Délmagyarország, 1978. április (68. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-14 / 87. szám

Péntek, 1978. április 14. 3 Együttműködés Fű- és aprómagtermesztő rendszerré alakult NyugatMagyarország hét ilyen Jellegű társulása. Fél évtizedes eredményes gazdálkodás után léptek az együttműködés magasabb fokára. Ötvenhét — Vas, Zala és Veszprém megyei — tangazdaságuk 16 ezer hektáron mintegy 4000 tonna különféle aprómagot termesast. Gazdag program az építők szakszervezete jubileumán Gazdag politikai, kulturális és sportprogrammal készül az építők szakszervezete a szövetséggé alakulás 75. évfordulójára — tájékoztatta a sajtó képviselőit csütörtökön a Metró Klubban Gyöngyösi István, az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára. Egy költői est aranyforgácsai (1.) Hetvenhárom évvel feladatok nagysága és feleezelőtt született a magyar lőssége. Kass János nem véköltészet egyik legnagyobb letlenül készített maradandó alakja, József Attila. Az értékű rajzokat Juhász Canidén lesz 50 esztendős a kor- lata-lhlette verséhez, s a költőre magyar irodalom nagy tő nem véletlenül irta teli költője, Juhász Ferenc. Szín- spirál sorokkal Kass egyik tén 50 esztendős az a szege- fehér műanyag fejét. S az di származású Kass János grafikusművész, aki néhány nappal ezelőtt megnyitotta a Juhász Ferencet ünneplő, a költészet napját köszöntő költői estet a Bartók Béla Művelődési Központban. (2.) Elgondolkodtató, mitől sem véletlen, hogy Juhász Ferenc most készülő nagylemezének — melynek anyagát maga a költő válogatta, s ő is mondja el azokat — borítóját éppen Kass János tervezte. (3.) „Gyermekkorom óta varázslatos, szívünkre mara- indulataimban és vágyaimdandó bélyeget ütő egy-egy ilyen költői est, egy-egy ilyen találkozás?! (3.) Kass János bevezetőjében emlékezetének filmszalagját pörgeti. Felvillanó fe. kete-fehér kockák, élesen kirajzolódó képek, elviharzó vak sorok. Sorakoznak a sírba bútt barátok, megelevenednek a gondolat celluloidszalagján — Kamondi László, Simon István, Déry Tibor, Latinovits Zoltán, Nagy László... S ott ül mellette a széken, koromfekete hajbozót alatt, fekete bajuszszal a barát-táltosfiú, a nemsokára 50 éves Juhász Fe. ban együtt sarjad a művészét minden ága. Nem pusztán a költészetben hiszek, mint az ember megváltásában, de a költészetben és a művészetben hiszek, mint az ember egyik megváltó küldetésében. Az értéket a teljesítmény mikéntje határozza meg csupán. Mindegyik műfaj együtt él, gomolyog bennem, s közülük a költészet az, amiben a magam eszközeivel és módján megpróbálom elmondani a lét, a történelem, a halandóság lényegét." (Juhász Ferenc.) (9.) Nagyon sok irodalmi, költői esten vettem részt. RitA jubileumi programsorozat június 8-án a Budavári palotában a Munkásmozgalmi Múzeummal közösen rendezendő kiállítással kezdődik, amelyet a szakszervezet történetét és tevékenységét jellemző dokumentumokból állítanak össze. Másnap, Június 9-én a szakszervezet központi vezetősége ünnepi ülésen emlékezik meg az évfordulóról. Ez alkalommal kerül sor a szakszervezet legrégibb tagjainak és a mozgalomban évtizedeken át tevékenykedő veteránoknak a kitüntetésére. Ezt követően, június ll-én rendezik meg a -hűvösvölgyi nagyréten a hagyományos építők napját. Harminc nagyvállalatnál munkásgyűléseken Idézik fel a szakszervezet történetét, s e harcokban formálódott