Délmagyarország, 1978. április (68. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-21 / 93. szám

8 4 Péntek, 1978. április 21. Erfsítsiik szolidaritásunkat az imperializmus ellen küzdő forradalmi erőkkel! (Az MSZMP Központi Bizottságának május 1-i jelszavaiból.) RÁDIÓTELEX A BKP ORSZÁGOS ERTEKEZLETE Tegnap délelőtt a szófiai Univerziade palotában 1633 küldött részvételével ünnel>élyes külsőségek közepette megnyílt a Bolgár Kommunista Párt országos értekezlete. A magas szintű tanácshozáson — két évvel a BKP XI. kongresszusa után — két nagy témakört vitatnak meg: a munka szocialista szervezesének kérdését (azaz a tervgazdálkodás időszerű bulgáriai problémáit) és a bérrendszer tökéletesítését. FOLYTATÓDIK AZ SKP KONGRESSZUSA Tegnap délelőtt a Központi Bizottság beszámolójának megvitatásával folytatta munkáját a Spanyol Kommunista Párt IX. kongreszszusa. A beszámolóhoz, amelyet szerdán Santiago Carrillo főtitkár ismertetett, a küldöttségek szóvivői szóltak hozzá, miután előzetesen szerda este a küldöttségek zárt ülésen megvitatták a beszámolót és kialakították véleményüket róla. MAGYAR—OSZTRÁK EGYÜTTMŰKÖDÉS Az elkövetkező három esztendőben a magyar és osztrák szakemberek tanulmányozzák majd egymás hazájában az ifjúságpolitikai munkát, a fiatalok üdültelesének módját, lehetőségeit, a fiatalok pályakezdését és családalapítását elősegítő Intézkedéseket, s tájékozódnak a különféle ifjúsági létesítmények tervezéséről, kivitelezéséről. A többi között ez all az állami ifjúsági bizottság és az osztrák szövetségi közoktatási és művészeti minisztérium közötti, három évre szóló együttműködési megállapodásban. MAGYAR—DAN KULTURÁLIS TÁRGYALÁSOK A koppenhágai és az aarhusi egyetemen magyar lektorátust hoznak létre, — rögzítették egyebek között a magyar—dán kulturális vegyes bizottság IV. ülésének legnapi zárónapján aláírt kulturális, tudományos és oktatási munkatervben. A Kulturális Kapcsolatok In. tézetében Frank A. Holck Cokiing, a dán külügyminisztérium kulturális osztályának vezetője és Borha Zoltán, a KKI főosztályvezetője — a delegációik vezetői — írták alá az 1978—81. évekre szóló együttműködési programot. MORO ÉL A „Vörös Brigádok" terroristaszervezet csütörtökön Aldo Morét ábrázoló fényképet juttatott el a római II Messaggero című laphoz. A fényképen világosan kivehető, hogy Moro a La Repubblica című napilap április 19-i, szerdai számát tartja kezében. A fekete-fehér fényképen Moro, csakúgy mint az elrablása után eljuttatott első fényképen, nem látszik megviseltnek. Szakértőknek azonban meg kell még vizsgálniok az újabb képet, nem összemásolás eredménye-e. Ez a vizsgálat még tart. KÖNYV A MAGYAR—SZOVJET KAPCSOLATOKRÓL Az SZKP politikai kiadója megjelentette a „Szovjet— magyar kapcsolatok 1971— 76" című dokumentumgyűjteményt, amelyet a két ors zúg külügyminisztériuma rendezett sajtó alá. A kötet a szovjet—magyar kapcsolatok legfontosabb dokumentumait lartajpmy-a, Szovjet-amerikai külügyminiszteri tárgyalások t Moszkva (MTI) Moszkvában Andrej Gromiko szovjet és Cyrus Vance amerikai külügyminiszter tegnap délelőtt mintegy háromórás megbeszélést folytatott egymással. A tárgyalás fő témája a hadászati támadó fegyverek korlátozásáról szóló megállapodás volt. A megbeszélést követően Gromiko ebédet adott Vance tiszteletére. Az ebéden szovjet részről jelen volt L. Szmirnov miniszterelnökhelyettes, L. Zamjatyin, az SZKP KB osztályvezetője, A. Iskov halászati és halgazdálkodási miniszter, Sz. Lapin, a Szovjetunió Állami Rádió- és Televízió Bizottságának elnöke és más hivatalos személyiségek. Gromiko és Vance az ebéd során pohárköszöntőt mondott a szovjet-amerikai kapcsolatok fejlődésére. A megbeszélések csütörtökön délután folytatódtak. A tárgyalásokon szovjet részről részt vesz Nyikolaj Ogarkov marsall, a Szovjetunió honvédelmi miniszterének első helyettese, a szovjet fegyveres