Délmagyarország, 1978. március (68. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-07 / 56. szám

5 Kedd, 1978. március 7. Római katolikus főpapok kinevezése VI. Pál pápa Bánk József egri érseket váci megyéspüs­pökké, Kádár László veszp­rémi megyéspüspököt egri érsekké, Paskay Lászlót, a budapesti központi papneve­lő intézet rektorát címzetes püspökké, veszprémi aposto­li kormányzóvá, Rosta Ferenc tb. kanonok, balatonszemesi plébánost székesfehérvári segédpüspökké nevezte ki. A kinevezésekhez a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az 1957. évi 22. tör­vényerejű rendelet alapján az előzetes hozzájárulást megadta. (MTI) Tavalyi eredmények és az idei tervek Dr. Antalffy György képviselő találkozott választókerülete vezetőivel Tegnap, hétfőn délelőtt életéről, fejlődéséről, majd Kisteleken, a községi párt- megbeszélték az 1978. évi bizottság székházában talál- feladatokat, kozott dr. Antalffy György A tanácskozáson részt vett országgyűlési képviselő vá- Szögi Béla, az MSZMP sze­lasztókerülete párt-, állami gedi járási bizottságának tit­selőivel. Meghallgatta a tá- pártbizottság osztályvezetője jékoztatókat egy-egy község is. A Volán legjobb gépkocsi-vezetői Vasárnap hirdették ki a Szombaton és vasárnap 100­Volán gépkocsivezetők orszá- nál több résztvevővel Orosz­gos versenyének eredményét, lányban rendezte meg a Vo­lán Tröszt a vetélkedőt. Au 6. Hulló levél, sárga levél... Emlékezés Dankó Pistára A cigányBág éppen nek tekintettek minden olyan dolgos rétege volt olyant, melynek előadásóra a lakosságnak, akár a fölső- vonós hangszereket használ­városl iparosok, vagy alsó- tak, s cigányzenekar lett városi földművesek és állat- minden magyar zenekar el­tenyésztők. Idézzünk csak nevezése. A régi népzenészek Kovács Jánosnak, a régi sze- elkeveredtek a cigányok kö­gedi népélet kiváló ismerőjé- zött, és semmi okuk nem nek Írásából: volt rá, hogy nem cigány „ ... Szegeden a cigányok a voltukkal hangoskodjanak. XVIII. sz. második évtizede Ami a szegedi muzsikus­óta nemcsak mesterséget családokat illeti, legnagyobb folytattak, hanem már 1727 szerepet játszottak köztük az óta házzal is bírtak... ezek- Erdélyi, Murka, Rácz, Gondi, re tehát inkább háramolhat Dankó, Zsiga, ÍJrbán, Fehér, az első megtelepülés dicső- Dinók, Boldicsár, Ónodi stb. sége, mint az ország bármely családok, kik közül ország­városának cigányaira... itt szerte is a legkiválóbb zené­nem kellett a cigány csimó- szek (prímások, cimbalmo­tákat elszedni szüleiktől... sok) kerültek kL Legkultu­itt nem kellett a sátorokat és ráltabb volt köztük Érdél vi a földbe vájt gunyhókat le- Náci, a világot járt hegedű­rombolni és piszkos cigány- király (ós fia, ifj. Erdélyi szokásaiktól eltiltani és mun- Náci), az ország első prímá­kára kényszeríteni... s bár sa, a magyar nóták legkivá­egy egészen különálló k a s z- lóbb megszólaltatója, aki ol­t o t képeztek is, szokásaik- vásott magyarul, németül és l>an, ruházkodásukban és angolul is, aki „ .. .a cigány­életmódjukban nagyon al- ságot egyre buzdította, ok­kalmazkodtak a szegedieké- tatta, szüntelenül magyaráz­hez." gatva nekik, hogy a cigány­A cigányzenészek a kor di- ságnap éppúgy, mint egyéb vatja szerinti modern ruhák- társadalmi népnek fejlődnie ban jártak, azoknak, akik kell, és nem szabad a tégla­mesterséget folytattak, „mis- vetői nívón megmaradnia", más" öltözete nyomban föl- Gárdonyi József (az író fia) tüntette a cigányt, anélkül Dankó Pistáról írott regényes azonban, „ ... hogy valami- életrajzában a nótaköltő őseit lyen háború ütött volna ki a Felvidékről származtatja, akik Rákóczi csapatainak emiatt a cigány és a magyar szétverésekor szöktek volna lakosság között..." le a szegedi határvidékre. A szabadságharcban a nem- Dankő Pista nagyapja a retőrségnek, sőt a hires vö- múlt század