Délmagyarország, 1978. március (68. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-10 / 59. szám

Péntek, 1978, március 10. 5 A szocialista magyar társadalom születése Város és falu egy Már utaltunk arra, hogy Származó jövedelmekkel lé- tói. Ez azonban mér általában Kelet- és Közép- nyegesen kiegészítik a mun- újabb magyarországi sajátos­kelet-Európában, és így Ma- kaviszonyból származó jöve- sággal is összefügg.* gyarországon is a kapitalista delmeket. A háztáji és kise­fejlódés megkésettsége és gítő gazdaságokból származó korlátozottsága lényegesen jövedelmek aránya a paraszti erösebben konzerválta város háztartásokénál 38, a kettős és falu különbségét, mint az jövedelmű háztartásoknál 24, a nyugat-európai fejlődésben és a munkáshóztartásoknél 16 történt, és a szocialista épí. százalék, tés kezdeti időszakában a ne- A társadalmi juttatásokból mesi-iiri és a polgári társa- az átlagosnál lényegesen ki­dalom kettőssége helyébe a sebb mértékben részesülnek falusi és a városi társadalom a paraszti és kettős Jövedel. kettőssége lépett mű háztartások, árpolitikánk iekTi MagyarersrfVWyra*­A város és a falu termelési pedig szinten érinti őket. J viszonyai közötti különbség Ugyanez — ha kisebb mér­felszámolásában mindenek- tékben is — a falun élőmun­A tanya­probléma A településstruktúrával kap­csolatos különleges probléma Magyarországon az úgyneve­zett tanyai népesség helyzete is. A tanyák, amelyek külö­nösen a 19. században fejlőd­szeln, elsősorban az Alföl­dön, egyedülálló lakó- és gaz­tíőtt két tényező játszott dön- kás- és szellemi háztartások- hfflni^lé^f'paTsztgtLla! tő szerepet. Egyfelől a mező- ra is igaz es ezek a tenye- ságok földjeinek kÖ7.elében gazdaság szocialista átszer- zők tovább növelik a falusi helyezkedtek el A tanyai ki vezése, amelynek következte- népesség anyagi hátrányait, település előnye volt a meg" ben a falusi társadalomban is A községi népesség hátrá- múvelt földek egyszerűbb uralkodová valtak a szocia- nyos helyzetet fokozza a fal- megközelítése és jobb lehe lista termelési viszonyok, vak vámsoknál gyengébb tflségek kfnálkoztak az ál]at_ másfelől pedg a feszített .nfrastnikturalls és kultura- tartásra ,g A legutóbbl nép_ ütemű iparfejlesztés, amely hs ellatottsaga is. Teny, hogy számlálás ldején, 1970-ben az a falusi lakossag jelentós re- ebben a vonatkozasban is onszá iak098ág6nak mintegy szet az iparba vonzotta es óriásit lép tünk előre a szo- 6 szdzaléka volt Unyai lakos ennek következtében „városi cialista fejlődés során. A la- . . _ dolgozóvá" tette, azonban la- kások villannyal vagy gázzal A taryai nePesség sok vo­kóhelvük továbbra ts a falu való ellátottságában ma már "atkozasban hátrányosabb maradt. Ennek következté. csak minimális a különbség körülmények között "ősz­ben ma már a falusi lakos- város és falu között. A la- s™bb a kozmuyesítettseg, tá­ságon belül is kisebbségbeké- kások vívezetékkel vagy csa- vol vannak az iskolák, az or­rültek a mezőgazdaságban tornával való ellátottságában Y0*1 rendelők stb A tanyaiak dolgozók, és a falusi népessé- azonban nagy az egyenlőtlen, hátrányos helyzete miatt az gen belül a városi népesség- ség. Míg Budapesten 