Délmagyarország, 1978. április (68. évfolyam, 77-101. szám)
1978-04-01 / 77. szám
6 i Szombat, 1978. április 1: fiatalokról ^fiataloknak V Kedves Eva és Ádám! Nagyon megörültem ujjongó leveleteknek. Ugye, hogy előbbutóbb minden kialakul?! Néhány hónapja az esküvőtökön még a legvakmerőbb reményeitekben sem szerepelt az önálló lakás, akkor még csak egy albérletről ábrándoztatok. Szívből helyeslem azt az clhatározástokat is, hogy vidékre mentetek. S hogy ezzel a lépéssel nemcsak mindketten álláshoz jutottatok, hanem lakáshoz, igazi, saját otthonhoz is, az különösen jó. Azt kéritek a levélben, hogy adjak tanácsot, mit szerezzetek be elsőként a lakásba, lehetőleg úgy, hogy ne kerüljön sok pénzbe. Ha most üresedett meg, akkor lehet, hogy a tapéta már elhasználódott, piszkos. Ebben az esetben nézzetek szét a MÉH-telepeken. Talán ott is kapható az, amit itt, Budapesten, a Szentendrei ütőn lehet fillérekért beszerezni; textilgyárak papírt használnak nyomott jersey minta készítésekor, az anyag között vezetve, ami átveszi a textil mintáját. Ezt adják el hulladékként. Újságpapír alapozással ugyanúgy kell felragasztani, mint a rendes tapétát Ami a berendezést illeti: mindenek előtt ágyra van szükségetek. Nézzetek szét a helybeli sportboltban vagy méginkább a műanyagszaküzletekben. A sportboltokban bevont, különféle méretű kemoingmatracot lehet kapni. A műanyagboltokban pedig bevonat nélkül, méretre, különböző vastagságút Azt is eldönthetitek, ha vásároltok, hogy széles, franciaágyszerű elrendezést vagy inkább két különálló, keskenyebb heverőt akartok-e. Ha a szükséges méretet duplán veszitek meg, akkor magasabb ágyhoz juttok, azonkívül vendégágyhoz is, ugyanis, ha szállóvendég érkezik, szétszeditek. Ülőbútornak szerezzetek be kockaformájú kis ládákat, amelyet műanyag, habszivacs lappal lefedtek, s ugyanilyen textillel bevontok. Az ülőhely fölé a falra hasonló mintás textillel bevont párnácskát akaszthattok. Az asztal lába lehet egy nagyobb láda, teteje egy gyalult asztallap. A szekrényt nem igen lehet barkácsolni, De ha van egy nagy kamra, azt kiképezhetitek szek— Judit néni úgy hagyta nálunk az ósdi sublótot, a jókora szilvalekváros csuprokat, mint páratlan, felbecsülhetetlen értékű ereklyéket A csuprokat Jó ideig rakosgattuk egyik polcról a másikra, majd a sublóttal együtt felvittük őket a padlásra. Nénikénk néhányszor célozgatott az értékes holmikra, megnyugtattuk, jó helyen vannak. — Amikor Andrisék összeházasodtak, s albérletbe költöztek, nekik adtuk a roncs sublótot. Andris kipofozta, hetekig babrált vele, míg sikerült megerősítenie. A felesége lefestette, most abban tartják a kislány ruháit. Judit néni évekig nem emlegette a sublótot, már azt hittük, el is felejtette. Tévedtünk. Nemrég bejelentette, hamarosan elküld valakit érte. Talált rá egy hóbortos régiséggyűjtőt. Sejtelmesen megsúgta, a 800 forintot nekünk ajándékozza, hisz a fiataloknak minden fillér számít. — Aznap éjszaka le sem hunytuk a szemünket. Hogyan mondjuk meg Judit néninek, hogy nincs meg a sublót? A feleségem kitalálta, ha nénikénk megerkezik, fogadjuk azzal: a gyerek eltüntette a padláskulcsot. rénnyé, ahol kötélen lógnak a fogasok, s hátul polcon az egyéb ruhanemű. Ebben az esetben persze az élelmiszernek kell más helyet keresnetek. Ennyi „bútor" mellett aludni, ülni, enni, rakodni már tudtok. Azt hiszem, nincsen ennél olcsóbb megoldás! Várom beszámolótokat, hogyan sikerült! K. S. Te jó ég. ezzel a