Délmagyarország, 1978. április (68. évfolyam, 77-101. szám)

1978-04-18 / 90. szám

8 Kedd, 1978. április 18. Tavaszi határszemlék előtt A tavasz megérkeztével kazlak, szérűskertek helyé- ben is vauinak megyénkben megélénkült ez élet a földe- nek bemflvelése. vagyis an- földterületeik. E földek hasz­ken is. fokozott lendülettel nak biztosítása, hogy egyet- nosítása a kezelőszervek fel­folynak a mezőgazdasági len termelésbe vonható föld- adata, az igény azonban itt munkálatok. A földek hasz- terület sem esten ki az ez is egyértelmű: minden le­nositásának, ellenőrzésének évi mezőgazdasági termelés- hetséges területen mez3­íeladataival megbízott, szer- bői. Felhívjuk a figyelmet gazdasági termelést kell vek —. a földhivatalok — arra is, hogy az egyéni táb- folytatni, és ezért e szervek felkészültek a tavasza ha- Iákban elhelyezkedő, szét- vezetőit tesszük felelőssé, térszemlék lefolytatására, szórt termelőszövetkezeti ér- Célkitűzéseink között sze­részletes ütemtervet, fel- dekeltségű földek hasznosí- repel a vetelen ' területek adat tervet készítettek « fásának megoldása ugyan- csökkentése is. Nyilvánvaló, munka végrehajtására. A csak a nagyüzemi vezetők hogy a parlag-és vetetlen te­közeli napokban kezdetét feladata. A hasznosításra rületek nem azonos fogal­veszi a tavaszi határszemle, számos lehetőség kínálko- mak. de az igény itt is az, melynek célja: annak hely- zi-k, n cél azonban itt is hogy indokolatlanul ne ma­szüu ellenőrzése, hogy az egyértelmű: ezeket a földe- radjanak ez évben földek egyes földtulajdonosok, föld- ket is a népgazdaság érde- vetetlenül. Minden —, az használók, földet kezelő kében be kell művelni. üzemek által vetetlennek je­saervek hogyan tetteit ele- ^ lentett földterületet a föld­aettsógelknek. Űj jelenség az idei ta­vaszi határszemlék a lkai­lenőrzik, mérlegelik a kö­Magas szintű jogszabá- * SSB^kS rülményeket és eatnek meg­lyok kőtelezően írják elő, ESff'SSSLS^Jmt felel&n intézkednek. Az hogy hazánkban igy me- 1978. január 1-gyel hatályba minden mű- 'elmérik az elhagyón, la- .. gyénkben is lépett új rendelkezések sze­Ősi kultúra — nagyipar világkereskedelem Lipcse, az NDK második legnagyobb városa évente kétszer, tavaszi és őszi vá­sárain látogatók tízezreit, 80 ország kiállítóit fogadja. Vi­lágkereskedelmi rangra emelkedett vásárai alkalmat nyújtanak arra, hogy az NDK és Lipcse megyéje ipa­ri fejlődéséről számot adjon ország-világ előtt. zásokat. A megye üzemel jár. Az ország művész-utón­minden százmárkányi árut pótlásának csaknem felét is a tervezettnél egy márká- ez a terület adja: színésze­val olcsóbban állítanak elő. ket, muzsikusokat, képzőmű­Llpcse kultúrközpont és a vészeket nevelnek művésze­„könyv városaként" is is­merik. A könyvnyomtatás­nak, könyvkiadásnak évszá­zados hagyományai vannak. Jelenleg évente 30 millió könyvet nyomtatnak, mln­A megye iparának fejlő- den munkanapon 120 ezret. dését a következő