Délmagyarország, 1978. március (68. évfolyam, 51-76. szám)
1978-03-03 / 53. szám
Péntek, 1978. március 5. 3 Á szocialista magyar társadalom születése i Az osztálykülönbségek megszüntetéséért Elemzéseink art bizonyítják, hogy társadalmi szerke. zetünk fejlődésének alaptendenciája a tókés társadalomtól örökölt osztályegyenlőtlenségek felszámolása, az osztályok közeledése. Társadalmunk két nagy osztályának, a munkásosztálynak és a parasztságnak közeledése, a közöttük levő osztálykülönbségek csökkenése, a parasztság vázolt társadalmi integrációja és az értelmiség elkülönülésének mérséklődése egyaránt az osztályok közötti kü_ lönbségek megszűnésének irányába mutat. Háztartások és jövedelemforrások Ezt a folyamatot igazolja az is, hogy azokban a háztartásokban, ahol legalább két aktív kereső van, csak a háztartások 46 százaléka egységes az aktív keresők osztályhelyzete szempontjából és 54 százalékban különböző osztályhelyzetű emberek élnek egy háztartás, egy család keretei között. A több keresővel rendelkező háztartások közül 900 ezer homogén. Ennek 61 százalékában csak munkás, 12 százalékában csak paraszt, 25 százalékában csak értelmiségi és egyéb szellemi, és 2 százalékában csak kisárutermelő aktív kereső van. A vegyes összetételű háztartások száma több mint 910 ezer, tehát meghaladja a több keresős homogén háztartások számát. A vegyes összetételű háztartások számának növekedése mellett ugyanakkor ezek belső összetételének átalakulása is figyelmre méltók. Ma már kétszer annyi munkás-szellemi háztartás van, mint munkás-paraszt háztartás. Ezen munkás-szeTleml háztartások többségében a szellemi háztartástag nem értelmiségi szellemi dolgozó. A szakalkalmazottak és irodai dolgozók ugyanis munkájukban és létviszonyaíkban már napjainkban is sok tekintetben közel állnak a munkásosztályhoz. Ez az úgynevezett egyéb szellemi réteg napjainkban az aktív keresők mintegy hatodát teszi ki, és e réteg, valamint a munkásosztály szellemileg legkvalifikáltabb rétegei közötti köze. ledés azt eredményezi, hogy szélesedik az a mezsgye, emelyben a szellemi és a fizikai munka megkülönböztetése egyre inkább értelmét veszti. Egyenlőtlenségről, különbturális fejlődésével minden vonatkozásban bizonyítható. Az osztályok közeledésénél azonban — tapasztalataink szerint — hosszabb időszakot vesz igénybe azoknak az osztályjellegű különbségeknek és egyenlőtlenségeknek megszüntetése, amelyek nem különíthetnek el egyszerűen osz_ tályokat, azonban eredetükben az osztályegyenlőtlenségekre, a korábbi osztályszerkezetre vezethetők vissza. Ezek az osztályjellegű különbségek viszonylag erőteljesen kifejeződnek a társadalom egyes konkrét intézményrendszereiben, a településszerkezetben, az iskolarendszerben, a lakásviszo. nyokban, az egészségügyi rendszerben stb. A korábbi osztályegyenlőtlenségeket közvetlenül örökítik tovább ma még bizonyos származási és örökölt vagyoni egyenlőtlenségek is. Tudjuk azonban art ls, hogy a jelzett egyenlőtlenségek csak részben vezethetők vissza a szocialista építést megelőző társadalomszerkezetre. A munka, a hatalom és ebből következően az életviszonyok egyenlőtlen megosztása a szocialista társadalom építése során is fennáll. Ebből következően a szocialista termelési viszonyok funkcionálása során Ls egyenl őtlensé. gek — bár nem osztályjellegű és nem antagonisztikus egyenlőtlenségek — jönnek létre, amelyek nemcsak az adott egyének, hanem bizonyos vonatkozásban gyermekeik számára is különböző lehetőségeket biztosítanak. Struktúraalakító gazdaságpolitika Mivel társadalmunk szerkezetében az örökölt egyenlőtlenségek mellett egyre nagyobb szerepe van a szocialista építés során létrejött társadalomszerkezetnek és az ebből fakadó társadalmi különbségeknek, különös figyelmet kell fordítanunk társadalmi rétegeződésünk jelenlegi állapotának