első felében ke­rös sipkásoknak is cigány rülhetett Szegedre (valószí­trombitása volt, az volt a nűl«8 Szabadka környékéről), város dobosa is. A Bach-kor- de 6 méS nem volt muzsi­szak keserves évet alatt szo- kus- Dankó János és Boldi­kott össze legjobban Szeged zsár Róza házasságából szü­cigányaival. Közülük sokan letett idősebb Dankó István, elhagyták a nyirettyűt, s fog- 3 népzenész. Tápai Szabó lalkozások után néztek, László szerint — aki a régi mindinkább beleolvadva a szegedi csalódok kutatója lakosságba. (Az 1859-es nép- volt — a muzsikálás terén számlálás 53, az 1879-es pedig nagyon hatodrangú ember, de csak 16 cigány családot tün- kitűnő hegedűvel rendelke­tet föl.) zett. Ennek a véleménynek Lugosi Döme egyik irásá- ellentmond az a tény, ami az ban azt fejtegeti, hogy 1854 1861-es, Molnár György igaz­óta a magyar zenészeket ál- gatása alatt álló helyi szín­falában népzenészeknek hív- társulat emlékkönyvében áll, ták, s mert ezek többséged- hogy az Erdélyi Náci és Bol­gány volt, lassan átment a dizsár István vezette színházi köztudatba a cigányzenészei- népzenetársulatban id. Dankó nevezés. A század utolsó két István az első hegedűsök közt évtizedében Szegeden' már van megemlítve, teljesen egybeolvadt a há- Pista anyja Mijó Róza romféle zenekar (magyar volt, Mijó Mihálynak és Fe­muzsikusok, német muzsiku- hér Teréznek házasságából sok és a cigányok), s műso- született. A Fehér és Mijó rukat teljesen meghódította a család több mint 200 év óta magyar nóta, soraikban pe- élt már Szegeden, dig túlsúlyra tettek szert a cigányok. Lassan cigányzenéd tóbusz-, teher- és személy­gépkocsivezetők bizonyítot­ták elméleti és gyakorlati tudásukat A rendkívül szoros ver­senyben a következők érde­melték ki a Volán legjobb gépkocsivezetője címet: az autóbuszvezetők közül Tom­bácz Béla, a szegedi 10-es számú Volán, a tehergépko­csi-vezetők közül Varga Ist­ván, a budapesti l-es számú Volán dolgozója érte el az első helyezést. A személy-, illetve tehertaxisok között női versenyző bizonyult a legjobbnak, ebben az össze­vont kategóriában Pfeffer Ilona, a székesfehérvári 14­es számú Volán versenyzője érte el a legtöbb pontot A verseny győztesei a Vo­lán Tröszttől pénzjutalmat kaptak és elnyerték az Or­szágos Közlekedésbiztonsági Tanács különdíját, a „baj­noknak" járó ezüstserleget Film, színház, Gorkij Amolyan „ismétlős" hét országos „publicitást" adott a A Gorkij-novellából, a van mögöttünk. Nem panasz- szegedi színháznak. Nyilván, Cseíkosból készült tévéjáték képpen mondom, hiszen pél- mert fontos és aktuális témá- is beletartozik abba a mú­dául a Pókháló című Gal- jú. jó darabot „észleltek" a sorsorba, amelynek darabjai­góczi—Mihályfi játékfilmet műsorában. Amely darab val közművelődési funkciót nyilván nem véletlenül néz- előadásának fogyatékosságai tölt be a tévé. A klassziku­hettük újra szerdán este. a tévés közvetítésben sokkal sok adaptációi nemcsak a Csütörtökön mutatták be a nyilvánvalóbbak voltak, mint televíziós alkotók próbái; si­mozikban A közös bűnt, a figyelmet jobban megosztó- ker esetén az irodalom érté­amelyet Galgóczi Erzsébet lekötő, több érzékszervünket keinek népszerűsítései is. A azonos című kisregényéből „foglalkoztató" színháziban. Vámhatár arról tanúskodik, szintén Mihályfi Imre ren- Kaptunk tehát megint leckét hogy Gaál István rendező dezett. Oktalanság és rossz- abból, hogy az arcokra köze- állta a próbát, az átültetés májúság lenne a műsorszer- lítő kamera előtt minden feszes drámát eredményezett, kesztők különös figyelmessé- leplezetlen. Sok esetben csu- Georges Wilson és Madaras gében valamiféle menedzse- pa öröm, hogy a kamerának József kitűnő játékkal segi­lési szándékot felfedezni (Mi- van ilyen tulajdonsága. Más- tett; abban is ha a nézők hályfi televíziós rendezőként kor mint ezúttal