Délmagyarország, 1978. március (68. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-08 / 57. szám

A Z M S Z M P S Z E G E D VÁR OSI BIZOTTSÁGÁNA K LAP J A VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 68. évfolyam S7. szám 1978. március 8., szerda Ára: 80 fillér A nők egyenjogúsága társadalmi érdek Hegyei nőnapi ünnepség Bordányban Jakab Sándor mondott beszédet Zöldség, gyümölcs Javítani az ellenőrzést Településfejlesztési verseny Ülést tartott a megyei tanács vb Bordányban, a művelődési házban rendezték meg teg­nap délután a 68. Nemzetkö­zi Nőnap megyei ünnepségét. Az egybegyűlteket a felirat figyelmeztette az évforduló fontosságára: „A nők teljes egyenjogúságának megterem­tése össztársadalmi érdek!" A passzus pártunk XI. kong­resszusának anyagából való. Az ünnepségen megjelent Tóth Szilveszterné, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tag­ja, dr. Koncz János, a me­gyei pártbizottság titkára, Török József, a szegedi vá­rosi pártbizottság első titká­ra, Jáhni László, a szegedi járási pártbizottság első tit­kára, dr. Dobóczky Károlyné, a Szakszervezetek megyei Ta­nácsának titkára és Molnár Sándor, a Hazafias Népfront megyei titkára. Az elnökség­ben helyet foglaltak Szeged és a szegedi járás országgyű­lési képviselői, a megye nő­mozgalmának felelős vezetői is. Ünnep! beszédet Jafcab Sándor, a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt Központi Bi­zottságának tagja, a KB osz­tályvezetője mondott Mi adja a 68. nemzetközi nőnap jelentőségét? Ma már lévén Magyarországon szinte teljes foglalkoztatott­ság — elmondható, hogy a népgazdaság minden ágában dolgoznak nők. A gyengébb nem képviselői termelik meg, nemzeti jövedelem 40—42 százalékát. Mindez kifejezi megváltozott világunkat. A „másodrendű", „megtűrt" — jobb híján alkalmazott dol­gozóból új rendünk méltó, sőt nélkülözhetetlen képvise­lője lett a nő. Nélküle nincs népgazdaság sem. Ezért a nők helyét és szerepét mind­ennek figyelembevételével kell megrajzolni és elképzel­ni. Az első teendő az volt, hogy a nőket gazdaságilag is egyenlővé tegyük. Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert a politikai egyenlőség, amelyet Alkotmányunk biztosít, mindezt még nem garantál­ja. Kezdetben tévedések is kisérték ezt a törekvést. Rosszul értelmeztük az egyenjogúságot Fiatal anyák dolgoztak a bányákban, zöty­kölődtek körmös traktorokon Ma más a helyzet, de ez sem mentes még a túlzások­tól, sokszor ma sem tudjuk igazán modernné változtatni szemléletünket. Mi az igazi női szakma? Alighanem sen­ki sem tud erre pontosan vá­laszolni. És elsősorban a múlt beidegződései miatt nem tud. Azt mondjuk: öntő. Azt gon­doljuk: férfiszakma. Holott vannak az öntőszakmának olyan ágai, melyeket fehér­k '-peny'oen lehet csinálni, mi­nimális erőkifejtéssel. A hetvenes évek vége felé, most fordulóponthoz érkez­tünk. A nőkre is szinte a teljes foglalkoztatottság a jellemző. Érthető, hiszen a gazdasági fejlődés extenzív szakasza végetért. És ez a Az ünnepség résztvevőinek egy csoportja nők munkába állíthatóságára Furcsa dolog, hogy a nó­is vonatkozik. napon férfiakhoz is kellszól­Nagy átalakulások előtt ál- n, A férfinem évszázadok lünk. Hogyan vonatkozik eza , xl . . nőkre? A Központi Bizott- alatt megszokta elsődleges ság 1970. októberi