erők vezérkari főnöke. Georgij Kornyijenko és Vlagyimir Szemjonov külügyminiszter-helyettesek, valamint Anatolij Dobrinyin, a Szovjetunió washingtoni nagykövete. Amerikai részről a tárgyaló küldöttség tagja Malcolm Toon, az Egyesült Államok moszkvai nagykövete, Paul Warnke, a fegyverzetellenőrzési és leszerelési hivatal igazgatója, Marshall Shulman, külügyminiszter különtanácsadója. A szocialista országok életéből Merre tart a kubai oktatás? Hasznos együttműködés # Bonn (TASZSZ) Ármin Grünewald, a nyugatnémet kormány szóvivője Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének közelgő bonni látogatásával kapcsolatban nyilatkozatot adott a TASZSZ bonni tudósítójának. Grünewald nagyra értékelte a mindkét fél számára kedvezően fejlődő szovjet— nyugatnémet gazdasági kapcsolatokat. Emlékeztetett rá, hogy kölcsönös árucseréjük értéke 1977-ben megközelítette a 11 milliárd márkát. Ez azt jelenti, hogy az árucsere értéke 1970 óta négyszeresére nőtt A szövetségi kormány n lehetőségek keretein belül kész továbbra is támogatni a Szovjetunió exportja növelésére irányuló erőfeszítéseit — jelentette ki Grünewald. — Az NSZK-ban nagy érdeklődést tanúsítanak a szovjet ipar sok terméke iránt. Erről tanúskodik a szovjet földgázszállításokról kötött hosszú lejáratú megállapodás. A szóvivő emlékeztetett, azokra a közös vállalkozásokra, amelyekben nyugatnémet részről olyan nagy konszernek vesznek részt, mint a „Salzgitter" és a „Korf-Stahl A. G", kedvezően értékelte a Szovjetunió és az NSZK gazdasági és tudományosműszaki együttműködési bizottságának tevékenységét. Ármin Grünewald felhívta a figyelmet arra, hogy a szövetségi kormány véleménye szerint a két ország közötti gazdasági kapcsolatok jelentősen továbbfejlődhetnek a következő évtizedben. Kijelentette: azon leszünk, hogy az országaink közötti általános kapcsolatok további kedalakuláisának keretein belül kihasználjuk ezeket a fejlődési lehetőségeket. Helmut Schmidt kancellár több ízben megállapította, hogy a szövetségi kormány változatlanul jószomszédi politikát kíván folytatni minden keleteurópai ország irányában. Különösen érvényes ez a megállapítás a Szovjetunióval folytatott együttműködésre. Latin-Amerika első szocialista országát, Kubát, születése pillanatától fokozott figyelem övezi. Fennállásának tizenkilenc éve alatt elért ragyogó eredményei bizonyítják, hogy erre méltó is. Az oktatás terén elért óriási sikerek, az új módszerek, az állandó kísérletező szellem, és az európai országok zömétől eltérő oktatási struktúra a nemzetközi érdeklődés középpontjába állította az ország oktatásügyét. Jósé R. Fernandezt, Kuba oktatási miniszterét kérdeztük meg: milyen volt és milyen ma az oktatás a szigetországban? — Hogyan is kezdődött? — Az ország oktatási helyzetét 1958-ban a legteljesebb elmaradottság jellemezte. Egymillió teljes analfabéta, több mint egymillió félanalfabéta, tízezer munkanélküli tanító volt az országban, hatszázezer gyerek pedig iskolán kívül rekedt. Az oktatási minisztérium évi költségvetése tizenegy pezót szánt egyegy kubai oktatására. A forradalmi kormány legelső intézkedéseinek eredményeként néhány hónap alatt megduplázódott az oktatók, és több százezerrel nőtt a diákok száma. Hatvan katonai laktanyát iskolává alakítottunk át, összesen negyvenezer tanuló számára. 1959 decemberében létrejött a 680. számú törvény, amely az első változtatásokat hozta az ország oktatási rendszerében. — Milyen intézkedések születtek 1961-ben, az „oktatás éve" során? — Mint az elnevezés is jelzi, ezt az esztendőt teljesen az oktatásnak szenteltük. Június 6-án megjelent az oktatás államosításáról szóló törvény, amely kimondja, hogy „az oktatás ingyenes, és a forradalmi állam feladata, melyet nem ruházhat át senkire". De az év alapvető feladatát az írástudatlanság felszámolására indított országos kampány jelentette. 