vizsgálatára, a szocialista építés során létrejött társadalomszerkezetet meghatározó mechanizmusok elemzésére. Ez mindenekelőtt a társadalompolitika és a gazdaságpolitika struktúraalakító, illetve befolyásoló szerepének analízisét, a technikai fejlődés és a munkamegosztás alakulásának a társadalmi struktúrára gyakorolt hatását, és az úgynevezett „másodlagos gazdaság", tehát a társadalmilag szervezett termelésen és elosztáson kívüli kereső tevékenységek és jövedelem-átcsoportosulások és a társadalmi struktúra közötti összefüggések vizsgálatát jelenti. Az itt jelzett osztályjellegű egyenlőtlenségek egyik tipL kus példájaként említhetjük meg a város és a falu közötti különbséget. A város és a falu közötti különbség nem egyszerűen az eltérő települési jelleg következtében volt és részben maradt is osztályjellegű különbség. A város és a falu az eltérő történelmi fejlődés következtében különböző termelési viszonyok hordozója volt, és ezekre a különböző termelési viszonyokra épültek rá azok a társadalmi különbségek, társadalmi egyenlőtlenségek, amelyek a két települési forma között osztályjellegű egyenlőtlenségeket teremtettek. Kolosi Tamás Turizmus Nyolcvan éve született Körösi Imre Az idegenforgalom növekedése nyomán az utazási irodák tevékenysége is többrétűvé vált, hogy minél gazdagabb, differenciáltabb programokat, szolgáltatásokat nyújtsanak a turistáknak. Munkájuk összehangolását az egységesen magas színvonalú utazások feltételeinek biztosítását koordináló tevékenységével az Utazási Irodák Szövetsége is elősegíti. Lesták Pál, a kilenc idegenforgalmi vállalatot tömörítő szövetség elnöke az idei főszezonra való felkészülésről és a tervekről nyilatkozott. A többi között megállapította: Az idegenforgalom, a „füst nélküli iparág" politikai, társadalmi, gazdasági jelentőségének növekedése az utazási irodákkal szemben is fokozott követelményeket támaszt, hiszen nagyrészt éppen az ő munkájuk határozza meg, hogy a turizmus nemzetközi rangsorolásában Magyarország, a magyar vendéglátás megőrzi-e előkelő helyét. Ezért a szövetség összehangolja, támogatja az Irodák munkáját, ami kétirányú tevékenységet jelent; egyrészt a külföldi vendégeli ellátásának megszervezését, másrészt a hazai turisták változatos belföldi programjainak kialakítását. A szövetség jó előre tájékoztatja tagjait, hogy országonként miként változik az érdeklődés a hazai tájak iránt, így az irodák jobban felkészülhetnek kalauzolásukra. A szövetség felhívta az utazási irodák figyelmét, melyik országokban célszerű fokozni a propaganda- és szervező munkát az idegenforgalom élénkítésére. A szövetség idei programjában fontos feladatként szerepel, hogy a hivatalok erőteljesebb tájékoztató munkát fejtsenek ki Svédországban, Görögországban és Olaszországban. ségről Az osztályok közeledése, az osztályok közötti különbségek mérséklődése és — belátható időn belüli — megszűnése tehát napjaink strukA közös bűn I új film Színes magyar fllm. Gal- Galgóczt mindig valóságig óczi Erzsébet azonos cí- töltetű, szociográfiai hitelesm - ..„„„,- ségű és emberi mélységű remii kisregényéből rendezte g(£yei már többszö; vonzot_ Mihalyfi Imre. Operatőr: ták a filmeseket. A tévéSzécsényi Ferenc. Zenéjét játékok mellett gondoljunk szerezte: Vukán György. csak a tévében szerda este ,, ... „ ... bemutatott Pókháló című Szereplők: Horváth San- munkájára. Nem véletlen ez dor, Várnagy Katalin, Csák a találkozás. Galgóczi érzéGyőrgy, Némethy Ferenc, keny a drámai sűrítésre. Berek Kati, Horineczky bkjaiban, akik erős szállal _ .. kötődnek a valósághoz, haF.nka, Kovács János. talmas indulatok feszülnek. Az 1976-ban megjelent A közös bű.n történetének . , .. _ . - ,,., .. . háttere az elmúlt 30 esztenA kozos bun fülszövege így dö legkegyetlenebb időszaka, kezdődik: „Galgóczi Erzsé- 1956 novembere. A történebet pergő cselekményű új lem nem pusztán háttér, hiregénye filmre kívánkozik." 