Délmagyarország, 1978. április (68. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-22 / 94. szám

Szombat, 1978. április 22. 7 Szeszmentes stir Bőcsön, a Borsodi Sörgyárban befejeződtek a magyar gyártmányú szeszmentes sör laboratóriumi vizsgálatai. Májusban már meg is kezdik a nagyüzemi gyártást. Az idén a terv szerint 50 ezer hektolitert palackoznak a szeszmentes sörből, amit a gépkocsivezetők ls fogyaszthatnak. Emlékezés Tóth Bélára Nagyon fiatal, szinte gyér. szervezet szegedi caoportjé. lát a DÉMA cipőgyár es Kamek még, amikor a bérmun- nak, és kéeóbb a Szociálde- tona Ferencet a szöregi petkások sorsára jut. A munkát mokrata Pártnak. Az 1930-as róleumgyár élére. A március tisztelő, egyszerű és öntuda- évek második felében és a 27-én megtartott „házi üntos cipészmunkás úttörő tevé- II. világháború idején Ber- népség" alkalmával régi szakkenységet fejtett ki a Vörös náth András, Lacsán Mihály, társai és elvtársai üdvözölték Hadsereg által felszabadított Lacsán Mihályné, Engel Mi- munkásigazgatóvá történt ki. Szegeden az új, demokratikus hály, Bodnár Lajos és más nevezése alkalmával. Rögtönés szocialista rend megterem- baloldali szociáldemokraták zött bemutatkozásakor a legtésében. Arra talán ő sem körében dolgozott a szakmá- fontosabb feladatát a termegondolt a Horthy-fasizmus ban és a mozgalomban. A lés fokozásában, a munka két és fél évtizedében, hogy DEM A cipőgyár munkásaira minőségének és a munkafeegykor a dolgozó nép hizal- igen éberen figyelt a szegedi gyelemnek a javításában tornából üzemigazgató lehet, rendőrség. A háború alatt galmazta meg. ,Azért dolgoKövetkesetes harcosként hadiüzemmé nyilvánították, zom. hogy megvalósítsuk a helytállt a népi hatalom ki- és ezért megkülönböztetett szocializmust" — mondotta vívásában és a szocializmus figyelemmel követték a nyo. az egybegyűlt munkások és építésében. mozók a munkások és alkal- vendégek előtt Az 1936. évi Tóth Béla kisiparoscsalád- mazottak magatartását Sze- ellenforradalom idején megból származott. Édesapja csis- rendőrfőkapitány-helyet- fosztották állásától, mert madi a mester, édesanyja cipő- tese> Buócz, 1943. október kommunista maradt és a szogyári munkás volt Szegeden. 8~an kelt a* Ízig-vérig né- ciallzmus híve volt A MunSwgeden született, 1903. áp metbérenc Tukats Sándor fő- kas-Paraszt Forradalmi Kor. rllls 23-án. A népiskola 6~ ispánnak küldött jelentésében mány és a párt hívó szavára osztályának elvégzése után közll< h°sy -.főbb esetben ő ls fegyvert fogott a szoctarögtön, ta éves korában se- folytatunk bizalmas megfl- lizmua vívmányainak megaftett enyhíteni a népes csa- Syelést a cipőgyár munkásai védelmezése és további épilád nehéz megélhetési gond- alkalmazottal ellen, mert tése érdekében. A szegedi jain. Hatan voltak testvérek, bizalmas értesüléseink szerint karhatalmi zászlóalj tagja Még tartott az I. Imperialista b*nt ° gyárban suttogó pro- volt. Az 1957 márciusában világháború, amikor — 191B- paganda folyik a balszélső megalakult munkásőrség tagban'— édesapja vasesztergá- irányzatok érdekében. A gyár )a lelt i057 februárjában lyos-szakmában szerződteti le munkásainak többségé szo- vlssznhelyezték ignz&atói álfiát a Palfy gépgyárba. Föl- ciaJlsta