Délmagyarország, 1978. március (68. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-08 / 57. szám

4 Szerda, 1978. március 8. A nevelés komplex megközelítése a szovjet iskolában A FEJLETT szocializmus korszakában élünk. Napjaink elsődleges feladata a fejlett szocializmus lehetőségeinek további realizálása, ami feltételezi a társadalmi termelés intenzív növekedését az időszerű problémák megoldására törekedve. ugyanakkor a távlatok figyelembevételével. A fejlett szocializmus a Nagy Október eszmélnek megtestesülése. Országunk 60 éves fejlődésének eredményei a Szovjetunió alkotmányában tükröződnek, amelyet 1077. október 7-én fogadott el a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa. Az Alkotmány megerősítette a fejlett szocializmusra Jellemző társadalmi viszonyok rendszerét Ezen a fejlődési szakasz, amikor a szocializmus saját alapján fejlődik tovább, összehasonlíthatatlanul nagyobb lehetőségeket teremt a gazdasági rendszerében rejlő előnyök realizálására, a népgazdaság tervszerű, dinamikus fejlődésére, a szocialista termelés új efektív formáinak és módszerelnek a felhasználására. Az a tudományos-technikai bázis, amely a fejlett szocializmusra Jellemző, méreteiben, tudományostermelő potenciáljában és hatékonyságában jelentősen meghaladja azt a színvonalat amely a megelőző Időszakban jött létre. A tudományos-technikai haladás a gazdasági fejlődés alapvető tényezője, A társadalmi tulajdon fejlettségét magas színvonalú koncentráció és speclalizácló jellemzi. A SZOVJET gazdaság egységes népgazdasági komplexumként működik és fejlődik; hatalmas területi-termelési komplexumok alakulnak kl. Az egységta népgazdasági komplexumok nem pusztán az egyes köztársaságok és gazdasági körzetek összegeződései. Ezek egységes népgazdasági szervezetek, amelyek népeink egységes gazdasági céljainak és érdekeinek az alapján jöttek létre. Országunkban széles körű munka folyik a tervezés fejlesztése, tudományos megalapozottsága és kiegyensúlyozottsága érdekében a szociális és a gazdasági fejlődés komplex tervelnek a megvalósítása érdekében. A fejlett szocializmus felépítésével növekedett a nép jóléte. A lakosság reáljövedelme Jelentősen emelkedett, a képzettség és a kultúra további fejlődése figyelhető meg. A szovjet emberek munksaktlvltásának növekedését a képzettség magas foka támasztja alá. A népgazdaságban foglalkoztatott felső- és középfokú képzettségű keresők aránya növekszik. Megvalósul az általánosan kötelező középfokú képzés. Ez nagyon fontos tény. Létrejöttek mindazok a feltételek, amelyek lehetővé teszik a kommunizmust építő mindenoldalúén fejlett harmonikus személyiség kialakítását, vagyis a kommunista nevelés alapvető céljának megvalósítását A SZOVJETUNIÓ Kommunista Pártjának 25. Kongresszusa megfogalmazta a felnövekvő nemzedékek nevelése komplex megközelítésének eszméjét, amely feltételezi a) az ideológiai-politikai. erkölcsi és munkára nevelés egységét a középfokú képzésben; b) az Iskolából kilépő fiatalok tudásának, meggyőződésének és gyakorlati tevékenységének egységét; c) valamint életvitelük aktivitásának kialakítását „Semmi nem fejleszti úgy a személyiséget, mint az életvitel aktivitása, a társadalmi követelményekkel szembeni tudatos viszony, amikor a szó és a tett egysége a magatartás mindennapi normájává válik... A szó és a tett közötti szakadék, bármilyen formában fejeződjék ls az ki, károkat okoz mind a társadalom építésének, mind pedig különösen az erkölcsi nevelésnek" — mondotta L. I. Brezsnyev. (A 25. Kongreszszus anyaga, 1976., 77. oldal). A NEVELÉS komplex megközelítése feltételezi, hogy az egész általános képzés rendszerét korszerűsítsük. Iskolánk a fejlett szocializmus össznépi iskolája. Benne megvalósulnak az egységes és általános politechnikai