Délmagyarország, 1978. március (68. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-29 / 74. szám

4 Szerda, 1978. március 22. 4 kJcíllttüSí napló A reklámfotó rr muvesze Pécsi József fotóművész kiállításán Szegeden, a Bartók Béla Művelődési Központban, egy pillanatra azt hiheti a .látogató: eltévedt. 15—20 évvel ezelőtti ízlés szerint készített tárgyak reklámfotóiba ütközik. Megszoktuk, hogy a reklámképek naponkénti használatra, néhány napos érvénnyel készülnek, a tömegízléshez igazodva, a legmodernebb formatervek Szerint készt, tett rádiókat, gépkocsikat, evőeszközöket propagálta. Ahogy elveszti vonzását az árucikkek külalakja —talán egyedül a Coca Colás üveg és Molioly Nagy László Parkertolla állja az izléshullámok állandó rohamát — úgy válik értelmetlenné-értéktelenné maga a propagáló reklám ls. Pécsi József képeire mindez nem érvényes. Eredeti funkciójukat, jelentésüket vesztik el csupán, és mint esztétikus, látványosan komponált tárgyfotók, csendéletek nyernek új tartalmat. Túllépnek a reklámipar tiszavirágérvényű keretein, nem egyszerűen reklámfotók. A mindennapi tárgyak, ban az artisztikumot fedezi fel, illetve olyan környezetbe, úgy rendezi el azokat képein, hogy esztétikai élményt nyújtanak. Művészi rangra emelte a reklámfotót, évtizedekkel megelőzve a reklámipart. Mestere a portréfényképezésnek is. Világhírű Bartók portréja," Kassák Lajosról készített képe — melyek a kiállításon is szerepelnek — méltán emeli Yusuf Carsh nyomdokaiba. Mint esztéta is nagy tekintélyre tett szert. A két világháború közötti időben kiadott reklámfotó albuma több nyelven is megjelent. Nem kisebb művészek, mint Brassai, Dienes András, André Kertész képei szerepelnek benne. Czeizing Lajos mondta a következőket a reklámfotóról, a felvételek művészi jellegét az határozza meg, hogy készítőjük menynyit ad önmagából, s hogy milyen fokon képes a szemlélőt gondolkodásra késztetni". Pécsi József képel ilyenek. , Stépán Balázs Vidéki valóságok Jelenkor, Forrás, Napjaink Az irodaim! szociográfia, az úgynevezett irodalmi riporttal együtt másodvirágzását éli hazánkban. Néhány vidéken megjelenő irodalmi folyóiratunk Időről-időre helyt ad olyan írásoknak, melyek a közvetlen környék gazdasági, társadalmi fejlődésének ellentmondásait emberi jellegzetességeit mutatják be. Ezek természetesen mindig továbbgondolhatók, tanulságaik országos érvényűek. A kecskeméti Forrásba n, a pécsi Jelenkorban z a januártól megújult miskolci Napjainkban az elmúlt Iősséggel járó, nehéz munkát végeznek — s akiktől 1975ben megvonták a'korkedvezményt ... A kohásznak kicsjt unokatestvére az öntőmunkás. Tüskés Tibor egyetlen, Jellegzetesen dél-dunántúli módon, mondhatnánk osztódással, kisiparos-társulással létrejött, negyedszázados ipari szövetkezet történelmének, mai helyzetének bemutatásával igyekszik felvillantani az öntők életét Sorskovácsok című szociográfiájában. Meglehetősen „zűrös" területre lépett Zám Tibor, letebbre. A Bormelliki kívánságok Forrás-beli folytatásai már kiléptek Bács-Kiskun megye határaiból, országos méretekben veszik szemügyre a „szesz-szindikátust", a borhamisítók maffiáját. Mindezt meggyőző, pontos adatokkal, bírósági jegyzőkönyvekkel bizonyítva. Egy megállapításai közül: „az édes kövidinkát azonban megveszi, megissza, és vendégét is marasztalja vele a magyar fogyasztó, pedig amit az vegcimke hirdet, olyan bor nincs; ez csak a köznépnek szánt, viszonylag olcsó szeszes folyadék." D. L. Ki tanul szakmát? Valóság Ifjúság és marxizmus Kritika