történelméről még ebben az évben — 20 ezer példányban — könyvet is kiadnak. A sokszínű kulturális program keretében pályázatot hirdetnek az ifjúsági, valamint a szocialista brigádkluboknak, színjátszó csoportoknak, fotószakköröknek. Több sportágban nemzetközi, országos és megyei bajnokságot rendeznek. Így május 26—28 között bonyolítják le a Bokányi Dezső nemzetközi kerékpáros emlékversenyt a Budapest-Szekszá rd—Pécs—Szekszárd —Budapest útvonalon. Augusztus ll—13. között rendezik meg az építők országos természetjáró találkozóját Egerben. A gazdag programot november 25—26-án az építők országos tekebajnoksága zárja. Miért nem kenyere szőnéves ifjak is. Hiszen: segíteni kellene nekik. Dr. Wacha Imre nyilvánvalóan tapasztalatból ls tudja, hogy ennek a korosztálynak a tagjai valóban sűrűn érzékelik: „beszélni nehéz". kak az igazi, megdöbbentően renc. Tekintete fáradt, szeme ószlnte pillanatok A napok_ ban ilyennek lehettem — magammal — tanúja. A művészi küldetés teljességének hatalvérérháló, arcát tenyerébe temeti, rejtve föltörő köny. ^Kétózá^d (4.) Nagy Attila Juhász régi verseit mondja. Az óda repüléshez címűt, a Baboma Villant föl a Bartók nagytermében. Ahol együtt, nák napját, a Történelmet, egymás mellett és egymásért Mind-mind meghatározó pil- szólt költői üzenet, művészi lére a magyar költészetnek, tolmácsolás, baráti szó. szíNagy Attila lenyűgöző me- nekkel vibráló, papírokból móriája rabul ejt, orgánuma kivágott-ragasztott film és — betölti a termet. S mégis, nézők, hallgatók döbbent amikor maga a költő emel- csendje és vastapsa. A színkedík szólásra, s A halottak pad és a nézőtér között kikirályából elkántálja a ma- feszített kötélen megtörtént S

ar nyelvhez, e hazához fű- a csoda. No, az esetlenül szőlő, egymásba fonódó bur- rongatott gerbere Juhász Fe. jánzó gondolatalt — az est renc kezében; s az est útra legszebb pillanatait szerzi, bocsátó gondolata, hogy a Kiderül, Juhász Ferencet haMi M anyanyelv és a sza. nem szavalni kell, hanem badság iránti hűség a leggondolatait és érzéseit közölni. Pontosan, lélektől lélekig. (8.) Színes, zenére vibráló filmkockák a fehér háttéren. ReisenbUchler Sándor Juhász Ferenc A Nap és a Hold elrablása című mesepoémája nyomán készített animációs film, jó tíz éve. Sok ezer csillag, madár, állat, ember együtt mozdul zenével, C egyetlen szó nélkül tolmácsolja, újraértelmezi, egy más műfaj eszközeivel újrafogalmazza Juhász Ferenc művének szellemét. Ritka pillanat. (6.) Juháse Ferenc mond. Ja: „Minden művészre, minden művészetre zzükzégünk van. Hiúság lenne azt hinni, hogy a művészetek egyik ága, önmagában szolgálhatja a •teljes valóságot. Gondolom, hogy minden művészeti ágnak, s minden művésznek szüksége van társakra, akik azonos célért, azonos alapállásból, de más módon válaszolnak a valóság által felvetett kérdésekre. Célunk egy: megfogalmazni a kor lényegiségét és valóségát." (7.) Kass János és Juhász Ferenc harminc esztendeje igaz barátok. Ezt nemcsak kiállításmegnyitások, katalógus-előszók, illusztrációk, könyvtervek, fehér műanyag fejekre rótt költői sorok jelzik, de sokkalta inkább az egymás iránti tisztelet, az egymás szándékaival való azonosulás hiteltétele. a közösen vállalt és véghezvitt több, amit adhat magának az emberiség. Tandi Lajos Elhelyezkedés előtt a pályakezdő diplomások „Finisben" az egyetemek, főiskolák többségében az idén