Délmagyarország, 1978. április (68. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-06 / 80. szám

4 Csütörtök, 1978. április 6. Miről írná a magyar nyelvű szovjet lepel? A Szovjetunió című fo­lyóiratban arról olvasha­tunk, hogy a Ki tud többet a Szovjetunióból a Szovjet­unióról? című vetélkedő, mennyiben járul hozzá a szovjet vonatkozású Ismeret­tarjeaz-téshez. A folyóirat be­mutatja a Szovjetunió és a szocialista országok számí­tástechnika Iparának fejlődé­sét Leopyid Zorln 6zovjet külkereskedelmi miniszterhe­lyettes a magyar—szovjet kereskedelem alakulásáról és tervéről ír. Repülőgépen ha­vonta kétszer, összesen 150 <-zer naposcsibe utazik Bá­bolnáról Lvovba, ahol jelen­leg magyar technológia alapján baromfigyárak és törzstenyésztő telepek épül­nek. A leningrádi Ermltázs az utóbbi 10 év alatt több mint 80 ezer régiséggel és művészeti tárggyal gazdago­dott, közülük 1400-at nemré­giben bemutattak egy kiál­lításon. A lap mellékletében megismerkedhetünk a Világ egyik legnagyobb képeslap­gyűjtőjével. A Lányok, Asszonyok leg­újabb száma a száz esztendő­vel ezelőtt született Marija Uljanovára, Lenin húgára emlékezik. A neutronbomba gyártása ellen tiltakozik a Szovjet Nőbizottság felhívá­sa. A 35 millió tagot számlá­ló Komszomol idén október­ben lesz 00 éves — olvas­hatjuk előzetesként. Csák Elemérnek, a Magyar Rádió moszkvai tudósítójának A BAM —út Szibéria kincseihez című, 1977-ben megjelent ri­portkötetéből közöl részletet a folyóirat. Sarkadon ala­kult meg a felszabadult Ma­gyarország els5 szövetkezete. A 0700 hektáron gazdálkodó 730 szövetkezeti tag életét ri­port mutatja be. Az áprilisi számban megtalálható a leg­újabb divat. A Szovjet Irodalom 4. szá­ma bemutatja Mlha Kvli­vidzét, a Magyarországon igen népszerű grúz költőt, Verselt már több mint tíz éve fordítják magyarnyelv­re. Költészetének központjá­ban a legtöbbször a haza és a nép áll. Gyakran a táj szépsége ragadja meg, az „egészség paradicsoma", ahol milliók keresnek kikapcsoló­dást. pihenést. felüdülést. Két nyelven: magyarul és oroszul jelentek meg a szov­jet költők Magyarországról szóló írásai. Leonyid Marti­nov a barátság, a szellemi rokonság hangján szól afc Eurázsiái Balladában. Az észt Uno Laht a rokon sze­retetével ír Petőfi Sándorról. A Szputnyik az űrkutatás­ról és a kozmosz meghódí­tásáról írt cikket. Négy év múlva. 1982-ben a naprend­szer valamennyi bolygója a Nap ugyanazon oldalára ke­rül. E jelenséggel kapcsolat­ban Nyugaton megszületett a „bolygók parádéjának" le­gendája, amely szerint ez a jelenség'állítólag megbontja majd a naprendszer gravi­tációs egyensúlyát és hatal­mas erejű légköri zavarokat, áradásokat, vulkanikus kitö­réseket, földrengéseket Idéz majd elő. Hogy ml igaz eb­ből a prognózisból, azt megtudhatjuk a Bolygópará­dé — szenzáció nélkül cí­mű írásból. A kínai maois­ták és a nyugati „új balol­dal" valós képét tárja az ol­vasók elé a Mit hirdetnek ők? című cikk. Ma már egy­re több betegséget gyógyíta­nak lézerrel. „Hideg" lézer­rel kezelik az idegrendszeri, az