Délmagyarország, 1978. április (68. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-13 / 86. szám

2 Csüt5rt5k, 1978. április 13. yar felszólalás Cieafben © Genf (MTI) Az ENSZ európai gazdasági bizottságának kedden Genfben megnyílt 33. ülésszaka tegnap az általános vitával folytatta munkáját. A vitában felszólalt dr. Szita János miniszterhelyettes, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok bizottságának titkára, az ülésszakon részt vevő magyar kormányküldöttség vezetője. hogy szellemében kell tovább fejdéseit — hivatottak megvitatni, szerves folytatását jelentik a helsinki megállapo. dásoknak. Szita János a továbbiakban Magyarország gazdasági fej lődését elemezte . A magyar vezetés, tavaly októberben hozott határozata •. Rámutatott arra, napjaink nemzetközi életé- lődnie. A helsinki záróok- alapján, messzemenő intéznek fő tendenciája továbbra mány ajánlásai megvalósítá- kedéseket kíván tenni a teris az enyhülés, amelynek ér- sának az EGB az egyik fon- melési szerkezet ótalakításávényesülését a visszahúzó tos fóruma — amely nem ra, a műszaki fejlesztés megerők sem képesek megakadá- csekély kezdeti eredménye- gyorsítására, és a külgazdalyozni. ket ért el, ezen a téren. sági kapcsolatok hosszú táA gazdasági kapcsolatok E tevékenység középpont- von történő elmélyítésére, fejlődése Európában függ a jában a Szovjetunió által Az export fokozása néhány politikai feszültség további javasolt három, magas szin- kiválasztott területen együttcsökkenésétől — és megfor- tű összeurópai konferencia Jár az importálandó termé, dítva: a gazdasági együtt- előkészítése áll. Ezek a ta- kek körének szélesítésével, működés szélesedése elő is nácskoz&sok, amelyek rend- Magyarországnak a keletsegíti a politikai enyhülés kívül fontos gazdasági prob- nyugati együttműködésben, a erősödését. lémákat — a környezetvéde- nemzetközi munkamegosztás Ennek az együttműködés- lem, az energiatermelés és bővítésében való fokozottabb nek az európai biztonsági és -felhasználás, valamint a részvételével — mondotta együttműködési konferencia közlekedés és szállítás kér- magyar delegáció vezetője. Mongol jegyzék Kínához • Ulánbátor (MTI) A Mongol Népköztársaság kormánya szerdán jegyzéket intézett a Kínai Népköztársaság kormányához. A jegyzék megállapítja, hogy a Mongol Népköztársaság következetesen fellép a két ország kapcsolatainak normalizálásáért. Jószomszédi kapcsolataik és együttműködésük helyreállítása érdekében már több ízben konkrét, a kétoldalú kapcsolatok rendezésére vonatkozó javaslattal fordult a kínai félhez. Ennek ellenére a mongol—kínai kapcsolatok továbbra sem nevezhetőek megfelelőnek, s ennek az az oka, hogy a Kínai Népköztársaság, nem adott kielégítő választ az államközi viszony norma lizására tett mongol kezdeményezésekre. A Mongol Népköztársaság a belügyeibe való újabb durva beavatkozásnak tekinti Kínának azt a követelését, hogy vonják kl Mongólia területéről az ott állomásozó szovjet csapatokat—, allapítja meg a jegyzék. Ráadásul — a Mongol Népköztársaság kormányának megkerülésével Kína közvetlenül a Szovjetunióhoz intézte ezt a követelését, s ezzel kísérletet tett arra, hogy a Mongol Népköztársaságot. mint független államot. figyelmen kívül hagyja. Ismeretes, hogy a szovjet katonai alakulatok kizárólag a Mongol Népköztársaság kormányának kérésére, a mongol—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés előírásával összhang ban területén jegyzék. A Kínai Népköztársaság vezetői több ízben nyíltan szóltak arról a törekvésükről, hogy a Mongol Népköz- zéke. társaságot Kínához csatolják. Gyakorlati intézkedéseikkel feszültséget teremtettek a két ország között. Nyilvánvaló, hogy a szovjet egységek kivonásáról csak akkor lehet szó, ha a kínai vezetés egyszer s mindenkorra lemond annexiós politikájáról, ha jóL állomásoznak Mongólia ^^fflcödí^fakftásáS iletén hangsúlyozza a H®! köztársasággal