Délmagyarország, 1978. május (68. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-17 / 114. szám

VILÁG PROLETÁRJA!,EGYESÜLJETEK! V) DÉLMAGYARORSZÁG 68. évfolyam 114. szám 1978. május 17., szerda Ára: 80 fillér MSZMP SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 0 tervezetinél több szerződés zöldségre Ülésezett a megyei zöldség­gyümölcs forgalmazási koordinációs bizottság A megye zöldség- és gyü- kell támogatni, amit többek mölcstermő tájainak, vala- között a szentesi Árpád, a mint a termékforgalmazó és forráskúti Haladás, s még -feldolgozó vállalatoknak a egy-két makói tsz követ, képviselőiből álló koordiná- hogy részt vesz a zöldségfé­ciós bizottság tartott ülést lék előfeldolgozásúhan,, osz­tegnap Szegeden, a megyei tályozásában, export-előké­tanácsszékházban. A megbe- szítésében. szélésen részt vett, a vitában A megye zöldségellátásá­felszólalt Papdi József, a Val kapcsolatosan kissé el­megyei pártbizottság gazda- marasztalta a koordinácios ságpolitikai osztályvezetője bizottság a zöldségkereske­is. delmet, mert túl sokára ke­A testület Szabó Jánosné- rül a boltokba a frissében nak, a megyei tanács elnök- felszedett primőráru, a szük­helyettesének a megnyitójá- ségtelenül hosszú raktározás val kezdte meg munkáját miatt. A zöldségek megfony­Először a szerződéskötések nyadnak, veszítenek minősé­idei mérlege került napi- gükből A közeljövőben átfo­rendre. A Szegedi Konzerv- gó ellenőrzést tartanak a ta­gyár és a paprikafeldolgozó nácsi szakfelügyeleti szer­vállalat egyaránt lekötötte a vek, a zöldségforgalmazással konzervgyártáshoz szüksé- kapcsolatosan, és a koordiná­ges alapanyagot A ZÖL- ciós bizottság javaslatára in­DÉRT is 14,9 ezer vagon ker- tézkedéseket tesznek a bolt­tészeti termék átvételére írt hálózat gyorsabb ütemű ellá­alá szerződést, és ezzel 106 tására. százalékra teljesítette tervét. Szekér Gyula Moszkvába utazott Kedden délelőtt Moszkvá­ba érkezett Szekér Gyula, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, aki részt vesz a Köl­csönös Gazdasági Segítség Tanácsa Végrehajtó Bizott­! ságának 85. ülésén. Kedden délután Moszkvá­ban megnyílt a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa Végrehajtó Bizottságának 85. ülése. Az ülésen a KGST tagállamait a kormányok miniszterelnök-helyettesei képviselik: Bulgáriát Kiril Zirev, Csehszlovákiát Ru­dolf Rohlicek, Kubát Flavio Bravó Pardo, Lengyelorszá­got Franciszek Kaim, Ma­gyarországot Szekér Gyula. Mongóliát Mialavin Peldzse, az NDK-t Gerhard Weiss, Romániát Ion Patan, a Szov­jetuniót Konsztantyin Ka­tusev. Az ülés napirendjén a szo­cialista országok gazdasági együttműködési szervezeté­nek időszerű kérdései szere­pelnek. (MTI) Tavaszi BNV '78 Sajtótájékoztató a vásárközpontban A megye fogyasztási szövet­kezetei 2 ezer 500 vagon áru­ra tartanak számot az idén, amelynek egy részét a ZÖL­DÉRT veszi át, míg a többit konzervgyári feldolgozásra és a saját üzlethálózat ellá­tására szánják. A bizottság tehát megál­lapíthatta, hogy szervezett keretek között bonyolódik le az idén a kertészeti termék­ellátás, csak kérdés, tényle­gesen a felvevőpiacra ke­rül-e a várt termékmennyi­ség? Az elmúlt napokban ugyanis nagy károkat oko­zott a fűszerpaprikában, a krumpliban, a kipalántált paradicsomban a fagy és né­hány helyen a belvíz. A ho­moki tájon például a kiülte­tett paradicsom közel 50 szá­zaléka elfagyott. A kár el­lensúlyozására máris intéz­kedés történt, a TESZÖV például napok alatt felkutat­ta az ország zöldségtermelő szövetkezeteiben fellelhető palántatartalékokat. Prita­minpaprikából például egy­milliós