Délmagyarország, 1978. április (68. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-11 / 84. szám

Kedd, 1978. április 11. 3 BuzsUd Ferenc felvétele Már épül a SZOTE Dóm tér! oktatási énü'ete. De hogy milyen lesz, remélhe­tően az 1979—80 as tanév kezdetére, miként illeszkedik be környezetébe, azt egy jö­vőt láttató fotómontázs segítségével tudjuk elképzelni. Az SZTV építésztervezője, Tornai Is Iván arra törekedett, hogy az előregyártóit vaibc'on szerkezetekből készü­lő ház összhangban legyen a hozzá csatlakozó épülettel, hiszen ezzel együtt alkot majd egy épülettömböt. Az orvostanhallgatók 300 személyes, klima'izá't c'őadóban, 6 tanteremben tanul­hatnak. s nyo'c laboratórium szolgálja a gyakor'ati oktatást. A földszint nyáron a szabad éri játékokat szolgálja, a tanévben pedig az első emeleti előcsarnokkal az if­júsági klubnak ad otthont. Itt mintegy nyolcszáz fiatal lel szórakozási lehetőségre. brigádja Simon Oszkár üzemfenn­tartási osztályvezető íróasz­talán egyszerre több telefon cseng. Az egyikbe beleszól. — Jól tetted, hogy hívtál. Egészséges vagy?... Holnap Komádiba kell menned, a kapcsolótábla elromlott... igen megint. Biztosan bele­piszkált valaki... Igen, egyedül, és vonattal... utat! Hogyan lehet egy nap alatt megjárni Komádit? Arrafelé 30 kilométeres se­bességgel .száguld" a viciná­lis és nem Pulman-kocsikat vontat... A Kenderfonó és Szövő­hatók. Nagyrészt nálunk ké­szülnek. — Melyik brigád munká­jára a legbüszkébbek? — Nehéz eldönteni mun­kánk eredményéhez mind­egyik jelentősen hozzájárul. Ha választani kell mégis az Április 4. szocialista brigád- kell az alkatrészek pótlásá­ra szavaznék. Magunk kö- val,' javításával. Ennek fel­Jó zött Béla bácsi brigádjának tétele, hogy a brigádtagok nevezzük, Ramics Béla, a ott legyenek a beszerzések­brigádvezető. Igazán jó kol- nél. Tudjuk, ha szólnak, lektíva, keressük meg a mű- szükség van ránk, nem pisz­mi rostánkon. A többségre azonban mindig számítani lehet. — Az az elvünk, — fűzi tovább a gondolatot egyi­kük —, hogy a gép menjen, mert csak úgy folyamatos a termelés. Ezért hát sietni helyben őket. * (Sárgára festett, jellegte­len tejárat a Tolbuhin su­gárúton. Beljebb a hosszú udvaron két oldalt műhely­épületek sorakoznak. A dél­kálni akarnak bennünket. — Az utánpótlás biztosí­tott? — Szerződést kötöttünk szakmunkástanulókkal, de a brigádtagok közül többen is igyekeznek emelni szakkép­ipari Vallalat szegedi javító előtti műszaknak éppen vé- zettsé^üket. Be kell vallani műhelyének központi épüle- ge csak a forgácsolóktól szű­tében Simon Oszkár leteszi rődik ki az esztergagépek a kagylót cigarettára gyújt, zümmögése. Ott már a dél­Mielőtt válaszolna kérdé- utáni műszakot kezdik.) semre. — Milyen feltételekel _ Erre tessék a klubhe­haiaroztak meg a szocialista iyiségben csönd ' van, lehet cím elnyerésere a bngadok- beszélgetni - nyitja az aj­nuk? — hosszasan gondol­kodik nagyokat szív a ciga­rettából. — Általában a középtávú tervekhez kapcsolódva épí tót Kapás Sándor műhely­vezető. Közben érkeznek a brigádtagok. Elsőnek az egyetlen nő, Szécsi Dezsöné, majd II. Urnauer Jakab, aki tik ki a követelményrend- édesapja példáját követve szert. Itt tíz szocialista bri­gád dolgozik minden évben kétoldalú szerződést kötnek a gazdasági vezetéssel. Vál­lalásukban szerepel a gazda­sági politikai munka és a szabad idő hasznos eltölté­sének formája módja. Egy példa: az általuk vállalt öt­ezer forint anyagmegtakarí­tás első pillanatra nekem is lépett a brigádba s a töb­biek: Szögi Pál, Pálik Fe­renc, Csikós László és veze­tőjük, Ramics Béla. 49—50 éves munkásemberek. Ket­ten beszerző körúton van­nak, I. Urnauer Jakab és Pin.