adatok Igazolják: az elmúlt öt esz­tendőben a vegyipar 47,8, az elektrotechnikai, elektroni­kai ipar 46,8, a fémkohá­szat 32,9 százalékkal növelte termelését. A szénbányászat, az energiatermelés és a vegyipar további fellendíté­sére ugyanebben az Időszak­ban 12,4 milliárd márka ér­tékben létesítettek beruhó­Az ország 90 kiadója közül 40 itt működik. A-város leg­nagyobb grafikai és nyom­daüzeme, a VEB Interdruck készíti a százkötetes Marx— Engels-összkiadást. Az első kötetek mór megjelentek. A megye tizenegy főisko­lájában és 14 szakiskolájá­ban ötvenezer diók tanul. A tl főiskolái. | A lakás- és életkörülmé­nyek lendületesen fejlődnek. Az elmúlt öt esztendőben 150 ezer állampolgár lakás­viszonyait javították meg. 1980-ig újabb 39—41 ezer lakást, építenek, 21 ezret kor­szerűsítenek. Ezenkívül 1100 új tantermet, 50 tornacsar­nokot, 2600—3800 bölcsődei, 5500—6000 óvodai, 3750 kol­légiumi férőhelyet adnak át rendeltetésének. Az Idősek gondozására szolgáló intéz­mények befogadóképességét újabb több mint kétezer íé­Karl Marx Egyetem húsz rőhellyel növelik. (BUDA-, fakultásóra 13 ezer hallgató PRESS — PANORAMA) vei esne alkalmas földet ren- ^^^^.V^ÍÍIU rint a bemű vetési kötelezett deltetésszerűen. a jó gazda temMka elmulasztó üzemi gondosságival kell bemü- tanyák Jf^ vehetőkkel szemben szigo­vétai. A földek célszerű, ma- rú felelősségrevonást kell radéktalan hasznosítása fon- kezdeményező,. A szabóly­toe népgazdasági érdek, e " ^ sértés, eljárás mellett új kötelezettség alól semmi- tTn™ - ­ly«n indok nem menti fel 1500 ilajdonoet, fffldhasz- akadalyozza a nagyüzem, Meghatározó «zá- . , . . munkra a Magyar Szocia- »jT^^tf lista Munkáspárt XI. Kong- ^^iJ^L,^ mi oizuim a^ resszusának megfogalmazása, ff .fSf mÍSÍ -tere a szankciókra me­eszköz kezünkben a parlag­i.Tületek után kivetésre a földtulajdonost, főldhasz- kerülő blreág is. amely a nálót Meghatározó szá- Bfzdá^odást. tf^ükjvek föW arímykoronújának 1000­szeres szorzata. Mi bízunk abban, hogy mely szerint hazánkban B __ gyeniKDen nem RBIUI sor. föld tulajdonformájától füg- Biztosak vagyunk abban, gyénlkben nem kerül sor. hogy üzemeink vezetői, az getlenül nemzeti kincs, a iTT^u.tMuSSíS^ um föld hasznosítása az egész hatékony Intézkedéseire. psf^nl fftldtu,Bjdoil080k a nép, a nemzet éTd>ekeit kell A megye mezőgazdasági íftidet kezelő tanácsi szer­hogv szolgólja. Bz az érdek művelésre alkalmas területe- vek intézmények. vállala­pedig azt diktálja. hogy in nemcsak szocialista tok megértik és magukévá nemzeti kincsünk minden nagyüzemek gazdálkodnak teszik a földek beművelésé­darabját gondosan, időben, 23 688 ha földterület ma- re vonatkozó már több­jó minőségben bemunkál- s-zemélv1 tu- ször ls megfogalmazott új, jók. E kötelezettség teljesi- nletve személyt tu ^^^^ igényeket és tését követik nyomon a kö- lejdonban van. e területek közös összefogással ez év­vetkező hetekben a tavaszi megfelelő