hónapok lapszámaiban több úgy kétszáz kilométerrel kehelyi gondokat ' feldolgozó Irodalmi riportokkal találkozhattunk. Mindhárom folyóirat szoclográfikus írásaiban a három város és táj szinképét tovább gazdagító jelenségekkel találkozhatunk. Szendrei Lőrinc A tat forrása című Írása a íebru- Az 1973—74-es tanévben dagógusok vizsgálatát célozári Napjainkban a diósgyőri az MSZMP KB Társadalom- ta. A szakmunkástanulók kohászok kemény életét ál- tudományi Intézete, az MTA között végzett kérdőíves fellítja középpontba. A rt- Szociológiai Intézete, vala- mérés adataira támaszkodva port plasztikus, hű és he- mint az Országos és a Fő- irta meg tanulmányát Csákó lyenként magával ragadó városi Pedagógiai Intézet Mihály és Liskó Ilona Szak. képet fest a felső-magyaror- munkatársai komplex kuta- munkásképzés és társadalmi szági kohászéletről, a tűzkő- tást kezdtek, amely a szak- mobü.tás címmel, amelyet a zelében élő munkásemberek- munkásképzésben tanuló fia- márciusi Valóság közöl. A ről, akik naponta óriási fele- talok és az ott dolgozó pe- szerzők a szociológiai kutatásokból már közismert megállapításra (a társadalmi mobilitás legfontosabb csatornája az iskolarend. szer) támaszkodva a következő kérdésre keresték a választ: milyen szerepet tölt be a mobilitási folyamatban a szakmunkásképzés. A felKészséggel adott helyet a az első feltétel nélkül sziszi- mérés adataival számos fonKritika februári száma két fuszi munka, vaktölténnyel tos tényre derítettek fényt, írásnak, „amelyeknek közös lövöldözés minden tntézmé- Többek között bizonyítják, törakvese az ifjúság és a nyesítelt eszköz és módszer, hogy a „szakmunkásképzés marxizmus találkozásának, A gyakorló pedagógus, a jelenlegi legfontosabb moilletve e találkozás problé- fiatalok között gyakran meg- bilitási funkciója az, hogy a máiTiak vagy a találkozást forduló újságíró, a klubve- szakképzetlen fizikai munkésleltetö, zavaró tényezőK zető, az Ifjúsági mozgalom kát végző, alacsonyabban is. nek a megvilágítása". Az' irányítója mind-mind más kolázott szülök gyerekeit beelső pillanatban bizonyos oldalról közelítheti meg ezt juttassa a szakmunkásrétegvolt, hogy a két írás olyan a nagyon fontos, sőt, végre be". A szülők többsége allegorikus pontját célozta tartalmi kérdést. A Kritika nemcsak fizikai dolgozó, meg nevelésügyünknek és most megjelent márciusi ezen belül is az alsóbb rémozgulmi életünknek — száma már két hozzászólást tegekhez tartosik, 62,5 szányugodtan mondhatjuk poll- is közöl. Szilágyi Sándor: zalékuk a nyolc általánost tikai munkánknak! —, amely Nézetek és tekintetek cím- sem végezte el. Az ezekből nem maradhat visszhangok mel, Straub Sándor: A KISZ, a családokból indulóknak nélkül. A marxizmus és az az ifjúság és a marxizmus társadalmi emelkedést jeifjúság kérdése, azonosulá- címmel adja közre hozzá- lent a • szakmaszerzés; a sa, közeledése vagy éppen szólását. Mindkét írás na- szakmunkáskörnyezetből értávolodása nemcsak a ma, gyon sok érdekes, izgalmas, kező gyerekek akkor elégede főként a jövő egyik leg- továbbgondolásra késztető dettek, ha az apáikénál masarkallatosabb kérdése. megállapítást, javaslatot, öt- gasabb presztízsű szakmáAz elmúlt számban közölt letet vet fel, melyek a fia- kat sajátíthatnak el; légiiéit írás — Tőkéczki László: talok nevelésének kompié- vesobben vannak a nem fiA marxizmus esélyei és xlcitását Igyekszik erősíteni, zikai dolgozók gyerekei a űécsy Ágnes: Világbizony- Biztos, hogy a fiatalokkal szakmunkástanulók között, talanság vagy