Délmagyarország, 1978. április (68. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-21 / 93. szám

8 Péntek, 1978. április 21. postaláda társszerzőnk az olvasó Nyaktörő csapda A vendéglátás sokakat érdeklő — és érintő — tevé­kenység, aligha akad omber, aki ne lenne kíváncsi a ven­déglátó vállalatok terveire. Postaládánk „élő különkiadá­sában" ezúttal a vendéglátás lesz terítéken. Április 27-én, csütörtökön este 6 órától a vendéglátás szakemberei mond­ják el munkaterületük aktnális gondjait, az érdeklődők kérdéseire válaszolva, szívesen ismertetik a jövő terveit, a lakossági ellátás fejlesztésének lehetőségeit, beszélnek az üzlethálózat korszerűsítéséről, az ételkínálat bővítéséről ls. Olvasóink Írásban is feltehetik kérdéseiket, levélben jut­tassák el ezeket a Bartók Béla Művelődési Központ elmére. Levél Orenburgból Á SBOVjetunióból, Oren­burgból küldött szerkesztő­ségünkbe levelet Szigeti János lakatos, akt a Test­vériség gázvezeték építkezé­sein tevékenykedő magyar munkások nevében ismerte­ti az elért eredményeket, s a még megoldásra várét fel­adatokat. „Sokan ismerik már e hatalmas vállalkozást — az orenburgi gázvezeték építését —, mélyben a ma­gyar munkások is részt vesznek. A magyar szaka­szon három kompresszorál­lomás épül. Huszt, Bogorod­csány és Guszjatyin helysé­gek mellett Guszjatyinban a 22-es számú Állami Építő­ipari Vállalat mint generál­kivitelező végzi a társválla­latokkal munkáját. Mun­kánk jó ütemben halad, fel­építettük a városi óvodát, 140 lakással három lakóhá­zat. s a magyar építők mun­kásszállásait. Munkánk ma­gas elismerésben részesült. Guszjatyin legutóbb a KGST-áilamok által épített állomások között a harma­dik helyet érte el a szoci­alista munka versenyben. Ügy érzem, ez a magyar építők Jó hírét öregbíti... A napokban a szegedi Jó­zsef Attila Tudományegye­temről három KISZ-ista Járt Itt. Az ifjúsági napok alkal­mából jól sikerült vetélke­dőt szerveztek és vezettek. Liftgondok Immár „várostörténeti nevezetesség" az a jókora gödör, mely három év óta csúfítja a Párizsi körút 22. számú ház előtt a járda melletti parkositott területet. Z. I. olvasónk fényképet is mellékelt az ominózus „kelepcéhez" — mert, hogy a gödör nyaktörő csapdának is megfelel, ahhoz két­ség sem férhet Eleinte még lecekkel kerítették körül a földből kikukucskáló kábeleket „reklámozó" mélyedést, ké­sőbb a lecek eltűntek — talán gyújtásnak használta őket valaki —, újabban szeméttárolónak nevezték ki a gödőrt Képes híradásunkat ajánljuk az illetékesek figyelmébe. Postaláda rovatunk gyak­ran kap a használhatatlan liftek miatt méltatlankodó leveleket íróik nem egy­szer elkeseredetten panasz­kodnak, szidják a felvonók gazdáját, az IKV-t, nem kí­mélik a javító szerviz sze­relőit sem. Olyanok is akad­nak. akik lapunktól várják, hogy intézkedjen: „Hasson oda, hogy a liftet minél előbb megjavítsák". Aki saját maga tapasztal­ta. mennyi bosszúságot és gondot okoz egy-egy sűrűn meghibásodó, olykor napókig működésképtelen felvonó, tudja, méltán panaszkodnak a lakók. Idős embereknek, csomagokkal cipekedő házi­asszonyoknak, kisgyermekes szülőknek egyaránt kelle­metlen és nehéz a lépcsők során felbaktatná, vannak, akik többször is meggondol­ják, amíg rászánják magu­kat arra, hogy elhagyják la­kásukat — tudva, jókora fá­radságba kerül majd vissza­térni. Szegeden Immár majd négyszáz felvonó mű­ködik — ha éppen működik —. javításuk rengeteg dol­got ad a felvonószervit: szakembereinek. Az új lakó­épületekbe már a korszerű SINDLER-típusú lifteket szerelték be, s bizonyosság­gal állítható, ha ezeket az előírásoknak megfelelően, szabályosan kezelik, hosszú életűek, üzembiztosak. Ol­vasóink gyakori méltatlan­kodásának is helyt adva, meg kell mondanunk, sok­szor éppen a lakók tehetnek arról, hogy