Délmagyarország, 1978. március (68. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-27 / 73. szám

Vasárnap, T978. március 26. Új üzem A Bakony Művek keszthelyi új üzeme két hónappal az eredeti határidő előtt megkezdte a termelést. A keszthelyi asszonyok a Lada és a Polski Fiat 126-os gépkocsik gyújtáselosztóit szerelik. Képünkön: a Bosch szerelőszalagokon készülnek a Polski Fiat 126-os gyújtásdlosztók. A beszámoló taggyűlések után Szeged valamennyi pírtalapszervezetében megtartották a múlt esztendő gazdasági eredményeit összegező és a párt belső életével foglalkozó beszámoló taggyűléseket januárban és februárban. Milyen főbb vonások jellemezték ezeket a taggyűléseket, például az MSZMP tanácsi szolgáltató és kommunális vállalatok bizottsága területén, ahol tizenegy vállalat 13 alapszervezet vezetősége és egy pártvezetőség adott számot a múlt esztendő eredményeiről, és határozta meg cselekvési programjában az idei feladatokat? Erről beszélgettünk Antolik Andrással, a vállalati pártbizottság titkárával. Hangsúlyozta: egymást kő- amely átérzett a hozzászóláVetően és rövid időn belül sokból. Másrészt az is bízókét nagy témát dolgoztak fel r.yossá vált, hogy a párttagaz alapszervezetek vezetósé- sag zöme érti a felsőbb szer. Sok és sokfélére kiterjedő jeizés. javaslat érkezeit viszsza a vezetőséghez, hogy milyen kérdésekre terjedjen ki a figyelme a szóbeli kiegészítésben. Figyeljen például jobban a pártoktatás ellenőrzésére, a káder- éá személyzeti munkára, a pártépítés ütemére, a vezetőség tagjai munkájának jobb elosztására stb. Ha nem is minden alapszervezetben egyforma súlylyal, de igen sok szó esett a Kommunisták felelősségéről, személyes példamutatásukról ge., amely kétségtelenül több vek határozatait, tudja, hogy ^ ^ közélet vita" és alaposabb munkával járt, azok végrehajtásából mi VíJ* i taekönvvreerévtl nunt a soros taggyűlésekre tartozik rá, mit várnak tőle. kaDCS'olatos SleetéTek to felkészülni. Megérte azonban a„4„hv 1, Kapcsolatos beszélgetesek taAntolik András annak is tulajdonítja területükön a párttagság aktivitását a taggyűlések munkájában, hogy náluk nagy gondot fornem mosódott ditottak a pártcsoportok véalapszervezetek Itményalkotására, ösztönzéa fáradságot, mert így jutott iciő mindkét terület, a gazdasagi és a pártélet elemzésére. A kettő, ha szorosan összetartozik is, össze. Az pasztalatai is tükröződtek a beszámoló taggyűléseken oiyar. formán, hogy ki, hogyan teljesítette pártmegbízatását. Ez alól nem volt kivétel egyetlen vezetőség egyetlen tagja sem. Voltak, akiket nyílt fórumon kellett , . „ . ?sla,7Va ösztönözni a tőle elvárható J>L? rá ™ l ? iobb munkára. Másként esett k6pZéSt vezetőhiek.8 srerv^ő latba a taggyűlés nyílt , vezetőinek, szervező fórumán személyre „mérehtkaroknak elmélet, es gya- tfezve„ szólni u ké;dések_ korlati ismeretekből, ame- , , tyek alkalmazásával jobban r0l> mintha a Párttitkár vagy segíthetik a taggyűlést meg- a vezetőség más tagja beeredményezték, magukon vi- eiöző felkészülést, sőt a ve- széiget el azzal akivel éppen seiték az időben elkészült vi- zetőség beszámolójának asz- iUőszerű szükséges. lagos, egyerte,mu cselekvesi szeallitasat is, hogy abban ^ . programot, amelyekhez más- valóban a tagságot érdeklő Érdemben foglalkoztak a kérdések kerüljenek napi- beszámoló taggyűléseken rendre. ezen a területen is a párti •• z ,-K A GX?