hasznosítása ls ben elérjük a kitűzött célt: határszemlét lefolytató föld- f^p^ fe]adat, valamennyi megyénkben minden föld­hivatali szakemberek. a nBV/_i _ területen gondos, időben munkájukat segítő üzemi f»Wtulajd<mos -, elyégaett mezőgazdasági vezetők, a politikai és tár- legyen a fold külterületen, munkával találkoznak a ha­sadalmi szervek segítségé- zárt kertben, vagy belterü- lapszemléket lefolytató bi­vel, támogatásával. Jeten __ földjének megmű- Aotteógok. Ennek pedig JSS^éLJTSST*? -lését, habosítását köte­csökkent. a bemüveletlenül les megoldani, maradt terület nagysága. Ez A belterületen elhelyez­kedő 1500 négyzetmétert meghaladó földek hasznosí­tása éppúgy ellenőrzés tár­gya lesz a határszemlék so­annak eredménye, hogy a gazdasági vezetők megér­tették a földek beművelése terén velük támasztott Igé­nyeket. Mégis, a múlt év­egész népgazdaságunk lát­ja hasznát. Dr. Gól Gyula, Csongrád megyei Földhivatal vezetője HÁZASSÁG I. kerülni Szegei): sípos MjiKlós XéftAy és Bakos Borbála, Barna Péter m Békési Mária Ma««lolirw», Kür­tösi Zsigmond és Várad! J-uchl, Bairtos Emö és Slskó Ágnes, Má­téit Miklós László és Naffy Mar­git, Rábá látván és Horváth Eri­ka, Kis László és Hoffrr unm Eri­ka Erzsébet, Lóval Pereme Sán­dor és Lufcács Aranka, Garzó Im­re ós Izsák Márta, Töke István és Terhes IWfkó, Nagy Mátyás Sándor ós Mrlpia Erzsébet, Nagy Imire és SBaioO Agnies, Márta Já- w HWMI HBMHL . nos Nándor és Szalma Margit Trtth Istvánnak és Nagy Ágnes­iiáoMságot kötöttek. nok Orsolya. Hodács Jenőnek ós SZÜLETÉS Kovács Máriénwk János, Pa.pp L kerület Jenőnek és Zsótér Mária Erríé­Seeged: Báez Mihálynak és Calwác Ilonának Tibor, Holeaiá m Böresök Antal Zoltánnak ttELJ8 s^^íos•'"ró^f' « ^Öthi Mártiinak Zoltán. Ma­veromktoák Erika, Kis József- ^ Sándornak és Práter nek és Sztankovies Juli.tnGtaeik Gizella Viktóriának Orsolya Ag­nSi^TS18,!^ Gyémánt Lászlónak £ Port Gfrt'^ák IWiikö, nődd .Táinos amvitoiaK Attila, Mlfl Ittvdn­Mátyásnuik és Zsoldos Zsuzsán- Nnak ^ N;isy ^ zsu^^h Tímea. Hegedűs Jánosnak és Családi események ziébotnek Tamás. Pósa LászKmak ós Berike Zsuzsannánaik Henriet­ta Zsuz.sa.nna, Belwal Péternek és Savainyn Ilonának Péter, Uiés­b etivek Mónika, Barcsok Antul Zoltánnak és Tajthl Margitnak nának Szilvia '/suzsninna. Szőke Gábornak és Meretei Ágnes Er­zsébetnek Patrícia, Szánté Já­nosnak és Erdődl Etelkáinak Atti­la. Szénást Péternek és Kas T< rézln Pi rostának Péter Roland, Bánkút! Albin Istvánnak és dr. Selypes Ágnes Erzsébetnek Ág­nes, Kürti Béla Józsefnek és Sí­rós Éh-Inak AnikO, Válecetol Jó­zsefnek és Kilián Klárának Szil­via, Darázs Sándornak és Pataki Erzsébet Juli .irmának Csaba, Szí­vért Józsefnek és Fehér Eszter­nek Szilárd. TikvtCTtkl István Lászlónak és Miklós Margitnak László, Bakos Ferencnek és Né­meth Mártának Krisztián László, Ilárkányl Juliannának János, Baár László Gábornak és Simon licakft íva VWtt.