elromlik a lift A rongálások különböző faj­táit felsorolni is hosszú len­ne. fegyelmezetlen emberek kiszerelik a nyomógombo­kat, kifeszítik az ajtókat. Az újszegedl garzonházban elő­fordult, hogy nyitva találták a lift ajtaját a hibabejelen­tésre kivonult szerelők. Azt végig gondolni is rossz, mi­lyen komoly baleset szár­mazhatott volna a „tréfá­ból". Persze, azt a szakem­berek sem tagadják, vannak „akkut beteg" liftek, olya­nok, melyek az átlagosnál sűrűbben elramlamak. Eze­ket sorra felújítják, illetve — az illetékesek ígéretei szerint — zavartalan műkö­désük érdekében ezeket fo­kozottabban figyelemmel kí­sérik. A belvárosi régi fel­vonók esetében az okozgan­dqt, hogy nincs hozzájuk al­katrész: Igazi megoldást itt a felújítás, a csere jelente­ne. Noha a felvonókat a szer­viz szakemberei — az ÉM1 képviselőjével — rendszere­sen felülvizsgálják, a hibák­ra a lakosságnak ls fel kell hívnia a szerelők figyelmét. Soha ne halogassák tehát a hiba bejelentését, s ne elé­gedjenek meg a házfélügye­lök azzal a módszerrel, hogy olykor az utcán szólítják meg a szerelőkei Ily mó­don nem várhatnak gyors segítséget, a felvonó javí­tására csak szabályos beje­lentés után van mód. ezt, de panaszára idáig még nem kapott orvoslást. Leve­lének második részében azt sérelmezi, hogy a Bártfai utcán újabban nem lehet ki­jutni a villamosmeigállóhoz. Nagy kerülőt kell tennie a lakosságnak, hogy a töltés közelében végigmenve kijut­hasson a megállóhoz. Olva­sónk szeretné, ha legalább egy keskeny utat biztosíta­nának az építők a járókelők számára. A fák védelmében ír leve­let Hegedűs Andorné olva­sónk a Kossuth Lajos sugár­útról. Örömmel látta, hogy a sugárutat fákkal ültették be, figyelte is a csemeték fejlődését, s nemrég azt ta­pasztalta, hogy egy túl erős permetezés miatt tönkre­mentek az ágak. Válaszol az illetékes Sorokban A televízió Főzőcske — ile okosan című műsorával, il­letve a húsellátással kap­csolatban van kifogása J. F.-né olvasónknak. Azt sé­relmezi, hogy a hentesüz­letekben ritkán kapni so­vány, zsírszegény húst. így hiába beszélünk a korszerű táplálkozás szükségességéről — jegyzi meg olvasóink. Más témában is tollat fogott le­vélírónk, többek nevében kérdezi, vajon nem lehetne-e minden buszmegálló közelé­ben legalább egy-két padot elhelyezni. Kiskundorozsmáről Ko­csis Lajos irt Postaláda ro­vatunknak levelet, Szóvá te^ szi, hogy Dorozsmán nem­rég új utca. és házszámtáb­lákat helyeztek eL örült is ennek a lakosság, annak már kevésbé, hogy a táblák nagy részéről levált a festék, s így olvashatatlan lett a fel­irat. Az utcanevek eltűntek, több helyütt csak a csupasz lemezdarab díszeleg a háza­kon. A közvilágítás gondjai ad­tak tollat özv. Torin János­né kezébe. Mint írja. Fodor­telep utcái, gyakran burko­lódznak sötétbe, valamelyik sarkon mindig rossz a lám­pa, jelenleg a Bártfai utcán nincs világítás. Olvasóink többször bejelentette jnár Lapunk március 24-i Pos­taláda rovatában közzé tett fűtési panaszra a Szegedi Városgazdálkodási Vállalat­tól válasz érkezett: „A kö­zölt napok közül március 3­an 11-től 18 óráig, március 4-én 7-től 17 óráig a fűtést valóban szüneteltettük. A hónap többi napján a köz­ponti fűtés folyamatos és a meteorológiai viszonyoknak megfelelő volt. A távfűtött lakások belső hőmérsékletéről miniszteri rendelet intézkedik. A ren­délet szerint az emberi tar­tózkodás céljára szolgáló fű­tött helyiségekben — a fű­tést idényben — a belső hő­mérsékletnek 8 és 20 óra között legalább 20 Celsius­foknak kell lennie A ren­délet értelmében a szaka­szos üzem megengedett. Az olvasók által sérelmezett március 3-i napon hibát kö­vettünk eL későin, csak 18 árakor indítottuk be a fű­tést. A későbbi napokon ezt korrigálni igyekeztünk, az esti órákban a lakások hő­mérséklete a 20 