malacpofával nem szeretnék találkozni az utcán. Pedip ma ki kell csípnem magamat, elvégre egy KISZ-titkár a beszámoló és vezetőségválasztó taggyűlésen nem jelenhet meg akárhogy. De amíg habozok, elfordulhatok ... Ezek az ősz hajszálak... Hiába, ha az ember negyvenkét évesen KISZ-titkár, nehezen leplezheti a kályhaezüstöt. Szinte kötelező a farmer, a brillantin. Persze ez nem véletlen, hisz az alapítás óta már 21 év telt el. s azóta csak tanfolyam — egyhetes, kéthetes, háromhetes, egyhónapos, négyhónapos* félé.'Qs, kétéves —, csak protokoll — előadásokon, ünnepségeken, koszorúzásokon, névadókon, elnökségekben —, csak szervezés — társadalmi munka, politikai vitakör. KISZ-iskola. előadóest, irodalmi színpad, disco (ja. az nem!'. Most is: fogadalomtétel, beszámoló taggyűlés, vezetőségválasztás, vita arról, hogyan éljünk?, koszorúzásra szervezés, VIT-vetélkedő. Jaj. Mancika kiértesítette-e a ?:iSZ-tagokat, hogy munkaidő után Görbe tükör taggyűlés?! Nyugdíj előtt nem mindig megbízható a titkárnő... S akkor az ember olvassa a minősítésében: nem fejlődött kellőképpen .., Elvesztette a kapcsolatot. a tömegekkel... Nem talália meg a hangnemet az új KISZ-tagokkal.,. (Hogy találnám meg. mikor a lányom, aki most lett KISZ-tag. a taggyűlésen leszavaz, mert otthon megpofoztam, amiért kekiruhában akart menni a felvonulásra.) Hát a karrierem nem valami fényes. Huszonegy év óta KlSZ-titkárnak lenni nem éppen jutalomutazás. Bár sokan annak hiszik. Egy ilyen nagy vállalatnál nincs olyan hét, hogy össze ne ülne az üzemi négy-öt-hat-nyolc-tizenkét szög... S ez szöget üt a fejembe: ifjúság nélkül tényleg nem történhet semmi ebben az országban, csakhogy meddig tart az ifjúság? Olvastam 45 éves fiatal költő verseit, láttam 12 éves úszó-világbajnokot. 50 éves ifjúsági vezetőt és huszonéves politikust. Van-e hát befogható határa az ifjúságnak?! Mert úgy vélem, egy bizonyos: a stafétabotot kettőnek egyszerre nem lehet markolni. Mert annak vaev bukás, vagy diszkvalifikálás a vége, vagy földre hull a bot. Mindegyik végzetes lehet... > De jó is volna annyi év után visszatérni a régi szakmába. Te jó isten, mi is az én szakmám? Meg kéne keresni a diplomát, abban biztosan benne van. No, elég a habozásból, talán már magától távozik a borosta, s a 42 is visszafordul 24-re. A kislányom is toporog, át kéne adni a fürdőszobát. S ma tényleg KlSZ-taggyülés, s én tényleg titkár vagyok.., De hogy lehet április elsejére tenni egy beszámoló és vezetőségválasztó taggyűlést? Szörnyű kényszerképreteket szül. Tandi Lajos Zsuzsa, Zorán és a közönség Koncz Zuzsa A pop-zene világában év vége felé több népszerűségi lista is készült. De majdnem mindegyiken ugyanaz a női és férfi szólóénekes került az első helyre: Koncz Zsuzsa és Zorán Sztevanovity. Velük és róluk beszélgettünk, abból az apropóból, hogy nemrég fejeződött be hosszú, közös vidéki előadókörútjuk, — Erzel-e különbséget, sajátosságot, a fővárosi és a vidéki közönség között7 — Az igazi különbség nem a közönségben van — mondja Zsuzsa —, hanem sokszor a fellépések körülményeiben. A közönség egyformán értő és lelkes mindenhol, amit sajnos a helyÁ sublót Amíg elő nem kei ül, nem mehetünk fel a lomtárba. A kulcsot gondosan eldugtuk, s igyekeztünk elterelni a néni figyelmét, eredménytelenül, szerencsétlenségünkre a gyereket beavattuk a titokba. Megbeszéltük vele, hogy Judit néni előtt ki sem ejti " a padlás szót. Mondanom sem kell, tervünk nem vált bé. A feleségen nem