munkaiskola elvei. Napjaink iskolájának egyik alapvető fejlesztési iránya a nevelési funkciók erőeítése valamennyi alapvető feladat egyidejű megoldásával.. A Kommunista Part és a szovjet kormány állandó gondoskodása az iskoláról újabb sikerekhez vezet. A Központi Bizottság és a Minisztertanács határozatot hozott .Az általánosan képző iskola nevelő- és oktatómunkájának további kort szer űs í téséről", „A szakmai technikai képzés rendszerében a tanulók nevelésének és oktatásának további korszerűsítéséről" (1977. december). „A korszerű feltételek között, amikor országunkban megvalósul az áttérés az egységes általános középfokú képzésre, a középiskolából kibocsájtott fiataloknak a tanulás Időszakában el kell sajátítaniok a tudományok alapjait és azokat a munkakészségeket, amelyekre a népgazdaságban szükségük van, egy meghatározott szakma elsajátításához Is közel kell jutni.'* (1977. december). Napjainkban az iskola új tulajdonsággal rendelkezik. Ez abban nyilvánul meg, hogy nemcsak képző Intézmény, hanem a társadalom alapsejtje ts, ahol kialakul a neveiéi stratégiája és taktikája, ahol megvalósul a kommunista nevelés. (M. A. Prokofjev, a Szovjetunió művelődési minisztere). AZ ISKOLÁKNAK igen nagy a szerepe a szocialista életmód formálásában. Ezért Népesedés Bulgáriában Mikor ér) el a bolgár nemzet a 10 milliós lélekszámot? A korlátozott természeti kincsekkel rendelkező Bulgáriában a lakosság számának emelkedése szorosan összefügg a munkaerőgonddal és a nemzeti vagyon növekedésével ls. A század eleje óta Bulgáriában ls csökkent a születések száma, és 196H-ra elérte mélypontját, a 14,9 ezreléket. A század kezdetén az Összlakosság 52 százaléka 19 évesnél fiatalabb volt, 40 százaléka a felnőtt, 20 os 60 év közötti, és mindössze 8 százalék a 60 évesnél idősebb. 1971 végére sorrendben a következőképpen alakultak a mutatók: 30, 55 és 15. Az elmúlt tíz évben a kormány széles körű programot dolgozott ki a népességszaporulat meggyorsítására. 1980 végéig a gyermekek 25,8 százaléka kap bölcsődei elhelyezést, a 3—7 évesek 82 százaléka óvodai ellátásban részesülhet. A termelőszövetkezetekben dolgozó nők a leghosszabb heti és szülési szabadságot élvezik egész Európában. is szükséges megvalósítani az Ideológiai-politikai, erkölcsi, esztétikai nevelés, valamint a munkára nevelés egységét Ehhez minden feltétel adott. Kialakult a köznevelés teljes rendszere: az iskola előtti nevelés intézményeitől a középiskolákig, a. pedagógiai főiskolákig, egyetemekig, a pedagógusok továbbképzésének intézményeiig; az iskolák pionír- és komszomolszervezetének munkája. A Központi Bizottság és a Minisztertanács határozata az oktatás és a nevelés szerves egységének megvalósítására ösztönzi az iskolákat, továbbá a tanórában rejlő tartalékok teljesebb kihasználására, a kommunista világnézet kialakítására. Különös figyelmet kell fordítani arra. hogy a tanulókat felkészítsük a társadalmilag hasznos termelőmunkára. A munkaoktatást szorosan össze kell kapcsolni a nevelőmunkával, amelynek eredményeképpen a munka szeretete és szükséglete kialakul a tanulókban. Az ideológiai-politikai és erkölcsi nevelésnek arra kell irányulnia, hogy kialakítsa a haza iránti feltétlen hűséget, a burzsoá ideológiával szembeni felvértezettséget és a szocialista társadalom megvédésére való készséget. Ebben van a nevelés komplexitásának a lényege. A nevelés komplex megközelítése lehetetlen a közösségen kivül. Ezért napjainkban különös jelentősége van annak, hogy a közösségek vezetésének, az öntevékenység aktivizálásának a módszereit és eszközeit korszerűsítsük, kialakítsuk az iskolákban a tanulói közösségeket. A gyermeki kollektívák életének telítve kell lennie társadalmi aktivitással, hogy valamennyi tanuló ezekben a közösségekben gyakorlatot