határozata helyzetét. Am kinek jutna iránymutató ebből a szem- eszébe végiggondolni a kö­pontből. Ennek a határozat- veikezőket? Vajon mennyi nak a szellemében a nőknek asszonyi munka, lemondás, egyre nagyobb szerepet kell türe!em van egy-egy férfi vállalniuk a közéletben, a munka meilett megszerzett­vezetésben. Az, hogy egy nő 'diplomájában. Mennyit segít vezető pozícióba kerüljön, egy-egy feleség abban, hogy azért is nem lehet közömbös, fér;je eiőbbre jusson a mun­mert a másik nem a tapasz- kaheiyén. Ezekről a dolgok­talatok szerint lényegesen ról hajiamosak vagyunk hall­közelebb tud kerülni a való- gatnij hajiam0sak vagyunk di a köznapi élethez. Erről a megfeledkezni róluk. Társa­tapasztalati anyagról, lévén, dalműnk felnőttkorát akkor hogy a nő dolgozó is, anya érjük el( amikor ezek a kér­te, közéleti ember te — hiba dések megfordíthatóakká volna lemondani. A nők ve- válnak. A jövendő a legma­zetésbe való bevonásáról már radjbb embereket is erre a második nőnap alkalmából fogja rákényszeríteni, beszélt Lenin egy levelében. A megyei ünnepség utána Ebben leszögezte, hogy a nők Szegedi Nemzeti Színház feladatai azonosak a mun- művészei adtak műsort, kásosztály alapvető felada­taival. Ez a történelem bizo­nyította gondolat mai viszo­nyainkra fordítva azt jelenti hogy nem szabad különbsé­get tennünk nemek között akkor, amikor össztársadalmi érdekeink megvalósulásáról van szó. És még egy fontos dolog. Az ember legfontosabb mér­téke az is, hogy miként vesz részt a társadalom életében. Nos, ha meggondoljuk, hogy ma már a nemzeti összter­méknek mintegy 40—42 szá­zalékát nők állítják elő és nemcsak munkásként, hanem szellemi irányítóként is, ak­kor kimondhatjuk: a szoci­alista fejlődés napjainkban megteremtette azt a helyze­tet, amikor valóban beszél­hetünk a nők egyenjogúságá­ról. Ez a valóság. Ez a tény. Azért, amiért még ma sem a 63. nőnapon sem, szocialis­ta társadalmunkban sem tud­juk felhőtlen örömmel ün­nepelni a nők napját, nem a társadalmi tendenciák a fele­lősek, hanem a ma is meg­levő, maradi szemlélet Ezt kell minél hamarabb meg­változtatnunk. A Csongrád megyei tanács végrehajtó bizottsága tegnap, kedden Szegeden Kovács Imre, a tanácselnök általános helyettese vezetésével ülése­zett. A testület az előterjesz­tések megvitatása után meg­tárgyalta és elfogadta a zöld­ség-, gyümölcsfelvásárlás és feldolgozás múlt évi ta­pasztalatairól, s az idei fel­adatokról szóló beszámolót, valamint az 1977. évi pénz­ügyi ellenőrzésekről. Mind­szent nagyközségi tanács végrehajtó bizottságának munkájáról szóló jelentést. A vb értékelte a tavalyi me­gyei települési fejlesztési versenyt is. Örömmel állapította meg a testület, hogy a lakosság soha annyi viszonylag olcsó zöldséghez, gyümölcshöz nem jutott, mint tavaly. A bőség azonban nemcsak örömet, hanem gondot is okozott, hi­szen nem sikerült megterem­teni a felvásárlás, raktározás és az értékesítés összhangját. A jó termést nemcsak a kedvező időjárás, hanem a termőterület növekedése is befolyásolta. A zöldség ter­mőterülete a szövetkezeti szektorban 27 9 százalékkal, az állami gazdaságokban 11,7 százalékkal, a háztáji és ki­segítő gazdaságokban 24,6 százalékkal emelkedett. A hajtatott zöldségfélék terüle­te 348 hektárról 404 hektárra nőtt, amelyből 324 