győzte befogni a gyerek száját. A padlásra persze nem mentünk fel. de ezzel csak kevés időt nyertünk. Ujabb álmatlan éjszaka után kiagyaltam, kérek kölcsön pénzt, tehertaxit fogadok, s arra az időre, amíg Judit néni megnézi, elkérem Andr.iséktól az ócska bútordarabot. A régiséggyűjtőt majd a feleségem leszereli, megbeszéli vele, hogy az a roncs nem ér pénzt. Elővigyázatosságból másik haditervet is kidolgoztam; mivel vissza már nem kérhettük az elajándékozott sublótot, arra gondoltam, veszek egy ugyanolyat. A bizományiban találtam is hasonlót, csak nem volt 600 forintom. Már-már rászántam magam, kérek a nénikénktől kölcsön. aztán letettem róla. Egyszerűbb, ha azt mondjuk, beázott a padlás, és elrohadt a Zorán béli szervezőkről nem mindig lehet elmondani. — Hol jártatok e koncertkörúton? — 1977. utpisó negyedévében 50 helyen — veszi át a szót Zorán. — Zsuzsa külön fellépett még vagy 25 községben is. Ami jóleső látvány volt: sokszor a legkisebb határmenti kisközségben is modern kultúrház várt. — l9?8-ban is lesz közös turnétok? — Az idén nem — mondja Koncz Zsuzsa —, mert március közepéig lengyel úton vettem részt, majd stúdiókban dolgozom: készül a tizenegyedik nagylemezem is. Ezenkívül csehszlovákiai és romániai fellépéssorozat is matuzsálemi kort megért fiókos szekrény, ki kellett dobni. A feleségemmel összevesztünk, ő engem okolt a bonyodalmakért, mert én javasoltam annak idején, hogy ajándékozzuk Andriséknak a sublótot. — A vígjátékba illő történet nem várt fordulatot vett, kiderült: az öcsém tréfált meg bennünket. Ö vette rá a nénikénket, hogy hozakodjon elő a sublót eladásával. Mindig tudtuk, nagy vagány az öreglány, de hogy ilyen dörzsölt, nem is sejtettük. Nemrég vendégségben volt Andriséknál, s felismerte leánykori hozományát. Akkor ha-. tározták el az öcsémmel, megviccelnek bennünket. A tréfán mindenki jól mulat a családban, mi viszont nem tudtunk nevetni. A családi hahotázás közepette csengettek, meghozták a régi bútort, amit a feleségem hirdetés útján vásárolt. Felvittük a padlásra, gondosan letakartuk, holnap feladunk egy apróhirdetést: „Régiséggyűjtők figyelem! ötfiókos régi sublót eladó, esetleg írógépért elcserélhető". Ahogy az öreglányt ismerem, válaszol a hirdetésre. Lk Zs, vár rám, és Balaton körüli nyári túrnét tervezek. — És Zorán tervei? — Mindenekelőtt a következő nagylemez. Hogy jobb legyen, mint a tavalyi. Jobbnak kell lennie, ha nem akarjuk azt, hogy ránkfogják: véletlen volt... — És hol láthat legközelebb a közönség? — Észak- és kelet-magyarországi körútqp, időnként távoli, kis falvakba is eljutok, közös műsorban ezúttal Cserháti Zsuzsával és Eszményi Viktóriával. Igaz, nem minden műsorom az Országos Rendező Iroda szervezése, de ennek oka is van: kisebb településekre különböző gazdasági okok miatt sokszor nem éri meg az ORI-nak, hogy műsort szervezzen Én pedig oda is szeretnék eljutni. — Hol lépsz fel a közeljövőben? — Néhány állomás: Nyékládháza, Böcs, Sátoraljaújhely, Téglás, Debrecen, Tokaj, Hajdúszovát, Fehérgyarmat, Csenger... — Ilyen koncertút során van alkalmatok a tapson és az arcokon mért hatáson kívül más/éle kapcsolatot teremteni a közönséggel? Zsuzsa válaszol előbb: — Ilyen fellépéskor beszélgetni időhiány miatt nehéz. Ha egy klubba csak beszélgetni hívnak, örömmel megyek. Budapesten erre persze többször nyílik alkalom, idő — de ha hívnak, máshová is szívesen megyek. És Zorán? — Én is inkább klub-beszélgetéseken mérem le a közönség