1959ben a népességnek még több mint egynegyede nem tudott írni-olvasni. Az írástudatlanság különösen a mezőgazdasági területeken és a munkanélküliek közt volt nagymértékű. A kampányban az emberek tízezrei vettek részt; fiatal tanulók brigádjai, tanárok és tanítók, s a Kubai Dolgozók Központja által mozgósított népi írástanítók. A pedagógusok a vállalkozó diákokat ellátták a legszükségesebb módszertani tanácsokkal és segítséggel; s a diákok tízezrei lelkesen oktatták a parasztokat, munkásokat, idős embereket. Aki elsajátította a betűvetés tudományát, maga is beállt a sorba, s másokat tanított tovább. Az év végére, a győzelmes küzdelem befejezésekor, 707 ezer 213 új írástudót jegyezhettek fel. Így az analfabétizmus egyetlen év alatt 3,9 százalékra csökkent. A kampánynak köszönhetően megvalósulhatott a szocialista nevelés egyik alapvető célja: az egész nép számára lehetőséget biztosítani kulturális, szakmai és tudományos színvonala emelésére, hogy hozzájárulhasson az új társadalom építéséhez. — Hogyan jellemezné az oktatás mai helyzetét? — Az oktatás ma Kuba népének egyik büszkesége. Nemcsak az anyagi területen elért sikerek miatt, hanem azért is, mert a forradalom szilárd lépéseket tett egy olyan oktatási rendszer létrehozására, amely biztosítja a fiatal nemzedékek kommuGyümölcsöző kapcsolatok # Budapest (MTI) — A szocialista országokban a társadalomtudományok gyors ütemben fejlődnek, mind szorosabb kapcsolatba kerülnek az élettel, a gyakorlati követelményekkel — mondta Pjotr Nyikolajevics Fedoszejev akadémikus, a Szovjet Tudományos Akadémia alenöke a szocialista országok tudományos akadémiái alelnökeinek tegnap befejeződött budapesti tanácskozásáról adott nyilatkozatában. — A társadalmi szükségletek és a tárasdaJomtudományok kapcsolatának vitájából is kiderült, hogy a legkülönbözőbb területeken doldozó tudósok valamennyien olyan időszerű témákat elemeznek, amelyek minden egyes szocialista országot foglalko4atnak és fontosak az egész szocialista világközösség számára. — Nagy jelentőségű a fejlett szocialista társadalom koncepciójának közös kidolgozása; amely lehetővé teszi. hogy minden ország meghatározza: a társadalmi fejlődés mely szakaszában van. és megfogalmazza az ebből következő feladatokat. A tanácskozáson megállapítottuk: jelentős tudományos eredmények születtek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom és azt ezt követő kelet- és közép-európai forradalmak tapasztalatainak összegezésével. A szocialista demokrácia kérdéseinek tisztázását segítette egyebek között az új szovjet alkotmány szövegének kidolgozása, az ezt követő vita és a jóváhagyási folyamat is. — Most megállapodtunk abban, hogy újabb ötéves időszakra kidolgozzuk terveinket: a következő, Prágában sorrakerülő alelnöki tanácskozáson alakítjuk ki közcs elképzeléseinket. Döntöttünk arról is, hogy a legkiválóbb kutatási eredményeket elérő kollektívákat nemzetközi díjjal is elismerjük a jövőben. Egyetértettünk abban, hogy a fordítások bővítésével, a kutatási eredményeink közzétételével javítanunk, fejlesztenünk kell közös kiadói tevékenységünket. Sztojko Bozskov, akadémikus. a Bolgár Tudományos Akadémia kiadói tanácsának elnöke a közös kiadói tevékenységről mondta: — A jelenkor parancsoló feladata kulturális-tudományos eredményeink közkinccsé tétele. Célunk, hogy a tudományok eredményeit a társadalom legszélesebb rétegei is hasznosítani tudják. Ehhez a legcélszerűbb módszer a tudományos munkák publikálása, megjelentetése. A szocialista országok akadémiái már több mint két évtizede megkezdték közös kiadói tevékenységüket, de eddig inkább csak a kétoldalú kapcsolatok eredményeként publikálták egymás országainak tudományos eredményeit, a mind szélesedő, szorosabbá váló közös kutatások azonban lehetővé teszik. hogy egy-egy tudományos munka befejezésekor egyszerre több nyelven adjuk közre az eredményeket. A