89, és hez hasonló arányúvá vált a a vidéki városokban 60, ad­munkásosztály. Míg országo- dlg a községekben csak 19 san az aktív keresők 57,1 szá- százalékos a lakások vlzveze­zaléka tartozik a munkás- tékkel és csatornával való el­osztályhoz, addig ez az arány látottsága. Ehhez tartozik az a községi aktív keresők kö- is. hogy míg a budapesti Iá­zott kereken 55 százalék. kásoknak 66. a vidéki váro­Ennek ellenére közel sem sokban levőknek 38, addig a mondhatjuk ma még, hogy a községi lakásoknak csak 10 városi és községi népesség százaléka bérlakás, tehát a társadalmi összetétele ki- községi lakosság rákénysze­Fehérvári építkezések Hétezer családnak otthont adó, új városnegyed építését kezdik meg az idén ősszel Székesfehérvárott. A Lenin­városnak elnevezett új lakó. telepet 86 hektáron, a jelen­legi Palotaváros, s Piac tér ódon házal helyére építik fel. Bárányexport Szállítás kamionban és vagonban Az év elején legtöbb hasz- lalat, amelynek szegedi ki­not hozó állattenyésztési rendeltsége közvetlenül az ágazat a juhtenyésztés, már ünnepek előtti hetekben csak azért is, mert nagyon mintegy 4 ezer pecsenye-, kelendőek a pecsenyebárá- illetve tejesbárányt értéke­nyok a világpiacon. A janu- sít. A legtöbbet élve szállít­árban megkezdődött szállító- ják Olaszországba. Az olasz sok a húsvét előtti időszak- kereskedők régi partnerek, ban egyre sűrűsödnek. A fel- állandó vevők, gyakran fel­vásárló: a Gyapjú- és Tex- keresik a guzdaságokat és tilnyersanyag Forgalmi Vál­elmúlt évtizedekben sokszor felvetődött az a célkitűzés hogy a tanyavilágot rövid időn belül felszámoljuk. Va­lóban gyors ütemű volt a ta­nyai népesség Csökkenése. (1949-ben még a lakosság mintegy 20 százaléka élt ta­nyán.) Az ország egyes ré­szein azonban meglehetősen nagy életképességet mutat­nak a tanyák. Elsősorban ott. egyenlítődött. A különbséget rült, hogy lakásproblémáit jfiSLíÜífTiíl és_ azonban nem a munkásosz- szinte teljes egészében, ön­tályhoz tartozók aránya ad- erőből oldja meg. ja. A városok és a községek társadalmi szerkezete közötti különbség inkább abban rau. tatkozik meg, hogy a váro­sokban — különösen Buda­pesten — sokkal több a szel­lemi foglalkozású, mint a községekben, ezzel szemben Budapesten lényegében nincs, Egészségesebb települési szerkezet A települési szerkezetben mölcstermelés folyik a ta­nyák körüli háztáji földeken és szakszövetkezeti gazdasá­gokban. Ugyanakkor a szocialista mezőgazdasági nagyüzemek is kialakítanak új külterületi lakóhelyeket — amelyek bi­zonyos vonatkozásban hason­lítanak a tanyához —. ami­kor a települések belterüle lita uT^Lw „Fwf meglevő egyenlőtlenségek kö- tén kívül szerveznek üzem­elenyésző kisebbséget alkot a termelőszövetkezeti paraszt­ság. Bizonyos különbségek a munkásosztályon belüli ré­tegek területi elhelyezkedé­sében is vannak, éspedig hemcsak abban, hogy a me­zőgazdasági munkások túl­nyomó részben községi lako­sok, hanem abban is, hogy a szakmunkások inkább a vá­rosokban, a betanított és se­gédmunkások inkább a köz. Bégekben összpontosulnak. zött meg kell említenünk egységeket, ahol bizonyos né. még a magyar település- pesség állandó jelleggel la­struktúra két