és a Szovjetunióval —, állapítja meg végül a Mongol Népköztárkormányának jegyGASPAB SÁNDOR FOGADTA AZ OLASZ SZAKSZERVEZETI KÜLDÖTTSÉGÉT A SZOT meghívására hazánkban tartózkodó olasz CGIL—CISL—UIL szakszervezeti szövetség vezető tisztségviselőinek tanulmányi csoportját szerdán a SZOT székházában fogadta Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára. A szívélyes légkörÁ szovjet-NSZK kapcsolatokról © Moszkva (TASZSZ) csönős megértés egy bizonyos — Az NSZK-ban a min- szintjét, rendszeressé váltak dennapi emberek úgy vélik, hogy Leonyid Brezsnyev küszöbön álló látogatása a nyugatriémet dolgozó tömegek javát szóigálja — állapítja meg a Novoje Vremja című szovjet hetilap bonni tudósítója. Hozzáfűzi: ez a látoga a különböző szintű konzultációk. Ehhez sok, nemcsak politikai. hanem pszichológiai jellegű akadályt kellett leküzdeni. — Nem lehet azt állítani — írja a Novoje Vremja tudósítója—, hogy a moszkvai tás új lépést jelent a Szov- szerződés aláírása óta minjetunió és az NSZK kapcso- den simán ment volna. Vol. iátaiban, amelyeknek jelén- tak objektív nehézségek; vol. tőségét — a két ország szempontjából, valamint Európa j'dvőjét tekintve — nehéz volna túlbecsülni. — A Szovjetunió és az NSZK között 1970 augusztusában Moszkvában aláírt szerződést a II. világháború tak és vannak, akik szántszándékkal gördítettek akadályokat a két ország kapcsolatai javításának útjába. — Az enyhülés ellenségeinek azonban nem sikerült kétségbe vonni a kapcsolatok normalizálásának szükségesutáni Európa történelme ki- ségét. A moszkvai szerződést emelkedő fontosságú mér- az NSZK lakosságának többföldkövének tekintették. Ez sége kezdettől fogva helyea dokumentum lezárta a selte. Amikor pedig 1972rriúltat, egyszersmind új ben a reakció ellentámadása korszakot nyitott a két or- következtében kérdésessé szág kapcsolataiban, amelyek vált a szerződés ratifikálása, jellegéből nagymértékben a munkások tömegmegmozifügg földrészünk politikai dulásokkal támogatták a légköre. Ezek a kapcsolatok Brandt—Scheel-kormány az elmúlt években minden realista külpolitikai irányterületen folyamatosan fej- vonalát — írja a Novoje lődtejL Sikerült elérni § köL. Vremja tudósítója, ben lezajlott találkozón a SZOT főtitkára tájékoztatást adott a magyar szakszervezetek tevékenységéről, a szakszervezeti mozgalom előtt álló feladatokról és válaszolt az olasz szakszervezeti vezetők által feltett kérdésekre. ÜNNEPI ÜLÉS AZ ŰRHAJÓZÁS NAPJÁN A moszkvai dolgozók és a szovjet főváros helyőrségének képviselői a szovjet hadsereg központi színházában rendezett ünnepi ülésen emlékeztek meg szerdán este az űrhajózás napjáról. Borisz Petrov akadémikus, az Interkozmosz-tanács elnöke ünnepi beszédében vázolta a szovjet űrkutatás által — Jurii Gagarin 17 évvel ezelőtti világtörténelmi jelentőségű 108 perces űrutazása óta egészen a 96 napos űrvilágosúcs felállításáig — megtett utat. Petrov akadémikus rámutatott, hogy az Űrkutatás a X. ötéves népgazdaság-fejlesztési terv szerves részét képezi. Alig több. mint húsz év alatt 42 szovjet űrhajós dolgozott a világűrben, 33 űrhajót és 6 orbitális űrállomást bocsátottak fel. A Kozmosz szputnyikok száma a közelmúltban haladta meg az ezret. ELFOGADTAK AZ OSZSZSZK ŰJ ALKOTMÁNYÁT Az Oroszországi SZSZK Legfelsőbb Tanácsa szerdán délelőtt tartott ülésén elfogadta az új alkotmány tervezetét. Az alkotmány azonnal hatályba is lépett. A tanács külön törvénybe foglalta, hogy a Szovjetunió legnagyobb köztársaságának törvényeit, törvényerejű rendeletet, az új alkotmány rendelkezéseinek megfelelően, meghatározott időn befcfl át kell dolgozni. Az ország nyomában Nyírségi változások Számos jeles írástudó meg- ságföldrajzot, az Szabolcs- A gazdagodás üteme az utób. énekelte már a Nyírséget, Szatmár hallatán szemmel bi tíz évben itt volt a íegmagam csak dadogni tudok befoghatatlan gyümölcsösök- nagyobb jóllehet