hektár fó­lia alatti zöldség volt. A ve­tésszerkezet a népgazdasági igényeknek megfelelően ala­kult, legnagyobb mértékben a fűszerpaprika, a vörös­hagyma és a gyökér területe emelkedett. A termékek fe­lét a konzervipar, 38.2 száza­lékát a megyei ZÖLDÉRT, 5,4 százalékát a megvei ÁFÉSZ-ek, míg a többit egyéb vállalatok ' vásárolták fel. A rekordtermést az is kedvezően befolyásolta és elősegítette, hogy javult a A nemzetközi nőnap alkalmából Kitüntetéseket adtak át Kedden délután a megyei tanács épületében a nőnap alkalmából Kovács Imre, a megyei tanács általános el­nökhelyettese kitüntetéseket adott át. Bihalné dr. Molnár Etelka főorvos (Hódmezővásárhely), Halász Imréné osztályvezető nővér (Hódmezővásárhely), Kiss Rozália bölcsődevezető (Sándorfalva), Krisztin Ist­vánná bölcsődei szakács (Mórahalom), Lugosi János­né osztályvezető főnővér (Szeged), Nagypál Istvánná, a gyógyszertári központ szakelőadója (Szeged), Szalai Józsefné ápolónő (Makó), Széli Jánosné osztályvezető főnővér (Deszk), Széli Nagy Dezsőné KÖJAL-ellenőr (Szeged), az Egészségügy Kiváló Dolgozója kitüntetést kapta. Nagy Anna szociális otthoni gazdaasszony (Nagy­mágocs) Egészségügyi Mi­niszteri Dicséretben része­sült. Kenéz Ferencné megyei tanács vb ipari osztályának főelőadója, a Könnyűipar Kiváló Dolgozója kitüntetést kapta. >• A Könnyűipar Kiváló Dol­gozója címmel tüntették ki a KSZV 14 dolgozóját. Kö­zülük tizenketten — Burkus Andrásné osztályvezető, Dó­czi Kálmánná \ keresztorsózó, Dura Lászlóné gyakorlati ok­tató, Farkas Béláné személy­zeti vezető, Fodor Györgyné szövőnő, Kelsch Zsuzsanna norma- és időelemző, Kiss Istvánná rostüzemi munkás, Kovács Györgyné csoportve­zető, Magyar Józsefné köny­velő-pénztáros, Szatmári Lászlóné portás, Szűcs Sán­dorné rostüzemi munkás és Tézsla Istvánná bérelszá­moló — tegnap délelőtt a vállalat központjában Tóth László vezérigazgatótól kap­ták meg a kitüntetést. Aíu­csi Józsefné, a szegedi ken­derfonógyár covema-csévélő­nője és Sándor Józsefné, az újszegedi szövőgyár kereszt­csévélője ugyancsak tegnap, a Könnyűipari Minisztéri­umban vette át a Könnyű­ipar Kiváló Dolgozója kitün­tetést. gépesítettég. Az elmúlt évek­ben megjelent párt- és álla­mi határozatok elérték cél­jukat. A nagyüzemi, háztáji és kisegítő gazdaságok meg­értették a célkitűzéseket, jól hasznosították az állami tá­mogatást. A nagy tömegű áru foga­dása azonban nem volt zök­kenőmentes. A felvásárló és feldolgozó vállalatok a zöld­ségfélékből 56 százalékkal, a gyümölcsből 64 százalékkal, a burgonyából 70 százalékkal vásároltak többet, mint 1976­ban. A végrehajtó bizottság azonban többször is hangsú­lyozta, hogy nem volt túlter­melés és népgazdasági érdek a zöldség- és gyümölcster­mesztés továbbfeilesztése. A felvásárlásban és feldolgo­zásban részt vevők áldozatos munkát végeztek, eredmé­nyesen dolgoztak, ezért a tes­tület elismerését fejezi ki. Továbbra is fontos célkitű­zés, hogy ne. csökkenjen a termelési kedv. a felvásárló és feldolgozó vállalatok idő­ben készüljenek fel a sze­zonra. A felkészülés már tapasz­talható, például a Szegedi Konzervgyár újabb paradi­csomsűrftő üzemet létesít. A forráskűti és mórahalmi lé­üzem pedig a gyár göngyö­leggondját is csökkenti. A paprikafeldolgozó vállalat Mihályteleken és Forráskú­ton szárítót