Délmagyarország, 1978. március (68. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-07 / 56. szám

5 Kedd, 1978. március 7. Római katolikus főpapok kinevezése VI. Pál pápa Bánk József egri érseket váci megyéspüspökké, Kádár László veszprémi megyéspüspököt egri érsekké, Paskay Lászlót, a budapesti központi papnevelő intézet rektorát címzetes püspökké, veszprémi apostoli kormányzóvá, Rosta Ferenc tb. kanonok, balatonszemesi plébánost székesfehérvári segédpüspökké nevezte ki. A kinevezésekhez a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az 1957. évi 22. törvényerejű rendelet alapján az előzetes hozzájárulást megadta. (MTI) Tavalyi eredmények és az idei tervek Dr. Antalffy György képviselő találkozott választókerülete vezetőivel Tegnap, hétfőn délelőtt életéről, fejlődéséről, majd Kisteleken, a községi párt- megbeszélték az 1978. évi bizottság székházában talál- feladatokat, kozott dr. Antalffy György A tanácskozáson részt vett országgyűlési képviselő vá- Szögi Béla, az MSZMP szelasztókerülete párt-, állami gedi járási bizottságának titselőivel. Meghallgatta a tá- pártbizottság osztályvezetője jékoztatókat egy-egy község is. A Volán legjobb gépkocsi-vezetői Vasárnap hirdették ki a Szombaton és vasárnap 100Volán gépkocsivezetők orszá- nál több résztvevővel Oroszgos versenyének eredményét, lányban rendezte meg a Volán Tröszt a vetélkedőt. Au 6. Hulló levél, sárga levél... Emlékezés Dankó Pistára A cigányBág éppen nek tekintettek minden olyan dolgos rétege volt olyant, melynek előadásóra a lakosságnak, akár a fölső- vonós hangszereket használvárosl iparosok, vagy alsó- tak, s cigányzenekar lett városi földművesek és állat- minden magyar zenekar eltenyésztők. Idézzünk csak nevezése. A régi népzenészek Kovács Jánosnak, a régi sze- elkeveredtek a cigányok kögedi népélet kiváló ismerőjé- zött, és semmi okuk nem nek Írásából: volt rá, hogy nem cigány „ ... Szegeden a cigányok a voltukkal hangoskodjanak. XVIII. sz. második évtizede Ami a szegedi muzsikusóta nemcsak mesterséget családokat illeti, legnagyobb folytattak, hanem már 1727 szerepet játszottak köztük az óta házzal is bírtak... ezek- Erdélyi, Murka, Rácz, Gondi, re tehát inkább háramolhat Dankó, Zsiga, ÍJrbán, Fehér, az első megtelepülés dicső- Dinók, Boldicsár, Ónodi stb. sége, mint az ország bármely családok, kik közül országvárosának cigányaira... itt szerte is a legkiválóbb zenénem kellett a cigány csimó- szek (prímások, cimbalmotákat elszedni szüleiktől... sok) kerültek kL Legkultuitt nem kellett a sátorokat és ráltabb volt köztük Érdél vi a földbe vájt gunyhókat le- Náci, a világot járt hegedűrombolni és piszkos cigány- király (ós fia, ifj. Erdélyi szokásaiktól eltiltani és mun- Náci), az ország első prímákára kényszeríteni... s bár sa, a magyar nóták legkiváegy egészen különálló k a s z- lóbb megszólaltatója, aki olt o t képeztek is, szokásaik- vásott magyarul, németül és l>an, ruházkodásukban és angolul is, aki „ .. .a cigányéletmódjukban nagyon al- ságot egyre buzdította, okkalmazkodtak a szegedieké- tatta, szüntelenül magyarázhez." gatva nekik, hogy a cigányA cigányzenészek a kor di- ságnap éppúgy, mint egyéb vatja szerinti modern ruhák- társadalmi népnek fejlődnie ban jártak, azoknak, akik kell, és nem szabad a téglamesterséget folytattak, „mis- vetői nívón megmaradnia", más" öltözete nyomban föl- Gárdonyi József (az író fia) tüntette a cigányt, anélkül Dankó Pistáról írott regényes azonban, „ ... hogy valami- életrajzában a nótaköltő őseit lyen háború ütött volna ki a Felvidékről származtatja, akik Rákóczi csapatainak emiatt a cigány és a magyar szétverésekor szöktek volna lakosság között..." le a szegedi határvidékre. A szabadságharcban a nem- Dankő Pista nagyapja a retőrségnek, sőt a hires vö- múlt