reagálását. A koncerten inkább arról tudok meggyőződni: érdekli-e az eljötteket az, amit csinálok? Ha csend van a nézőtéren, amíg énekelek, és zaj, ha befejezem, azt jelzi: jól, jót adunk elő. Még valamire jó egy-egy ilyen fellépés, illetve ezek sorozata: mondjuk, van egy 12 számos nagylemezem. De hogy a 12 dalból melyik az igazi, az a lemezboltban nem derül ki. Ott „egyben veszik meg",.. Fellépésnél viszont pontosan mérhető. — És a tavalyi nagylemezednél, koncertkörutadnál mi volt a tanulság? — A közönség szívesen fogadta az őszinteséget. Sokan kérdezték: az életemről szól ez a lemez? Bizonyos értelemben: igen. Hiszen a fő szövegíró, Dusán, a testvérem. És ha valaki ismer, tudja a gondolataimat — ő igen. Így szinte minden szó, ami a lemezen elhangzik, az enyém is. És ez nem mindenkinek adatik meg a pop-világban. Én is sok olyasmit énekeltem már kényszerűségből, amihez „semmi közöm se volt". Mostanában sokat járom a klubokat, hónom alatt egy szál gitárral, és számaimról beszélgetek: a legkellemesebb meglepetés, hogy sokan olyah áttételes dolgokra is ráéreztek a lemez szövegével kapcsolatban, amit csak titokban mertünk remélni. És amit nem vártunk: az „Apám hitte" című dalnál az emlékezetes „Metronóm" bemutatón még a szakma semmin sem csodálkozó „profijai" is meghatódtak. Jólesett. Sz. J.L Áprilisi família A mi családunknak már a vezetékneve Is bolondos, mint a hónap, mely névadónk: Április. Hát még, ha a rokonság keresztneveit elsorolom, mik ki nem derülhetnek ... Itt vagyok mindjárt példának én, a Hugó utónevü családfő. Hogy engem mennyien ugratnak elsejei névnapomon! Édes öcsémet meg ekképp csúfolják: vedd meg Áron, féláron. Ikerpárunk tagjai, nem oda Buda és nyusziszívü Richárd is csak történelmi hangulatú nevükkel tudnak némi tiszteletet parancsolni magukyak, de már két nappal odébbi Vincénknek kijut a mókából: Vince, tele tán a pince? Vilmos, aki egyébként cirmos, meg Hermán, hárman voltak Dénessel, akik ménessel rendelkeztek nagybátyáink sorából, s az előkelő Erhardot megelőzve, mindig nyertek a bolton, akarom mondani Zsolton. Tizenegyedikjei) unokám, Leó leóbégatta volna a csillagokat is az égről, ha nem figyelmeztettük volna: kihúzod a gyufát. Gyulát meg, aki meghozta a (tök)gyalut, ide-oda küldözgette Ida nénénk, de Tibor csíbor-csípése leállította az akciót. Anasztáziával, ttz anesztéziával tudományosan is foglalkozó nagynénivel elszívtak egyegy Csongor szivart, s a volt Rudolf téri halászcsárdában ittak egyet Andrea tanti egészségére, mert éppen 18-a volt. Hogy őt a névnapján nem köszöntötte fel senki, zsörtölődött Is Emma. mondván: „emmán mégiscsak sok". Zivatar és Tivadar közelegvén feléjük, elcsitulva pletykáltak tovább. Ezen az alapon rád, Konrád, szavunk sem lehet — vallanám meg csín-Csilla lányom férjénekl a méla Béla név hordozójának —. mert te magad vagy az igazgyöngy, igaz. György? „Már késő a vallomás" — szólna közbe Márk, s egyetértően bólintgatna hozzá Ervin, Darwin legjobb magyar tanítványa. Családunk arcképcsarnokából már csak néhányan hiányoznak, szerencsére Zita, aki vita nélkül nem bír ki egy órát. kiküldetésben van. így aztán Valéria megspórolhat egy valériánát, s Áprilisi Péter, ki tiszta még, mint az éter. sem tanulhat semmi rosszat. Hacsak fel nem karolja őt áprilisi famíliánk utolsó, már nem eléggé ifjúsági súlycsoportú, de azért bolondozásra még kész tagja, aki tisztes családnevünket eldobván, mostanában így ír alá mindent: Pálfy Katalin