ízületi, a hipertóniás, a csontgümőkóros és a tüdő­asztmás betegségeket — ol­vashatjuk. A Műtét 4000 mé­ter magasságban című írás az alpinisták egy csoportjá­nak megpróbáltatásait írja le. A Szputnyik irodalmi ro­vata közli Dmittij Bllekln Az értelem próbája círtlű fantasztikus elbeszélését. A Fáklya április elején megjelent száma foglalkozik hazánk felszabadulásának 33. évfordulójával. A budapesti csatára Iván Afonyin altá­bornagy emlékezik vissza. Neves szovjet tudósok és űrhajósok nyilatkoznak az emberiség kozmikus jövőjé­ről, a világ megismerésével előálló új lehetőségekről. Er­re utal a lap cím- és hát­lapja is. Képriport mutatja be a Kuril-szigeteken dolgo­zó szovjet halászok és ten­gerkutatók munkáját. Több mint 350 milliárd dollárt for­dítanak fegyverkezésre — írja a lap. Égyik repülőgép* anyahnjó árából 90 ezer la­kást, egy B—l-es bombázó összegéből 16 kórházat le­het építeni. Vera Vasz.itjevá­nak, a moszkvai Szatíra Színház művésznőjének portréját rajzolta meg egy színes, képekkel illusztrált írás. Hulló levél, sárga levél. Emlékezés Dankó Pistára 07 Egy alkalommal Oyu­fc's lön szerepelt a daltár­sulat. Papp Jancsi Indítvá­nyozta Dankónak, ha már itt vannak, menjenek ót Szeged­re is. Dankó azonnal rávágta: «•• Ne hadarj... ! (ez volt a szavajárása) Nem me­gyünk! Senki sem próféta a hazájában! A második téli—fiszl Idény­ben már a Wesselényi utca sarkán, a Magvar Színház kávéházban (későbbi Irodal­mi kávéház) léptek föl. Az írók mellett Beöthy László igazgató, Hegyi Aranka, Vlád Gizella töltött sok Időt együtt a társulattal. Papp Jancsi azt Is elmondta, hogy ebben az Időben Ismerkedett meg Rlccardö Klzzl, híres olasz, énekessel, aki elhívta magá­val Milánóba, továbbképzés­re. Dankó Pista maga ajánlott föl 800 korona segélyt Papp­nak, továbbtanulására. A baritonista 10 hónapot töttött Milánóban, mely idő alatt a nótaköltő részletekben. a Sehunda-eég útján utalta át számára a pénzt. — Sokan voltunk együtt magyarok egy ottani hires ékszeréáz dalárdájában Egy volt újságíró lefordította olaszra s népszerűsítette ezt a nótát: „Volt nekem egy szép esi Vágom. De lehullott a földre..." HAZASSAQ I. kerület Szeged: Lakatos József és T8­iök Aranka, Kucsora László és Zsembery Mítrla, Galyns Janó és Háltnt Márta, László Jenó János cs Rully Ágnes, Palotás László és Gárgyán Erika, Szanóal Ist­ván és Fülöp Eva, Tököly Imre és Hajdú Judit Irén, Dénes Pál es Bsláas Ágnes, Horváth Tibor és Péll Rózsa Ilona, Némedt László József és Hizó Júlia Klá­ra, Máté László Ferenc és Flaskai Ibolya Mária, Madarász Miklós és Agárdi Margit, Agócs István és Krlstó Eva, Faragó László és Matuszka Julianna, Bessenyei Béla József és Juliász Zsuzsan­na, Kovács Árpád és Papdl Má­ria Ilona. Fehér László és Mik­lós Erzsébet, Bodnár Tnmás Gá­bor és Csonka Márta Magdolna, csiszár Tibor András és Kls­lukács Irén, Cserpes Tibor Jó­zsef és Papp Emese Katalin, Szé­kelyi Fereno László és Tuska nono. iTgoooaá Gyula ea Róz«w Róxaa Melinda, Juhász Miklós József és Bakó Éva, dr. Ermí­nyi