öriának Szilárd, Daníczi Józsefnek és Mészároa Irénnek Klaudia, Plntór Sándor­nak <0 Viarga-Dudiis Mai-gltnall Mónika, Almás! József nok t« Császár Plrersk® Ibolyánok Jó* zaef. Műhely! Ferenc JózscfncH is Goda Annának Péter, PóliiVkd Istvánnak és Csáki ür/sébelnr-k Eufrozina Anasztázia, Keresztúri Imrének és Vörös Teréziának JA. nos nevű gyermekük született. III. kerület Szeged: Kotbencz Józsefnél) és Horváth Ilona Annának Mó­nika, Atorahám-Fúírűs Józsefnek és Vadászi Katalinnak Krisztina, Fodor Gyula Istvánnak és Ta­nács Mária Erzsébetne® Gyula, TÖDKÍ Miklósnak va Btimyei Magdolnának Péter, Csorba J-ászló Arpádrxtik és Lázár Gabri­ellának Gabriella Anikó. Hegedűs Józsefnek és Tóth Erzsébetinek Hajnalka, Márki Miklósnák és Pálfi Anna Máriának Miklós, Szokeres László Károlynak ék Tanács Ilonának Szilvia, Kruták Andrásnak és Tóth Teréziának Zoltán, Zaótér Istvánnak es Csorba Teréznek Andrea, Tóth Ferencnek és Horváth Piroska Margitnak Krisztián, Hód! Ist­letván, Tóth Gyula Tibornak és Halmágyl tmrónok és Kovács Ék- rlelilá, Teju Ágostonnak Szabolcs, Tóth Józsefnek és Mis­Mtván Székely Károlynak és ne Erika, Rovó Istvánnak és Rabi ^Ul^J^SSL^k1^ ilonénaik' István, Guczi István­May Tünde Lnakönek Ranata Ag- róth-SzcJes Istvánnak és stabil nes, Tóth Bélának és Erdei Má- Piroskának Róbert, Pásztor Jenő­i-Iának Attila Zoltán, Ábrahám- nek és Tátrai Kataltnnrk Annft. Tiandairi Vincének és KIS Ételnek dr. Tichy László Alfrédnek és József Krisztián, Márta Mánknak dr. Ta]mai F,rzsébetnek Zoltán, és szilágyi irénnék Tímea, Nagy Istvánnak és Bakos Zmi­Szondrei Zoltán Fcrenonck és zsanna Annának Tibor László, Szegedi Gabriella Máriának Gab- Baalcs Ferencnek és Szekeres ben is a tavaszi határszem- „jn mi„t a zártkertek, hét­lék idején 335 ha parlag és 9917 ha vetetlen területet derítettek fel a földhivwta­végi kiskertek bérnövelésé­nek megkövetelése. A mu­lasztókkal szemben szigorú szankciók érvényesülnek: a beműveletten földeket kár­talanítás nélkül állami tu­lok. Az elmúlt években a földek bérnövelését a me­gyénket, sújtó belvízkárok nagymértékben akadályoz­ták, a vetetlen területek zö­me emiatt volt bemunkálat- lajdonba vesszük. Ián. A tanácsok kezelésében Az akadályok elhárulását megyén,kbCn közel 1600 ha követően a területek nagy ... . „ . részét az üzemek bemun- földterület van. Az eüenor­káJták. az őszi határszemlé- zés e területek hasznosítása­ken már csuk 69 ha par- ra is kiterjed, lag és 1037 ha vetetlen te- Egyes váliaiatdki mtéz­rületet találtunk. Az idén tavasszal az üze­mek munkáját belvízgondok nem nehezítették, a lehető­Bégek most jobbak az előző évinél. Éppen ezért reális az a eélkikötés, hogy ez évben megyénkben teljesen számoljuk fel a parlagfölde­ket, és lényegesen csökkent­ailk a vetetlen területek nagyságát. Ezt az alapvető célkitűzést szolgálja a ta­vaszi határszemle is. A me­zőgazdasági termelőszövetke­zetek, szakszövetkezetek, ál­lami gazdaságok