század első felében kerös sipkásoknak is cigány rülhetett Szegedre (valószítrombitása volt, az volt a nűl«8 Szabadka környékéről), város dobosa is. A Bach-kor- de 6 méS nem volt muzsiszak keserves évet alatt szo- kus- Dankó János és Boldikott össze legjobban Szeged zsár Róza házasságából szücigányaival. Közülük sokan letett idősebb Dankó István, elhagyták a nyirettyűt, s fog- 3 népzenész. Tápai Szabó lalkozások után néztek, László szerint — aki a régi mindinkább beleolvadva a szegedi csalódok kutatója lakosságba. (Az 1859-es nép- volt — a muzsikálás terén számlálás 53, az 1879-es pedig nagyon hatodrangú ember, de csak 16 cigány családot tün- kitűnő hegedűvel rendelketet föl.) zett. Ennek a véleménynek Lugosi Döme egyik irásá- ellentmond az a tény, ami az ban azt fejtegeti, hogy 1854 1861-es, Molnár György igazóta a magyar zenészeket ál- gatása alatt álló helyi színfalában népzenészeknek hív- társulat emlékkönyvében áll, ták, s mert ezek többséged- hogy az Erdélyi Náci és Bolgány volt, lassan átment a dizsár István vezette színházi köztudatba a cigányzenészei- népzenetársulatban id. Dankó nevezés. A század utolsó két István az első hegedűsök közt évtizedében Szegeden' már van megemlítve, teljesen egybeolvadt a há- Pista anyja Mijó Róza romféle zenekar (magyar volt, Mijó Mihálynak és Femuzsikusok, német muzsiku- hér Teréznek házasságából sok és a cigányok), s műso- született. A Fehér és Mijó rukat teljesen meghódította a család több mint 200 év óta magyar nóta, soraikban pe- élt már Szegeden, dig túlsúlyra tettek szert a cigányok. Lassan cigányzenéd tóbusz-, teher- és személygépkocsivezetők bizonyították elméleti és gyakorlati tudásukat A rendkívül szoros versenyben a következők érdemelték ki a Volán legjobb gépkocsivezetője címet: az autóbuszvezetők közül Tombácz Béla, a szegedi 10-es számú Volán, a tehergépkocsi-vezetők közül Varga István, a budapesti l-es számú Volán dolgozója érte el az első helyezést. A személy-, illetve tehertaxisok között női versenyző bizonyult a legjobbnak, ebben az összevont kategóriában Pfeffer Ilona, a székesfehérvári 14es számú Volán versenyzője érte el a legtöbb pontot A verseny győztesei a Volán Tröszttől pénzjutalmat kaptak és elnyerték az Országos Közlekedésbiztonsági Tanács különdíját, a „bajnoknak" járó ezüstserleget Film, színház, Gorkij Amolyan „ismétlős" hét országos „publicitást" adott a A Gorkij-novellából, a van mögöttünk. Nem panasz- szegedi színháznak. Nyilván, Cseíkosból készült tévéjáték képpen mondom, hiszen pél- mert fontos és aktuális témá- is beletartozik abba a múdául a Pókháló című Gal- jú. jó darabot „észleltek" a sorsorba, amelynek darabjaigóczi—Mihályfi játékfilmet műsorában. Amely darab val közművelődési funkciót nyilván nem véletlenül néz- előadásának fogyatékosságai tölt be a tévé. A klasszikuhettük újra szerdán este. a tévés közvetítésben sokkal sok adaptációi nemcsak a Csütörtökön mutatták be a nyilvánvalóbbak voltak, mint televíziós alkotók próbái; simozikban A közös bűnt, a figyelmet jobban megosztó- ker esetén az irodalom értéamelyet Galgóczi Erzsébet lekötő, több érzékszervünket keinek népszerűsítései is. A azonos című kisregényéből „foglalkoztató" színháziban. Vámhatár arról tanúskodik, szintén Mihályfi Imre ren- Kaptunk tehát megint leckét hogy Gaál István rendező dezett. Oktalanság és rossz- abból, hogy az arcokra köze- állta a próbát, az átültetés májúság lenne a műsorszer- lítő kamera előtt minden feszes drámát eredményezett, kesztők különös figyelmessé- leplezetlen. Sok esetben csu- Georges Wilson és Madaras gében valamiféle menedzse- pa öröm, hogy a kamerának József kitűnő játékkal segilési szándékot felfedezni (Mi- van ilyen tulajdonsága. Más- tett; abban is ha a nézők hályfi televíziós rendezőként