végző fiatalok munkahelyválasztása. A mérnökök, a matematikusok, a fizikusok, a biológusok, a közgazdászok, az agrárszakembereik, valamint a műszaki és a gazdasági főiskolák hallgatóinak legtöbbje már számba vette a felkínált lehetőségeket. Pályázataikat a tanintézetek április 15-ig továbbítják a munkáltatóikhoz. (MTI) Beszélgetés dr. Wacha Imrével Az anyanyelvi hét értékes- szik észre, hogy nem oda- kon, ha egyáltalán észrevenérdekes előadásain áltulá- való. Hogy „felnőtt példát" nék, hogy a fiataloknak vaban nagyon sokan voltak a mondjak: egy-egy névadó- lóban vannak megszólalási fiatalok. Dr. Wacha Imre, a ünnepség! beszéd gyakran gondjaik. Az iskola ugyanis Nyelvtudományi Intézet tu- úgy hangzik, mintha az al- legfeljebb irányelveket tanítdományos főmunkatársa en- kotmány kivonata lenne, hat, képtelenség valamennyi nek a korosztálynak a nyelvi vagy vezércikk. Az újszülöt- konkrét beszédhelyzetet átmagatartásáról, az ifjúság tet a szocialista társadalom- tekinteni, leírni és eligazítást megszólalási gondjairól be- nak, a dolgozó nép érdekeit adni. Természetesen magukszélt a textilművek KISZ- védő hasznos polgárává ki- nak a fiataloknak ls jobban klubjában; hallgatói között vánják neveltetni; ahelyett, kellene figyelni a nyelvre, csak ketten voltak időseb- hogy azt mondanák a szü- legfőképpen: minél többször bek, valószínűleg tanárok, löknek, becsületesen neveljék használni ismereteiket, bePedig, mint kiderült, jó len- föl a gyereküket. Ez a stílus- szélnl, beszélni, beszélni, ne, ha a felnőttek ismernék, érzék hibája, végső soron — Vagyis: a legfőbb baj az, miféle megszólalási gondok- azonban a gondolkodás fe- hogy általában keveset bekai küzdenek a középiskolá- gyelmezetlenségét jelenti. A szélünk? sok, a kamaszok, még a hu- beszélők gyakran megelég- — Igen. Reggel „szétfrócsízenek a gondolatszikrákkal, csen" a család, legfeljebb pedig azokból csak akkor lesz vezényszavak halatszanak, gondolat, ha nyelvileg is ki- meg a rádió szól. Este ő órafejtik. kor kerülnek haza, bekap— A további okok? csolják a tévét, vacsorázni — A fiataloknak általában kell, aztán ágyba dugni a megvannak a nyelvi ismere- gyereket. Ezért is: tény, hogy Tudwnányos ~'kutatómunkája teiK' csak nem mindig vál- manapság a rádió és a tévé mellett (pillanatnyilag a Pe- nak készséggé, nem tudják a legfőbb nyelvi és gondoltöfi-szótár 3. kötetén vala- használni ezeket. Nem ke- kodásnevelő. Csakhogy: versmint A kiejtés kézikönyve nyerük a szó, nem jön a szá- műsort, szókincsfejlesztő adá« előkészítésén dolgozik mun- Jukra. Megszólalási gondjaik sokat nagyon kevesen néz. k+közösségek irányítójaként akkor szaporodnak, • amikor nek, ezeket soha nem is ls~ illetve tagjaként) tizennégy' nyclvi 2 üteget és szituációt métlik. A hallott körméévé vezeti a rádióbemondók k«U vallani. Amikor nyeke* ritkán gondoljuk át szakmai tanfolyamait; évek kolal helyett a hivatalos vagy nem dolgozzuk fel egyéni óta ott van a középiskolások a köznyelvet kell használ- módon; ránk ragadnak a hiországos tanulmányi verse- niuk; a diák a diákkal-hely- vatalos nyelv formulái, szanyein valamint a Kazinczy- 7,etet felváltja, a diák-ügyin- vai, szinte észrevétlenül maversenyeknek a bíráló bízott- tézö- a diák-tanár beszéd- gunk is használjuk őket ságában. Hamarosan megje- helyzet, vagy vendég lesz a végig nem gondolt mondanilenik ez utóbbi