felfogású, de van £ * m ^ Befejeződtek az egyetemi színházi napok Dilemma, két darab láttán. A JATÉ-n megrendezett egyetemi színházi napokon a turkui egyetemi színpad bemutatója és a szegedi egyetemisták Miként című előadása kőzött feszül némi ellentmondás. Meditálásra késztető. A finnek Ilf és Petrov világhírű regényét, a Tizenkét széket vitték színre. Hagyományosan, már ami a dramaturgiát, illetve a speciális színpadhoz való alkalmazkodás (Auditórium Maximum) mértékét illeti. Szolidság, mértéktartás és igen kifinomult rendezői munka (az utóbbi Maorit Pyökari érdeme) jellemezte bemutatkozásukat. S hogy nemcsak a vendéglátót udvariasság mondatja a dicséretet, azt a feltétlen siker is bizonyítja: szinte semmi sem utalt arra, hogy idegennyelven folytatott hosszas párbeszédek és „bemondások" zavarhatták volna az élményt, amiben két estén át részünk volt. Az a kavargó, színes és kedves csibészségekkel tarkított világ, ami a húszas évek „NEP-korszakos" Szovjetunióját jellemezte, szellemes és hiteles tolmácsolásban tárult a nézők elé. Az olykor kissé rikító smink, a puritán, a lehetőségeket mégis maximálisan kihasználó színpadkép Osztap Bender, a nagy kombinátor (Pentti Vyyrylainen kiváló alakításában) szék-kutató kalandjait a bohózat és a reális társadalomábrázolás eredeti harmóniájában volt képes tartani. Végezetül talán nem érdektelen néhány szó a turkulak egyetemi színpadáról. (Talán még háHunk felőlük a jövőben.) Az együttes 1959-ben alakult, 80 tagú. Beckett, Sartre, Tennessee Williams művei éppúgy repertoáron szerepeltek, mint finn szerzők, köztük a színpad tagjainak alkotásai is. Igen népes technikai apparátussal dolgoznak, jelmezeik, kellékeik, világítás- és hangmegoldásaik kiforrott, egységes gárda munkájáról tanúskodnak. Az egyetemi színházi napok utolsó előadása a Szegedi Egyetemi Színpad Miként című darabja volt S a dilemma tulajdonképpen a Tizenkét szék és az azután A gyártelep kiváló szakmai vezetésében, a termelésben elért jó eredményekért és nagyszerű emberi és politikai helytállásáért számos elismeszabadult a szakmában, kö*ük kommunista »•"azonban a súlyos gazdasági Ebben a munkásgárdában helyzetben kevés munkásra — akik közül többen még élvolt szükség, a munkabér pe- nek — nevelkedett és dolgodig a megélhetéshez sem volt zott Tóth Béla, aki marxista, elegendő. Ezért a cipészszak- szocialista meggyőződését tetmában próbálkozott több sze. tekkel bizonyította Szeged regben, s kitüntetésben részerencsével. Kitanulta a cipész- fölszabadulása. után. Az 1944 sült; a Munka Érdemrend mesterséget 1930—1038. kö- decemberében megalakult brons fokozatában 1964-ben, zött az Első Szegedi Cipő- üzemi bizottság tagjává vá- ugyanezen kitüntetés ezüst gyárban dolgozott, azután $ lasztotték meg, majd 1945- fokozatát kapta 1988-ban. A DÉMA cipőgyárban. Ennek a ben ennek elnökévé. Az 1948. Szocialista Hazáért kitüntecipőgyárnak lett az igazgató- máreius aö-án állnrnosi.ott lésben 1970 bm -El, „ ,„,„ . .,,„ . ... DEMA elére Tóth Bélát ne- nyerte a Felszabadulási Em. ja az 1948. március 26_an tor- veat(; ki a kormAny A j^,. lékérmet is 1970-ben. Tóth tént államosításkor. magyarország 1948. március Béla 1977. február 7-én hunyt A felszabadulás előtt több 27-1 száma közölte, hogy ha- most lenne 75 éves. Nebaloldali, osztályharcos szel- rom szegedi nagyüzem élére vét es emlékét méltóan örolemű munkással került kö- munkásigazgatókat neveztek kitjuk meg az utókor nemzeli ismeretségbe. 