Lajos János és dr. Khrzka ílva Zsuzsanna házasságot kötöt­tek, BZOLFTM I. kerület Szegedi dr. Jánoasy Tamás Gézának és dr. Hídvégi F.sóllrt­*,ak Balázs Gergely, LetkdVszkl Zoltánnak és ftsslá* Gizella Ju­hának Zoltán, Szekeres Lajos­nak és Sörös Veronikának Bar­bara, Bódis Lajosnak és Kovács Ágnes Júliának Ágnes Viktória, Nagy Józsefnek és Baráth Ju­ditnak Beáta, Kozma Zoltán Lajosnak és Laczkó Julianna Teréslának Renáta, Klein Lász,­lónak és Csáki Katalinnak László, Csásr.ár-Putyl Istvánnak és Reheffer Klárának Gabriella, Katona Ferencnek és Lányi Er­zsébet Varonlkánnk Ferenc. Kure czenberger László Ferencnek és Herta Mária Magdolnának Gá­bor, Soós József Ferencnek és Fodor Saroltának Mónika, Oln­ios Józsefnek és Faragó Matild­nak Csaba, Módra Györgvitek és Molnár Honának Magdolna Hidit, szabó Józsefnek és Ta­kács Juliannának Csilla, Amb­rus Tibor Bélának és Nyttral Ágnesnek Lívia Ágnes. Vnrca Lajosnak ézt Szára Gyöngyinek Hernádéit Gyöngyi, mizsa Im­rének és Furulyás Irén tbolyá­nak flóbert Imre. Holho* Jó­zsefnek és Oláh Aranka Máriá­nak Tlmon Andrea. Tanács Lászlónak éa Szabó Ágnesnek Gábor, Kotroezó Józsefnek és Kis Marglinnk Andrea Erzsébet. Ambrus Sándornak és Várad! 8v» Erzsébetnek Angéla Ágnes, vtndeoksf Sámuel Péternek es Tóth Erzsébetnek Qrerikn, Mltyók Forenc Józsefnek és Vályt Irén­nek Krlozitlán. Bogyé Ferenc ,fó­asefnek éa Rácz. Aniná.nak An!1«, Lovai Ferenc Józsefnek és Sza­bó Magdolnának Gergely, Vinczc Ferencnek ér, Gállal Gizellának Zoltán, Brrtödl Jánosnak és KÖ-, vér Kata: Innak Erika. . Dékány Györgynek és Csanádit Mártinak Judit Mária, Tsnodl lotvánnaik f* Majoros Rozáliának Erika, Németh Péter Csabának < « Csa­pó OuhrtelHnaik Péter, PribllerkJ Pálnak és Hornlk Évának Zsolt, Fodor dánflinmaéf és Lajkó Vero­nikának Nóra, Kovács Bélén n k ée Rostás Etelkáinak Gabriella tVUloó. Ferenezl Józsefnek és Ko­*áca LMkutak GÁBOR. JUWBÍ JÓ­Családi események zsefnek és Terhes Anninak Ani­ta Veron ike. Rokolya Kálmán­nak és BonAk Mártinak Károly László nevtl gyermekük szüle­tett. in. kerület Szeged: dr. Rózsahegyi János­nak és Papp Ágnesnek Péter András. Htngl Lászlónak és Gere Rozáliának Anita Annamária, Ábrahám Imrének és Demus Ág­nesnek Ágnes, Furdl Gyulának és Négyosl Emókenek Emőke Stella. Vincze Albertatok és Nagygítzt Erzsébet Anninak Er­zsébet, Balogh Férencsiok éa Kwk Ágnesnek Tamás. dr. Fol­berth György Géz inak és Bisvt­rtcz.ki Jultortninak László Ta­más, Gyuris Józsefnek ée Palo­tás Erzeébet Jut tonnának Ildikó Mónika, Boldizsár Péternek éa Kolod'kina Natalja GeotglcZhS­rtak Gábor. Cséiiyi Lészkkwtik és Bőrösök Maráiénak EolMrt, Ró­zsahegyi Istvánnak és Hangái lrém Mártiitok Evn, XHn Ebl­táimak és Mltyók Ibolyának Kriszttón. Dumai Ferencnek és Lapu Irénnek SAndar. Balogh KAndofhak és Kiss KatoJMtlBl): Krisztina nevű gyermekük szü­letett. HALÁLOZÁS I. kerület Szegedi Tóth József, dr. Rap­fcsányi Arnidihé Barslk Eletka, Jarnt István, Farkas Józáef, Pál­fí .Gyula, Sallal János Sándor, Buknicz Péter, Kamikás Pátbé Szabó Anno. Káposztás