vezetőitől joggal várhatjuk el, hogy va­lamennyi használatukban le­vő földterületen időben. Jó minőségben elvégezzék az időszerű mezőgazdasági munkákat. Ez azonban nemcsak for­mális kötelezettség. Arra is fokozott figyelmet kell for­dítaniok, hogy a földek be­müvelése megfelelő minő­ségben történjen, de fel­hívjuk a figyelmet a dü­lőutak, árokpartok melletti területek ésszerű be-műve­lésére is —. tapasztalatunk, hogy itt is komoly terüle­tek beművelése maradt el az elmúlt években. Apró dolognak tűnik, de mégis lényeges kérdés a mények. Intézetek kezelésé­Olimpiai hónap A szczecini Warskl Hajó­gyár tervezőirodájában be­fejezéséhez közeledik a Szovjetunió szómára készü­lő komp tervének elkészíté­se. Ezt utasok és gépkocsik szállítására szánják a Tal­linn—Helsinki útvonalon, és az 1980. évi olimpiai játé­kok idején közlekedik elő­ször. A Szovjetunió még négy kompot rendelt meg a szczecini hajóépítőktől, ezek az Ohotszki-tengeren közle­kednek majd. (BUDAPRESS) Külkereskedelmi együttműködés Vietnam külkereskedelmé- együttműködését szabja meg ben 70 százalékkal részesed- 197R—1980. között, nek a szocialista országok. Ugyancsak 1978 jelentős Egyezmények sora szabi- megállapodásai közé tartozik lyozza a két- és többoldalú a J^rban Prágában alu­gazdasági és kulturális kap­csolatokat Legutóbb Romániával kö­töttek egyezményt, amely a két ország egészségügyi írt okmány, amely szerint a polgári légi közlekedés meg­szervezésében működnek együtt a csehszlovák szak­emberek vietnami kollegáik­kal. (BUDAPRESS — VNA) Pau- VercxnáfcáirMc Biamtoa, Turu Ist­v&nhialc és Fátyol Juldainmámem AreiTilkA KainWn nevű gyermo­kük született. HALÁLOZÁS I. kerület Szeged: VI ct a László, Mifcboa IstvAnné Hódi Terézia, őr. Bödö István, Farkas Istvánná Rafael Rozália. Kádár József. Vladiszáv­lyev Péter, Harangozó Tanteta, Varga Jenő, Bérezi Józseiné Lipcsét Mária Magdolna, Krnrrttz F.va, Ad-ám János. Szeles Antal, Rata Fcrcncné Itadobás Hona, Fehér LásBló, Szíjgyártó Mihály Dezső, Zainst Béla Miklós, dr. Karácsonyt István. Lázár litván Mihály, Pesti István, SzttkePcs Mihály. Duranylk Jenő Andor meghalt. III. kerület Szeged: Fodor Gém. Matyó Károlyné Eichlein Rozália, Bá­nya y Jánoené Scheniker noná, Reháik Józsetoé Hulmian Arana, Dobozi Lajos, Brdairity Gusztáv­nr Hegyi Hermáira, vajda Vik­tória meghalt. Gémes Eszter: Mindig magam 7. — Itt lösz Szögedébe vásár. Írassa kende mőg n passzust, oszt e kő űket hatjani. Tandariék is hajtanak, azokkal együtt e lőhet hajtani. Itt az alkalom. Az előttem való lányok nem készültek, de én mindig az apámat kértem. — Apám! Vigyen el engem is. Majd meglátja, úgy forgatom a jószágot, hogy még a puli se Jobban. — Nem bírsz te odáig gyalogolni! — Jóska elbír? — Jóska öregebb két évvel. — De annyival lustább. — Én nem bánom, de szégyent ne valljak ée­led! Egész éjjel nem jött álom a szememre, örö­mömben. Másnap délután két óra tájon elindul­tunk