1933-ban kl; Nagygyörgy Máriát a zedékelnek. lett tagja a Bőripari Szak- Szegedi Kenderfonó, Tóth Bé- Dr. Sárközi István Könyvek a Leninévfordulón A felszabadulástól napjain- hoz az „Egy lépés elóre, két klg a Szikra és a Kossuth lépés hátra" című tanulmány. Könyvkiadó Lenin műveiből Újdonság, hogy a Kossuth Kiösszesen 203 kiadást jelente- adó Lenin több művét is az tett meg több mint 3,7 millió ungvári „Kárpáti" kiadóval példányban. Könyvkiadásunk közösen jelenteti meg; így az idén ls számos kiadvány- készül „A szocialista gazdáinyal emlékezik meg a nagy kodásról" cimű kötet (MTI) forradalmár politikus szüleiélátott Miként összevetéséből adódik. 9ok-sok bizarr ötlet, néhány okos, szellemes (megkockáztathatjuk: néha parádés) jelenet, átgondolt szerkesztés és legalábbis megkérdőjelezhető végkicsengés lehetne az utóbbi sommás összegezése. Kicsit bővebben taglalva: bizonyos szempontból elkerülhetetlen is az összehasonlítás a turkuiak produkciójával. Legfőképpen a dramaturgia kérdésében. A nyitott színház-, illetve aszszociációkeltő modell, amire az Éjszakai előadás kapcsén már utalunk, jóval érettebben, világosabban követhető nyomon a Mikéntben. Világosabban, de nem világosan. Zavaros, néha kifejezetten hatásvadásznak és modernkedőrek tűnő betétek, nem megfelelően differenciált, túlságosan ömlesztettnek ható jelenetsor; mindezek nem biztosíthatnak mélyebb hatást, Jóllehet a burleszkszerű szituációkon időnként jókat nevethetünk. A kérdés: vajon érdemes-e, ki tudja miféle meggondolásból, enynyire mereven ragaszkodni a szegedieknek egyféle abszolút általánosnak és változtathatatlannak hitt dramaturgiához, s újabban — csak saját szerző műveinek feldolgozásához? Mindezzel szemben a Tizenkét szék mintát ls jelenthetne, s korántsem biztos, nem volna-e követendő. Éppen a fejlődés, a színvonal további emelése érdekében. Hiszen a módszer, „miként" egy-egy egyetemi színpad előadása születik, nem feltétlen és kizárólagos érvényű. Lehet „úgyis", de talán lehetne — „eként" is. Domonkos László sének 108. évfordulójáról Az idén került a könyves, boltokba Lenin összes műveinek 51. kötete, amely as 1919 júliusa és 1920 novembere közötti időszakból — az intervenció és a polgárháború korából — származó leveleket és táviratokat tartalmazza. A könyvben! szerepel egy Kun Bélához írt levél ls, s más magyar vonatkozású írás is található benne. Díszkiadásban, gyűjteményes kötetben adja közre a kiadó Leninnek Magyarországról szóló írásait. A népszerű Marxizmus—leninizmus klasszikusainak kiskönyvtársorozatban jut el az olvasókMűsorajánlat A szegedi dzsessznapokat kvartettje, a Hat Szív együtrendezi meg a Magyar Rá dió a szegedi Ifjúsági Ház és a Bartók Béla Művelődési Központ ma, szombaton és holnap, vasárnap este fél 7 órai kezdettel, két koncertet tartva az újszegedi Sportcsarnokban. A közreműködők: Carmel Jones, a Pege—Szakcsi—Jávori trió, az Elektric Circus, a Janus Muniak kvintett, az újvidéki rádió