Délmagyarország, 1978. május (68. évfolyam, 102-126. szám)

1978-05-16 / 113. szám

Kedd, 1978. májas 16. 5 Fagylalt — nagy választékban Üzemavatás Szegeden Volt, aki vizizűnek tartotta, mások azt mondták, semmi íze nincs, magyarán: rossz. A fagylaltról van szó, minőségét nemcsak a szegedi lakosság sérelmezte, a nyári csemege a Csongrád megyei Vendéglátó Vállalatnak is sok gondot okozott. Az elmúlt években 30 százalékkal csökkent a fagylalt forgalma. Hálózatfejlesztési programjának keretében a vállalat tavaly ősszel — saját tervezésben és saját kivitelezésben — hozzálátott a Palánk bisztró átalakításához. Pontosabban szólva, fagylaltüzemet hoztak létre a bisztró helyén- A 280 négyzetméter alapterületű helyiségben három, nagyméretű hűtőkamrát helyeztek el, korszerű gépeket vásároltak. Az átalakítás közel 2,6 millió forintba került, ebből 2 millió forintot a megyei tanács végrehajtó bizottsága biztosított. Naponta tíz-tizenöt mázsa hagyományos tejes- és gyümölcsfagylaltot tudnak előállítani az új üzemben, egy korszerű hűtőkocsi segítségével innen látják el jó minőségű fagylalttal a vállalat 12 kiemelt nagy forgalmú üzletét. A fagylaltüzemben közvetlen értékesítésre is van mód; a tetszetősen kialakított, vasárnap is nyitva tartó cukrászdában — bejárata a Victor Hugó utca felől van — hamarosan nagy választékban kínálnak fagylaltot tejszínes süteményeket és üdítő italokat. A fagylaltüzemet tegnap, hétfőn délelőtt Dékány László, a vállalat igazgatója adta át rendeltetésének. Az avatáson részt vett Farsang Lászlóné dr., a megyei tanács vb kereskedelmi osztályának vezetője is. Baker hadnagy és csapata Teszi mindenki a dolgát ugyebár. A sofőr autót vezet, az író ír, az énekes énekel. Nyilván mindegyiknek, a maga módján, a maga dolga legfontosabb a világon. Mindez így van rendjén. Az efféle közhelyek — s általában a közhelyek — nemcsak azért veszélyesek, mert jócskán letaposott alapigazságokat tesznek szinte felismerhetetlenül lapossá; azért is, mert kártékony, fehér-fekete egyszerűsitgetésekkel igyekeznek aprópénzre váltani a bonyolultat, összeszabdalni a jelenségek szétterülő szövetét A név: Josephine Baker — dalain túl manapság legfeljebb az ötvenes évek végének újséghasábjaiból barnasárga színű fényképeket idéz, egzotikus arcú néger nőt, aki egyedülálló különcként tirenkét különböző nemzetisé. Eü örökbefogadott gyermekével pompázik a többi nyugati pletykasztár között. A múlt héten, szombaton este a Petőfi rádióban hallott műsor előtt csak a címre pillantva nemigen gondolhattunk volna még reá sem: „Baker hadnagy. Dallos Szilvia e6einenyjátéka." „Megint valami haborús-kalandos rádiójáték." A legyintőknek a témát illetően tulajdonképpen igazuk is lett. Valóban háborúról és kalandokról hallhattunk — csak éppen egy enyhén szólva nem mindennapi erkölcsi érzékkel rendelkező énekestáncosnő életének mozzanatain keresztül. Aki divatot kreált és a Szabad Franciaország-mozgalom katonája, ként az idegen hódítás elleni harcban becsületrendet kapott, s Baker hadnagy lett. Aki szó szerint értette, amit mondott: „Mindig is jobban szerettem játszani a színpadon, mint páholyból nézni az előadást." Bizonyára, mint minden ösztönös próféta, illuzionista is volt De álmait