Celsius-fo­kot meghaladta. A szakaszos fűtésért a fűtési díj csök­kentése nem indokolt". Ugyancsak a március 24-i Postaládában tettük közzé Mészáros Istvánnénak a Sajka utca—Római körút sarkán található gyógyszer­tár nyitvatartási idejét sé­relmező levélét A Gyógy­szertári Központtól érkezett válasz szerint a nyitvatartás ideje nem módosítható. A lakosság érdekében viszont, s főként a cipőgyárban dol­gozóit miatt az ebédidőt áp­rilis 1-től 12-től 12.30-ig tart­ják a gyógyszertárban. A Szegedi Postaigazgató­Ságtól válaszolták Városias-e a lakótelep? című cikkünk­re. A válasz szerint Újsze­geden, az Odesszai körúton a későbbi időben megépítés­re kerülő távbeszélő köz­ponttal együtt épül majd fel az új postahivatal. Tá­jékoztatásul közlik, hogy Újszegeden a jövőben há­rom, az Északi városrészben szintén három. Felsővároson két utcai nyilvános távbe­szélő állomást létesít a pos­ta. Múlt heti Postaláda rova­runkban ismertettük P. B. olvasónk levelét, mely a kannás tej árusítását hiá­nyolta. A szegedi ÉLIKER­től érkezett válasz arról tá­jékoztat, hogy a vállalat megvizsgálta olvasónk pa­naszát, s megállapította, hogy a kérdéses üzletben az utóbbi hónapokban Igen sok karmás tej maradt meg, s ezt az árut. mint fogyasztás­ra alkalmatlant, vissza kel­lett küldeni a tejiparnak. Mindemellett a vállalat úgy döntött, hogy az árudában a csekély kereslet ellenére is forgalmaznak kannás tejet. Reménykednek abban, hogy a vásárlók élnek a lehető­séggel, s az eddiginél többen vesznek kimért tejet. Ellen­kező esetben az árudában megszüntetik a kannás tej árusítását. összeállította: Ladányi Zsussa Holnaptól a Sportcsarnokban Szegedi dzsessznapek Tavasszal megindul a dzsesszfesztiválok hazai sze­zonja. A több éve kialakult gyakorlathoz híven a Magyar Rádió, s a vidéki művelődé­si központok szervezte prog­ramsorozatok Szegeden kez­dődnek (hogy ebben az évben 1972 óta először ismét Szé­kesfehérvárott. majd Debre­cenben folytatódjanak, és vé­gül november végén Nagyka­nizsán záródjanak). Idén he­tedszerre rendezik meg a szegedi dzsessznapokat, ápri­lis 22—23-án. Idáig mozite­rem volt a fesztiválok szín­helye, most a megnövekedett érdeklődés nyomására a Sportcsarnok 2000 főt befoga­dó palotája látja vendégül a dzsesszrajongókat. Igen gazdag nemzetközi programot hallhatunk. A leg­nagyobb várakozás aligha­nem az Elektric Circus együttes, Toto Blanke német gitáros nemzetközi zenekará­nak szereplését előzi meg. Blanke — az 1977-es jazz poplistán Európa 3. legjobb gitárosa, a dzsessz-szakembe­rek szavazatai szerint — in­venciózusa, finoman árnyalt játékával tavaly december­ben Pécsett mutatkozott be a magyar közönségnek — most híres együttesével jön Magyarországra, amellyel több nagy sikerű lemezt rög­zítettek. A zenekar külön érdekessége, hogy nemrég magyar tagja is van; a rend­kívül fiatal — alig 20 éves — Lakatos Antal személyében. Toto Blanke Pécsett ismerte meg az ifjú szaxofonost — a magyar dzsessz egyik leg­tehetségesebb ígéretét —, s meghívta egy hosszabb euró­pai turnéra, nyugat-németor­szági és lengyelországi sze­replés — köztük a rangos wroclawi Jazz nad Odra Fes­tivál gálaestje — után érkez­nek Szegedre. A másik nemzetközi formá­cióban Carmel Jones (USA) jónevű trombitás és Pege Aladár. Szakcsi Lakatos Béla és Jávori Vilmos játszik együtt. A huzamosabb ideje nyugaton muzsikáló Pege Aladár majdnem minden ha­zai nagyobb dzsesszmegmoz­duláson részt vesz, változó, többnyire nemzetközi össze­tételű együttesekben. Nem­egyszer saját maga invitálja kollégáit Magyarországra. Ezúttal először lép fel Liszt Ferenc-díjasként. A most áp­rilis 4-én átadott kitüntetés nemcsak Pege Aladár, de az egész magyar dZSessz nagy­korosodó korszakának elis­merése is, hiszen ritkán kap dzsesszmuzsikus ilyen rangos