János, Csúrt Hona Katalin, Kilto Béla, Becherer Mátyás, Gerö Öéláná Breuer Elza, Szélpál József, Már­ki Sándor. Kaítas Sándor, Dér Józsefrté Kovács Klóra meghalt. SzOrég: Ditspokl JártOswi Vla­slcs Tekla, Cseh istvánné Baarvos Piroska. HOlCzWArdt .llno9. Ko­vács Antal, K6uz.fi Jócaeftvé Né­meth Erzsébet meghalt. III. kerület szeged s Beregszászi Ferenc, Márta Mihály, Szűcs Sándor, Do­bó Mihály, nelovai Mihályné Vi­dács Márta, ösrát latyfltl Mihály, Németh Jóüsef, Bálint István, ltítidesl>erg Rándomé Domtnus Gabriella, öry Lajos, Török Ere zsébét. Kónya JóZséf, Vér Antal, BOföéÜk Mihályné Száz Márta. Szegvári Nándor Vendel. Amb­rus István, Bárkányi Jánosné Lakatos Katalin, Bilim Lajosíié Engt Márta, Fehér Iajoshé Sza­bó Piroska meghalt. (Papp Jancsiról annyit tu­dunk még, hogy nyugtalan élete kilódította őt Párizsba is, ahol ismét találkozott Ady Endrével. Mikor a baritonis­ta csekély tőkéjét egy hónap alatt fölemésztette, a költő Juttatott neki 20 frankot, ez­zel elősegítve hazatérését. Mondanunk sem kell, hogy a 20 frank egy éjjel „elúszott", de Papp Jancsi sem mert visszamenni Adyhoz lakni!) Szóljunk most már Ady és Dankó barátságáról is,' mely 1900. augusztus 2-án a nagy­váradi Baíár-kertben szövő­dött. Céljuk közős volt: a harc az orfeumok és Benge­rájok idegen szelleme ellen. Már a helyi sajtó május 20-iki számában arról olva­sunk, hogy „...torkig va­gyunk már az óbégató ide­gen orfeumokkal..." Dankó daltársulata már 1900. május 19-én szerepelt a Bazár-kértben, de kevés pártfogóra talált. Erre föl írja Ady egy nappal később: „... £ljött hozzánk a nem­zeti géniusznak Petőfi óta legnagyobb nagysága: Dankó Pista s azokat a csodálato­san szép dalokat, gyöngyeit ez érzéseknek hallgatja 40— 50 ember, míg az orfeumok tele vannak... Szegény Dan­kó Pista, őneki keservesen kell meglakolnia azért, hogy lázas, tüzes cigány vére van s ezt eldalolni kénytelen ,.." Néhány nap múlva a „világ legszerencsétlenebb zsenijé­nek" nevezi a dalköltőt. Ismerkedésük augusztus 2-án történt. Barátságuk leg­szebb emléke Ady verse: Amint a meghívó szövegé­ből ls kitetszik „szelíd és sze­lídítetlen humor"-ban egy­formán nem volt hiány. Dankó nagyon megtisztelve érezhette magát. Nem cso-" dálkozhatunk hát, hogy a meghívó szövegéhez méltó hangú verset irt válaszul a költőnek: „Adyra n világ Hgyót-bikit koholt, Azt mondják, kiirtja földről az alkoholt. Utazik, felül egy légi omnibuszra, Ahol szeszit talál, megissza egy szuszra..." A gyönge humorú verset Ady lapja néni közölte, az a konkurrens lap, a Nagy­váradi Napló szeptem­ber l-l számában jelent meg. A barátságon ez természete­sen nem ronthatott semmit. Néhány nappal később Dan­kó Pistáról, mint „párbaj­segédről" olvasunk — Ady valamelyik afférjában. Szep­tember 26-án a nótaköltő lá­tagotást is tesz Adynál Éles­den. Azután már Csak Dankó Pista sírjánál találkozhat­tak... Csongor Győző (Folytatjuk.) „'... Visszaadtál nékem agy vesetett világot., Magyar Dankó Pista áldjon meg az Isten Hogyne szeretnélek, hogyne