ér Ferenc. — Nálunk ritka a hiány­zás. Egy percnyi késésnek em szabad előfordulni a kevesnek tunt. Azóta tudom, balesetmentes munka pedU mert latom, milyen tervsze- természetes követelmény. Ha ruen és körültekintően meg vaiakinek elintéznivalója kell dolgozni az első pillán- akad> megszokta, hogy mun­tasra potom összegért is. A kaidő utánra halasztja ­bngadok munkait feleven- kezdi a beszélgetést a bri­ként a vállalat gazdasági vezetése értékeli a brigádta­gok jelenlétében. — VI részleget karbantar­tónak emlegetik mi is tevé­kenységük valójában? — A karbantartási munka tartalék alkatrészek gyártá­gádvezető. — Milyen a kapcsolatuk a többi brigáddal? — Ezt a klubot társadal­mi munkában, közösen épí­tettük, itt gyakran találko­zunk a többi brigádok tag­jaival. ősszel közös autó­kevesen jönnek hozzánk dolgozni, pedig az átlagos órabérünk 16,50. * (A műhelyvezető vélemé­nye szerint az Április 4. szocialista brigád kemény munkával nyerte el a vál­lalat aranykoszorús jelvé­nyét. Tisztelik, becsülik a tagjait, egyformán helytáll­nak a munkában, legyen az villanyszerelés vagy falbon­tás, anyagmozgatás, vagy gépjavítás. Műhelyükben tisztaság, rend. Véletlen ? Nem hiszem, hiszen a bri­gád magja több mint 15 esztendő óta ezen a munka­helyen dolgozik. Ez a mű­hely valóban második ott­honuk. Közülük hárman a Szakma Kiváló Dolgozói, ketten a Könnyűipar Kiváló Dolgozói, többen rendszeres véradók. Közös alapelvük: hűség a vállalathozI * A bejáratnál levő tábla munkásfelvételt hirdet. Jámbor Ernő Nyugdíjas évek előtt A 1 foglalkoztatásában- meghatározó 1 változást hozott a felszabadulást követő újjáépítés, majd az iparfejlesztés. Az akkor huszonéves, munkát vállaló nők immár közelednek a nyugdíjazáshoz. Őket kérdeztük meg: milyennek ítélik meg hely­zetüket. anyagi-erkölcsi megbecsülésüket; milyen érzésekkel, gondolatokkal készül­nek a nyugdíjas évekre? Több mint 40 szegedi, illetve a megye más településén levő munkahelyet keres­tünk meg, a szakszervezetek nőbizottságai és TT-bizottságok segítségével. Kérdése­inkre több mint 800, ötven évét betöltött dolgozó nő válaszolt. A hagyományos női iparágak: textil-, élelmiszer-, ruhaipar mellett a vasút, a mezőgazdasági és építő­ipari üzemekben dolgozók is érdekes ta­pasztalatokkal gazdagították a felmérést. Több üzem — például: a HODTKÖT, az ATIVIZIG. a Fonalfeldolgozó Vállalat — minden nyugdíj előtt álló nő véleményét megkérdezte, hogy a problémákat helyileg és azonnal rendezhessék. A válaszok sok kérdésben megerősítet­ték a nők helyzetével kapcsolatosan ismert tapasztalatokat. E felmérés is bizonyítot­ta: a munkavállalással együtt sokan a köz­életi tevékenységet is elkezdték — közel 40 százalékuknak volt. vagy van jelenleg is választott társadalmi tisztsége. Ez jel­lemző a nem női szakmákra, a mezőgaz­daság, az építőipar, sőt a vasút területére is. Erre a korosztályra jellemző, hogy ala­csony az iskolai végzettségük, csaknem 400-an nem végezték el a 8 általános is­kolát sem. a 600 fizikai dolgozóból csak 143 a szakmunkás, többségükben a textil­és ruhaiparban dolgoznak. Az élelmiszer­iparban a 147 megkérdezettből mindössze 13 a szakmunkás, pedig a konzervgyárban, a paprikafeldolgozónál, a Szentesi Barom­fifeldolgozó Vállalatnál évek óta szervez­nek felnőtt szakmunkásképző tanfolyamo­kat. Ezekből a 40 éven felüliek már ki­maradtak. Régi probléma ez: a több év­tizede szakmunkát végző betanított mun­kásnők miért nem válhatnak szakmunká­sokká, hogy legalább a nyugdíjazásnál él­vezhessék a szakmunkásokat megillető kedvezményeket? Felmerül a szakmásítás kérdése Szegeden az ecset- és seprúgyár­ban. a fürdőknél, a