további Jellem- kik. Az ilyen tanyai és szo­zőjét is. Az egyik Európa cialista nagyüzemekkel kap­legtöbb országától megkülön- csolatos külterületi népessé? böztető jellemző, hogy a né. feltehetően a jövőben mé? pesség igen nagy része, mint- hosszabb ideig fennmarad egy 20 százaléka tömörül a ezért e lakóhelyek infrastruk­fővárosban, és Magyarorszá- turális ellátásának fejleszté­a többi város nemcsak a az o"8".1, életkörülmények javitasa szükseges. gon Különbségek az életmódban lakosság száma, hanem a vá­rosiasodottság szintje, a la­kosság összetétele és társa­dalmi helyzete tekintetében is különbözik a fővárostól. Budapest ilyen fokú túlsú­lyénak különböző történeti tönk mé* ma is viszonylag „ • okai vannak. Gazdasági és jelentős társadalmi különb­Viszonylag jelentős kü- ..... . , , ft(Mi ségeket, lönbségek maradtak fenn vá- P°mlKai vezetésünk ugy iteii L J ros és falu között az ott élők meg, hogy ez a helyzet in­életviszonyaiban is. A mező- kább hátrányos, mint elő­gazdasági háztáji és kisegítő nyös jelenség. Ezért tudato­gazdaságokra már többször san arra törekszik, hogy Utaltunk, és ezek a gazdasá- ffi^^ol ^ gok dontoen a faluhoz (de átoson a főváros „ellenpólu­rem csupán a parasztsághoz) saivá" váljanak (bár Buda­kapcsolódnak. Mivel az ezek- pest jelentőségét a belátható ben a gazdaságokban töltött ^SKtaS, napi munkaidő atlagosan 3— pontosítjuk a fejlesztést, 4 óra, ezért azt is mondhat- amelyek Budapesttől körül­juk, hogy a falusi lakosság belül egyenlő távolságban, átlagosan lényegesen többet fflk°r alakban helyezkednek el (Győr, Pécs, Szeged, Deb­Szoclalista építésünk 30 évében tehát jelentősen csök­kent a város és a falu közötti osztályjellegű egyenlőtlenség, azonban települési szerkeze­egyenlőtlenségeket hordoz, és hazánk lakosságá­nak fele a ma még hátrányt jelentő községi lakosok közé tartozik. Kolosi Tamás A szevillai borbély - Újvidékről Mindig szívesen látott ven- A szegedi közönség régi is­dég Szegeden az Újvidéki merőse a Bartolo doktort ala­Szerb Nemzeti Színház Ope­raegyüttese. Néhány héttel ezelőtt a társulat balettrész­lege emlékezetes produkció­val ajándékozott meg, ezúttal Rossini remekművét, A sze­villai borbélyt hallhattuk-lát­hattuk tőlük. A 24 éves Ros­sini — mindössze 13 nap alatt komponált — szikrá­zóan szellemes muzsikájában a zabolátlan vidámságot, a pergő-csiklandó áriákat, az áradó verőfényt varázsolja kító Németh Rudolf. Nagy rutinnal oldatta meg a buffo­figuróra háruló feladatait: mulatságosan játszott és jól énekelt. Szereposztási telita­lálat Szvétozár Drákulity Bnsiliója is. Drákulity telje­sítményének fő értéke a gro­teszk, kisstílű énekmester­intrikus színészi megjeleníté­se. Jéléná Jécsménicá (Ber­ta) rövid kis áriájában is fel tudta hívni a figyelmet ka­rakterizáló képességére. Friol elénk. A vígoperát Boriszlav lót és az örtisztet Szlávoljub Popovlty rendező jó ritmus­ban, sok eredeti ötlettel állí­totta színpadra. Topiák Imre ambiciózusan, értékelendő szakértelemmel és stílusér­zékkel dirigált, bár a rend­kívül népszerű nyitányban mégsem gyönyörködhettünk Kulisity énekelte-játszotta, Ambrosio Dávid Popovity, a Jegyző Bránko Iljity volt. Sztéván