szerezzen a társadalmi aktivitásban, hogy állampolgári érettségre nevelhessük őket. Mindezzel összefüggésben megnövekszik a pedagógus, a nevelő szerepe, az iskola pedagőguskollektívájának a szerepe. Csak az a pedagógus képes napjaink nevelési feladatainak a megoldására, aki jól megérti az oktató-nevelőmunka megbonthatatlan egységét és a gyermekekkel végzett munkáját a humánus vezetés és a követelés egységes elvére építi. Nem kisebb jelentősége van annak is, hogy a pedagógus törekedjék elsajátítani és a gyakorlatban alkalmazni a pedagógia elméletének korszerű eredményeit az oktatásban és a nevelésben. A PEDAGÖGIA tudományának pedig az a feladata. hogy még aktívabban törekedjék az Iskolák előremutató tapasztalatainak az általánosítására, és a tudományos-pedagógiai kutatások eredményeinek a gyakorlatban való megvalósítására. Ez elősegíti az iskolarendszer továbbfejlődését és a népgazdaság fejlődésében betöltött szerepének a növekedését. Z. I. Vaszlljeva. a Leningrádi Herzen Intézet tanszékvezető professzora, a neveléstudományok doktora Hulló levél, sárga levél.. Emlékezés Dankó Pistára 7

Pista édesapjáról ke• veset tudunk. Mindössze annyit, hogy muzsikával kereste kenyerét Tollas Zsiga bandájában, a szó szoros értelmében, mert hattagú családjának éppen csak a mindennapi betevőre tellett. Az első szülött Pistán kívül még három leány, Irén, Etel és Róza tartozott a kenyérpusztítők közé. A 60-as években, mint már említettük, a színház zenészeihez tartozott, s negyven éves korában 1867. február 23-án kereső nélkül hagyta a családot. Az anya, Rózsi néni, özvegyen maradva meezelőket gyártott, s azokat vásáron árulta, azonkívül adott-vett mindent Abban az időben az a divat járta, hogy élelmes emberek tárgyak sorsolásával foglalkoztak. 90 számot írtak egy ívre, s minden számra 10, 20 vagy 30 krajcárt tettek. A tárgy sorsolása úgy tőrtént hogy a budai, vagy temesvári lutri legközelebbi húzásának első száma volt a nyerőszám. Dankóné ilyen sorsolásokkal is foglalkozott Majd aranykeretes olajnyomatú képeket hordott házról házra, s úgy gyűjtögette a krajcárokat az egyes számokra. Olykor utcasarkokon gyümölcsöt árult, Pista fiára csak később lett büszke, amikor az híres lett, de akkor aztán nagyon. Mondják — anyai szigorúságához tartozott —, hogy fiatal korában a kódorgó Pista gyereket gyakran eldöngette, olykor még a disznóólba is bezárta. A későbbiekben, a nótaköltő felfelé ívelő pályájával kapcsolatban az újsághírek közt többször hallunk Dankó édesanyjáról. Amikor Pósa Lajos Szegedre látogatóban lehozza saját édesanyját, Pista, s a költő édesanyja összeismerkednek. A nótaköltő egy ízben csak azért jött haza Szegedre, hogy törött karú anyját meglátogassa. Halálos ágyán pedig az édesanyja látogatta meg a fiát Budapesten. Dankó Pista apjának sírját, ha ugyan volt — az árvtz tüntethette el, mint ahogy a szülőházat is, anyjának pedig, aki 1908. február 13-án halt meg az itteni menházban, 76 éves korában, sírját sem ismerjük. A mai Bihari utca 13. sz. ház helyén állott a rozzant viskó, melyben a nótafa 1858. június 14-én meglátta a napvilágot A háDankó Pista édesanyjával, a 90-es években zacskát, melynek képe az előtte elterülő Cigány-tó nádassal szegélyezett vizében tükröződött, a nagy víz vitte el. Ma csak sejthetjük, hol is állhatott a vályogviskó, s amikor 1958-ban a dalköltő születésének századik esztendejében végre emléktáblát állíthattunk városunk szülöttének, Tápai Antal szobrászművész szép alkotását csak a szomszédos Liget utcában (ma végre Dankó Pista utca) a Postás kultúrotthon falán helyezhettük el. Lugosi szerint „nem ls biztos, hogy cigány volt Dankó Pista". Szerintünk ehhez kétség nem férhet, maga a nótaköltő sem tagadta ezt sohasem. Ami születésének anyakönyvi