éltetnélek..." A verset a nótaköltő bű- meghívó ís készült. (1900. csűfelléptén olvasták fel, augusztus 31.) mely alkalomra tréfás hangú „Ml, bohémek, született alperesek, állandó váltó-adó­sok, a szellem arisztokratái, szuverén sajtó és ouvrier inde­pendents (magyarul: a kiadók fehér rabszolgái), kívül czím­zetlen önt meghívjuk Dankó Pistának, Csengőd urának, a nyirettyű anyacsászárnéjának, a nagy dalköltő­nek, a vályogvetők királyának, fő-fÓ Kátsának, a Hatász szeretőjének, a PóSa-asztal rendetlen tagjának, Kikumbán Karelia barátjának, san-remói őrgrófnak sfb. tiszteletére a „Bazár"-hoz, a rossz koszthoz, ellenben saját gyártmányú borhoz czimzett vendéglőben, kávékortsmában, kánikulában és nagy nyomorban titokzatos kődobálással egybekötve, e hó végén, 31-én este 8 órakor tartandó áldomásra. Kiki fizeti vacsoráját. Mindenki, a hova teüt, ott kuczo­kucio-kuczorog. — A tósztok 1sorrendje a következd: t. Szelídített tósztok. 2. Szellditetlen tósztok. Gyakorlott kődobálókat és szinházbérlÖket szívesen tát: MENTÜL JOBBAN VIG VAGYOK, ANTÜL JOBBAN BÜS VAGYOK asztaltársaság, mint központi jelzálog hitelbank." Részvétel 26 vásáron A Német Demokratikus Köz­társaság az idén 21 ország­ban 26 nemzetközi vásáron és árukiállításon jelenik meg és nyit információs irodákat. Az árubemutatókon teljes gépgyárakat, felszereléseket, elektronikai és elektrotechni­kai gyártmányokat, műszere­ket, vegyi és fogyasztási cikkeket állítanak ki. A mi­lánói. hannoveri, párizsi, lisszaboni, helsinki és bécsi vásárokon való részvétel hasznosan játrul hozzá az NDK és az európai kapita­lista országok közötti kül­kereskedelmi kapcsolatok to­vábbi megszilárdításához, (BUDAPRESS — PANORA­MA) Az egységes dolgozói család kialakulása A fejlett szocializmus megteremtése az osztá­lyok, társadalmi csoportok közötti határok egy­re nagyobb mérvű megszűnését hozza magával és lehetővé teszi az új típusú, egységes dolgozói társadalom kialakulását. Az egységesedési, ki­egyenlítődési folyamat a szocializmus egyik lé­nyeges jellemzője, ugyanis a szocializmusnak mintegy fő elvként, az emberi egyenlőséget kell létrehoznia. Az egyenlőség megteremtése nem máról holnapra megy végbe és első lépésként a túlzott egyenlőtlenségek lefaragását jelenti. A kiegyenlítődés, egységesedés — amely a társa­dalmi igazságosságot is Jelenti — az élet min­den területén végbemegy; így többek között a családban is. A családon belüli kiegyenlítődés mindenekelőtt a 23—35 éves korosztály család­jainál figyelhető meg, ugyanis ennél a korosz­tálynál érvényesül legjelentősebb mértékben az épülő, fejlett szocializmus hatása. A kiegyenlítődés egyik legjelentősebb terüle­tét a családok anyagi viszonyainál figyelhetjük meg. A 25—35 évesek családjainál'főbb vonásai­ban megegyező anyagi életviszonyokat találha­tunk. A házasságot kötők átlag életkora nőknél 23—24, férfiaknál 29—27 év. Ezen belül olyan szóródás tapasztalható, hogy viszonylag koráb­ban történik a házasságkötés falun a paraszt! rétégnél és a munkásság egy részénél, és később