Makszimovity mo­dern vonalú díszletei és Sztá­ná Játity jelmezei asszisztál­maradéktalanul, mert kissé tak a hangulatos előadáshoz, hajszoltnak tűnj. és az elő­adás során is néhol a zene­kar túl harsánynak hatott. Ami viszont rendkívül figye­lemre méltó, a nehéz együt­teseket Topiák remekül ösz­szetartotta, és kellő hang­zásviszonyokat tudott terem­teni zenekar és énekesek kö­zött. Irigylésreméltó a zene­kar vonósainak kiegyenlített, tömör hangzása is. A címszerepet Fránz Puhar szólaltatta meg. Szép színű baritonhanggal, biztos magas­sággal rendelkező énekes, ám úgy érezzük, ezen az estén nem a legjobb formájában énekelt. Hiányoltuk a belépő hires-nevezetes áriájában el­engedhetetlenül szükséges hangi és színészi élmény együttes jelentkezését; alakí­tása nem volt teljes. így nem válhatott az előadás igazi motorjává. Almaviva gróf igényes, koloraturás szólama hivatottabb bel canto ének­lést igényel, mint amilyet Voiszláv Kuculovics az elő­adás első felében produkált. Később fokozatosan feljavult: szerepformálása a komikus jelenetekben vált meggyőző­vé. Az előadás tartópillére Gordáná Kojadinovity; Rosi­nája elsőrangú vokális telje­sítmény. Dallamformálása kellő iskolázottságra, kitűnő muzikalitásra vall; ritkán hallunk ilyen szép koloratur­szoprán hangot. mely végül megérdemelt si­kert aratott. T. P. L. kamionjaik közvetlenül a juhhodályokból viszik • „portékát". Az Ilyen kamio­nok belső tere négyszintes és bennük hétszáz jószág fér eL A vasúti szerelvények va­gonjai pedig két szintre van­nak osztva és egy vagon száznyolcvan férőhelyes. Megyénkben a juhászatok árutermelése a korábbi évek visszaesése után ismét fel­lendülőben van. A törzsállo­mány gyarapodott és a sza­porulat növekedése már az idén megmutatkozik, 1980­ban pedig jelentős mennyi­ségi és minőségi változás várható. Éppen a legnagyobb tenyésztő gazdaságok: a szentesi Termál, a Tisza­Maros szög, a csongrádi Vö­rös Csillag, a sándorfalví Magyar—Lengyel Barátság, a bokrosi Kossuth Termelő­szövetkezet, valamint a Pan­kotal Állami Gazdaság — élve az állami támogatós le­hetőségeivel — a tartás- és hizlalástechnológiában na­gyot lépett előre. Üjabb fé­rőhelyek épülnek, s a tudo­mányos szakemberek álta) kidolgozott módszerek meg­honosításával gazdaságosab­bá válik a nevelés, hizlalás. Ehhez gyakorlati segítségei nyújt a Szegedi Élelmiszer­ipari Főiskola állattenyészté­si kara. Bölhe dolgozik, mint a városiak. A recen, jövedelmi kutatások viszont ernejt' Miskolc). Ezek a ki­nagyvárosok a fővá­azt mutatják, hogy ezzel a rogsal együtt a centrumát Je­tobb etmunkaval nem feltet- ]enUk az orszóg hat tervezé­lenül jár többletjövedelem 1972-ben a községi lakos si-gazdasági körzetének, ame­lyek a közigazgatási jellegű Ság egy főre jutó havi jö- megyerendszer mellett a re­vedelme elmaradt a városi glonálls tervezés egységei. , , . , Hazánkban ugyanis az ország lakossagetol, es ez nem egy- klg területe ellenére még szerűen az eltérő foglalkozá- mindig vannak — bár éppen si szerkezetből adódik, hanem az elmúlt 15 évben Jelentő­szinte minden társadalmi ré_ sen mérséklődtek - a regio­«•_ -- T^uu nalis különbségek. Pusztán tegnél