igyekezett átültetni a valósagba. Ha nem is lehet azt mondani, hogy Josephine Baker teljesen egyedülálló jelenség volt (elég Marlene Dietrichre Utalni), látszólag még sincs Baker hadnagynak csapata. Legalábbis a hasonló foglalkozásúak körében. Ám szerencsére távolról sem ilyen egyértelmű a helyzet. A gondolkodni kezdő embertől már csak néhány lépésnyi ez a hadnagyi modell. Az a futballista, aki tudja magáról, hogy nem egyéb modern gladiátornál, az az énekes, aki tisztában van népszerűségé, vei járó felelősségével, akár nyüt politikai állásfoglalásról, akár egyszerűen tisztes: séges életről van szó: nem áll messzire a felvételtől Ba„ ker hadnagy csapatába. Miről is énekelt Josephine Baker? Örömről, bánatról, szerelemről, álmokról. Az eseményjáték kapitánya mondta, aki Josephie-t szolálmaik erejével kell győzelemre vinni". Nemcsak a franciákat. Domonkos László Könyvbeli előzetes Sokszínű, gazdag programmal rendezik meg idén is az ünnepi könyvhetet. Május 26. és június 3. között szerte az országban könyvutcák nőnek ki a földből, s író-olvasó találkozók, irodalmi estek, az iskolákban rendhagyó irodalomórák sora tiszteleg a könyv, a könyvek hatalma előtt. Tegnap a Hazafias Népfront megyei könyvbarát bizottsága tartott tájékoztatót az ünnepi könyvhét előkészületeiről. Szegeden már május 25-én megkezdődnek a rendezvények, s június 3-ig szinte nonstop program várja az olvasókat. Az ünnepélyes megnyitó május 26-án délelőtt 11 órakor lesz a könyvutcává változott Kárász utcában. Idén először szovjet írókat látnak vendégül a Somogyi-könyvtárban, ahol az immár hagyománynak számító könyvészeti kiállítást is megrendezik, ezúttal Csohány Kálmán grafikáiból és könyvillusztrációiból. A város és egyben Csongrád megye vendége lesz Fekete Gyula, aki 28-án és 29-én író-olvasó találkozókon és rendhagyó irodalomórákon vesz részt — s természetesen dedikál is. Szegedre látogat, még Varga Domokos, Veress Miklós, Bárdos Pál és Fenákel Judit is. A város írói közül Annus Józseffel, Baka Istvánnal, Dér Endrével, Polner Zoltánnal, Simái Mihállyal és Tóth Bélával találkozhatnak az olvasók. Május 3ü-án este 7 órakor a Bartók Béla Művelődési Központban (Köz)Éiet és Irodalom címmel az Élet és Irodalom főszerkesztőjével és munkatársaival rendeznek beszélgetést. Újdonságnak számit, hogy a könyvutcában amatőr színjátszó együttesek lépnek fel, többek között a Minerva színpad és a Bartók gyermekszínpad. Jó néhány üzemben szerveznek íróolvasó találkozókat, s a peremkertíleti fiókkönyvtárak és művelődési házak is vendégül látják az ünnepi könyvhét személyes főszereplőit: az írókat. A népfrontnál Tanácskozás a munkaerő-gazdálkodásról Tegnap, hétfőn Szegeden, a megyei népfrontszékházban ülést tartott a Hazafias Népfront Csongrád megyei bizottsága mellett működő gazdaságpolitikai és társadalmi bizottság. Dr. Márton Sándor elnök megnyitója után dr. Csányi Mátyás, a Csongrád megyei tanács végrehajtó bizottsága munkaügyi osztályának vezetője szóbeli kiegészítőt fűzött a megye munkaerőhelyzetéről szóló tájékoztatóhoz.. A vita után Harmatos József, a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsa közgazdasági osztályának vezetője a személyi jövedelempolitikai célkitűzések megyei