bejegyzését illeti a szeged-felsővárosi anyakönyv (matrlcula baptisatorum ecclesiae) 1858-as, 217. sz. bejegyzése szerint, a szülők: Stephanus Dankó zingarus musicus és Rosalia Mijó. Az első szülött (primogenltus) fiú, ugyancsak Stephanus. Keresztszülei Josephus Gondi és Clara Murka, szintén cigányok, s egészen bizonyosan a rokonság közül kerültek kl. A Murka család révén Szeged első költője, Juhász Gyula is „szegről-végről" rokonságba került a nótaköltő családjával. Ezt a tényt maga a költő is említi, ugyanis nagynénje, Juhász Anna egy Párizsból hazatért fiatal muzsikushoz, Murka Istvánhoz ment nőül. Dankó Pista gyermekkoráról a legtöbbet Herke Mihály (1862—1945) MÁVtisztvlselő munkájában olvashatunk, akit fiatal koruk óta barátság fűzött hozzá. A sovány hátú, horpadt mellű, sápadt kisfiú úgy nőtt fel, mint más szurtos cigánygyerek a környéken. Ügy cincogtatta a szárazfát ls. mint a többiek. Nyáron át fürdött, lubickolt a lovakkal, meg a „röfögő haddal", olykor kirándult a szomszédos gyümölcsösbe, amit akkoriban Gecemánkertnek hívtak. barackot, almát csenni. Talán abban különbözött a többiektől, hogy komolyabb természetű volt, szeretett ábrándozni, hallgatni önfeledten a madárdalt. Amíg az apja élt, járt vagy 3 elemi, egy református, meg egy lutheránus iskolát.. Aztán lett „nyűgje az életnek".,. Csongor Győző (Folytatjuk.) Mini naperőmű A mini naperőművet az gó parabolikus tükrök a NSZK légi közlekedési és napenergia maximumát fogasztronautikai kutató köz- ják fel, ami a vizet gőzzé pontjának szakemberei ter- alakítja. Megfelelő napsüvezték. A berendezés alap- tés esetén mindössze 150 ja — víz, ami lehetővé te- négyzetméternyi felülettel ez szl a gőzturbinák haszná- a mini erőmű 10 kilowattos la tát. Automatikusan for- teljesítményt tud elérni. Nevek világa Győr-Sopron megyében a egyház (eredetileg „szent- ténelml M agy arország terül enansag mellett teljesen sík ház", azaz, mint templom tén helységnév például területen fekszik Hegykő, ma is: székesegyház), ünnep egyetlen egy sem öröklődött. Neve tehát semmiképpen (ígynap, azaz „szentnap"), Nemcsak az egykori kelta— sincs összhangban helyzeté- üdvözül (szentté válik) római városok nevét, havel, hiszen ott ma sem hegy, slb. szavakban. A pogány nem sokszor még az emlésem kő nem található — ír- magyarok így egy-egy liget- küket is elmosták a népvánJa Kálmán Béla ,A nevek ben, magányos kőnél áldoz- dorlás hullámai. Senki sem világa című könyvében. — tak. Egy ilyen áldozati er- beszél ma már Brigetiumról Volt azonban regen egy igy- dő, liget nevét Anonymus is vagy Scarabantiaról, de a ugy-ögy hangzású szavunk, fenntartotta (Igyfon = szent Dunát, a Temest, a Tiszát, a amelynek jelentése „szent" sürű). Marost, a Köröst több ezer lehetett. A kereszténység nyen pogány áldozati kő évvel ezelőtt is így hívták, felvétele után ezt a szót a állhatott a mai község te- Nagyon sok folyónak csak szláv eredetű szent szorítot- rületén, amelynek neve át- azt jelenti a neve, hogy fota kl, de megmaradt az ruházódott a településre, lett lyó", vagy „víz". Az óiráni tehát belőle Hegykő. danu = víz — szóból alakult * ki a magyar Duna, a szláv Hány Duna van? Termé- Dunaj, a gót Dunavt, Donaszetesen egy, volna rá az is- vi a latin Danuvius folyókolás felelet, de bizonyára név. A Duna neve egyébez esetben nem is tettük ként teljesen azonos a Don volna fel a kérdést. Ugyan- és Dvina nevével, valamint akkor nincs ls rá szabatos a Dnyepr és a Dnyesztr foválasz. Tudni kell ugyanis, lyók nevének első tagjával, hogy a nagyobb folyók ne- Ez utóbbiak ősiránl, szkíta ve évezredeken át öröklöd- elnevezések: a Dnyepr = hetik, azokból a korokból közeli víz, folyó, a Dnyesztr is, amikor még nem volt le- — hátsó, távolabbi víz, fotelepedett lakosság. A tör- lyó. »