világnézet? — foglalkozó, s a jövőért fele- ők kivétel nélkül kudarcnak elsősorban a világnézet ki- iősséggel aggódó éltesebb érzik a szakmatanulást, alakulásának eredőit, ható- korúak is figyelemmel kísé- A tanulmányból az is kicrőit méri fel. Tőkéczki rik ezt a lényegbe vágó vi- derül: társadalmilag méghamegállapítja, hogy a mar- iát. Orvosságot, egyedül ha- tározott, milyen rétegekből xizmushoz való eljutásnak tásos gyógymódot valószínű- termelődik újra a szakmunkát feltétele van, egyrészt a leg senki nem fog tudni ad- kásság. Az új generáció bels/ubjektív-egyéni érdeklő- ni de a próbléma súlyát és tagozódása azonban a arrsA-sra»-rr rrr •*- s —s-rs: mák, módszerek és lehetősé- ^n sokakban fölkeltik^ vénye. gek. Bebizonyosodik, hogy Hulló levél, sárga levél... Emlékezés Dankó Pistára 01 1899 februárjában már a „két kiló cigánypecsenye" tetlen versét, a „CigáJetónótázgat a poétalelkű — melyért ezerkétszáz fo- tá"-1 találták... ez v. ont cigány. Leveleket Irogat ha- rintot fizetett kl. Egyik le- már dallam nélkül maradt, za, hogy már két. kilót hí- veiében • tréfásan emlékezik Az elsőt, előbb említettek zott, de nagyon drága az meg kezelőorvosáról: közül nem' tarthatjuk utolsó szórakozásom volt egy majomcirkusz ZTS^tAzS™ nóbt is megtiltotta doktor Czirfusz..." ufLtöé'n ^eTent meg,"jó Dankó két ízben „élvezte" említsük meg a „Jaj, de na- néhánya megelőzve. A „Most Czirfuszék vendégszeretét gyon sebesen szál..." kezde- van a n°P lemenőbe'..." ciSan Remóban. Másodszor tűt, melyet Deák Kálmán pedig meg San Remo1901 decemberétől kezdve. „Édesanyámhoz" c. versére bar> készítette s 1900-bari Harmadik útjára halála mi- szerzett. A hangulata ma juttatta el az Üj Idők szaatt már nem kerülhetett is megragadhatja minden niára. De arra ls van adasor. Itt szerzett s Gárdonyi- külföldön élő, hazakívánko- tunk- hogy már az Aranykakasban tartott hangverseny műsorán is szerepelt. Mégis — maradjunk en« nél... A költők szíve akkor dobban leghangosabban, mikor a közelgő véget érzik meg. nak megküldött dalai közül zó magyar szívét: „...Állj meg felhő, szálló felhő Szép hazámból ha jöttél, Parázs forró homlokomra Egy hűs csöppecskét ejtsél,,.'' Egy másik dal a klasszi- sében a chansonhoz tartó kusan szép „Küldöm a zik. 1899. február 1-én küld- a halai gondolata „bantja levelet Balog Mári- te haza a dalt a Szegedi őket" s „lelkűk szeme a jöá n a k...", melyre szerzője Híradónak s az Üj Időknek vobe nézhet", a síron túl is olyan büszke volt s joggal, egyidejűleg. Mindkettő le is megjósolva haljiatallanságuhiszen most is egyik leg- közölte. A gyönyörű nóta kat... szebb hallgató műdalunk, Gárdonyinak, a melegszívű Dnnkó Pista magyar dalmelyre már azt is mondták költőnek „Bakalevél" c. ver kritikusok, hogy hanglejté- sére készült: „Küldöm a levelet Balog Máriának Kislepénd gyönyörű gyöngy virágszálának, Ki vagyon fizetve billogja, pöcsétje Adják tisztölettel a saját kezébe. Kedves gyöngyvirágom, szívemből kívánom Hogy ez a pár sorom virulva találjon. Ha egy pár soromban elküldöm leikömet Minden betűjében dobogó szívemet..." költő, a magyar nóta Petőfije — ezt nagy kortásai mondották róla — a magyar dalköltészetnek ez a szép hangú hattyúja, megjárta nyomorúságos életpályáját, minduntalan maga előtt érezve sötét végzetét, a mai gyar költő sorsát ebben a hazában, egyre fogyóbbnak érezte a nap melegét. Akkor kezdtek volna csak rá viA költemény öt versszaka tő annak. Halálos ágyán egy a kaszárnyában sínylődő, „a összegyűrt papírlapon Rud- gyázni, mikor