tervezett, közös kiadványok nemzetközi szerkesztő bizottság irányításával gyorsan, hitelesen informálják majd a szocialista országok tudósait a legfrisebb eredményekről. A bolgár és a magyar társadalomtudósok munkái rendszeresen megjelennek a két országban. Már nyomdakész állapotban van például a társadalomtudományok legkülönbözőbb területeiről beszámoló „Tanulmányok a bolgár—magyar kapcsolatokról" című gyűjtemény. — Mind gyümölcsözőbb a szocialista országok tudósai között kialakult többoldalú együttműködés — hangsúlyozta nyilatkozatában Werner Kalweit. akadémikus, az NDK Tudományos Akadémiájának alelnöke. — Kimagasló eredmények születtek a MOSZF és az azt követő időszak kutatásában, s ugyancsak a többoldalú tudományos tevékenység alapján foglalkoztunk az ideológiai harccal, a két. világrendszer egymás mellett élésének kérdéseivel. nista nevelését. Ennek hű megvalósítói az új típusú, a munkát és a tanulást kombináló iskolák. Ezt a pedagógiai koncepciót már az alapfokú oktatásban is kezdik alkalmazni, ahol a gyerekek „iskolai kerteket" müveinek, gondoznak. A forradalom óta eltelt időszakban kialakult a „tagozatos", azaz speciális és emelt szintű képzést nyújtó középiskolák rendszere. Ida az általános iskolában kiemelkedő teljesítményt mutatott fiatalok jelentkezhetnek; a szokásos középszintű képzésen túl felkészítik ők«* egyetemi tanulmányokra is. A forradalom győzelme óta eltelt évek vívmánya az is, hogy kiépült a szakmai és technikai oktatás hálózata, új tanítóképző intézmények jöttek létre; kialakult a bent kásos és félbentlakásos iskolák rendszere. A félbentlakasos iskolák tanulói térítésmentes étkezésben részesülnek, a bentlakásos intézmények diákjai ptedig ingyen étkezést, egyenruhát és szállást kapnak, s az iskola fedezi hazautazási költségeit is. Valamennyi diák ingyen kapja a tankönyveket és iskolaszereket. Azoknak a hatalmas anyagi eszközöknek érzékeltetésére, amelyeket a forradalom idáig az oktatásra fordított, hadd emeljek ki csupán néhány adatot. Pusztán az 1975-ös évben 29 millió tankönyvet osztottak ki a diákoknak, 746 ezer pesót költöttek sportszerekre, 869 ezret pedig szemléltetőeszközökre. 1970 óta 383 oktatási intézmény épült, összesen 239 ezer tanuló befogadására. — Célok, tervek, feladatok? — Az oktatási rendszer tökéletesítésének terve tartalmazza mindazokat az intézkedéseket, melyek célja az oktatási forradalom továbbvitele, kiteljesítése, és új generációk kommunista nevelése érdekében — a tudomány és technika vívmányaival, a fejlődés követelményeivel összhangban. A terv az oktatási rendszer strukturális és tartalmi átalakítását is vázolja, különös tekintettel az oktatási tervekre, programokra, tankönyvekre, a megfelelő szakemberek képzésére, az ország társadalmi-gazdasági fejlődésének követelményei szerint. E terv keretében nagyszabású tanulmány is készült az oktatás tudományos előrejelzésére. A tervezett modell szerint a jövő általános iskolája műszaki jellegű, 12 osztályos lesz. A 9. osztályt az oktatás alapvető osztályának kell tekinteni, ahol a tanulók megszerzik mindazt a lényeges ismeretet, szokást és készséget, mely szükséges és elegendő ahhoz, hogy folytassák általános vagy szakmai tanulmányaikat. Az általános oktatás új, elfogadott terve 22 tantárgyat tartalmaz, megfelelően elosztva a tizenkét oktatási évre. Az átmenet a jelenlegitől az új tartalmú és szerkezetű általános oktatás felé egy ötéves szakaszban, 1975/70—1980/81 között történik. Mindezeken túl miniszteri rendeletek írják elő a fejlesztést a felnőttoktatás, a tanítóképzés, a szakmai és a technikai oktatás területén. * A latin-amerikai kontinens első szocialista országa így viszi tovább a forradalmat, így ülteti át a gyakorlatba annak eszméit. Érdemes figyelemmel kísérni hősies munkájukat — s alkalmasint tanulni is lehet ettől a lelkes, forradalmi néptől. Tótli Valéria