alakulásáról adott tájékoztatót. A létszámstop feloldása után tavaly Csongrád megyé. ben emelkedett a nem fizikai foglalkozásúak száma. A vállalatok éves létszámfejlesztései meghaladják a rendelkezésre álló -munkaerő létszámát. Az elmúlt esztendőben közel 20 százalékkal nőtt a vállalatok bejelentett munkaerőigénye. A létszámtervezés elmaradt a várttól, mivel nem reálisan mérik fel az igényeket. A középtávú mun_ kaerőtervek többsége nélkülözi a tényleges szükséglet felsorolását, a normaósákon alapuló tervezést, és a munkaerőforrás elemzését. Az ötödik ötéves terv első két évében az iparban csökkent a létszám. A nehézipar, elsősorban a gépipar részarányának növekedése és a könnyűipar folyamatos csökkenése révén arányosabbá vált a megyei ipar szerkezete. A fejlesztésekből a nehézipar részesedése a legnagyobb arányú, több mint 70 százalék. (Az élelmiszeriparé 16, a könnyűiparé 13.) Ez az átállás létszám-átcsoportosításokat tesz szükségessé. A nehézipar részarányának növekedését a többi ágazatból felszabaduló és átcsoportosít, ható munkaerők révén biztosítják. A termelés 6—8 százalékos növekedését a belső tartalékok feltárásából, valamint a jó üzem- és munkaszervezéstől várják. A tervidőszak végére várhatóan 1,5—2 százalékkal emelkedik az iparbán dolgozók száma. Az építőipar az egyik leggyorsabban fejlődő ágazat. Közel ezer emberre számítanak, amikor a létszámnöveDíjak balesetmentes közlekedésért Vasárnap a Fáklya moziban a megyei közlekedésbiztonsági hét egyik záróeseményeként került sor a „Vezess baleset nélkül" versenymozgalom értékelésére, amelyet hivatásos gépkocsivezetők, illetve vállalatok részére rendez — immár hagyományoképernyő A jégkorong-világbajnokságra tekintettel rendkívüli adásnap volt hétfőn; két meccs közé ékelődött Varga László dokumentumfilmje, a Perújrafelvétel. Amiről szó volt a filmben, az is érdekes és tanulságos volt, de az a téma, amelyet a történet ürügyén, tulajdonképpen szavak nélkül érzékelhettünk — még inkább. Egy megkeseredett ember „sztorija", azok az események, amelyek sértett magányba kényszerítették, abban a pillanatban válnak a nézőknek érdekessé, amikor kiderül: bárkivel megtörtén, hetett volna. Tomasovszky János, volt nyírszttősi lakosnak, tanyai kollégium- és iskolaépítőnek, „a falu motorjának" nem volt elég, hogy jó pedagógus. „Eltalálta", hogy a rozzant régi helyett új iskolát és kollégiumot épít a kétezres lélekszámú faluban. Együtt mindazokkal, akik hajlandók segíteni, akiket meg tud győzni arról, hogy muszáj segíteni. El tudják képzelni mennyi szervezés, törődés, Jótás-futás, kemény munka és felelősség kell manapság az ilyesfajta vállalkozáshoz? Még annál is több! Nos, az épületek — az iskola emeletes! — ma is állnak, laknak és tanítanak a helyiségekben, de a „főépítő" már nem lakik a helységben. Könnyít lenne azt mondani, belebukott, mert erején felül akart. Való igaz, a társadalmi munkában készült épületelu nek mindenféle műszaki, látható és rejtett hibájuk van. Egyszer nem győzték kivár, ni a tervet, máskor azt hitték az építők, elég a saját, tapasztalati úton szerzett szakértelmük. Lelkesek, dolgosak és jószándékúak voltak, de igazából csak azt tudták: kell a kollégium, meg az iskola. Indult a