bigbandje, Gallusz György Gémes Eszter: Mindig magam I 10. Visszatérve az iskolához, unokatestvérem. Gémes János is kezes-lábasban járt, jó nagy farka is volt. A nagyobbak azzal mulatták magukat, hogy elkapták a farkát, az meg elesett, és sírt. A gyermek, mikor hazament, alig tudta elmondani a panaszát. Többször is belekezdett. — Édös szülém! Bühühü. Gota Miska, bühühü, rángati a farkam, bühühü — Jani szüléje panaszt tett a tanítónál, be is szüntette a farokrángatást. Az iskola nekem igen passzolt, mindig ott szerettem volna lenni. A jószágokat nekem kellett legeltetni, alig virradt, keltem fel. Anyám sohasem költött, magamtól keltem fel. Igaz, a többi is úgy csinált. Már második osztályos koromban rossz tanulót adtak mellém, akit tanítani kellett déli szünetben. Én aztán olyan eréllyel gyomroztam, hogy annak meg kellett tanulni. Kaptam a másikat, nem volt terhemre, inkább örültem neki, hogy magarrroól adhatok másnak. Azután már harmadik osztályos koromban nekiadtam magam az olvasásnak. A tanító azt mondta, hogy Széli és Porzsolt Kálmán a minisztériumban kivívta, hogy a tanyai népi iskolák kapjanak vándor könyvtárat, így kapott az alsóbalástyai iskola is, egy felnőtt és egy mesekönyvtárat. Meséskönyvet csak akkor olvastam, ha a kisebbeknek kellett felolvasni. Csak három gazda hordhatott könyvet a könyvtárból. Gajdacsi (nemes eredet), Széli nagybirtokos és Gémes földmives. az apám. Amit az apám elolvasott, azokhoz tartozott az Egri csilla, gok. Csataképek, Bárdy család. Könyves Kálmán, Grant kapitány gyermekei. Bőrharisnya, Utolsó Mohikán. Ko Vadász. Mivel négyen is szerettünk volna egy könyvet olvasni, úgy oldottuk meg, hogy négyen az asztal mögé ültünk; apám, meg a három lány. Az asztal fellett volt a lámpa, dróton csüngött le a gerendából, Hol az egyikünk, hol a másik olvasott hangosan, a többi hallgatta, így egy könyvet négyen olvastunk el egyszerre. Nekem akkor sem volt íze ennek az olvasásnak, ma sem volna. Méghozzá szerelmes rész is következett, itt-ott azokban a könyvekben is. Szégyelltem felolvasni, ha átugrottam, apám észrevette, elvette tólem a könyvet, és ő olvasptt. Engem az olvasás csak úgy üdít, ha csend van, magamnak olvasok. De mindig meg. zavartak', gondolhatni, amikor olyan népes család voltunk. Anyám feküdt, ha ml olvastunk, őt nem érdekelte. Olykor-olykor felébredt, mindig mondta: — Hagyják kendtek már abba, mire való az ilyen haszontalanságé prédálni a petroljomot? ö szegény egy betűt sem tudott írni, csak a keze vonását. Valóban sokszor elsötétedett a lámpa, a petróleum kifogyott belőle, így hagytunk fel az olvasással. Iskolába járásunk Ideje alatt volt egy borzalmunk. Alig múlt el egy pár hét, fejtetűt kaptunk. Annyi közül mindig volt olyan, aki nem takarította a gyermeke fejét. Reggel visszafelé, az arcunkra lefésültük a hajunkat, letérdeltünk anyánk elé, akinek az ölébe egy fehér ruha volt terítve, arra sűrűzte a fejünket, minden áldott nap. Milyen nehéz volt a hajat ismét visszafésülni! Még ha nem is talált, sűrűzte. mert azt mondta: pár nap alatt is elszaporodik. Ha ríttunk, azt mondta: — Minek gyugitok össze a fejetöket tetvessel? Aztán a tanító üzent a szülőknek, hogy takarítsák a lányok fejét, és akit