megfigyelhető. Ehhez példaként említjük meg. hogy hozzá kell tenni, hogy a köz- az ország keleti felén levő at­ségi háztartások ezt a váró- földi megyék intfrastrukturá­siaknál alacsonyabb jövedel- lis ellátottsága jelentősen el­met úgy érik el, hogy a ház- marad az ország nyugati fe­ltáji és kisegítő gazdaságból lén levő dunántúli megyéké­Korleshad járat: munkája Tegnap, csütörtökön Szege- magánkereskedők tavaly is den, a városi népfrontszék- jól helytálltak, küzremüköd­házban tartotta taggyűlését tek a lakosság ellátásában, a Kiskereskedők Országos Csongrád megyében 408 kis­szervezetének Csongrád me- kereskedő dolgozik, tavaly gyei szervezete. A megjelen- 43 új igazolványt adtak ki teket Süli István elnök kö- és 42 kereskedő beadta az szöntötte, többek között Per- ipart. jési Józsefet, az MSZMP Az elmúlt évi gazdálkodás Csongrád megyei bizottságá- eredményeit Berta István, a nak munkatársát, dr. Soly- számvizsgáló bizottság elnö­mossy Margitot, a városi pártbizottság munkatársát, dr. Gyürky Rudolfot, a KI­SOSZ elnökét, valamint a megyei és a városi tanácsok képviselőit. Ezt követően meg­választották a Jelölőbizottsá­got, majd dr. Martonosl Ist­ván titkár ismertette az el­múlt esztendő munkáját, A ke ismertette. Ezután meg­választották a tisztségviselő­ket. Üjra Süli István lett az elnök, Iványi József és Va­dat László pedig az alelnök. A titkári teendőket továbbra is dr. Martonosi István lát­ja el. Végűt megtárgyalták és cl­fogadták az idei költségve­tést, Ács S. Sándor {elvétele „Szavazz te is Noé-mire!" évfo­A cím nem sajtóhiba. A tartotta izgalomban öt magyarázatot pedig a látva- lyam lányait és fiait, nyok adják, melyekben bár- Az Auditórium Maximum­ki részesülhetett a héten ban történész-szakest, év­Szegeden, az Ady tér kör- folyamok közötti szellemi nyékét, netán a bölcsészkar vetélkedő. A sportpályán a folyosóit és termeit járva. nagy attrakció: a hallgató­Először egy utcaseprö-for- nők futballmeccse negyven maruhás, narancssárga csí­kos mellényt viselő, csinos ifjú hölggyel találkoztam. Azután újabb benyomások: a környező utcák aszfaltján éven felüli férfi oktatóikkal. S a fénypont: a több napos korteshadjárat után — a di­ákdékán megválasztása. A négy jelölt harsány propa­feliratok, az épületbe lépve gandájának eredménye: a hatalmas plakát, a lépcsőfel- harmadéves Saly Noémit vá­járóra csüng alá: Szavazz te lasztották egy napra leljha­is Noé-mire 1 Kisebb-nagyobb talmú „főnökké", igaz, az el­feliratok, mondókák, raj- lentábor sem hagyta magát: zok, jelvények minden szem- az ugyanennyi szavazattal bejövön. Végül a második rendelkező negyedéves Kö­emeleti fordulóban a meg- vér Lajossal volt kénytelen oldás: Bölhe-program. társulni a felelős teendők Hétfőtől tegnap éjszakáig ellátásában. Diákparlament mintha minden felfordult helyett tanárparlament, volna a szegedi bölcsészek ahogy ez Ilyenkor dukál. Vé­között: a Bölhe, azaz a böl- gezetül pedig a nagy buli, csész napok, vagy a rövidi- a dékánfosztó Bölhc-záró bál tésre jobban utalva, a böl- az újszegedi menzán. A folv­csész-hét most először meg- tatást — reméljük, várjuk., rendezett eseménysorozata D„ L.

Next

/
Thumbnails
Contents