húsiparban a belező­részlegben. Ez nemcsak e korosztály prob­lémája. A munkahelyhez való hűséget bizonyít­ja. hogy a megkérdezettek több mint két­harmada 10 évnél régebben és egyharma­da 20 éve dolgozik jelenlegi munkahelyén. A nem szegedi üzemekben viszont az el­lenkezője a jellemző. Ott a válaszolók több mint 40 százalékának 10 évnél ke­vesebb a munkaviszonya. Ez az ipartele-' pítéssel függ össze. megbecsülésével kap­csolatban sokan vála­szolták azt, nem érzik megbecsülésüket. A törzsgárdaszabályzatban rögzített juttatá­sokkal jobban kellene politizálni — tuda­tosítani — az üzemekben. Jó dolog viszont, hogy az utóbbi 3—3 évi bérfejlesztésekből kivétel nélkül részesül­tek, de ennek ellenére éppen hogy. vagy még el sem érik az országos szakmai bér. táblázatban meghatározott alsó szintet, és bérük sokszor elmarad az azonos beosz­tásban dolgozó férfiak bérétől. Vannak viszont vállalatok, ahol a teljesítménybér­ben dolgozó törzsgárdatagoknak a nyug­díjat megelőző években bérkiegészítést adnak a keresetcsökkenés ellensúlyozására. (HÓDIKÖT, ruhagyár, fodrász vállalat, ecset- és seprűgyár stb.) Munkájuk meg­becsülését mutatja, hogy több mint 400-an kaptak valamilyen kitüntetést az utóbbi 3 —4 évben, sokan közülük szocialista bri­gádok tagjai. A válaszokból azt is kiolvastuk, hogy többségük megnyugtatónak ítéli meg anyagi helyzetét. Jól érzik magukat mun­kahelyükön, beosztásukkal elégedettek. Mindössze 27-en adtak nemleges választ, és 100-an jelezték, hogy áthelyezésüket kérték más munkakörben, közülük 67-en II törzsgárda Nyugodtan egészségi okból. 17-en a nem megfelelő munkahelyi légkör miatt. A vállalatok ve­zetőinek törődését mutatja, hogy az indo­kolt esetekben (71 dolgozónak) megoldot­ták az áthelyezését. Igyekeznek mentesíte­ni őket az éjszakai műszak alól, még a textiliparban is. A szakszervezeteknek a dolgozókról való gondoskodását jelzi, hogy 275-en kaptak szociális segélyt, többen nem is kértek, de betegség alkalmával mégis megkapták; 35 —40 százalékuk üdült az utóbbi három év­ben. Jó lenne tudni, hányan vannak köa. tük olyanok, akik még soha nem üdültek... néznek a nyugdíias évek elé legtöbben. Sokan ter­vezik: utaznak, olvasnak, színházba, mo­ziba járnak, pótolják, amire az elmúlt években nem jutott idő. Szeretnének üdül­ni is. Javasolják több nyugdíjasklub, nyugdíjas napközi otthon létrehozását. A továbbdolgozást elsősorban a rövid munkaviszonnyal rendelkezők, az egyedül­állók és az alkalmazotti beosztásban dol­gozók tervezik az adott munkahelyen, míg mások fél műszakban, kisegítő munka­körben képzelik eltölteni nyugdíias éveik egy részét. Sokat segítene, ha a vállalatok a rehabilitációs munkakörökhöz hasonlóan, felmérnék, mely területen alkalmazhatná­nak nyugdíjas dolgozókat, nemcsak a por­tán. az öltözőkben, hanem a termelésben is. olyan feltételeket teremtve, amelyek megfelelnek az idősebb korosztály adott­ságainak. Az idős dolgozókkal való foglalkozást a megkérdezettek többsége jónak értékeli, de sokan nem válaszoltak erre a kérdés­re. Ez figyelmeztető. A törzsgárdaszabály­zat és kollektív szerződés ismeretének hiá­nya és az, hogy sokan nem tudják, mű­ködik-e munkahelyükön nyugdíj-előkészí­tő bizottság, nem ismerik a szakmunká­sokra és a továbbdolgozókra vonatkozó rendelkezéseket sem — tájékoztatásuknak árnyoldalaira irányítja a figyelmet. A tapasztalatok — a problémák ellenére —r kedvezőek. A nők megtalálják helyüket a társadalmi termelésben. Anyaqi helyze­tük rendezett, nyugodtan néznek az öreg­kor elé. mert ha szerényen is. de bizto­sított mgeélhetésük. • Az SZMT titkársága — a tapasztalato­kat összesítve — felhívta a figyelmet a