6ze" ,mint a tdbb száA°" fdtó , ,, . , ,. , , cselekmeny és a többsíkú Nem kellett sokáig várakoz- művészi válasz nagyon is nia, egy évre rá Mihályfi szorosan kapcsolódik a törImre, akit elsősorban tele- ténelmi eseményekhez, víziósfilmek alkotójaként ta- Az ország északnyugati merünk, , ,, , csücskében, egy isten háta celluloidszalagra mögötti elhagyott tanyán kerögzítette A közös bűn fii- res menedéket a közeli vémes változatát. Jól tette. Ülést tartott a KISZ városi bizottsága Tegnap, csütörtökön a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat szegedi kenderfonógyárának tanácstermében kihelyezett ülést tartott a KISZ Szefid városi bizottsága. dr. Dékány Klára első titkár elnökletével. A vállalat munkájáról szóló tájékoztató után a bizottság tagjai jelentést hallgattak meg a KISZ KB politikai képzett határozatának végrehajtásáról a felsőfokú tanintézetekben. Ezután meghallgatták az elmúlt mozgalmi év költségvetéséről szóló jelentést, és elfogadták az 1978— 79-es mozgalmi év költségvetésére tett javaslatot. Szóbeli tájékoztató hangzott, el az ülésen a Köszöntünk VIT! — Köszöntünk Havanna! című vetélkedő városi előkészítéséről. ros egyik kommunista vezetője. Ide, Sokoraiékhoz néhány kósza hírrel és szokatlan látogatókkal érkeznek az ellenforradalom Jelzései. Itt marad a városi vezető felesége és lánya, s az egyik éjjel két disszidálni szándékozó fiatalember kéredzkedik egy éjszakára az istállóba. Hajnalra egyiküknek hullájára bukkannak. Mit tegyenek a halottal?! Zsebében még csak egy cigarettapapírt sem találtak, a faluban belakatolták a tanácsházát, a határőrök letépték a sapkarózsájukat ós hazaindultak, a rendőrségen ta csukott ajtók—. A gyilkos pedig ki tudja, tán már túl a határon ... S ekkor az öreg hallgatást parancsol és alig 20 éves fiával, Imrével a Dunába dobatja a hullát. S ettől kezdve elkezdődik a bűnben való részességért a bűnhődés ... Közös bűnért — társadalmi méretűvé tágítva igazságát — a közös bűnhődés. Ha Mihályfi Imre fölvállalta volna a nyomozás krimi izgalmasságú szálát, ötvözte volna az állandó félelemben élő három ember bűnhődésével, pszichológiai drámájával, talán teljesebb is, de mindenképpen izgalmasabb alkotással lettünk volna gazdagabbak. Mihályfi azonban elsősorban — meglehetősen elnyújtott expozíció után — a bűnhődés pszichikai gyötrelmeire helyezte a fő hangsúlyt. Talán ezt igyekezett elősegíteni Széchényi Ferenc képi világa is, sötét, borongós tónusaival. A fönt említettek lehetnek az okai, jhogy vázlatszerűen sikerült felvillantani a fiatalember elvágyódásának motivációit, a téesz-szervezések emberi konfliktusait, drámáit, a plasztikusan megrajzolt karakterekkel. Horváth Sándor sokszor megformált parasztfigurát alakít, rutinosan, örülhetünk az új arcoknak, elsősorban Várnagy Katalin parasztaszszonyának, és a fiatal, még főiskolás Csák György nemcsak alkati, de lelki azonosulásának ls. Örömmel fedeztük fel ismét a filmvásznon a szegedi Kovács János alakját. . Z.L. Körösi Imre, a párt- és a munkásmozgalom régi vásárhelyi harcosa ma lenne 80 éves. Küzdelmes, osztályharcos életét azonban már 1973-ban befejezte. A szülői házban ismerte meg a mezőgazdasági munkásság keserű életét Ugyancsak a szülői házban ismerte meg, hogy nem lehet eltűrni a nyomort, a kiszolgáltatottságot. Apja részt vett 1894-ben Szántó Kovács Jánosék hódmezővásárhelyi zendülésében. Az élet pedig megtanította arra a fiatal Körösi Imrét, hogyan kell harcolni a kizsákmányolás, a munkanélküliség s a nyomor, az úri rend ellen. Tízéves korában cseléd lett, hogy szülei eltarthassák a nagy számú családot. Ettől kezdve egész életét a földmunkásság között töltötte. Gyakran találkozhattak vele kortársai a hódmezővásárhelyi „emberpiacon", a kubikosok, a napszámosok, majd újra és újra a munkanélküliek között. Legszívesebben kútfúró munkásként dolgozott. A vállalkozók azonban féltek a béremelést követelő, agitáló, szervezkedő munkástól. Hol a munkaadó követelésére, hol a vállalkozó elhatározása szerint, de gyakran elbocsátották. Nem véletlen, hogy a szülői ház politikai emlékei és saját élettapasztalatai alapján már 1918-ban kapcsolatba került a munkásmozgalommal, és a szociáldemokrata párt tagja lett Ettől kezdve folyton olvas, terjeszti a párt kiadványalt, agitál, verekszik a rendőrséggel. 1919-ben belépett a Vörös őrségbe, de a háborúban szerzett sérülései miatt kórházba került A Tanácsköztársaság veresége után tudatosabban, de a korábbiakhoz hasonló módon folytatódott életútja. Mezőgazdasági munkásként: bérharc, megverik, elbocsátják. Kubikosként: agitáció, röplapterjesztés, elbocsátás. Kútfúró munkásként: a munkaadó megtudja, hogy szociáldemokrata, elbocsátják. Ismételten a hódmezővásárhelyi „emberpiacon" találják, ahol agitál, rohamra buzdít a lovas rendőrség ellen. Az összecsapás során véresre kardlapozzák. 1931-ben két alkalommal vesz részt a szegények megmozdulásán — ismét őt verik meg. Ha a választásokon a párt jelöltjel mellett agitált, ha leleplezte a választási eredmények meghamisítását, ő húzta a rövidebbet. Így edződött- forradalmárrá, és ilyen körülmények között nevelte családját. Megtanulta, hogy akkor is őt verik meg, ha szembefordul a szociáldemokrata párt jobboldali vezéreivel. 1944. október 12-én már a Magyar Kommunista Párt tagja. Azonnal részt vesz az addig illegalitásban működött párt újjászervezésében, és ettől kezdve újabb és újabb feladatokkal bízzák meg. A polgárőrség tagja, belép a demokratikus hadseregbe, és ezután következett élete egyik legszebb megbízatása: a földigénylő bizottság tagjává, majd elnökévé választották. Földet oszthatott küzdőtársainak, a kapitalizmusban és a háborúban elnyomorított szegényparasztságnak. Ez az első olyan pártmegbízatása, amelyet maradéktalanul végrehajthatott. Ezután azonban még számos, ehhez hasonló megbízást kapott. Az újbirtokosok érdekvédelmi és politikai szervezetének elnöke lett. Később termelőszövetkezetet szervez, amelynek maga is tagja. S mintha életében folyton ismétlődnének a feladatok; 1956-ban ismét a párt újjászervezésén dolgozik. Novemberben már a karhatalom létrehozásában vállal részt, s ő is belép ebbe a szervezetbe, amelynek a szocializmus védelme és az ellenforradalom maradványainak felszámolása a feladata. 1957-ben munkásőr let). Ez élete utolsó nagy megbízatása. A foglalkozások szünetében hallgatott, figyelte „az obsitosok" katonatörténetét, és csak akkor mosolyodott el, ha a mese fonala túlment a hihetőség határán. Nyugdíjasként ta végigszolgálta a pártot, dolgozott a munkásőrségben. Élete, munkája, harca példakép. Emléke örökké él, és gyermekeinknek ta Ismerniük kell Imre bácsit, Körösi Imre elvtársat. Ha emlékezünk rá, ha nem felejtjük el, ha tanulunk tőle, ez lesz számára, életműve számára a legnagyobb elismerés. Dr. Szabó István Szolgáltatóház Sándorfalván Sándorfalván, a Szegedi Járási Ruházati és Szakipari Szövetkezet az idén megtoldja épületét. Sisák Péter építőbrigádja tavaly ősszel fogott a munkához. Felújítják az Ady Endre utca sarkán a volt régi magánházat — amelyet már előbb megvásárolt a szövetkezet —, hogy ez év márciusától új. modernebb otthonba költözzön a szolgáltató részleg. Most még a nagyközségben szétszórtan dolgoznak a szövetkezet emberei, a szabók, a rádió- és tévészerelők, és a fodrászok. Rajtuk kívül -— az új, 150 négyzetméter alapterületű üzemházban — kap műhelyt a gumijavító részleg is. Képünkön: Bolford Sándor és Szabó József a falat csempézi, az új szolgáltatóházban. A felújítás a közösségnek körülbelül egymillió forintjába kerül.