már a napja falu erányába húzódó fel- nyánszky Gyula megzenésí- csakugyan lemenőben volthőket" sóvárogva néző katona honvágya. A nótaköltő teljesen átérzi a hangulatot Saját sorsát érezzük kl belőle. A szövegen csekély vál ..Most van a nap lemenőbe', Kimegyek a temetőbe..." Száz cigány hegedűjén zo- tudtak mindig ebben a hatoztafassal(5helyett3 stró- k°*ott íel a "óta a íő.Yf°s „ , t , w .kjcii s egy nap muiva a szuiová- Ez a dal teljesen az övé fa) a remekbe készült vers bői örökszép nótát csinált. Melyik lenne a nótaköltő rosa utcáin, mikor fejede- volt, szövege, dallama, malemnek járó tisztességgel ki- rad is mindörökre, ezt a szimbólumot vésték sírkővéhattyúdala? Erre vonatkozó- ^rték koporsóját a palánki Te teTEz a dM^^ri 7orlag megoszlanak a vélemé- temetöbe- Hiszea temetni - sát, költészetét s végső óhajnyek. Egyesek szerint az „Ügy-e most már másnak mondod..." kezdetű dal, mások szerint a „Most van a nap lemenőbe'..." tekintheazt az egyet nagyon jól tását egyaránt. „Hulló levél, sárga levél Vigyen szerte széjjel a szél..." (Folytatjuk.) Csongor Győző T.U S.E. HÁZASSÁG I. Kerület Szeged: Papp László és Bartha Katalin, Majoros János és Hunya Sarolta Gizella, Nagy Géza és Czeglédt Erzsébet, Keresztúri-Tóth Attila Antal és Bacsa Eszter, Gotlneíc Mihály és Szécsl Magdolna, Vászolyi György Péter és Sípos Márta, Szabó Józset Béla és Fábián Ibolya, Déri József Károly és Vecsernyes Margit Klára, Gádzser László és jíotogány Hona Rozália, Bodor Gábor József es Apró Ilona Mária, Lele József és Denkő Ágnes, Kiss Béla és Lakatos Ágnes Anna, Pesl Norbert Johannes és dr. Katona Sarolta Ottílla, Király István és Hévízi Gyöngyi, Bagdii Sándor és Szisz Júlia Edit házasságot kötöttek. SZÜLETÉS I. kerület Szeged: Csernók Lászlónak és Borbás Edit Piroskának Szilvia, Gyovai Sándornak és Horváth Ibolyának Szilvia Katalin, Tóth Tamásnak és Kolhenez Klárának Mónika Éva. dr. Náral György Imrének és dr. Kunsági Katalin Gizellának Lilla Eszter, Blaha Gyula Lászlónak és sípos Aranka Annának Judit Anna, Décsl Lajosnak és Szabadi Teréziánál: Dóra, Gyárfás Sándornak és Török Editnek Sándor Mihály, Varga Jánosnak és Szabó Erzsébetnek Andrea, Varga Jánosnak és Szabó Erzsébetnek Noémi. Zámbó József Jánosnak és Bakró Klárának József Mihály, Tóth János Ferencnek és Onodi-Szücs Alicc Juditnak Gabriella Judit, Cstzmár András Györgynek és Bagl Hona Borbálának Zsolt Zoltán, Mihók Ferencnek és Pintér Ilona Eszternek Ferenc, Sípos Pét Mihálynak és Gémes Matildnak Ildikó, Szabó Istvánnak és Németh Erzsébetnek István. Dobos Józsefnek és Patai Editnek Gábor, Duba István Györgynek és Martonosi Beatrixnek Krisztina Beatrix. Tóth Lászlónak és Szűcs Erzsébe nek Atti'a, Kovács Gábor Jánosnak és Simon Rozáliának Ildikó Rita, Béres Jánosnak és Berki Zsuzsannának Sz'lvla. Horváth Mihálynak éa Cseh Máriának Attila, Erdei Káro'.y Józsefnek és Gaz.d-'i Ka-zsnnna K'írának Csil'n Gizella, O'ih LaJosnak és Balázs rfar"lt Juliannának Lajos, Bodor Jánosnak és Tombácz Arankának Mónika. Pás-ror Ferenc K«rolyn"k és Oáoyi Erzsébetnek norn-'v Fpren- Csínyt Józsefnek és Mándoki. Évának Tílaor Zoltán. Takó Péter Józsefnek és Petró Klárának Erika, Dodog Családi események Lászlónak és Szögi Juliannának László, Varga Mihálynak és Lajkó Gizellának Márta, Sebők Ferencnek és Uorslk Klára Matildnak Zoltán Ferenc, Bucsl Imrének es Szondi Juditnak Imre József, Gábor Zoltánnak és Pap Piroskának Katalin Anita, Öze Antalnak és Kátal Amáliának Szilvia, dr. Apró Ferencnek és dr. Laczó