kor mint ezúttal is, meg- érdeklődése Gorkij mezítláísmert). Nyugtázzuk inkább lehetősen kínos a dolog, ne- , , elégedetten: úgy látszik, egy- zőknek és szereplőknek egy- bas novellahosei fele fordult, re gyakrabban tekint túl sa- aránt S. E. ját körein a tévé, nemcsak -belső műsorszerkesztési meggondolások alapján közvetíti a művészeti ágak produktumait, hanem közművelési megfontolások szerint is. A közönség csak hálás lehet, amiért egymás után nézhette az egymáshoz sok szállal kapcsolódó két filmet. Netán: a Pókháló megtekintése után az is elment moziba, akinek ez egyébként nem volt szándékában. Bízzunk benne, hogy aki tehette, a csütörtök délelőtti vagy a kora délutáni előadásokba. Hisz különben lemaradt volna az esti programról, a szegedi színházi közvetítésről. Akik „élőben" látták Maróti Lajos darabjának kisszínházi előadását, azok tekinthetik legkevésbé egy újabb „ismétlős" műsornak a csütörtöki adást. Azt hiszem, velem együtt tanúsíthatják: a színházban azért nem volt ennyire élvezhetetlen. Mindazonáltal örülünk a felvételnek. A színházi közvetítésekkel ugyanúgy közművelődési missziót teljesít a tévé, mint a jelentős játékfilmek ismétlésével, és talán bocsánatos, ha azért is üdvözöljük a műsort, mert Rádiófigyelő Káderlélektan — kérdőjelekkel Szilveszterkor Sztrogoff A rádió azért is nagy do„ Mihály apropóján elmondta log, mert a lélektant vizuális Hofi: ha egy kádert kiemel- élmény nélkül csempészi nek, saját anyját sem ismeri tudatunkba. A hanghordozás, meg többet! Ha a múlt hé- a hangsúly, a hangszín em_ ten, pénteken este a Kos- béri magatartásformák mosuth rádióban hallott Végh delijeit hitelesíti, a látható Antal-ktsregény rádióválto- arckifejezések nélkül, élénk zatának, a Vendégek a ta- és hatásos szituációkban, nyáról-nak egész mondandó- Nem nagy felfedezés: arra ját (divatos szóval élve épül a rádiójáték. Amit ír. „üzenetét") egyetlen mon- hatnak egyből „rádióra", » datban kellene összegezni, lehet irodalmi mű — rá* tökéletesen megfelelne e cél- dióváltozata is. ra a fenti Hofi-mondat. Ez Végh Antal Vendégek a pedig egyáltalán nem azért tanyáról című kisregénye aa rossz, mintha mindkettőjük utóbbi kategóriába tartozik, eme álláspontját nem tá- A frissiben kinevezett téesz* masztaná alá rengeteg példa ^T*™ f®*"1 „ . cselédtarsa, aki ieJenleg lo* ma Magyarországon. Nem a ópolo A tessék-lássék „ha, vallott igazsággal van tehát verkodás" elhamarkodott baj. Ravel és Honegger Zenei naptár Csongor Győző LFolytatjukJ Vasárnap délelőtt diák- mas fortéi futamokban vagy beszélő beiktatásával, akikoncerten előlegezte meg a cantinelákban egyaránt ér- nek szövegei az egyes darabérletTpregramjáT melyről vényesülnek. S bár távol bokát összekötötték és a Dávégre maradéktalanul felső- álljon tőlünk javaslatokat vid király életét feldolgozó fokon szólhatunk. A szoká- adni a filharmóniának, az cselekményt magyarózták, sos hármas tagolódású mű- az érzésünk, beérett a hazai Ebben a formában gyakran Se^. körtórs^egyénLégé-" ^orsjáratokra, sőt a nem- előadták a művet, s a kritinek egy-egy kompozíciója zetközi for8alomra is- ka, mely addig bizonyos elváltotta fel, szellemes páro- Honegger így írja önélet- nézéssel, mint afféle .szélhósításban. Először Ravel rajzában a világhírt megho- zit' kezelt, dicséretekkel 11G-dúr zongoraversenye, szü- zó oratórium születésének letett, melyek bizonyos sznob net utón pedig a Hatok leg- körülményeit. „Annak ide- körökben kicsit gyanússá ismertebbjének, Honegger- ién René Morax svájci köl- tettek." Ma már persze a nek korai oratóriuma, a Dá- tő és dramaturg, a Théatre Dávid király egyik legkerevid király hangzott el — ki- du Jorat vezetője, hiába ke- settebb remeke a hangverzárólag szegedi művészek resett muzsikust Dávid ki- senytermeknek, s