^?!6, taggyűlések építéssel. A pártbizottság titves összeállítására altalaban elr.tt két hettel már ismer- . , ° februárban került sor, és ték a pártcsoportokban, hogy kara szerint náluk altalaban azokban érvényesült már a milyen téma kerül a taggyű- jó ütemű ez a munka, kedpárt gazdaságszervező, irá- lés fórumára, és annak mely vező a számszerűség is a finiár januárban rendelkeztek sükre, tájékoztatására. Pártcselekvési programmal, és bizottságuk igy időben meghatározhatták valamennyi szolgáltató- és kommunális vállalat idei portok feladatát, benne a KISZ, a szakszervezet és más tömeg- korlati Ezervezet teendőit is. A pártirányítás megerősödését is ként viszonyultak a gazdasági vezetők, a társadalmi Ezervek, mert a vállalati ternyitó és ellenőrző tevékeny. Bége. részkérdései tartoznak leg- zikai dolgozók közöttük inkább erre vagy arra a A beszámoló taggyűlések Fártcsoportra, éppen a mun- fiatalok javal"a' s ennek rémásik, pozitív vonása az kahelyekésamunkajelle- szesei a KISZ-szervezetek. vonasa volt, hogy a párttagok aktívabbak voltak, mint általáge különbözősége folytán. Jó kísérlet volt például a tan. A párttagság 22 százaié- varosgazdálkodási vállalatnál, hogy az alapszervezet vezetőségének teljes beszáa tagis a ka kért szót ezeken gyűléseken, és nem számszerűség a lényeges mu- melóját — a határozati jataió, hanem az adott vállalat, vaslattal együtt — előre kia munkahely dolgai, problé- adták. Amit ettől a módmái iránt érzett felelősség, szertől vártak, jól bevált. A Zsolnay-fajansz évszázados világhírneve Száz éve, hogy az 1878-as tiszteletére, a hetvenes évek párizsi világkiállításon ekjén újították fel a különaranyérmet nyert és előállí- leges termék készítését. Ehtójának a francia kormány hez akkor kedvező feltételt becsületrendjét hozta a pécsi teremtett a gyárfiatalító reÉsolnay-fajansz. A magas konstrukció is. tüzű technikával készült, Azóta évente nyolc-tíz vi1 rémszínű alapos kidombo- lágkiállításon szerepel a rodó színes és arany minták- Zsolnay-fajansz. Érdekes kai díszített vázák, tálak, párhuzamosság: akárcsak a készletek nagy feltűnést kel- száz év előtti párizsi siker teltek, és egyben megalapoz- után. most is angol cégek a ták a gyár nemzetközi hírét. legnagyobb vevők. HáromMivel mindig luxuscikk- millió forint értékű fajansz nek számított, keresletére dísztárgyat rendeltek 1978hatottak a háborús idők. gaz- ra. dasági válságok. Fél évszá- A Zsolnay-fajansz iránt zados szünet után csak a nemcsak a külföldi, a hazai gyáralapítás centenáriuma érdeklődés is nő. (MTI) Ütemezésben és előkészítésben legjobb a pártépítés például a vízművek és fürdőknél. az IKV-nál, a városgazdálkodási vállalatnál, s lehetne jobb a Magas és Mélyépítő Vállalatnál, a Patyolatnál, a közlekedési vállalatnál, mert egyaránt rendelkeznek mindazokkal a lehetőségekkel, adottságokkal, amelyek feltételei a jobb munkának. Lődi Ferenc Tanítók és mindenesek M ert a pedagógiához mindenki ért! A mi dolgainkba akárki beleszólhat! Nem csoda, ha az ember úgy érzi, az egész egy nagy káosz!" Persze, tanár fakadt ki imígyen. Indulatos mondataiban van is igazság. Aligha létezik még egy foglalkozás, ami ennyire „szem előtt" lenne. Aligha van ugyanis manapság o'yan ember — szerencsére —, aki valamilyen módon ne kapcsolódna az iskolához: tanul a gyereke, vagy az unokája, tanul ő maga, vagy éppenséggel — tanít. Ami az iskola, a pedagógia, a nevelés körül zajlik, arról mindenki tud, az mind°nkit érint, közvetve vagy közvetlenül. És persze: ki-ki ..beleszól". Ezúttal hadd szóljunk a pedagógusmunkának és a tanári magatartásnak nem kívánatos jelenségeiről, melyekhez hasonlóak mindazonáltal bármely más munkahelyen, a legkülönfélébb fog'alkozásokban is megfigyelhetők. Ilyenformán: korántsem csak a pedagógusok, az iskolák „ludasak benne", de ezek is ott a legszembetűnőbbek. A közösségi magatartás téves értelmezéséből alakulnak e jelenségek. Sorolhatnánk a példákat: a különféle munkahelyi kollektívákban gyakran sokkal több megbecsülést kap a mindig tettre