vetélkedők flataJ és igy tovább. El kell valóink kifejezesere. Mindez tapasztalatait összefoglaló döntenie, hogyan beszéljen, a azért érdemel különös figyelkönyve; a Kossuth Kiadó ad- választás kényszere Idegesíti; met és igényel változtatást, ja kl Beszélgessünk a beszéd- és Jönnek a kudarcok, a meg- mert a társadalomnak egyre ről című kötetét ahogy ő szégyenülés pillanatai. A fel- nagyobb szüksége van aponmondta töprengéseit a nvll- nőttek legtöbbször átsegíthet- tosan kifejtett gondolatokra, vánosság előtti megszólalás nék 6ket a zavaró- Sulyok Erssébet gondjairól. A fiatalok körében végzett több éves munka, a „beszélő emberek" folyamatos megfigyelése adhatta az indítást, hogy az ifjúság sajátos beszédgondjaival foglalkozzon. — Valamelyik tanulmányi versenyen éppen egy szegedi diák érdekes gondolatai késztettek arra, hogy tudatosabban figyeljem, és aztán leírjam a fiatalok élőbeszédének jellegzetességeit, jelenségeit. Keresgélni kezdtem az okokat: mi az előidézője annak, hogy olyan sok a közhely, a nyelvileg hibátlan, de tartalmilag semmitmondó séma a beszédben? Honnan csöppennek a helyzethez-mondanivalóhoz nem illő, sztereotip fordulatok, kifejezések az élőbeszédbe? — A fiatalok nem a felnőttektőt tanulják? — Igen, az egyik ok: a rossz példa. Lépten-nyomon ezeket a paneleket hallják, Terepjáró autók Csepelen gyártják Magyar—svéd kooperáció A Csepel Autógyár növeli a magyar—svéd kooperációban kémülő VolvoLapplander kis terepjáró gépkocsik típusválasztékát. A két alaptípushoz — nyitott és zárt felépítményű Jármű — elkészítették az első ponyvás kocsit, s hamarosan megjelenik a trópusi kivitelű is. A szentre is tetszetős gépjárműből az idén már mintegy ezer darabot gyártanak. Kényelmét és minőségét tekintve közel áll a személygépkocsihoz. ebből adódóan Igen magasak beszéd közben szinte autöfna-1 a gyártással szemben tátikusan használják, nem ve-1 masztott követelmények. A négyhengeres, 82 lóerős, benzinmotorral hajtott kis terepjáró a gépjárművezetővel együtt nyolc személyt szállíthat, vagy két személyt és 700—800 kg terhet. Teljesen terhelt állapotban 80 százalékos emelkedőn tud felmenni, s a 700 milliméternél nem mélyebb vízi akadály előtt sem torpan meg. Legnagyobb sebessége 120 kilométer óránként. A Jármüvekből a Volvo-cég tíz év alatt legalább tízezer darabot kíván értékesíteni a tőkés . piacokon. (MTI) Gémem Esztert Mindig — ÉBZtér. Jő volt-é a széna alatt? — Ne féljék kend, mögveretöm kendet a Zistennel. CBányl Gyurét ls mögverettem. Még akkor ősszel férjhez ment Veron. Mondom anyámnak: — Ugy-é, anyám, hogy mögverte a Zisten Véronyt, é kő neki mönnt máshuvá. Tíz éve körül találkoztam vele, de mái- csak nevettünk rajta. Nyáron sok játék adódott jószóglegeltetés alkalmával. Pipacsot szedtünk, kibontva limbáltuk, és mondtuk: — Sörért, borért, pálinkáért, karmaszínű paprikáért. — Egy himbálta, amelyik eltalálta a színét, az ette meg. Orgonaszirmokat raktunk a hüvelykujjunk ráncába, ahányig elolvastunk, anynyi évig éltünk. Ezt a kakukktól is kérdezgettük. Akácvirágot ettünk, kukoricát sütöttek a nagyobbak. A kukoricáért meg kellett dolgozni, elmentünkt a jószágot visszahajtani. Ha maradt a Jószág, csináltunk házakat, utakat, egymáshoz, a tarlót felszedtük, az volt az Utca. Ha megláttuk a gólyát, kiabáltaunk: — Gólyát látók, szeplőt mosok, ragadjon a csőrére. — Ha tücsöklyukat