágoston Margit, Kovács István, Deák Sándor, Dodog Tmre, Bagi János, Kis Mihály, Zakar Péter, Kovács Gyuláné Bertalan Irén, Ádám Ferencné Radics Lujza Anna, Tóth Sándor, Ráez György Brummer Lafosné Becsei Rozália, ébetnek Györgyi; Amb- Haris látvánne Nagy Karommá, Szirovicza Ferencné Bobilai Veronika, Tóth János meghalt. rekednünk kell a meglevő kapacitás megtartására, jobb, hatékonyabb kihasználására, ezzel egyidejűleg a kisiparokérdeztük sok létszámának szakma szea KIOSZ rinti differenciált növelésére. — Van-e megfelelő utánpótlás? Milyen lehetséges forrásai vannak a létszám iak^ság" részére" szolgáltatást, növelésének? javítást végző kisiparosok — Elsősorban a nyugdíjas adóját tételesen, vagyis fix ., J • szakmunkásokra számítunk, összegben kell meghatározni, P azokra a szakemberekre, A munkaszervező és felvevő Siétete is köz^áteott aki\ vállalati, szövetkezeti irodák keretében dolgozó kisabban hocv a kisinarosok munkaviszonyuk mellett, iparosok — elképzeleseinfr efiy része nem szSn^áL munkaidejük után vállalják szerint - egységesen három. Slkozík iav^zoll^tötó te a kisipari tevékenységet. Az éves adómentességben részerékent^SI nem kanták ütödlk ötéves tervidőszakban sülnének, és adójuk ezt kövemeg S^g az ef£aita szol a f'öf^131^^^ kisiparosok tőén meghatározott összegű Ifi számának 7-8 százalékos lenne. A jelenleg érvényben növekedése várható. A csa- levő hitelfeltételek nem öszgáltatásokra ösztönző adóSTÍS^ÜlöS iidtegok Íöko^tobb V^vfiS: tönzik'riéggTa'küi^res^al sa a kisipari tevékenységbe műhelyük korszerűsítéséra. ugyancsak hozzájárulhat a Ezért úgy kell módosítani a kapacitás bővítéséhez. A kis- kisiparosoknak nyújtott htiparosok utánpótlásának je- telek feltételeit, hogy kedve„„ ... lentős forrása, hogy a náluk zőbb kamat mellett hosszablí Valtoztak-e a kmparo- végzett ipari tanulók több- legyen a lejárati idő. i nyíre ott maradnak szakmunaz építőiparban — nem voltak összhangban a költségekkel, emellett az anyagot is nehezebb volt beszerezni. sok munkájának feltételei? — Az elmúlt években több kásnak. Gondot okoz viszont, , ~ ,Me.lv,e^ «;kisiparosokra párthatározat, politikai dön- hogy a kisiparban foglalkoz- tiaTUl° feladatok? tés és állami rendelkezés tátott tanulók száma évről — Ezek a tervek, feladatott kedvező helyzetet teremtett a évre csökken: jelenleg mind- csak akkor valósíthatók meg munkafeltételekhez. A Ma- össze 4 ezer 300-an vannak. ,,, . gyar Szocialista Munkáspárt Egyes szakmák már-már tel- maradéktalanul, ha az anyaXI. kongresszusának határo- jesen elnéptelenednek. Meg- gi, szervezeti és jogi feltételei* „Váltó- felelő intézkedésekkel a ta- mellett kialakul a kedvezi! nulók számának növelésére légkör, szemlélet is: tudató^ sul, hogy a szolgáltatásod uj szervezeti zata megállapította: zatlanul szükség van — elsősorban a szolgáltatás terüle- kell törekedni, tén — a főként saját mun- Milyen kán és a családtagok tevé- megoldások bevezetésére ke- szinvonala a közhangulatot kenységén alapuló klsárutermelésre." A kongresszusi és rülhet sor? befolyásoló tényező, amel* — A kisipari szolgáltatóte- nem kis mértékben a ktoa az ezt követő politikai hatá- vékenység fejlesztése új szer- iparosok, vagy más főfoglaU rozatok, valamint az állami vezeti, működési formák be- kozásúak, illetve nyugdíjul ha- vezetését is igényli. A lakos- mellett kisipari tevékenység sági szolgáltatások színvona- get folytatók munkáján mú4 érdekében lik. A kisiparosok között tag bizonyos pasztalhatók — bár egyre kU irányába tolódik el. Az el- munkaszervezést javító szer- sebb mértékben — negatif múlt évben megállt a lét- vezeti kereteket — munka- jelenségek ls, de a kisiparo* számcsökkenés, sőt egyes szervező irodák, felvevőhe- sok élgárdája és szervezeteid szakmákban már növekedés lyek, gyorsjavító-szolgáltató vezetői ezek ellen erélyesed intézkedések, kedvezően tottak a kisipari tevékeny, ségre, amely ma már érzé- Iának fejlesztése kelhetően a szolgáltatások létre kell hozni van. (Ezt a folyamatot segíti, hogy megváltozott a kisipari tevékenység társadalmi megtársulati egységek, szolgálta- fellépnek. A szemlélet formáa tóházak, kisipari műhelyso- lását és a szervező munkál rok stb. —, amelyek segíteni elsősorban