készletet jelentettek. A hideg időjárás késlelteti a koraiak érését, ami kihat az exportra is. Retekből 5 mil­lióval ment kevesebb a kül­földi piacra, a salátaexport a tervezett 2 millió helyett félmillió volt. Most napi 200 —250 ezres tételben a fejes káposztát viszik a skandináv államokba. Sajnos, Itt is ké­sőn kezdődtek meg a szál­lítások. így várhatóan a bel­földi piacra kerül az a ter­mék, ami visszamarad az exportból. Bőséges lesz te­hát a kínálat, és ezért csök­ken a termelők anyagi érde­keltsége az egyes zöldségfé­lék értékesítésében. A bizott­ság úgy foglalt állást, hogy a másodosztályú, vagy a szabványtól eltérő méretű zöldségféléket is a piacra kell vinni, csak alacsonyabb áron. Egyetlen vállalat sem zárkózhat el a jó minőségű, de a szabvány alatti méretű kertészett-' cikkek forgalma­zásától. Előnyt élveznek ter­mészetesen a szerződéssel lekötött mezőgazdasági ter­mékek. Napirendre került az ülé­sen a termelői és a kereske­delmi együttműködés né­hány fehér folt.ia is. Hogy nem alakult ki kellő koope­ráció a termékfeldolgozás te­rén. Vagyis a tsz-ek közvet­lenül a termőföldről szeret­nék eladni portékájukat, míg a megyei és a szegedi kereskedelem feldolgozva, •osztályozva, csomagolva vár­ja az árut. Azt a megoldást Budapestre érkezett a lengyel külügyminiszter Púja Frigyes külügymi­niszter meghívására kedden hivatalos baráti látogatásra hazánkba érkezett Em.ll Wojtaszek, a Lengyel Nép­köztársaság külügyminiszte­re. A vendéget a Ferihegyi repülőtéren Púja Frigyes, Roska István külügyminisz­ter-helyettes, és Garamvöl­gyi József, a Magyar Nép­köztársaság varsói nagykö­vete fogadta. Jelen volt To­deusz Pietrzak, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete. Emil Wojtaszek tiszteleté­re tegnap este a Külügymi­nisztérium Dísz-téri vendég­házában Púja Frigyes va­csorát adott Papp flrpád látogatása Csongrád megyében Papp Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, a munkásőrség országos parancsnoka kedden Csong­rád megyébe látogatott A délelőtti órákban fogadta dr. Komócsin Mihály, a megyei pártbizottság első titkára. Ezt követően a munkás­őrség megyei parancsnoksá­gát kereste fel, ahová elkí­sérte Gyárfás Mihály, a me­gyei pártbizottság osztály­vezetője. A munkásőrség or­szágos parancsnokát a mun­kásőrség megyei vezetői fo­gadták és időszerű kérdések­ről tanácskoztak. Ankét az ivóvízről Bács-Kiskun-, Békés- és Csongrád megye szakembe­reinek részvételével az ivó­vizek minőségéről tartott egésznapos ankétot tegnap a Magyar Hidrológiai Társa­ság szegedi szervezete és a Magyar Kémikusok Egyesü­letének Csongrád megyei csoportja. Első alkalom, hogy közösen szerveztek tanács­kozást, országos érdeklődés­re is számot tartó témáról. Régóta elsőrangú kérdés az Alföldön a jó ivóvíz, a ve­zetékes hálózat kiépülésével azonban újabb gondok is támadtak. A tanácskozás egyik szekciója a vízellátás­sal foglalkozott dr. Vágás István vezetésével, a másik a gázos vizekkel kapcsola­tos vízkémiai tárgyköröket tekintette át dr. Huhn Pé­ter elnökletével. Arról régóta tudnak a szakemberek, hogy az Al­föld kútjai kevés gázt is ad­nak, nemcsak vizet, de a vízben oldott metán mind­eddig nem jelentett komoly gondot, amíg vezetékbe, kü­lönböző berendezésekbe nem kényszerítették, hiszen a kannába csorgatott vízből egyszerűen elillant. Sorra épültek városaink, falvaink vízmüvei, a gáz különvá­lasztása igen fontos techni­kai föladattá, balesetmeg­előzési szemponttá lépett elő. A működő vízművek gyakorlati szakemberei és a tudomány jeles képviselői — köztük a földtani inté­zet szegedi munkatársai