helyez üzembe. A megyei ZÖLDÉRT foly­tatja az átvétel, osztályozás, tárolás, feldolgozás gépesíté­sét. A végrehajtó bizottság a tapasztalatok alapján a zöldség-, gyümölcstermelés és forgalmazás feltételeinek javítására hozott határozatai­ban felhívja a figyelmet a termelőgazdaságok, felvá­sárló és feldolgozó válalatok együttműködésének a to­vábbfejlesztésére. Javasolja, hogy a Csongrád megyei ZÖLDÉRT, a konzervgyár és paprikafeldolgozó vállalat készítsen göngyölegmérleget és a hiányzó mennyiség biz­tosítására kérjék a ZÖLD­KER és a Konzervipari Tröszt segítségét; valamint a felvásárló és feldolgozó vál­lalatok az export növelése miatt törekedjenek ' a fajta­azonos, nagy tömegű minő­ségi áru előállítására, az át­vétel gépesítésére, a hűtő­tárolók jobb kihasználására. Az ellenőrzés továbbfej­lesztése állandó napirendi té­ma. A pénzügyi osztály ta­pasztalataiból kiderül, hogy némely területen az ellenőr­zés mellékesen kezelt kér­dés és ezért a vezetés nem tudja kihaszpálni az ebből adódó lehetőségeket, a segít­séget. A testület megállapí­totta. hogy tapasztalható az előrelépés, de szükséges a mulasztókkal szembeni fele­lősségre vonás fokozása Ugyanakkor felhívta a me­gyében működő pénzügy, szervek figyelmét, hogv az eddiginél jobban hangolják össze tevékenységüket. Biz­tosítsák a tervszerűség, a gazdálkodás- és pénzügyi fe­gyelem erősítését, a társa­dalmi tulajdon védelmét. A végrehajtó bizottság ja­vasolja, hogy a vállalati, in­tézményi vezetők munkájá nak megítélésénél, a minösí tésnél az ellenőrzést a veze­tés szerves részeként érté­keljék. A megyei tanács, a Haza­fias Népfront és a KISZ me­gyei bizottsága, a Szakszer­vezetek Megyei Tanácsa ta­valy is meghirdette a megye városai, nagyközségei és köz­ségei között a településfej­lesztési versenyt. A verseny elbírálásánál a közvetlen részvétel alapján teljesített társadalmi munkát vették fi­gyelembe. A verseny ered­ményességét növelte az Egy üzem egy iskola. Tiszta, vi­rágos városért, községért, a Tavaszi, őszi társadalmi tisztasági munkahét akciók elterjedése. A társadalmi munka értéke jelentősen nö­vekedett, az 1976-os teljesí­téshez képest az emelkedés 16 százalék. A városok között Csongrád érte el a legjobb eredményt, és így elnyerte aa első helyezettnek járó 1 mil­lió forintos jutalmat. Ebben a városban nagyon szép pél­dája alakult ki a vállalatok, a szövetkezetek, intézmények és a lakosság összefogásának. Elsősorban a gyermekintéz­ményeket segítették a jelen­tős társadalmi munkákkal. Második helyezett Szentes, harmadik Hódmezővásárhely. A nagyközségek közül első Mórahalom, s ezért 500 ezer forintos jutalmat nyert, má­sodik Csanádpalota, harma­dik Mindszent. A községek között első Magyarcsanád, a helyezésért járó jutalom 300 ezer forint, második Fábián­sebestyén, jutalma 200 ezer forint, harmadik Maroslele. IMTERELEKTRO A villamos energiával működtetett, különböző méretű és teljesítményű motorok gyártásának szervezettebbé téte­lével kapcsolatos nemzetközi összefogásról tárgyal az Eger­ben kedden megnyílt négynapos ülésén a KGST keretében létrehozott INTERELEKTRO szervezet munkacsoportja. A tanácskozáson Bulgária, Magyarország, az NDK, Csehszlo­vákia, a Szovjetunió, Románia és Jugoszlávia szakemberei vesznek részt, *

Next

/
Thumbnails
Contents