vizsgálat, meggondolkoztatta a döntésre hivatottakat a tényanyag, felelősségteljes töprengés után a végeredmény: a bezárkózott, világból kiábrándult építő változhatatlan, keserű magánya. Lehet szavazni, ki oldalán az igazság; a film tartózkodott. Okkal, végül is minden eldőlt már, okulásul pedig maga a mese legyen elég, kinek-kinek. A filmkészítőket azonban megállította a „mesemondásban" néhány mondat. „Nekünk lett volna mondanivalónk, de hát minket nem kérdezett meg senki. És én nem is neheztelek ezért! Nincs nekünk ehhez közünk ...", mármint a „főépítő" elmozdításához — mondta a falubeli asztalos, aki évekig „társadalmi munkazott" az iskoláért... Milyen a természete a némasógnak, amelybe akkor burkolózunk, ha „fölsőbb helyről" kezdik intézni, ami bennünket is érint? Mennyi idős lehet a beidegződés: ne szólj szám, nem fáj fejem; meg: hiába is jártatnám, úgyis annak lesz igaza, aki „feljebb való". Vagy talán azért „nines nekünk ehhez közünk", mert a . véleményünkért meg ls kellene dolgozni? Nem foglalunk állást, mert lusták vagyunk a mérlegelésre? Melyik az erősebb szótalanító; a vélt vagy valódi külső béklyók, avagy a belső közöny? A Perújrafelvétel hiányérzetet hagyott. Megnéztem volna utána egy másik dokumentumfilmet, amelyik a fenti kérdések köréből választott volna témát. S.E. san — a Csongrád megyei Közlekedésbiztonsági Tanács. A Vezess baleset nélkül versenymozgalom vasárnap kihirdetett eredménye: L kategória (1—15 gépjárművel rendelkező vállalatok): 1. baksi Bolgár—Magyar Barátság Tsz, 2. FIM Alföldi Porcelángyár, 3. Metripond Mérleggyár. II. kategória (16 —50 gépjármű): 1. Dél-alföldi Pincegazdaság, 2. DEFAG, 3. Országos Mentőszolgálat Csongrád megyei Szervezete. III. kategória (50 jármű felett): 1. Szegedi Szalámigyár és Húskombinát, 2. NKFV szegedi üzeme, 3. Tejipari Szállítási Szolgáltató és Készletező Vállalat hódmezővásárhelyi kirendeltsége. Az első három helyezett oklevelet és emlékplakettet kapott, míg a győztesek a Csongrád megyei Közlekedésbiztonsági Tanács vándorzászlaját is elnyerték. A díjakat dr. Csiszár Károly, a megyei KBT elnöke adta ét. A helyezést elérteken kívül sok vállalat külön is megjutalmazta balesetmentesen közlekedő gépjárművezetőit. lésre gondolnak. Az építőiparban 12 százalékos a nők aránya, legalacsonyabb »z iparágak között. Talán ezé-t is gond a szakmunkás-ulánpótlás. A szak- és szerelőipari területeken nagyarányú a munkaerőhiány. A gépesítés továbbfejlesztése, az építőipari technika és technológia korszerűsítése, új anyagok és szerkezetek alkalmazása segítene a gondokon. A szakemberképzésben is vannak hiányosságok. A mezőgazdaságban kevés a szakmunkás, ezért a jövőben napirenden szerepel a mezőgazdasági szakmunkásképzés. A termelési rendszerek elterjedése is ezt kívánja. Évente 300—400 általános Iskolát végzett diák választja megélhetése forrásának a mezőgazdaságot. A jövőben a népfrontaktivistáknak is jobban résen kell lenniük, hogy presztízse legyen a növénytermesztő, állattenyésztő szakmának. Az otthoni tennivalók 'könnyítésére bővült a szol. gáltatóipar, s ez a tercierágazat növekedését okozta. Csongrád megyében az öszszes foglalkoztatottakhoz viszonyított arány 31,5 százalékról 34,5 százalékra „ugrott". A