a szervezet vezew ítélése is.) A kisiparosok lét- fogják a kisiparosok műhe- tőinek, maguknak a kisipa* száma ma már eléri a 87 ez- lyének biztosítását, munkával rosoknak kell elvégezniük, d« ret. A kisiparosok éves telje- való ellátását, az anyagbe- segíthetik ezt a munkát » sítményének értéke már szerzést, a szállítást. meghaladja a 11 milliárd fo- — Milyen rintot Ennek 83 százaléka szükségesek e fejlesztési ter. szolgáltatás, illetve szolgálta- vek megvalósításához? pártszervezetek, a propagaaá intézkedések disták, a tanácstagok, a szaka szervezeti és a népfrontakti* visták is. Gémes Eszter: Mindig magam 31. Én nem ettem csak kalácsot, meg héjas krumplit, dinnyét. (A birkát meg a halat ma sem eszem.) Szóltak már a zenészek, mindenfelé, ahogy ebédeltek. Azután mindenki zenéltetett, táncolt, kinek, hol esett jól. Voltak úri népek is, azok a sátor alatt mulattak. Ment a ropogós csárdás. Magyar ruhások voltak az úri hölgyek is. Ügy gyönyörködtem bennük. Négy óra tájon azt mondja Sándor: — Gyerünk haza, a többit hagyjuk itt. — Ebből nem lesz jó! — felelem. — Ha húgom, vagy öcsém jönne, akkor minden rendben volna. — Maris jön, nincs itt Jenő, már nagyon menekülne. — Akkor nincs semmi baj! — felelem. Táncoltam egyet Szűccsel, Maris meg Sanyi elillantak. Kimentek az országútra. Amikor vége a nótának, mondom: én még búcsúíiát se vettem az otthonvalóknak. — Várj, én is mék! — mondja Pali. (Várjon a kórság, gondoltam.) Elmentem a tömeg közt Hirtelen megvettem egy csapat olvasót, a karomra akasztottam, bzokás szerint egyet a nyakamba. Már vártak húgomék. — Azért majd anyám azt mondja ám: nem tudtatok azokkal hazagyünni, akikkel émöntetök? — Elvégre nem vagy hozzájuk kötve! — felel Sanyi. — Nem. De a szokást tartatik velünk. Még diós cukrot is vett Sanyi, én azt nagyon szerettem. Húgom ballagott előre, ahol gondolta, le-leült. Mi úgy követtük, ahogy ő rendezte. Titokban hálát adtam az Istennek, hogy négy órát kapok az életből, hogy azt zavartalanul együtt tölthessem azzal, akit legjobban szeretek, Négy óra! Ma is átérzem a gyönyörét, pedig alig beszéltünk. Volt egy tiszta kis folydogáló víz, a széle pázsitos volt. Leültünk a szélére, mind a hárman, ott lebeztük a lábunkat Minden háznál szigorú törvény volt, mire a nap leáldozik, a lánynak otthon volt a helye. Jaj volt annak, aki be nem tartotta. Azután volt ám a: beszéd: ez, meg ez! Itt meg ott csavargott hogy nem sült ki a szeme, napáldozat után? Azért nem ment el simán a lázadásom. Hazaköszönünk, azt mondja anyám: — Hát a többiek? — Mit tudom én! — Csak né hencögjön kend, akikkel elmén az a valaki, avval illik hazagyünni! Nem szóltam tovább, a „kend" szó megtorpantott. Gondoltam: még ha megver is, százszor elviselem, azé a négy óra hosszáé. Alig zajlik le a diskurzus, jön az öcsém. Sándor, meg az udvarlóm, Pali. Köszönnek. Mondja anyám: most értek haza az eladóék is! — Hát elszökté? — mondja Pali. — Mink meg keressük ükei lé, fő, oszt ihun vannak-é? Ha kocsivá' nem gyüvünk, éfél lött vóna ránk. Mán egészen ritkút a nép, mikó egyűttünk! — Te szégyöntelen! Ilyent csináni! — mondja anyám. Pali meg Pistának tapadt: — Leütöm ám én a té dérékadat — Hányan lesztek? — felel Pista. — ölég löszök én magam is! Még csak ekkor fogott gyanút, hogy van köztünk valami. — Vöttem két szép füles bögrét is, de mosmán nem is adom oda! Olyan karcsúk, porcelánok — mondja Pali. — Mit bánom én! Annyi baj lenne! — mondom én. Végeredményben, amikor elköszönt, csak a kezembe nyomta az arany csíkos, karcsú bögréket. Pali húga férjhez ment, mivel onnan házul nem vitték el, koszorús lányok nem voltak, így vendéglányokat hívtak meg. Beköszön egy szombat este, lóháton jött. Ha valaki járatlan volt a beszéd előadásában, rendszerint így kezdte: — Tudják-e, mi járatban vagyok? Felelet rá: Elég nagy a posta! Majd megmondja! — Hát én, Rozi néni, azé gyüttem, hogy szombaton lakodalom lösz nálunk, a két lánt elengenné-é? — Ügy a! — feleji anyám. Hogy nekünk van kedvünk, vagy nincs, azzal aztán egy szikrát sem számolt. Nagyon kemény, parancsosztogató aszszony volt, de kellett is hat lány közé, mindnek rendes párja került, mind legények, egy sem ment özvegyhez vagy elválthoz. CEolytatiUk.)