ls — előadásaikban, hozzászó­lásaikban a már bevezetett eljárások gyakorlati hasznát összegezték, illetve a gya­korlatba vonható elképzelé­seket ismertettek. A fővárosi vásárcentrum­ban 28 ország és Nyugat­Berlin kiállítói sorakoztatták fei legkorszerűbb termékei­ket a szerdán nyíló beruhá­zási javak tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásárán. A nem­zetközi seregszemléről szá­molt be a HUNGEXPO ked­di sajtótájékoztatóján Kö­rösvölgyi László vezérigaz­gató-helyettes. A kőbányai vásárközpont­ban öt éve rendeznek sza­kosított vásárokat, 6 az ed­digi tapasztalat, a gyakorlat tanúsította, hogy helyes volt a kormány döntése, amikor a modern vásárcentrum ki­alakításáról és a szakvásá­rok, szakkiállítások rend­szerének meghonosításáról határozott. A mostani vásár nyolc árucsoportjában több mint 1900 kiállító mutatja be kínálatát. Ebből 700 a ha­zai vállalat, szövetkezet és intézet. A szocialista orszá­gokból száznál több külke­reskedelmi egyesülés és vál­lalat hozott el Budapestre ipari újdonságokat, s a fej­lett tőkés országokból érke­zett termékek csaknem 1100 cég ajánlatát képviselik. A BNV-nek mind társa­dalmi, mind gazdásági keres­kedelmi rangja is erősödik, hiszen a beruházási javakból a világpiac kínálatának szí­ne-java tárulkozik fel Kő­bányán, a műszaki informá­ciószerzés, a tapasztalatcsere és az üzleti tárgyalások za­vartalan lebonyolítását segí­tik a vásár rendezői azzal, hogy öt szakmai napot tar­tanak (május 18., 19., 22„ 23., és 24-én), s ezeken a napokon délelőtt csak a szak­embereké a nemzetközi ki­állítás. A nagyközönség ál­talában délütán 2 órától lép­het be a kapukon, de szom­baton és vasárnap, valamint a zárás napján, május 25-én egész napon át megtekint­heti a vásárt. A nemzetközi munkameg­osztás és kooperáció, s el­sősorban a KGST országok közötti szocialista integráció sok jelentős sikerét példáz­zák a kiállításon bemutatott termékek. A szocialista or­szágok közül hivatalos vagy kollektív kiállítással vesz reszt ezen a nemzetközi se­regszemlén Bulgária, Cseh­szlovákia, Jugoszlávia, Len­gyelország, Magyarország, az NDK, Románia és a Szov­jetunió, a nem szocialista államok közül pedig az Ame­rikai Egyesült Államok, Ang­lia, Ausztria, Belgium, Finn­ország, Franciaország, Hol­landia, Japán, az NSZK és Olaszország. Először szerepel a tavaszi BNV hivatalos kiállítói kö­zött Finnország, s egyéves szünet után ismét hivatalos kiállítója a vásárnak az Amerikai Egyesült Államok. Egyéni kiállítók érkeztek Argentínából, Brazíliából, Dániából, Liechtensteinből, Spanyolországból, Svájcból, Svédországból és Nyugat­Berlinből, képviselete útján pedig Kanadából, Luxem­burgból és Norvégiából küld­te el termékét több kiáUitá Újra itthon Ha nyílik a vásár Sikerekben gazdag kül­földi szereplés utón újra itthon, hazai közönség előtt mutatkozhat be a magyar ipar színe-java — a tavaszi BNV-n. Egyébként így fo­galmazni, miként zeneka­rokról, színházakról, híres művészekről szokásos, ez­úttal sok szempontból a gyáriparról szólva sem alaptalan. A magyar ipar ugyanis az utóbbi eszten­dőben kb. 100 nagyobb, rangos nemzetközi vásáron, szakmai bemutatón vett részt Lipcsétől—Torontóig, s a kiállított magyar áruk általában jól állták a ver­senyt, sőt: több mint két­tucat különféle kitüntetést, első díjat, aranyérmet, el­ismerő oklevelet szereztek. Persze most bárki mond­hatja, hogy lényegében nem azzal van a gond, ami a vásárokon a magyar ipar produktumaként megjele­nik. A gond abból adódik, hogy az új termékek, a vi­lág sok vásárában kitünte­tett áruk részaránya a gyártási programokban