az értélmiségieknél. A házasságkötés után átlag 1—3 év elteltével jutnak önálló lakáshoz a fiata­lok, természetesen itt is jelentős a szóródás, ugyanis nagyon sokan a házasságkötéskor már önálló lakással rendelkeznek és vannak olyanok is. akik 3—4 évig nem jutnak önálló lakáshoz. Főbb vonásaiban megegyező e korcsoport csa­ládjainál ft jövedelemszint is. A kereseti lehető­ségeket illetően a munkás- és parasztcsatádoknál általában jobb az indítás, ugyanis 16 éves ko­ruk után munkábn állnak, 25 éves korukban már elég jól keresnek és addigra bizonyos meg­takarított pénzzel is rendelkeznek. Ezzel szem­ben a fiatal diplomás értelmiségieknél az egye­tem befejezése után viszonylag alacsonyak a kezdő fizetések, de 2—3 év után elérik az átlag munkás! fizetést, igaz ez az esetek egy részé­ben úgy történik, hogy munkabérükön kívül még1 ún. mellékes keresetre ls szert tesznek, külön munka végzése révén. A harminc év körüli há­zasoknál tekinthető kiegyenlítettnek a különbö­ző társadalmi csoportokhoz tartozó fiatal háza­sok jövedelemszintje és a zömmel, beleértve a paraszt, a munkás, alkalmazotti és értelmiségi családokat, az azonos jövedelemszint meg U ma­rad. Bizonyos mértékig nagyobb jövedelemszint alakul kl az értelmiség és a szakmunkások egy részénél, arait a kiemelkedő tudás és a társa­dalmi szükséglet vált kl, de ez a tendencia el­sősorban már nem a fiatalok, hanem a közép­korúak családjaira jellemző. Az önálló lakásba költözés után a fiatal háza­soknál viszonylag gyorsan megtörténik a tartós fogyasztási cikkekkel való berendezkedés. 2—3 év alatt — az esetek egy részében a szülők se­gítségével — megvásárolják a rádiót, televíziót, lemezjátszót, mosógépet, porszívót, hűtőszekrényt. Az anyagi ellátottság hasonló színtje nem jelent teljes kiegyenlítettséget vagy azonosságot, mert n fiatal családok egy részénél mind felfelé, mind lefelé jelentős eltérések vannak, de a nagy átlag­nál vitathatatlanul érvényesül a kiegyenlítődés. Az anyagi viszonyok kiegyenlítődése más té­nyezőkkel egyült magéval hozza a családi élet­forma, életvitel bizonyos egységesedési folya­matát ls. A fiatal családok Jövedelme között nincs nagy eltérés és ezzel együtt az. n fő jellem­ző, hogy mindkét házastárs dolgozikj nagyon rit­kán fordul elő — szinte kirívó kivételnek tekint­hető, hogy a feleségek — leszámítva a szülési szabadságot, a gyermekgondozási segély Idejét, — ne dolgoznának. Általában kétszobás lakásuk van. Legjellemzőbb a 2 gyermek, viszonylag sok az 1 gyermekes család és kis számban, de meg­találhatók a 3 vagy több gyermekes családok is. Az utóbbi években megfigyelhető egy olyan mó­dosulás, hogy csökken az egygyermekes csalá­dok száma, és növekszik a háromgyermekesek aránya. A fiatalok családjánál az életvitel, életmód időbeosztás területén végbemenő egységesedési folyamat az alábblak vonatkozásában Jelentke­zik: Mivel mind a férj, mind a feleség dolgoz­nak, a családi feladatok vállalásában általában a demokratizmus érvényesül, mind a íerj, mind a

Next

/
Thumbnails
Contents