létszámemelkedés a többi ágazat rovására történt. A városok közül Szegeden és Hódmezővásárhelyen a legfejlettebb az ipar, és ennek révén itt a legmagasabb a foglalkoztatottsági színvonal. A munkaképes korúak közel 80 százaléka dolgozik. A tanulmányaikat befejező fiatalok adják a munkaerőszükséglet utánpótlásának nagyobb részét Elhelyezkedési problémák csak a gimnáziumi végzettségű fiataloknál tapasztalhatók, mivel többségük fizikai munkát nem val. lal. Évente a megyéből közel 1500-an járnak felnőtt fejjel iskolába, tanfolyamra. A munkaerő-gazdálkodás tervszerűségének, összehangolásának növelésére két éve új munkaközvetítő rendszert vezettek be. Kategóriába sorolták a vállalatokat és kötelezővé tették a közvetítést a fizikai munkavállalásnál. Tavaly a megyében több mint 11 ezren vállaltak így munkát. Közülük 2439-en első munkábalépők voltak. A tegnapi ülésen a hozzászólók többsége megállapította, javult az elmúlt években a munkaerő-gazdái kodas, de akad még tennivaló. A lehetőségek reális felmérésével a gépesítéssel, a kapun belüli munkanélküliség megszűnte, késével, az okos munkaszervezéssel javíthatók a hiányosságok, megszüntethelők az egyenlőtlenségek. Szegedi diáksikerek Az idei iskolai évben is nagy érdeklődés kísérte a Magyar Mezőgazdasági Múzeum „Hazánk mezőgazdasága diákszemmel" című pályázatát. A pályázatra 4800 pályamunka érkezett be, ebből 4210 volt az. általános iskolai, 590 pedig a középiskolai tanulóké. A beérkezett középiskolai tanulók pályázatából 95 részesült díjazásban, jutalmazásban. A meghirdetett 10 témakörből öt esetben nyerte el szegedi tanuló az első díjat. A Radnóti gimnázium tanulói az idén is kiemelkedően jól szerepeltek, s az idei tanévben is megnyerték a Mezőgazdasági Múzeum fődíját. A szegedi tanulók eredményei a következők: I. díjasok: Bíró Erzsébet, Szalay Kornélia, Gajdán Ágnes, Hegedűs Csaba (Radnóti gimnázium), Darócz Mária (Ságvári Endre Gimnázium). II. díjasok: Nóvák Szabolcs, Tatár Márta. Ágócsi János, Szarka Szilárd, Kis Rita, Farkas Csilla, Lovászi Erika, Józsa Adrienne (Radnóti gimnázium), Sípos Miklós (Ságvári gimnázium). III. díjasok: Füredi Ildikó, Baksa Zsolt, .Nagy András, Rakusz Ágnes, Lőrincz Magdolna (Radnóti gimnázium). Jutalomban részesültek: Koletics György, Kovács Ildikó, Laczó Pál, Tar Anikó, Bartos Andrea, Varga János, Deák Mária, Kiss Rita, Kohajda Brigitta, Gárgyán Ildikó, Gárgyán Éva, Lele József, Schneberger Etelka, Szabó Ágnes, Szabó Gabriella és Horváth Zsikó Andrea, valamennyien a Radnóti gimnázium tanulói. A napokban hirdették ki az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny eredményeit. A szegedi iskolákból az idén is sok tehetséges tanuló vett részt a versenyben. azonban — néhány szaktanár nem kis meglepetésére — a tanulók közül a vártnál kevesebb jutott be a döntő fordulóba. Eredményesen szerepeltek a szegedi tanulók közül: Matematika. II. díj: Hajnal Péter III. osz. tályos tanuló (Radnóti gimnázium, tanára: dr. Bánfalvi Józsefné). Orosz nyelv (általános tantervű): Ördögh Éva 9. helyezett (Ságvár) gimnázium, tanára: dr. Csu, por Istvénné). Biológia (elta, lános tantervű osztály): Pá. vó Jmre IV. osztályos tanúié (Ságvári gimnázium, tanárul dc. Horváth Józsefné). /