ál­talában még mindig ala­csony. S valóban, ha meg­nézzük a vállalatok gyártá­si programját, azt látjuk, hogy a három évnél nem öregebb gyártmányok ará­nya kb. 32—33 százalék. Az exportban viszont többnyire a teljes válasz­ték 50—60 százaléka szere­pel, tehát a legrégebbi, többnyire gazdaságtalan termékekből is létezik ex­port. Ebből következően a gyártott termékek egyötöde jó cserearányt hordozó ter­mék, nagyobb hányada azonban, nagy valószínű­séggel folyamatosan romló cserearányú. Mindebből pedig valóban és egyértel­műen következik, hogy a vásári sikerek mellett, sőt: éppen azokat követően, te­endő bőven kínálkozik. Ezeket az MSZMP KB 1977. október 20-i és az 1978. áprilisi határozatai pontosan elemzik és meg­fogalmazzák. E halasztha­tatlan teendők sorába tar­tozik például az is, hogy meg kell szüntetni azt az állapotot, amelyben a gyá­rak egy része nem érzi, nem érzékeli kellően a va­lóságos piaci körülménye­ket. Továbbá erősíteni kell például a külkereskedelmi és a termelővállalatok ér­dekazonosságát Létre kell hozni egy korszerű, megfe­lelő kapacitású háttéripart Az említett párthatároza­tok a gyártmány- és gyár­tásfejlesztés meggyorsítá­sára fontos és széles kör­ben kívánatos eszköznek jelölik meg a licenc- és know-how vásárlások sza­porítását is. Jelenleg a ha­zai iparban a licenc aiap,. ján gyártott termékek ará­nya rendkívül alacsony, csupán 5—6 százalék. Nos, egy nemzetközi szakvásár jó alkalom arra is, hogy a licencet keresők és ajánlók egymasra talál­janak. Ez a keresés persze a vállalati szakemberek dolga. Tudniillik a termék­szerkezet-váltás meggyor­sításához szükséges feltéle­lek egy részének kialakítá­sa kétségkívül nem a válla­latok dolga, de ezek mellett a szükséges munka nem kis része viszont, éppen a gyá­rak vezetőire, műszaki, gazdasági szakembereire, szakmunkásaira vár. Rájuk vár például a gyártmány­fejlesztés konkrét útjának kijelölése, a választék szű­kítése, a fejlesztés átfutási idejének rövidítése, a szak­tudás felfrissítésé, a minő­ség javítása, a piacok fel­kutatása, a kooperációra alkalmas külföldi partne­rek kiválasztása, és így to­vább, hogy csak a legfon­tosabb feladatokat említ­sük. Ezúttal 9 napig — május 17-től 25-ig — lehet meg­tekinteni a BNV-t. Egy ilyen vásár kiváló alkalom, elsősorban nem is a konk­rét üzletkötésekhez, hanem sokkal inkább az alapos, széles körű tájékozódáshoz: hol, merre tart a műszaki fejlesztés, hol várható az átlagosnál nagyobb ver­seny, mert esetleg minden­ki ugyanazt a termékcso­portot (irodagépet, gépko­csit, vagy szennyvíztisztítót stb.) fejleszti, tehát hol kell vigyázni a befektetésekkel, hol érdemes, ezek szerint a várható nagy verseny miatt „csak" vevőnek maradni. E kérdésekre választ ke­resve lehet tévedhetetlenül rátalálni az „igazi" látni­valókra, és meglelni a leg­jobb partnereket. Vállala­tonként naponta legalább 20—30 ember járhatja vé­gig a versenytársak bemu­tatóját: tanulva, figyelve, majd összegezve a látotta­kat. Óriási értékű informá­ciómennyiséget lehet így összegyűjteni, amihez más­különben — külföldi tanul­mányutakon — idő, pénz és utazási lehetőség hiányá­ban egyszerre ennyi ember semmiképp sem juthat hozzá. Széles körben élni kellene ezzel, a BNV által nyújtott tájékozódási lehe­tőséggel is, a vállalatok műszaki-fejlesztési tervei­nek bizonyára hasznára válna. Gerencsér Ferenc I Az ENSZ iparfejlesztési ködésével a tavaszi BNV-vel szervezete, az UNIDO, a Ma- egy időben konferenciát szer­gyar Kereskedelmi Kamara vez a fejlődő országok szá­ét> a HUNGEXPO köücmú- mára. (MTU 9

Next

/
Thumbnails
Contents