is, meg- érdeklődése Gorkij mezítlá­ísmert). Nyugtázzuk inkább lehetősen kínos a dolog, ne- , , elégedetten: úgy látszik, egy- zőknek és szereplőknek egy- bas novellahosei fele fordult, re gyakrabban tekint túl sa- aránt S. E. ját körein a tévé, nemcsak -­belső műsorszerkesztési meg­gondolások alapján közvetíti a művészeti ágak produktu­mait, hanem közművelési megfontolások szerint is. A közönség csak hálás lehet, amiért egymás után nézhette az egymáshoz sok szállal kapcsolódó két filmet. Netán: a Pókháló megtekintése után az is elment moziba, akinek ez egyébként nem volt szán­dékában. Bízzunk benne, hogy aki tehette, a csütörtök délelőtti vagy a kora délutáni elő­adásokba. Hisz különben le­maradt volna az esti prog­ramról, a szegedi színházi közvetítésről. Akik „élőben" látták Maróti Lajos darabjá­nak kisszínházi előadását, azok tekinthetik legkevésbé egy újabb „ismétlős" műsor­nak a csütörtöki adást. Azt hiszem, velem együtt tanú­síthatják: a színházban azért nem volt ennyire élvezhetet­len. Mindazonáltal örülünk a felvételnek. A színházi köz­vetítésekkel ugyanúgy köz­művelődési missziót teljesít a tévé, mint a jelentős já­tékfilmek ismétlésével, és talán bocsánatos, ha azért is üdvözöljük a műsort, mert Rádiófigyelő Káderlélektan — kérdőjelekkel Szilveszterkor Sztrogoff A rádió azért is nagy do„ Mihály apropóján elmondta log, mert a lélektant vizuális Hofi: ha egy kádert kiemel- élmény nélkül csempészi nek, saját anyját sem ismeri tudatunkba. A hanghordozás, meg többet! Ha a múlt hé- a hangsúly, a hangszín em_ ten, pénteken este a Kos- béri magatartásformák mo­suth rádióban hallott Végh delijeit hitelesíti, a látható Antal-ktsregény rádióválto- arckifejezések nélkül, élénk zatának, a Vendégek a ta- és hatásos szituációkban, nyáról-nak egész mondandó- Nem nagy felfedezés: arra ját (divatos szóval élve épül a rádiójáték. Amit ír. „üzenetét") egyetlen mon- hatnak egyből „rádióra", » datban kellene összegezni, lehet irodalmi mű — rá* tökéletesen megfelelne e cél- dióváltozata is. ra a fenti Hofi-mondat. Ez Végh Antal Vendégek a pedig egyáltalán nem azért tanyáról című kisregénye aa rossz, mintha mindkettőjük utóbbi kategóriába tartozik, eme álláspontját nem tá- A frissiben kinevezett téesz* masztaná alá rengeteg példa ^T*™ f®*"1 „ . cselédtarsa, aki ieJenleg lo* ma Magyarországon. Nem a ópolo A tessék-lássék „ha, vallott igazsággal van tehát verkodás" elhamarkodott ­baj. Ravel és Honegger Zenei naptár Csongor Győző LFolytatjukJ Vasárnap délelőtt diák- mas fortéi futamokban vagy beszélő beiktatásával, aki­koncerten előlegezte meg a cantinelákban egyaránt ér- nek szövegei az egyes dara­bérletTpregramjáT melyről vényesülnek. S bár távol bokát összekötötték és a Dá­végre maradéktalanul felső- álljon tőlünk javaslatokat vid király életét feldolgozó fokon szólhatunk. A szoká- adni a filharmóniának, az cselekményt magyarózták, sos hármas tagolódású mű- az érzésünk, beérett a hazai Ebben a formában gyakran Se^. körtórs^egyénLégé-" ^orsjáratokra, sőt a nem- előadták a művet, s a kriti­nek egy-egy kompozíciója zetközi for8alomra is- ka, mely addig bizonyos el­váltotta fel, szellemes páro- Honegger így írja önélet- nézéssel, mint afféle .szélhó­sításban. Először Ravel rajzában a világhírt megho- zit' kezelt, dicséretekkel 11­G-dúr zongoraversenye, szü- zó oratórium születésének letett, melyek bizonyos sznob net utón pedig a Hatok leg- körülményeit. „Annak ide- körökben kicsit gyanússá ismertebbjének, Honegger- ién René Morax svájci köl- tettek." Ma már persze a nek korai oratóriuma, a Dá- tő és dramaturg, a Théatre Dávid király egyik legkere­vid király hangzott el — ki- du Jorat vezetője, hiába ke- settebb remeke a hangver­zárólag szegedi művészek resett muzsikust Dávid ki- senytermeknek, s hogy a közreműködésével. rályának