vettünk észre, benyúltunk egy szalmaszállal, mondogattuk: — Tücsök, prücsök, gyere ki. ég a házad ideki! — Csigának: — Csiga-biga nyújtsd kl szarvad. Nem süt rá a nap. nincsen harmat. — Békának: Béka. béka, brekeke, Mind bereked reggelre. — Sárgarigónak: — Mit fősöl. Ilus? Szedtünk békaláncot, abból fűztünk békakocsit. Volt olyan rózsaszín virágú növény, kemény. hosszúkás, gyöngyszemfélék maradtak virághullás után, azt nyakláncnak, karperecnek fűztük, koszorúnak a fejünkre. Falevelet egyeltünk: Szeret? Nem szeret? Persze ekkor még anyámékról volt szó. Vadgalambokat csúfoltunk, ..Tudom, tudom." Mtkor a másik madár tanította fészket rakni. Aztán nem is tudta. Azóta is olyat rak, mint azelőtt. A kakukkot lestük, melyik fészekbe lopja be a tojását. Nem bfrtuk kilesni, de azt megláttuk, hogy a szöriszarkák közt két kakukk is volt. Etette őket a szörlszarka, de egy héttel hamarabb kirepültek. Ez mese. A madarak konferenciáján megtámadták a kakukkot, hogy mért nyomja a más vállára a terhét. — Nem raksz fészket, nem költesz! Nem nevelsz kicsinyeket, csak leselkedsz, hová tojhatnál! Mért nem költesz magad? — Nem érek rá — feleli a kakukk. — Hány embernek kell nekem felelni, az is muhka. Eddig a kakukk története. Akkor jöttek a rongybabák, tökdudák, az okosabbjai mar fűzfasípot Csináltak. Kukoricaszárból ökröket, szekeret. Soha unatkozás nem volt. Este már ügy él voltunk fáradva, anyám a kútnál egy nagy kádba mártogatott bennünket. Egy üst vizet bemelegített. Mind az egészet lemosta. Ha nem kívánta mindennap a fürdést a gyermek, csak kezet, lábat mostak. Kaptunk vacsorát, vagy a pitvarban, vagy a ház előtt. Vagy tej, vagy héjas krumpli, vagy tarhonya. Négyen egy tálból ettünk, egy ágyon feküdtünk, együtt imádkoztunk. Anyám ránk-ránk szólt: — Roza, mondjad I Maris, né bukdoss! Julcsa, u té hangod nem hallom. Eszter, té mán alszó? Hosszú ima volt, de ma is azt végzem. Négy kisebb gyermek, egy tolókocsiban feküdt, amit nappalra betoltak az ágy alá. Ezen az ágyon feküdt öregapám. A bölcső anyámék ágya előtt volt, mindig a legkisebb feküdt benne. Anyám lába mindig a bölcsőn volt. Ha elfáradt, mert igencsak szoptatós, vagy várandós volt, mondta apámnak: 1 — Feküdjék mén kend szérű, ha ríj a gyerek, billegesse kend a bölcsőt. Ríhatott a gyerek, apám fel sem ébredt, nemhogy még billegette volna a bölcsőt. Az én anyám csak úgy említette az éjszakai alvást: „humtam egy kicsinység". Az egyik gyermek felsírt, „tütüt" (vizet) kért. a másik nyiheledzett, anyám levetkezte, megkereste a bolháját. A másik didergett, anyám betakarta, vagy a szájúra húzta a takarót. Mit tudott ezekből az éh apám? Anyám soha le nem fektette a bölesőset, hogy keresztét ne vesSen a feje alá, meg-megcsókolta. és vízzel megkínálta. Mi. a többiek, niár magunk vetettünk keresztet a fejünk alá. Az evés hagy szigorral ment. Négy evett egy nagy kissZéken. körül négy kisszék volt téve. Olyan Süldő (se kicsi, se nagy) parasztiéiból et. tünk együtt. A kanalat megmerítettük a tálban, végighúztuk a tál szélén, esetleges cseppenés maradjon a tálban. Táltól tovább a kenyerünket tartottuk a kanál alá. Ha Cseppen az étel, a kenyérre cseppenjen. Egy morzsa kenyér, egy csepp étel nem veszelődhetett. Ha egy falat kenyeret valaki elejtett, felvette, megcsókolta és bekapta. Odaadhatták volna a kutyának is. de a szülő nem engedte. iFolytatjuk-)