négyen, hat süldővel, a szegedi vásárba. Hajtottam én hűségesen, helejbéztem a disznó­kat. szaladgáltam, ha kellett, ha nem. Jóska meg csak lomháskodott. — Ugye, apám, milyen jó, hogy elengedett, magának csak sétálva kell jönni. Meg ez a Jóska milyen lomha. — Múltával dicsérd a napot, lányom! Nem is nagyon értettem, mire gondol apám. Jánosszállás felé értünk, már azt hittem, hogy egy lépést senj tudok tovább menni. Az egyik süldőnk kivált a csapatból, ment másfelé. — Fordítsd vissza, lányom! — mondja apám. — Én nem fordítom, mert egy lépést sem tu­dok menni! — Ki a lomha? — mondja Jóska. — Észtér a lomha, nem Jóska! — Én tovább nem bírok menni, hólyag is van a talpamon, nem is egy, én itt le is ülök. Olyan messzi van ez a vásár? — Csak ülj le. lányom. Holnap erre jövünk haza. hazajössz velünk. — Hát éccaka? — Itt leszel — feleli anám. — De tudja, apám, hogy félek az ördögtől. — Az már a te ügyed lesz, lányom! Leültem, ők haladtak az úton. Már alig lát­tam őket. Ez így nem jön ki jóra, spekulálok. Még egy kutva is megharaphat, ha az ördög nem is bántana. Utánuk! Nem helejbéztem én már a disznókat, igaz, nem is kellett, mert már azokon is meglátszott a 27 kilométer. Jóska se csúfolt már, még a szálát kinyitni is fáradt volt. De egyszer azért csak kinyögte: — Én tovább bírtam. — Annyival öregebb ls vagy! — feletém. Kettőshatárnál tartottunk, amikor Jóska meg­látta Szegedet, hogy még milyen messze van. Ö is rákezdte szidni azt a lacibetyárt, aki ilyen messzire rakta le a fundamentumát, meg aki vásárt adott neki. Egy szerencsénk volt, hogy a vásár a város felső felén volt. Éjjeli szállást a vásárhoz közel váltottunk. Jó vásár volt, egy­kettőre elkeltek a süldők. Már nem tudom, mennyiért, csak arra emlékszem, mikor apám azt mondta Tandarinénak: — Szándékomon felül mentek el. Kész lett a passzus, aztán bementünk a duty­tyánba, kolbászt meg fehér kenyeret ettünk. Apám vett magának «6rt, nekem meg egy kiló narancsot, de megmondta, hogy nyolcat haza kell belőle hozni. Nem volt az csak tíz darab, csak kettőt ehettem meg. Kiválasztottam a két legnagyobbat, azt ettem meg. Hogyisne! Semmit sem szenvedtek. Azon törtem a fejem, hogyan akadályozzam meg. hogy otthon meg ne tudják, hogy nem bírtam az iramot. Mondanák ám: — No, te hírős! Kidöglötté? Ezé ugrálhattá. Mikor közel értünk, mondom apámnak: — Né mondja már meg a többieknek, hogy el­fáradtam, mert megvetnek, kinevetnek, meg csúfolnak. — Ne félj, lányom, nem mondom meg. — Megköszönöm, apám. De Jóska anyja elbeszélte ám. Szorultam aztán, csúfoltak, nevettek. Még máskor is megjártam a menéssel. Anyám­nak két öccse, még a 14-es háború elején hősi halált halt, Galíciában. Feleségeik Sándorfalván laktak, misét szolgáltattak értük. Hívták az egész rokonságot a misére. Csak a felnőttek mentek, de én is szaporáztam: — Én is elmék! Én ls elmék! (FoljtotjukJ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents