Délmagyarország, 1978. április (68. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-12 / 85. szám

2 Szerda, 1978. április 12i. Torna Megkezdődött a középfokú iskolák országos bajnoksága Régi idők sportja Ma Kosárfabda­mérkőzések A József Attila Tudomány­egyelem vendégeiként Sze­geden tartózkodó lublini egyetemisták kosárlabdázói ma, szerdán délután a Ság­vári Endre gyakorló általá­nos iskola tornatermében a SZEOL AK NB l-es női és féríicsapatával mérkőznek. A női találkozó délután 4 órakor, a férfiak összecsa­pása délután fél 6_kor kez­dődik. Jegyek a Volán SC— Vasas kézilabda­mérkőzésre Ma, szerdán reggel 8 órá­tól megkezdik a Volán SC— Bp. Vasas NB l-es kézilabda­mérkőzés belépőjegyeinek elővételi árusítását a Volán U tazási Irodán (Ba jcsy-Zs. u). Jegyeket naponta reggel 8 órától délután 3 óráig vá­sárolhatnak az érdeklődők. Az újszegedi Sportcsarnok­ban tegnap, kedden délelőtt ünnenélyes külsőségek között kezdődött meg a középfokú iskolák országos tornászbaj­noksága. A sportinduló dal­lamára felvonultak a csapa­tok, majd a Himnusz elhang­zása után Szabó G. László, a Csongrád megyei tanács elnökhelyettese üdvözölte a megjelenteket, egyben meg­nyitotta az 1978. évi orszá­gos balnokság döntőjét. A megnyitón többek között részt vett Szemerédt László, az Országos Diáksport Iroda igazgatója. Mari Kálmán, a Csongrád megyei TSH elnö­ke. Lele István, a KISZ Csongrád megyei bizottságá­nak munkatársa és Borbély András. a Szeged városi sportfelügyelőség vezetője. A rendező bizottság, az előző évek gyakorlatához híven, a választott gyakorla­tok nehézségi foka alanján A és B kategóriába so-olta a csapatokat. Délelőtt a lányok, délután pedig a fiúk B ka­tegóriás csapatversenyére ke­rült sor. A lányoknál ismét a tavalyi győztes, a Buda­pesti Vörösmarty Mihály Gim­názium csapata végzett az első helyen. A fiúknál szintén megismétlődött a múlt, most is a Budapesti Petőfi Sándor Gimnázium lett az első. Az első nap tapasztalatai azt bi­zonyítják, a döntőbe jutott csapatok nem véletlenül vív­ták ki a részvétel jogát, gya­korlataikat kevés hibával, szénen hajtották végre. Az első napon mind a lányok­nál, mind a fiúknál a B ka­tegóriában végeredmény szü­letett a csapatversenyben. Eredmények. Lányok, B kategória csavatverseny: 1. Budapesti Vörösmarty Mi­hály Gimnázium (Popik Ildi­kó, Fekete Ágnes, Brett Ildi­kó, Kaszás Eleonóra, Bohus Andrea, Havacsek Andrea 180,55 pont. Testnevelő tanár: Fazekas Lászlóné. 2. Bp. Pe­tőfi Sándor Gimnázium 179,35. Testnevelő tanár: Bátor Vil­mosné. 3. Karcagi Gábor Áron Gimnázium 170,45. Testnevelő tanár: Mikola Miklósné. Fiúk, B kategória csapat­verseny: 1. Bo. Petőfi Sándor Gimnázium (Mihalik Sándor, Szalay Gyula, Hamar Pál, Göndöcs György, Némedi Ká­roly, Számedli Gábor) 273,45 pont. Testnevelő tanár: Oláh Zoltán. 2. Kalocsai X. István Gimnázium 270,75. Testne­velő tanár: Deák Ferenc. 3. Debreceni Tóth Árpád Gimnázium 266,50. Testneve­lő tanár: Kulcsár János. A dijakat Szemerédi László adta át. A bajnokság ma délelőtt 9 órától a fiú B és a leány B szabadon választott gyakor­latokkal folytatódik, végül a leány A kategória csapatver­senye zárja a második napi küzdelmeket. A naookban érdekes levelet kapott la­punk sportrovata Zsótér József 83 éves nyugdíjastól, melyben hatvan év távlatá­ból a régi idők sportjáról, sportolói múlt­járól tájékoztat. A levélhez értékes fény­képet is csatolt, a SZAK bajnok futócsa­patáról. A levél néhány érdekes részletét közreadjuk: — 1920-ban a SZAK hosszútávfutója és gvorsúszója voltam. Futócsapatunk hosszú ideig a Csongrád megyei vándordíj védője volt. A beküldött fényképen, balról. Bás­tyái Holczer Tivadar látható, aki a fut­ballcsapat elnöke, úgyszólván mindenese volt. Sajnos, kevesen élünk már az akkori csapatból. Akik eltávoztak sorainkból: Nagy Pál edző. Villányi, Sípos, Jójárt. Sá­pi. A futócsapatból élnek Schreiber, Ko­vács, Pillinger, Mentus, Erích és jóma­gam. A futás mellett úsztam is. A csapa­tok zöme munkásokból állt, éppen ezért elhatároztuk, hogy átlépünk az MTE-be. Itt megalakult az úszó- é^vízilabda-szak­osztály. Akkor Szegeden négy vízilabda­csapat veraenget. mégpedig a SZUE. a SZAK. a Vasutas és az MTE. Emlékezem. Budapesten. a margitszigeti uszodában megnyertünk egy nemzetközi tornát. A döntőben 3-0-ra győztünk az osztrákok el­len. nvndhárom gólunkat legjobb iátéko­sunk. Szaniszló Béla lőtte. Az úszóverse­senyen pedig minden számot a szegediek nyertek. Szóval, ilven is volt. igaz, jó öt­ven évvel ezelőtt. 83 éves vaevok. de még ma is tornázom, futok rövidebb-hosszabb távokat a Kamara-töltésen, hiszen min­dent a sportnak köszönhetek, legfőképp azt. hogy Idős korom ellenére egészséges vagyok. Kívánjuk — még hosszú ideig ilyen fia­talos lendülettel népszerűsítse a sport egészséges életmódra nevelő hatását. Nem tűni fel Daiipagicshoz fogható klasszis Vidéki labdarúgók a VB-döntőkben Ot debreceni Olaszországban A közelmúltban ért véget • kontinens legszínvonala­sabb kosárlabda-bajnoksága. Jugoszláviában az I. szövet­ségi liga csapatai jól megér­demelt szabadságukat töltik. A válogatott jelenleg a sport­ág őshazájában, az Egyesült Államokban öregbíti a jugo­szláv kosárlabda hírnevét. A nemzetközi torna nyitó mér­kőzésén fölényes, 97-79 kü­lönloségű győzelmet arattak Dalipagicsék a Szovjetunió ellen. Dalipagics 23, Kicsano­vics 25, Csoszics pedig 20 ponttal járult a sikerhez. Az eredmény arra enged követ­keztetni, hogy egyre nő a tá­volság a két európai kosár­labda-nagyhatalom nemzeti válogatottja között. Akik va­sárnap délutánonként végig­izgulták déli szomszédaink legjobb klubcsapatainak ösz­szecsapásait, azok természe­tesnek veszik a háromszoros Európa-bajnok újabb sike­reit. A sportág kedvelőinek egy csokorra való adatot szeret­nénk átnyújtani. A palánkok alatt csend honol, a szigorú kritikusok azonloan patika­mérlegre tették a csapatok és játékosok teljesítményét. Böngésszünk tehát kedvünk­re, a „leg"-ek kiosztásánál