megzenésítéséhez, szegedi előadás is osztatlan Vaszy Viktor dirigált, leg- Ansermet és Sztravinszkij sikert aratott, igazolja a szebb napjaira emlékeztető biztatására engem kért fel, választást. A Zenebarátok nagyvonalúsággal, drámai s én nyomban nagy öröm- Kórusa jeles ügyszeretettel, érzékkel, érzékeny és biztos mel kezdtem hozzá, anélkül, megbízható színvonalon éne­stílusismerettel, az éveit h°gy a rendelkezésre álló kelt, a szólisták közül pedig rövid idő miatt nyugtalan- Karifcó Teréz telt zengésű, kodtam volna. A kompozíció átható szopránja illeszkedett nagyon gyorsan készült el: leginkább a mű himnlkus 1921. február 25. és április 8. hangvételéhez, de Gortva között. A siker, melyben a Irénre és Réti Csabára sem Théatre du Jorat-ban része lehet panasz. Az előadás si­volt, arra indította René kerében méltán osztozott az meghazudtoló állóképesség­gel, amire különösen szüksé­ge lehetett a több mint egy­órás Honegger-műben. A szegedi szimfonikusok ki­egyenlített hangzással, a ké­nyesebb szólamokat is igé­nyesen tolmácsolva talán az Morax-ot, hogy a műnek Nagy Zoltán narrátora is. évad eddigi legszínvonala­sabb produkciójóval örven­deztették meg a publikumot. Ravel „kétkezes" verseny­műve az elegáns, virtuóz forma, a csillogó felületi megmunkálás mesterdarab­ja: Bódés Péter letisztult, ki­finomult zongorázása ponto­san annak mutatta, ami. Természetesen nem most fe­dezzük föl ennek a rokon­szenves és kitűnő szegedi pianistának elmélyült sze­mélyiségét, hangszeres adott­ságait. Billentéstechnikája ideális, testes pianói, tartal­zárt oratórium formát adjon, N. 1, Baráti találkozó A Szakszervezetek Csöng- den tanuló egyetemi hallga­KálfITf8yeLTaiíáKSánari "f* ^nőkkel. Ez alkalomból bizottsága és a Juhasz Gyula _ .... . . Művelődési Központban mű- nyüik meg a művelődési ködő Nők klubja a nemzet- központi népművészeti szak­közi nőnap alkalmából ma, körének tagjai által kiészí­kedden délután 4 órai kez- lett kézimunka-kiállítás is. dettel baráti találkozót ren- A megnyitóra és a baráti dez a Juhász Gyula Műve- találkozóra minden érdokiő­lődési Központban a volt dőt szeretettel lát a rende­gyarmati országokból Szege- zőség, _ , , sága: a felkapaszkodott cseléd-atyafi egy botor pij­lanataban meghívja húsvétra valamikori Zsiga komáját. Aki — gyermekeivel együtt — komolyan veszi az invi­tálást, s beállít locsolkodni. Kínosnál kínosabb jelenetek, végül a meglocsolt feleség által „udvariasságból" holt­részegre itatott embert a kártyázó falusi „újgazdag" társaság egyöntetű undorral küldeti haza a tanyára, akár valami rossz helyre érkezett csomagot. Suba a subával — erre az alapelvre épül Végh Antal káderlélektana. A hatalomra kerülő ember eltorzulása mindig ls nagy témája volt az irodalomnak. Hogy a Vendégek a tanyáról sajnos nem említhető az ezzel a témával foglalkozó nagy mű­vek között, annak leíőbb oka a szándék és az adaptá­ció megvalósítása közötti szakadék. Már meglevő ál­lapotot regisztrál, nem ku­tatja és nem mutatja az okokat, indítékokat, lélekta­ni motivációkat. S a puszta konstatálás, a helyzet fel­mutatása önmagában bár­mily tisztességes is, a rádió­változat képtelen hozzáadni bármit is — különleges esz­közeinek birtokában — a mélyebb lélektani árnyalt­sághoz. Gyors egymásután­ban peregnek az események, az egyes helyzeteket nem választja el egymástól sem­milyen hanghatás. Ezt az összeolvadó, sodró tempót pedig mintha kizárólag az egymondatos kóderminősítő káderlap kedvéért hallottuk volna. A kérdőjelek tehát a ká­derlélektan kérdéskörében jelentkeztek a rádiójáték hallgatása közben. Nagy kár, hogy így történt, mert — mégegyszer hangsúlyozzuk — Hofi mondata és Végh An- , tal célja ezzel a művével: igen figyelemre méltó és igen negatív jelenségekre adhatna össztüzet. i»lr> D, L,

Next

/
Thumbnails
Contents