tudott, hogy tetves, egymás mellé ültette. Volt olyan anya, hogy petróleummal kente be a lánya haját. Egyszer Szegedre mentünk kirándulni az iskolától. Pénz nem nagyon volt, öregapám adott útiköltségre. Költőpénzünk sem volt, de én anynyi édességet kaptam a többiektől, hogy még most is eszembe jut. Már akkor a hátsó padban ültem a térkép .mellett, ott kellett mutogatni pálcával, mi hol van. Aki nem tudta, én löktem a könyökén, körülbelül arra járt a pálcája. A tanító az asztaltól nézte, azt hitte, jól megy. Vigyázós mindig a mi családunkból volt. Ha valamelyik nem tudott valamit leírni, tízórai szünetben leírtam neki. Egyszer a tanító bejött. — Te. Eszter! Mért nem mégy ki játszani? — Nagy Etelnak írom a leckéjét* — Te azt hiszed, hogy a Nagy Etel ettől okosabb lesz? — Ügy hiszem. — Eredj játszani! Kimentem. Az ilyenekért voltak halasak nekem a gyerekek. Idehaza hem sok cukrot kaptunk. ha hoztak valamerről, akkor is a legapróbb szeműt kérték, hogy mentül több jusson belőle. Ilyenek voltak: fodormentha-, csillagcukor, sörétcukor. Ahány gyerek volt, a nagyobb széjjelosztotta. Néha fügét is hoztak, vagy szentjánoskenyeret. Nekünk nem nagyon kellett cimborát keresni, magunk közül is kikerült. Az egyik szomszédban is volt nyolc gyermek, a másikban tizenegy, meg a vasutas gyermekek is idejártak volna, de anyám hazaküldte őket, ha nekünk dolgunk volt. Csak a jószág őrzésére Jöhettek oda. Játékunk a fogócskázás, tekézés, izgeria-gágárla. Bújjbújj, zöld ág.... libajáték. Csiga ide párom..., kútba estem,.., Csön-csön gyűrű. Ha meleg volt az idő, vasárnap délután lementünk az őszeszéki tóra. saját földünkön fürödhettünk, mert az anyám földje messze belevitt a tóba. Harmincan is mehettünk fürödni, de négy órára haza kellett térni. (Folytatjuk! tes, a Molnár és a Benkó_ dixieland, Füsti Balogh Gábor együttese, valamint Deseő Csaba kvintettje. Vincze András grafikusés festőművész „Állomások —metamorfózisok" című, harminc év keresztmetszetét bemutató kiállítása nyílik meg ma, szombaton délután ti órakor a Bartók Béla Művelődési Központban. A grafikai lapokat és festményeket bemutató tárlatot Tandi Lajos, a Délmagyarország munkatársa nyitja meg. Közreműködik Nagy Zoltán színművész. A Móra Ferenc Múzeum múzeumi mntlnék-sorozatának keretében holnap, vasárnap délelőtt 11 órakor „Hangszerek és együttesek" címmel a gitárt és u lantot bemutatja és megszólaltatja: Kecskés András. A Hanglemezbarátok klubjának soron következő üszszejövetelére holnapután, hétfőn délután 6 órakor kerül sor a TIT Kárász utca 11. szám alatti klubhelyiségében. Chopin, Rubinstein, Pollini címmel dr. Szűts István tart előadást. A Galaktilca Szabadegyetem soron következő foglalkozásának keretében holnapután, hétfőn este 7 órakor a szemészeti klinika tantermében Jövőnk és a tudományos-technikai forradalom címmel dr. Berecz György tudományos főmunkatárs tart előadást. Az előadás után Az idő ablakai cimű tudományos-fantasztikus filmet vetítik. A Filmbaráti Kör vasárnap délelőtti előadása rendhagyó módon 8 órakor kezdődik a Vörös Csillag moziban. (A Vörös és fekete című kétrészes filmet mutatják be.) A Fáklya moziban a szokásos időpontokban. fél 9-kor és fél 3kor kezdődnek az előada-