a megye e megkapó szépségű tájról, re, hatalmas burgonyatáblák- még mindig nem tudott tolOtt őgyelegtem a nagy hírű ra. dohányültetvényekre, zárkózni az országos atlagaimé skertek közt, gyönyör- sok-sok szarvasmarhára, birködtem a buckák közt föl- kanyájra és aprójószágra fölbukkanó ligetekben, lát- gondolt. Gyárról, munkaletam a restellkedŐ tanyák hetőséget nyújtó ipari üzembokrait, a tehénfogat mellett ről sokáig altg hallottak ereivágtató Rába—Steigereket, refelé, s a nagy közvélemény a falusi boltok előtt ácsorgó se tudott róla. embereket, és tűnődtem: mi- A megye 660 ezer lakosáben rejlik a varázs. Talán a ból 1945 előtt mindössze kétmessziről integető fehér nyír- ezren dolgoztak az iparban. fákban? Az eget és a fényt A nép elesettségét jól érzé- ... áhítozó jegenyékbén? Vagy kelteti, hogy ugyanakkor 47 to«n elhanyagolt volt a bokornak magas, fának e2er napszámost és 17 ezer egészségügyi ellátás, alacsony bodzákban? Talán cselédet tartottak nyilván, a dűlőszélekbe görcsösen SemmIből nem lehet sem. kapaszkodó akácokban? , de sz0ciali8ta munkából Esetleg a hűséges füzesek- , • Ezt már ráné2tére „ ,blnJ Lehetseges, ám alig va- példázza a mal Nyírség, lószínű. Az uj házakban . . ...... ,, .... sincs semmi újszerű: sátor- Ami lathatór alig több tetősek és cifrák, mint bár- J? esztendő alatt folhol< épült 45 ezer lakás. Az 1870es nagy árvíztől károsult azonban alapelve: nem kira— — községekben 5200 új ház ke- katpolitikára van szükség, rült tető alá. Nyíregyházának hanem valamennyi település Mi fogja meg hát a Sza- százezer lakosa van, pedig tervszerű, egyenletes gyarabolcs-Szatmárral ismerkedő csalt 2000-ben számítottak pítására. mai vándort? ekkora lélekszámra. Máté- A „nholcsi nmhtémn ma Ez változatos talajú, homo- szalka, Kisvárda, Nyírbátor is orLáRM ielcntSéaü A kos és szikes, humuszban várossá fejlődött. A pormen- ná-t Bint ' fv : gazdag és szegény föld szülte tesftett utak aránya három- riaíSa.Tmeievő a felvilágosodás költő-filozó- ról 97 szazalékra nőtt Zá- üzemek 'bővítését Főleg női fusát Bessenyei Györgyöt, honban ma is folytatódik a munkaerá foglalkoztatására aki azt mondta kétszáz év. hérommilliárdos beruházás, kpU A lp..-,jflhh h_ vei ezelőtt: „Az; ország bol- • jtar hazánk legnagyobb át- f&KSnt míí dogságának egyik legfőbb rakó körzetének kapacitasa vlzsgáln, a megyében kitér. - 12 millió tonna aru lesz hoz. Alacsonyabbak a keresetek. Kevesebb az orvos és a kórházi ágy. Gyengébbek az Iskolai oktatás föltételei. Túlzsúfoltak a bölcsődék és az óvodák. Kisebb a rádióés a tévéellátottság. Nincs annyi autó, mint másutt. Mindez a kései, a kedvezőtlen indulással magyarázható, azzal, hogy itt elképeszaz az egészségtelen lakásviszonyok és az analfabétizmus megszüntetése hallatlan erőket kötött le. De már az ország nyomában halad a megye. Ma gyerekjáték lenne például Penészleket mlntaköz. séggé változtatni, van erő hozzá. Az itteni vezetőknek eszköze a tudomány. Ez mentől közönségesebb a lakosok között, az ország 1* annál boldogabb." Mégis, ehhez a megyéhez tartozik Penésztek is, „Magyarország legszegényebb községe", ahol csak a templom óriási, meg az elmaradottság. Valahol itt emelkedett, vívta első győzelmes csaté- 1976-ban 41 ját a nagy Rákóczi, s ez a vidék termette Esze Tamás „talpas" kapitányt. De jaj, az Itteni Tlszaeszláron fogott döbbenetesen ostoba antiszemita uszításba 1882 tavaszán az urambátyámos durva erőszak iffi Itt-írt* Kölcsey Ferenc a Himnuszt, ahol az hektárt. Téli almából tavaly Írástudatlanság, a babona, a 55 ezer vagonnal takarítottak pálinkagőz után ma sem be. kell nagyítóval kutatni. Ehhez a röghöz kötődik a szo- 1 "»•• cialtzmust forrón igenlő Václ Mihály, csakhogy a leg- ^ bánjunk csínján a számagyarkodóbb magyar urak mokkái! Talán elég annyi, is itt verték fejbe egymást hoSy a felszabadulás után 20 , melhető és a Szovjetunióból evente. érkező fa