gondokra, problémákra, amelvek nemcsak a nyugdíj előtt álló nők körében találha­tók meg. hanem a férfiaknál is. Az idő­sebb emberek érzékenyebbek, félnek az életvitel megváltozásától, az öregségtől, a magukra maradástól, azért megkülön­böztetett figyelemmel kell ügyeiket intézni. Javítani szükséges a nyugdíj-előkészítő munkát, az emberekkel való kapcsolatot kell a szakszervezetek támogatásával erő­síteni; évente hívják össze a nyugdíj előtt álló dolgozókat, ismertessék az érvényes rendelkezéseket, a továbbdolgozás lehető­ségét. A C79lfC7PfVP7PtÍ bizottságok az eddi. atfllldtci VGIGII giekhez hasonló kö­rültekintéssel foglalkozzanak gondjaikkal, kezdeményezzék megromlott egészségi ál­lapotuk esetén a munka könnyítését, az éjszakai műszak alóli mentesítésüket esetleg áthelyezésüket, védett korban a teljesítménybérezéseknél a keresetkiegé­szítést. Kísérjék figyelemmel anyagi-er­kölcsi elismerésüket, az üdültetésnél biz­tasítsanak elsőbbséget azoknak az idős dol­gozóknak, akik még soha nem üdültek. To­vább kell javítani a dolgozók tájékoztatár sát a vállalati kollektív szerződésről, törzsgárdaszabályzatról, a szakszervezeti munkáról. A gazdasági vezetés és a szakszerveze­tek ezen munkája sokszorosan visszatérül majd, mert nem csak a nyugdíj előtt álló emberek érzik több évtizedes munkájuk utáni megbecsülésüket, hanem a fiatalokat is meggyőzi arról: érdemes jól dolgozni, érdemes a munkahelyhez ragaszkodni, a törzsgárdához tartozni. Szalma Gézáné, az SZMT nőfelelőse sát, érintésvédelmi feladatok buszkirándulást szerveztünk, ellátását és még sok mas, vállalaton belüli, naponta felmerülő probléma megol­dását foglalja magába. Nem dolgozunk kedvező körülmé­nyek között gyakran kell vidékre — Eperjesre, Ko­mádiba, Dunaföldvárra, Deb­recenbe — utazni. Itt az iroda falán a dunaföldvári lemezüzem komplex auto­mata gépsorának tervei lát­— És a társadalmi mun­ka? — A mi nevelő-agitáló munkánk már a közösség erejére támaszkodik. Nem lelkizünk, szólunk a fiata­loknak: most van rá lehe­tőség. tessék jönni! Aki nem­ért rá akkor, a ráeső részt elvégzi legközelebb. Ha ak­kor sem jön továbbra nincs közöttünk helye. Az újak közül sokan kihullanak a Benzin, csökkentett ólomtartalommal Sikerrel zárultak a csök­kentett ólomtartalmú ben­zinnel folytatott magyar­szovjet kísérletek — ál­lapították meg hétfőn Veszprémben a magyar— szovjet kőolajfeldolgozó és petrolkémiai munkabizottság X. ülésén. A tanácskozáson elmondták, hogy hazánk és előállítása céljából. A Veszprémben székelő Ma­gyar Ásványolaj- és Föla"­gázkísérleti Intézetnek pél­dául három szovjet intézet­tel vannak közös kutatási témái. A világon az elsők között dolgozták ki a veszprémi szakemberek a csökkentett a Szovjetunió immár két év- ólomtartalmú benzint, s az izede működik együtt kü- ehhez szükséges anyagokat, önböző vegyipari alapanya- Az új benzinnel, az üzemi tak. Az ólomtartalom csök­kentésének mindenek előtt a környezetvédelemben van nagy szerepe, de a motor élettartamára is kedvező a hatása. Egyebek között csök­kenti a fogyasztást is. E korszerű benzin előállításá­ra alkalmas üzem megter­vezése közös magyar és szovjet program. A gyártás az összes szocialista orszá­gok közül elsőként, hazánk­gok közös kutatása, illetve kísérletek sikeresen zárul- ban kezdődik meg. (MTI) Epitési egyíiitiniködés M. G. Csentemirov. a Szovjetunió állami építés­ügyi bizottság elnökének el­ső helyettese vezetésével hét­főn építésügyi delegáció ér­kezett hazánkba. A szovjet delegáció tárgyalásokat foly­tat az 1978—79. és az 1980 utáni évekre szóló kétol­dalú műszaki tudományos együttműködési tervekrőL,

Next

/
Thumbnails
Contents