pedig hívjuk segítségül a csalhatatlan számokat. A legeredményesebb játé­kosok sorrendje, zárójelben a meccsenkénti pontátlag. „Mesterlövész": Dragan Ki­csanovics (Partizán) 894 pont (34,38), 2. Drazsén Dalipagics (Partizán) 873 (33,57), 3. Branko Skrocse (Zadar) 779 (29,96), 4. Branko Kovacse­rics (Metalac) 719 (27,65), 5. Mirza Delibasics (Bosna) 638 (26,46) pont. Dalipagics, Európa legjobb kosárlabdá­zója az elmúlt évben 901 ponttal lett listavezető, ami mindmáig rekordnak számít. A szakemberek Kicsanovlcsot (122 pont) választották az év játékosának, mögötte pedig a következő sorrend alakult ki: 2. Dalipagics 120, 3. Deliba­sics 118, % Skrocse >10, 5, Jerkov (Jugoplastika) 108 ponttal. A bajnokságot a Bosna együttese nyerte. A szarajevói főiskolások 46 pontot gyűjtöttek, 2. Parti­zán 42, 3. Jugoplastika 38, 4. Brest 36, 5. Cibona 28 pont­tal. A Bosna egyébként az I. szövetségi liga sorrendben 34. bajnokságát nyerte. Deliba­sicsék a tavalyi ezüstérmük mellé szerezték meg a legér­tékesebbet. Az elmúlt évben a Jugoplastika elleni, min­dent eldöntő összecsapás utolsó másodpercében Sol­man kosara a szplitieket avatta bajnokká. Azóta azon­ban sokat fejlődtek Bogdán Tanjevics edző tanítványai, és ezúttal megérdemelten nyerték a bajnokságot. A Partizánt joggal nevezhetjük „kétszemélyes csapatnak". A belgrádi fekete-fehérek 2872 kosarából 1767 Kicsmovics és Dalipagics neve mellé je­gyeztetett be. ök a váloga­tott tengerentúli portyája után bevonultak katonának, következésképpen a Partizán egyetlen célja jövőre a ki­esés elkerülése lesz. A har­madik helyezett Jugoplastika megérezte legjobbjai kiesé­sét ; Tvrdics visszavonult, Sol­man pedig Olaszországban folytatja pályafutását. A csapatok „magassági ver­senyét" is a Bosna nyerte. A bajnok játékoskeretének át­lagmagassága 205,41 centimé­ter. A listát a Rabotnicski zárja 194,33 centiméterrel. Ami pedig az életkort illeti. A Cibona (Zágráb) átlagélet­kora 21,57 év, 2. Partizán 22,07, 3. Jugoplastika 22,16, ... 6. Bosna 22,75. A játék­vezetők által megítélt szemé­lyiket Delibasics értékesítette a legjobb százalékkal. Száz­huszonhárom ellene megítélt büntetőből 114 pontot ért el, ami 92,68 százalékcs teljesít­ménynek felel meg. A leg­több pontot a Rabotnicski— Partizán találkozó jegyző­könyvébe regisztrálták, szám szerint 259-et. A végered­mény kétszeri hosszabbítás után 131-128 volt a vendég­látó szkopljei együttes javá­ra. A csapatok egyébként 132 alkalommal doták túl a bű­vös százas számot. A legtöbb néző Zágrábban gyűlt össze a Cibona—Partizán találkozó alkalmából. A szurkolók csa­lódottan távoztak, ugyanis Dalipagics a mérkőzés lefú­vásának pillanatában egy­pontos előnyhöz juttatta csa­patát. A liga tizennégy gár­dájában az 1977—78-as idény­ben nyolcvan két méteren fe­lüli játákos jutott szóhoz. Si­etünk leszögezni: ezek az óriások atlétikusan kiválóan képzettek. A bajnokság 182 összecsapásának átlaga 34.817 pont. A hazai bajnokság alacsony színvonalú