kész, nyüzsgő, sürgő-forgó, csinnadrattával intézkedő, a látványosan másokkal törődő ember, mint az, aki egyszerűen „csak" dolgozik, legjobb képességei szerint. És tiszteletreméltó belső igénytől hajtva egyre fej'eszti is kéoességeit, tehát egyre minőségibb munkát tud végezni. Gondolkodási és érzelmi erőit ez a törekvés mozgósítja és foglalja le. Nemigen marad ideie arra. hogy kövesse kollégáját a „mindent a közösségért" jelszavú folytonos villogásba. A két típus (és a számos variáns) alighanem mindenkinek ismerős. Kézenfekvő a kérdés is: vajon valójában ki használ többet a közösségnek? Nem könnyebb megoldás-e ügyes forgolódásban, a mindent vállalás pózában, a „szétosztom köztetek magam" szerepben tényleg szétaprózni kezdeményezőkészséget, újítóhajlamot, szervezőtehetséget, kitartást — amikor valakinek nem ez a dolga. Mert más szakmája van, más foglalkozása, és abban lennének feladatai. Fordítsuk az „általános beszédet" tárgyszerűbbre. A pedagógusok ugyebár tanítanak, nevelik a gyerekeket. Közülük nem is kevesen: amúgy mellékesen. Mert kiflife'e'.őcök, ösztöndíj-kifizetők, tankönyvárusok; közönségszervezők, egészcégügyi adminisztrátorok. iskolatej-mindenesek; adatszolgáltatók (és ami ezzel jár, gépírók és levél kézbesítők), patronálóüzem-szervezők, ládafelősök az őszi mezőgazdasági munkánál; plakátragasztók, dekoratőrök, lapterjesztők és folyóiratárusok. Talán ne folytassuk. Félreértés ne essék: ezek nem a fent em'egetett szereplésmániából vállalt tennivalók. Ezek az utóbbi években már-már álta'ánossá vált, a pedagógusokra munkaköri kötelességszerűen háruló feladatok. A látszólag a közösségért élők mindezen felül, pluszként is vállalják, hogv e'mélyült szakmai munka helyett százféle funkcióban, „társadalmi munkában" és senkit sem kímélve szervezik — az ilyen-olyan értekezleteket; ápolják az iskolán belüli és a külső kapcsolatokat: beszá'lnak, iskolástól, a faültetési akcióba; megrendezik a névnapokat és keményen „leápolják", aki kivonja magát. A sarkos foga'mazásnak az a veszélye, hogy félreértésekre adhat alkalmat. Szó sincs arról, hogy a testre szabott, szívesen vállalt, munkakörükbe vágó feladatoktól is meg kellene fosztani a nevelőket. Ellenkezőleg, kinek-kinek joga — ha jobb iskolai munkája, szakmai fejlődése, a tanulók érdeke úgy kívánja —, hogy a szó valódi érte'mében társadalmi munkát végezzen. A tanítástól elválaszthatatlan teendők mellett (ilyenek: segíteni az ifjúsági szervezetnek, megismerkedni a szülőkkel, a gyermekvédelem stb.) Irányítsa a diákok kulturális vagy sportéletét, vezessen szakmai munkaközösséget, korrepetáljon, vállaljon órákat a felnőttoktatásban, helyettesítsen. Mindezt azonban: ne köte'ezően! Hogy az éles fogalmazással a félreértés kockázatát is vállaljuk, okunk van rá. Az iskola tudniillik nem akármilyen munkahely. Aki ott dolgozik, nem egyszerűen „szem előtt" van. Hanem a magatartásformákkal most ismerkedő fiatalok előtt, akik ebben az életszakaszukban keresikválasztják a magatartáspé'dákat: ilyenkor tapasztalataik meghatározóak és ilyenkor nagyjából eldől: milyen felnőttek lesznek? Nem mindegy hát, melyik tanárukat tudiák a társadalom és az iskolai vezetés által megbecsültnek. Akinek szakértelmét, pedagógusvénáját maguk is felfedezték, vagy azt, aki mértéktelen közmunkavégzéssel ügyesen palástolja, hogy nem olyan rátermett. N' femcsak vezetői tisztánlátás és emberismeret kérdése azonban, hogy a jó életpéldákat láthassák megbecsültnek a diákok. Hanem függvénve — a tágabb társadalmi összefüggésektől eltekintve — az iskolai belső rend megváltozásának is. Ha az iskolatejügyek, a tankönyvbeszerzés meg az előbb felsorolt többi „kényszermunka" nem terhelheti a pedagógusokat — egycsaoásra nagvobb becsülete