díjat. Rendszeres szereplő! dzsesszfesztiváljainknak az európai dzsessznagyhatalom; a lengyel dzsessz képviselői is. Zbigniew Namyslowski, a Manstreim, az SBB (ők éppen Szegeden debütáltak hatal­mas sikerrel 3 éve), majd a Laboratórium után újabb ki­válóság, Janusz Muniak kvin­tettje jön Varsóból. Muniak a vezető lengyel dzsesszmuzsi­kusok közé tartozik, több hí­res együttessel játszott, és ké­szített lemezt. Most a tavalyi Jazz Jamboreen sikerrel be­mutatkozott, fiatal tagokból álló együttesével jön Szeged­re, akikkel szenvedélyes Free-stílusú, tenorszaxofon­szólóira épülő modern avant­gard zenét játszik. A dixieland kedvelőinek a két legjobb hazai „dixi" együttes, a Benkó és a Mol­nár Dixieland Band ad min­den bizonnyal értékes él­ményt. Benkóék országszerte, sőt külföldön is jól ismertei:. (Nyugat-Németország után most Hollandiában préselnek tőlük lemezt, itthon ötödik nagylemezük anyaga — egy Erkel színházi Live felvétel — is elkészült.) Kevésbé is­merik a hasonló kvalitású Molnár-dixielandet, akik Szegeden otthon muzsikál­nak, hisz ők Szeged- repre­zentánsai a könnyűzenei élet­ben. (A hetekben jelent meg első nagylemezük.) Elmaradhalatlanok a dzsesszrock stílus képviselői, azé a stílusé, amely ma a legdivatosabb, s a legnagyobb erővel szervezi, tömöríti ma­ga köré a fiatalokat. A Ki mit tud győztes új Rákfogó zenekar némileg megválto­zott legénységgel. Füsti Ba­logh Gábor együttes néven lép majd fel, valaihlnt a vi­déken élénkülő dzsesszéletet reprezentáló békéscsabai Hát szív és Deseő Csaba funky és popelemekből egyéni stí­lust kikevert kvintettje ját­szik még dzsesszrock stílus­ban. Akik nem jöhetnek el Sze­gedre, azoknak mindkét nap rádiós helyszini közvetítés ad ízelítőt a koncertek ki­emelkedő eseményeiről, han­gulatáról. Piony Scott amerikai kla­rinétművész is jelezte rész­vételét a szegedi dzsesszna­pok kétnapos rendezvényso­rozatán. Kőbányai János — A modern Prága Az idén Prágában július 1-én megkezdik a metró to­vábbi 5,4 kilométeres szaka­szának próbaüzemeltetését, hogy augusztusban átadhas­sák a közönségnek. Befeje­ződnek a munkálatok a Ven­cel tér felújításán. Október­ben megindulhat a gépkocsi­forgalom a Központi Pálya­udvadt átívelő, s a prága— pozsonyi autópályába torkolló észak—déli főútvonal szaka­szán. 1978-ban több mint 11 000 új lakás épül, 18 óvo­dát, 8 bölcsődét, 7 kilencosz­tályos iskolát adnak át ren­deltetésének. A főváros egész­ségügyi szolgáltatásai az új Motoll Kórház valamennyi osztályának teljes üzembe he­lyezésével, egyes kórházak bővítésével, két új poliklini­ka építésével gazdagodik. Tovább bővül Prága üzlet­hálózata. Növelik a Motoli Stopmotel befogadóképessé­gét, s a Stepánská utcában indiai étterem nyílik. Teljes ütemben folytatódik a Nem­zeti Színház felújítása, és a Kongresszusi Palota építése. Prága 1978-ban a jégko­rong világ- és Európa-baj­nokság, valamint a könnyű­atlétika Európa-bajnokság színhelye lesz. Ezzel össze­függésben a Strahovi Stadi­ont is korszerűsítik. A hagyo­mányos Prágai Tavasz nem­zetközi zenefesztivál és a „Prágai kulturális nyári' ren­dezvénysorozatán kívül Prága az idén szeptemberben házi­gazdája lesz a bélyeg-világ­kiállításnak is. (MTI) Gyógynövénykertészet A trópusi fáiról, rizster­meléséről ismert vietnami mezőgazdaságban a cukor­nád, a kukorica, a juta, a batáta, a manióka termesz­tése is jelentós. Napjaink­ban azonban egyre nagyobb gondot fordítanak a gyógy­növénytermesztésre is. Erre — az ország adottságainak megfelelően — főleg a kis­kertekben kerül sor. Különösen szívesen fog­lalkoznak gyógynövényekkel Ho Si Minh-város előváro­sainak. környékének kis­kerttulajdonosai. A gyógy­növényeket — a hagyomá­nyokhoz híven — sikeresen hasznosítják a mindennapi orvost gyakorlatban.

Next

/
Thumbnails
Contents