mérkőzései láttán mi, semleges szemlélők, haj­lamosak vagyunk felsőfokú jelzőkkel illetni a jugoszláv kosárlabda-bajnokság színvo­nalát, ám az ottani szakem­berek kritikusan állapították mag az utolsó sípszó elhang­zása után: „Az elmúlt évek­ben érdekesebb, színvonala­sabb volt a küzdelemsorozat." Véleményük szerint az elmúlt idényben sem tűnt fel Daiipa­gicshoz, Csosztcshoz, Kicsa­novicshoz, Jerkovhoz és De­libasicshoz fogható klasszisú játékos. A hosszan tartó és fárasztó akadályverseny után min­denki örömmel fogadta a Ko­sárlabda Szövetség döntését, miszerint a 14 tagú liga lét­számát 12-re csökkenti. A so­ron következő bajnokság csak december elején kezdődik, s így végre kipihenhetik ma­gukat a játékosok, hogy utá­na újult erővel lépjenek par­kettre. A héthónapos csendet három esemény fogja „meg­zavarni": selejtezők a ligában maradásért, a hagyományos "YU 78" elnevezésű bemuta­tó mérkőzés a „pirosak" és a „kékek" válogatottjai között, s végül októberben a Fülöp­szigeteken megrendezésre ke­rülő világbajnokság küzde­lemsorozata. Thékw István A feszített ütemű NB l-es bajnokság küzdelmeinek vé­gére április 22-én pont kerül, s az érdeklődés kizárólag a VB-előkészüleíekre összpon­tosul. Többek között arra kapunk választ, hogy az ere­detileg 40-es keretből — amelyben jócskán kaptak he­lyet vidéki játékosok is — kik jutnak ki Argentínába? A Bocskai-legények Először az 1934. évi, olasz­országi VB 16-os döntőjében játszott a magyar válogatott. A keretben a hajdan kitűnő, debreceni Bocskai FC öt leg­jobbja is helyet kapott. Csapatunk első „döntős" mérkőzését 1934. május 27-én. Nápolyban vívta Egyiptom válogatottja ellen. Az észak­afrikai ország labdarúgóival szemben súlyos adósságunk volt. 1924-ben a párizsi olim­piai tornán az aranyéremre is esélyesnek vélt, a legendás hírű Orth Gyuri által vezé­nyelt magyar 11 a nyolcad­döntőben súlyos, 3:0-ás ve­reséget szenvedett Egyiptom csapatától! (Ez volt a gyak­ran emlegetett „egyiptomi csapás".) , Nápolyban ez a magyar gárda lépett pályára (nagy­betűvel a debreceniek): Sza­bó — Futó, Sternberg — PALOTÁS, Szűcs, Lázár — MARKOS, VINCZE, TELEKI, Toldi, P. Szabó. Csapatunk jól kezdett és már a 11. percben vezetést szerzett egy vérbeli „debreceni" támadás végén. Markos, Vincze, Mar­kos háromszögelés után a kis szélső beadását Teleki közelről biztosan lőtte a há­lóba. Első VB-döntős gólun­kat tehát vidéki labdarúgó szerezte! A 30. percben Toldi is eredményes volt, már ?.0-ra vezettünk. Ám ekkor a rövidzárlat bekövetkezett, az egyiptomiak 9 perc alatt egyenlítettek! 