hogy a közreműködésével. rályának megzenésítéséhez, szegedi előadás is osztatlan Vaszy Viktor dirigált, leg- Ansermet és Sztravinszkij sikert aratott, igazolja a szebb napjaira emlékeztető biztatására engem kért fel, választást. A Zenebarátok nagyvonalúsággal, drámai s én nyomban nagy öröm- Kórusa jeles ügyszeretettel, érzékkel, érzékeny és biztos mel kezdtem hozzá, anélkül, megbízható színvonalon énestílusismerettel, az éveit h°gy a rendelkezésre álló kelt, a szólisták közül pedig rövid idő miatt nyugtalan- Karifcó Teréz telt zengésű, kodtam volna. A kompozíció átható szopránja illeszkedett nagyon gyorsan készült el: leginkább a mű himnlkus 1921. február 25. és április 8. hangvételéhez, de Gortva között. A siker, melyben a Irénre és Réti Csabára sem Théatre du Jorat-ban része lehet panasz. Az előadás sivolt, arra indította René kerében méltán osztozott az meghazudtoló állóképességgel, amire különösen szüksége lehetett a több mint egyórás Honegger-műben. A szegedi szimfonikusok kiegyenlített hangzással, a kényesebb szólamokat is igényesen tolmácsolva talán az Morax-ot, hogy a műnek Nagy Zoltán narrátora is. évad eddigi legszínvonalasabb produkciójóval örvendeztették meg a publikumot. Ravel „kétkezes" versenyműve az elegáns, virtuóz forma, a csillogó felületi megmunkálás mesterdarabja: Bódés Péter letisztult, kifinomult zongorázása pontosan annak mutatta, ami. Természetesen nem most fedezzük föl ennek a rokonszenves és kitűnő szegedi pianistának elmélyült személyiségét, hangszeres adottságait. Billentéstechnikája ideális, testes pianói, tartalzárt oratórium formát adjon, N. 1, Baráti találkozó A Szakszervezetek Csöng- den tanuló egyetemi hallgaKálfITf8yeLTaiíáKSánari "f* ^nőkkel. Ez alkalomból bizottsága és a Juhasz Gyula _ .... . . Művelődési Központban mű- nyüik meg a művelődési ködő Nők klubja a nemzet- központi népművészeti szakközi nőnap alkalmából ma, körének tagjai által kiészíkedden délután 4 órai kez- lett kézimunka-kiállítás is. dettel baráti találkozót ren- A megnyitóra és a baráti dez a Juhász Gyula Műve- találkozóra minden érdokiőlődési Központban a volt dőt szeretettel lát a rendegyarmati országokból Szege- zőség, _ , , sága: a felkapaszkodott cseléd-atyafi egy botor pijlanataban meghívja húsvétra valamikori Zsiga komáját. Aki — gyermekeivel együtt — komolyan veszi az invitálást, s beállít locsolkodni. Kínosnál kínosabb jelenetek, végül a meglocsolt feleség által „udvariasságból" holtrészegre itatott embert a kártyázó falusi „újgazdag" társaság egyöntetű undorral küldeti haza a tanyára, akár valami rossz helyre érkezett csomagot. Suba a subával — erre az alapelvre épül Végh Antal káderlélektana. A hatalomra kerülő ember eltorzulása mindig ls nagy témája volt az irodalomnak. Hogy a Vendégek a tanyáról sajnos nem említhető az ezzel a témával foglalkozó nagy művek között, annak leíőbb oka a szándék és az adaptáció megvalósítása közötti szakadék. Már meglevő állapotot regisztrál, nem kutatja és nem mutatja az okokat, indítékokat, lélektani motivációkat. S a puszta konstatálás, a helyzet felmutatása önmagában bármily tisztességes is, a rádióváltozat képtelen hozzáadni bármit is — különleges eszközeinek birtokában — a mélyebb lélektani árnyaltsághoz. Gyors egymásutánban peregnek az események, az egyes helyzeteket nem választja el egymástól semmilyen hanghatás. Ezt az összeolvadó, sodró tempót pedig mintha kizárólag az egymondatos kóderminősítő káderlap kedvéért hallottuk volna. A kérdőjelek tehát a káderlélektan kérdéskörében jelentkeztek a rádiójáték hallgatása közben. Nagy kár, hogy így történt, mert — mégegyszer hangsúlyozzuk — Hofi mondata és Végh An- , tal célja ezzel a művével: igen figyelemre méltó és igen negatív jelenségekre adhatna össztüzet. i»lr> D, L,