lehet az érdemi munkának. Könnyebb lesz különbcéget tenni a társadalomnak valóban hasznos, meg a látszólag hasznos munka között; a közéleti és a társasági tevékenység között. Lesz merszünk végre azt e'ismsrni, aki a saját útját járva, saját képességeit kamatoztatva, akár termékeny elvonultságban, de a közösségért dolgozik. Sulyok Erzsébet Obsit tartalékos tiszteknek A Hazafias Népfront dr. Kulcsár Sándor, a meCsongrád megyei elnöksége gyei tanács osztályvezetője is. és a Csongrád megyei Had- Az ünnepi állománygyűlést kiegészítő és Területvédelmi dr. Gurka Zoltán alezredes Parancsnokság tegnap dél- nyitotta meg; ünnepi beszéelölt a szegedi Bartók Béla det Hofgesang Péter, a Ha művelődési házban ünnepé- zafias Népfront Szeged váiyes állománygyűlésen bú- rosi alelnöke mondott. Az csúztatták a honvédelmi tör- „obsitosok" utolsó állományvény szerint felső korhatári gyűlésén Bárdos Miklós tarelért Csongrád megyei tarta- talékos százados jelképesen lékos tiszteket, közöttük atadta a fegyvert a követ21-et dicsérettel. A rendez- kezö generációnak. A fiatavénven részt vett dr. Horváth lok nevében Suri Péter sorK.'inilvné, a megvei nártbi- katona vette át tőle a fegyzollság osztályvezetője és vert Országos történészvándorgyűlés Szegeden Történettudomány és társa- együttműködésének, interdalomtudományok címmel diszciplináris együttesüknek rendezi meg idei vándorgyű- kialakításában jelentős szelésát a Magyar Történelmi repet tölthet be a történettuTársulat Szegeden. A há- domány — minthogy közös romnapos tanácskozás ünne- alapelvük a történetiség. Ebpélyes megnyitóval kezdődik bÖ1 a felismerésből fakadt, . hogy a tortenclemoktatas toszerdán, a megyei tanacs vábbfejlesztését úgy terveszékházában. zik, egyetlen közös tantárgyA vándorgyűlés témáját a ba ötvöződjenek a társadakövetkező megfontolásból vá- lomtudományok alapelvei és tobb eredmenyei. Ennek a lomtu- történeti-társadalmi ismerat: áthatc tantárgynak a kialakítása előtt szükség van arra, hogy iasztották: dományok a társadalomtuegymást a tudomány és az oktatás feltárja a megvalósítás lehetőségeit. A nagy munkában segít a Társulat azzal, hogy idei vándorgyűlésén a történelem- és a társadalomtudományok kölcsönhatásának elvi és módszertani kérdéseit vitatja meg. A tanácskozáson három alapvető fontosságú referátum hangzik el. Ezeket dr Ránki György akadémikus, a Történettudományi Intézet ügyvezető igazgatója, dr. Losonczi Ágnes szociológus é Kosíry Domokos, a történet tudományok doktora tartják A vándorgyűlést dr. Köpecz. Béla akadémikus, az MTÍ "őtitkárhelyettese zárja 31-én pénteken. Úttörők a városért Harminchat úttörőcsapat közel 16 ezer kisdobosa és úttörője szorgoskodik ezekben a hetekben, hogy a városi úttörőelnökség áltaí meghirdetett Üttörők Szegedért akció feladatait teljesítse. Az akció — melynek fővédnöke Deák Béla, a városi pártbizottság titkára és dr. Dékány Klára, a KISZ Szeged városi bizottságának első titkára — kapcsolódik az Együtt — egymásárt! országos mozgalomhoz. A Termeljünk értéket! akció olyan feladatokra szólította az úttörőket, melynek során védik és szépítik lakóhelyük környezetét, rendszeresen gyűjtik a hasznos hulladékanyagokat. mentik a múzeumi értékű tárgyakat, megismerik az üzemek, vállalatok munkáját. öt részfeladat és egy nagyszabású vetélkedő fogja keretbe a több hónapos munkát. A benevezett csanatok tagjai — a többi között — megismerkednek az őket patronáló üzem életével, történetével és munkájával, feldolgozzák az összegyűjtött munkásmozgalommal kapcsolatos történelmi emlékeket, 'elkeresik a gyár régi dolgozóit, veteránéit, megismerik a gyárban művelt szakmákat. A gyermeknapon nagyszabású Üttörők Szegedért! vetélkedő zárja a programot.