2:2-vel cserél­tek térfelet a csapatok. Ezután ismét „debreceni" gól következett! Az 54. percben Teleki, Vincze adogatása után a jobbösszekötő először a kapusba lőtte a labdát, amely visszapattant hozzá. Vincze ekkor higgadtan ki­cselezte az egyiptomi „por­tást" és a hálóba gurított. A 61. percben Toldi bombája már a 4:2-es végeredmény beállítását jelentette. A debreceni fiúk jó bírá­latot kaptak, elsősorban Mar­kos („a legjobb csatár volt, felülmúlta önmagát") és Vincze („Toldival együtt a mérkőzés hőse, elől-hátul rengeteget dolgoztak és gó­lokat is szereztek"). A kö­vetkező mérkőzésen ketten mégsem kaptak helyett a csapatban ... A „csodacsapat" el'en A negyeddöntőben, május 31-én, Bolognában az ősi ve­télytárs, Ausztria tizenegye volt a mieink ellenfele. A kijelölt játékvezető nem „tet­szett" az osztrákoknak, s Hu­gó Meisl, a Wundermann­schaft (csodacsapat) legendás emlékű vezére kiharcolta, hogy a „megbízhatóbb" olasz Mattea vezesse a találko­zót. .. Csapatunk Szabó — VÁ­GÓ, Sternberg — PALOTÁS, Szűcs, Szalay — MARKOS, Avar. Sárosi, Toldi, Kemény összetételben kezdte a harcot. Vincze és Teleki helyére te­hát Avar és a sérüléssel baj­lódó (!?) Sárosi került, vi­szont a jobbhátvéd helyén Futót a debreceni Vágó vál­totta fel. Az osztrákok ma­gabiztosabban játszottak és az I. félidőben 1:0-ás veze­test szereztek, miután Mattea a hajdani híres hátvéd-bir­kózó Ses'a (a népszerű Karli birkózott is!) nyilvánvaló ke­zezése után sem adott bün­tetőt a javunkra. Az 52. perc­ben a jobbszélső Zischek góljával már 2:0-ra alakult az eredmény. Tíz perccel később még Mattea is „tehe­tetlen" volt egy nyilvánvaló osztrák szabálytalanság után. Kénytelen volt ll-est ítélni, amelyet Sárosi értékesített. Az olasz bíró azonban már a következő percben „egyen­lített": egy ártatlan buktatás miatt kiállította legveszélye­sebb csatárunkat, Markost. Csapatunk lényegében nyolc és fél emberre csökkent. Markos után hamarosan el­hagyta a pályát a megsérült, sántikáló Avar is, Sárosi pe­dig kezdettől félértékű volt. Az osztrákok a 2:l-es győ­zelemmel bejutottak az elő­döntőbe, a mieink viszont — kiestek... Ejtsünk még néhány szót a Bocskai FC Olaszországot megjárt két játékosáról. Markos Imre, a debreceni­ek egykori kedvence, az örök­vidám mókamester, apró ter­mete ellenére vakmerő, vil­lámgyors, gólveszályes szé'ső volt. 19 válogatottbeli mér­kőzésén 5 gólt ért el. A há­ború után Svédországban edz ősködött, ott is halt meg 1960-ban. Az ő fia Imi Mar­Fos, a nálunk is ismert svéd sportújságíró. Tel/ki Pál, a „Paja", a híres debreceni ötösfogat. — Markos, Vincze, Teleki, Eőry, Hevesi — szel­lemi vezére volt. Az intelli­gens, kitűnően irányító, gál­erős játékos a nagy konkur­rencia (Sárosi, Turay, Cseh II.) ellenére 7 alkalommal játszott a legjobbak között és ott 2 gólt szerzett. 1938: ezüstérem A következő VB-n — 1938., Franciaország — válogatot­tunk beverekedte magát a döntőbe, ahol Olaszországgal szemben 4:2 arányban alul­maradt, így ezüstérmes lett. Ennek a sikernek vidéki klub játékosa nem lehetett része­se. Vincze ugyan ekkor is játszott, de már az Újpest FC labdarúgója volt. Ugyan­csak vidékről került a fővá­rosba a 2. helyezett magyar gárda tagjai közül Korányi (Szeged). Polgár (Kiste'ek) — mindkettő Ferencváros FC —, továbbá Z'engellér (Sal­gótarján), az Üjpest FC já­tékosa is... Antal Zoltán

Next

/
Thumbnails
Contents