komplex feldolgoAmi nem látható: ae Ipar fásának lehetőségét. Az idei termelési értéke három és feladatok között szerepel félről 15,4 milliárd forintra egész sor iparég tovébbfejnőtt. s meghaladta a mező- lesztése, a mezőgazdaságban gazdaság Jövedelmét. A a téeszek további egyesítése munkások száma 122 ezerre és szakosítása, a terméshoza1 átlagkeresetük százalékkal volt több, mint 1970-ben. Ma mér az iskolakötelesek 88 százaléka elvégzi a nyolc általánost, ami — tekintve a szá- mottevő analfabetizmust — igen nagy szó. Az intenzív Szabolcs-Szatmár megye mezőgazdasági termelésbe népességének csak alig több, vont terület eléri a 79 ezer mint 20 százaléka él városban, ami nehezíti a szódamok növelése. A teljes fejlesztéslista helyi határozatokban olvasható. hajdanvolt tisztújító gyűléseken. Idevalósi Krúdy Gyula, a magányos írónagyság, ám az itteni Ököritón történhetett az a szörnyűséges tragédia is, amikor a butaság, a kapzsiság és a felelőtlenség miatt több száz bálózó fiatal égett bent egy kigyulladt csűrben. Szellemi gazdagság — mérhetetlen szegénység. E kettős jellemvonás persze nem csupán a Nyírség sajátja volt régen, de talán . seévvel is csak a várakozás és a bizalom volt nagy, egyébként alig történt valami. Ment és jött a „fekete vonat", vitte és hozta az életbe és a reményekbe kapaszkodó idevalósiak ezreit. Az úgynevezett ingázók a 300 kilöméteres járatokon több pálinkát fogyasztottak, mint tíz helyben dolgozó munkatársuk, mert a gyülemlö keselista életmód győzelmét az elmaradottság fölött. Ezt az utat egyengetik azonban a már működő városi gyárak, s Nagykálló, Fehérgyarmat, Űjfehértó, Tiszavasvári és többi község új üzemei azzal, hogy szakmára tanítják, korszerű gondolkodásra és viselkedésre szoktatják, anyagi biztonságról győzik meg az embereket, fis ezt az utat egyengeti 28 ezer kommunista is. Nem hiába- A megkapó nyírségi tájban a lakosság is átalakul, s munkája révén mindjobban érzi magát Nyíregyházi barátamesélték, hogy az egyik rűséget így próbálták felöl- im dani. új lakótelep környékét cigáS akkor a párt határozót- nyok tartják rendben, brigahol nem kísértett oly sokáig tan intézkedett: 1965 augusz- dérosukkal, egy ötven év köa múlt mint ebben az or- tusában döntött Szabolcs- rüli asszonnyal az élen. Munszágcsücsökben. A szocializ- Szatmár megye fejlesztésé- kájukban csak a rosszakarat mus itt később rajtolt Aki ről, aminek hatására megszü- lelhet hibát, valamelyest ismeri a gazda- lettek a fenti eredmények. F. Nagy István Berecz János előadása a politikai • Budapest (MTI) A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának politikai akadémiáján szerdán Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztályának vezetője előadást tartott „A szociáldemokrácia és a nemzetközi kommunista mozgalom viszonya" címmel. Az előadást —. amelyen részt vettek a párt vezető propagandistái, társadalmi életünk képviselői — Grósz Károly, az MSZMP KB agitációs és propagandaosztályának vezetője vezette be. Az előadás anyagát a Kossuth Könyvkiadó megjelenteti. Magyar—lengyel népf ro n t-egy II tt m űködési megállapodás © Budapest (MIT) Wit Drapichnak, a Lengyel a Parlament megtekintette épületét. _ , Délután a Hazafias NépEgysegfront orsza-' front szekházában a HNK Nemzeti gos tanácsa ügyvezető alelnökének vezetésével — a HNF Országos Tanácsa meghívására — hazánkban tartózkodó küldöttséget szerdán fogadta Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. A delegáció — ugyancsak szerdán — látogatást tett Péter Jánosnál, az országos a LNEF között együttműködési megállapodást írtak alá. A két mozgalom baráti kapcsolatainak további erősítését, az együttműködés különböző formálnak kiszélesítését tartalmazó dokumentumot a Hazafias Népfront részéről Szentistványl Gyulané titkár, a Lengyel Nemzeti Egységfront' részéről Wit Drapich látta gyűlés alelnökénél. maiid el kézjegyével