Katalin Zsuzsannának Adrián Szilárd, Tóth Csabának és Sulyolc Anna Gabriellának Zita, Berkes Józsefnek és Kovács Annának Ildikó Krisztina, Csúzi Istvánnak és Horíanyik Klárának Éva, Battanes Imrének és Erdődl Erzsébet Rozáliának Erika, Major Ernőnek és Danó Katalinnak Ernő. Plpicz Szilveszternek és Bénák Máriának Mónika, Czu•or Zoltánnak es CzakO Erzsébet Katalinnak Anett Henriett, Ördög László Mihálynak és Vass Katalinnak Andrea, Pállai Zoltánnak és Boza Erzsébetnek Beáta, dr. Faragó Andrásnak és Prltz Évának Edina Eva, Pesti Lászlónak és Dersidán Erzsébetnek László - Róbert, Sebők Istvánnak és Kéri Etelkának Zsolt, Varga Józsefnek és Vlncze Máriának Árpád, Zergényi Jánosnak és Flser Zsuzsannának János Zoltán, Timafalvl Lajosnak és Bárdos Mária Ilonunak Eva Judit. Tarnál Gábornak és Pál fi Mária Erzsébetnek Gábori Vágó Sándornak és Hegedűs Teréznek Norbert, Takács Mihálynak és Pignlczki Ilonának Zsolt, Molnár Mihálynak és Vásárhelyi' Máriának Mónika, Nagy Laszlónak és Ultseh Éva Zsófiának Enikő Eva, Takács Lászlónak és Lajkó Máriának Andrea Mónika, Tanűori Sándor Józsefnek es Csűcs Arankának Csaba, dr. Beregi Istvánnak és Kiss Ágotának Gergely, Horvá'h Istvánnak és Tóth Mária Margitnak Lilla Mírja. Marót! Józ,cinek és Miklós Franciskának Melinda, Dudás György Antalnak és Zsótér Erzsébetnek Levento György, Virág Józsefnek és Kiss Editnek Gábor, Lakó Jánosnak és Huszta Rozáliának Gábor, Balla László Mihálynak és Bánta Katalinnak Gábor, Süli Péter Pálnak es Nagy-Jójart Juliannának Zsolt. Szigeti Józsefnek és Frössel Chrlstel Renátának Dénes, Monostori Mihálynak és szabó Erzsébetnek László Árpád, Rosztóczy István Lajosnak és Czapff Zsuzsannának Péter Attila, Guth József Lászlónak és Bagi Eszternek Szabolcs, Rostás Jánosnak ós Mezei Rózsának Albert, Vass Józsefnek és MeZcl Ilona Arankának Attila, Molnár Endre Jánosnak és Nagy Erzsébet Etelkának Erik, Gémes Ferencnek és Szűcs Máriának Ferenc, Varjú Pál Lászlónak es Kapás Zsuzsanna Editnek Bettina. Kérchy László Péternek és Kovács Eva Honának Vera Szonja, Vígh Endre Istvánnak é9 Takács Ilonának Endre, Besenyet Kálmánnak és Szabó Zsuzsannának Kálmán Attila, Nagy Lászlónak és Farkas Rózsa Veronikának Gábor, Kocsispéter Gézának és Tar) Katalinnak László Géza, Elek Sándornak és Bereczky Máriának Sándor Béla nevű gyermekük született. III. kerület Szeged: Dobó Rudolf Ignacf nak és Dobó Amáliának Zoltán Rudolf, Bodor Attila Józsefnek és Papp Ildikó Máriánál: Csaba, Szanka Jánosnak és Budai Matildnak Csilla, Csiszár Imrének és Bozzal Katalinnak Katalin. Oláh Andrásnak és Minké Klárának András Zsolt, Csala Józsefnek és Laurltz Zsuzsannának Kitti Kinga, Masa Jánosnak és Dobó Máriának Ilctikó Mónika, Hégt-r Lajosnak és Pataki Máriának András Zoltán, Keresztes Istvánnak és Gubás Katalinnak István, Dudás Lászlónak és Felföldi Máriának Anita, Varga Jenő Ferencnek és Komócsin Ibolyának Jenő, Nyári Imre Istvánnak és Ör. aőg Terézia Ilonának Bettina Terézia, Turü Kálmánnak és Slsa Katalinnak Tamás, Szűcs Sándornak és Czeglédi Éva Katalinnak Tünde, Tóth László Sándornak és Doktor Veronikának Veronika, Kerékgyártó Zsoltnak éj dr. Fodor Anikónak Zoliin Bence, Kucsore Józsefnek és Ke-eket Mária Magdolnának Zoltán. Bsranyás Ferenc Jánosnak és ördögh Ilonának B-rnadett. J-Iüse Ferencnek és Szrenka Katalinnak Szilvia, Pernek! Jánosnak és Juhász Judit Évának Gábor, Pernekl Jánosnak és Juhász Judit Évának Zsolt. Abrahám-Tandarl Károly Sándornak és Ternyik Ibolyának Tamás nevű gyermekük születetb