Délmagyarország, 1978. március (68. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-27 / 73. szám

AZ MSZM P S Z E G E D VÁ R OSI B IZOTTSÁG Á NA K LAPJA 68. évfolyam 73. szám 1978. márcfus 26., vasárnap Ára: 1 forint VILÁG PRjg^STÁRlAI.SGYSSÜLlETEK! Mi van a törvényben? T

izenhét képviselő mondott véleményt a kereskedelemről, miután Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter az országgyűlés e'.é terjesztte a törvény tervezetét. És már a bizottsági ülésen is nagy volt az élénkség, hiszen tizenegy módosítási javaslat is a parlament elé került. Nem szólva az országszerte megrendezett vitafórumokról, ahol a résztvevők tömegesen hallatták szavukat, amit egyébként megtesznek az emberek nap nap után, hivatalos fórum nélkül is, mert — illetékesek. Mert soltféle elfoglaltságúsk vagyunk, de amikor sor kerül rá, vevők valamennyien. Így aztán tapasztalatból tudjuk, ha olykor meg is feledkezünk róla, valóban milyen nagy mértékben nőtt csak a legutóbbi években is a vásárlások menynyisége és a sokfélesége nemkülönben. Jóval többet és sokkal több félét árul a kereskedelem és végeredményben győzi, ha nem is éppen hibátlanul. A törvény célja a jogszabály segítségével is előmoz. dítani e hibák megszüntetését és a gazdasági lehetőségeinkkel arányos, jogos követelmények fokozatos' megvalósítását. A hibák is, a követelmények is közismertek a föl-föllépő hiányoktól kezdve a minőségi kívánságokon át a vásárlás kényelméig. Egyetlen, ám nagyonis összetett kérdést emelünk ki ez alkalommal: a kiszolgálást. Azért ezt, mert bár az áru, a minőség és az üzlethelyiség szerepe elsőrendű, de nem kevésbé fontos a kereskedelem dolgozóié, mégha önkiszolgáló boltba térünk be, akkor is. A kiszolgálás színvonalát — jelentette ki Sághy Vilmos miniszter — leginkább az határozza meg, hogy a kereskedelmi alkalmazottak mennyire ismerik szakmájukat, képesek-e emberi, jó kapcsolatot teremleni a vásárlókkal, a vendégekkel. Természetesen, sokrétű kérdés ez, hiszen tudjuk, hogy a 450 ezer kereskedelmi alkalmazottnak több mint a fele nő; hogy százféle gondtól fő a fejük, miközben sokan közülük nagyon is nehéz és felelősségteljes munkát végeznek; és hogy jövedelmi viszonyaik, ha javultak is valamelyest, a jövőben további korrekcióra szorulnak. Mindezt a legmesszebbmenőkig tudomásul véve, sőt azt is, amit éppen a sajtó vonatkozásában említett meg a törvényjavaslat előadója, hogy ne csak a hibát vagy a visszaélést elkövető kicsiny részt vegyük észre, hanem a becsületesen dolgozók erőfeszítéseit is — szólni kell azért más egyébről is. Arról nevezetesen, hogy bizonyos hivatalok és szolgáltatások dolgozóitól eltekintve, a bolti, az áruházi eladókkal van az embernek nap nap után a legtöbb találkozása. Velük állunk szemben, ők meg velünk, a pult innenső, illetőleg túlsó oldalán. „Szemben" — mondjuk nem véletlenül, mert az ártatlan helymeghatározás nem ritkán érzelmi, indulati töltésű ellentétet is jelez. És hiába érdemel méltánylást a kereskedelmi munka, és hiába kötelező természetesen a vevő részéről is az udvariasság és a jómodor, ebben a viszonyban mégis az eladóra hárul a barátságos közeledés fontos feladata. Egyformák vagyunk — érti mindenki, mit akarunk ezzel mondani —, de ott és akkor még a kedvességben, a mosolyban is az eladó legyen a kezdeményező! Ha a-ián leveszi a köpenyét és maga is vásárolni megy, elvárhatja és várja is el ugyanezt a kollégáitól. L

ehet, hogy némelyek most megjegyzik: a pótalkatrész a fontos, meg a jótállás, meg a tisztességes árkalkuláció, meg a lelkiismeretes használati utasítás, meg a megbízható minőség és így tovább, ne az udvriasságot firtassuk. Ha mindent beszereztünk, csak a mosolyt nem, majd csak elviseljük valahogy. Nemhogy nem bölcs, de nem is helytálló ez az okoskodás. De miért nem helytálló? Mert az udvarias, készséges kiszolgálás: a helyes kereskedői magatartás lényege. S alaposan végiggondolva, magába foglalja a lelkiismeretes piackutatástól, árumegrendeléstől kezdve a szükséges szakértelem megszerzéséig mindazt, ami voltaképpen nélkülözhetetlen a vevő gondos kiszolgáláséihoz. Ha pedig már ennyi fáradságoi vett a kereskedő, akkor a „mosoly" mondhatni, ingyenben van. Ráadásul, több mint valószínű, nyomban visszamosolyogjuk, hálából. Így jutottunk el, az alap jában szigorúan gazdasági kérdést boncolgatván, az emberi együttélés egyik merőben erkölcsi vonatkozásáig. S hogy a szocialista kereskedelemben, egész életünkben ez nagy jelentőségű, azt alighanem könnyű belátni. A mosolyt persze nem lehet törvénybe foglalni. De ha nincs is benne a törvény betűjében, fölelhető a szellemében. Igaz megvalósulásához a vevőknek is segíteniük kell. Balog János Tengergogi konferencia Március 28-án Genfben — mint ismeretes — megnyílik az ENSZ harmadik, tengerjogi konferenciájának soron következő ülésszaka. A konferencián részt vevő szovjet küldöttséget Szemjon Kozirev külügyminiszter-helyettes vezeti. Nívódíjas épiiEetek Köztük a legfiatalabb a Hungária-szálló Jelentés o mezőgazdasági munkákról felsorolt épületek tervei a Szegedi Tervezői Vállalatnál készültek, s valamennyi elnyerte az ÉVM, a Magyar Építőművészek Szövetsége, az Építőipari Tudományos Egyesület, a VÁTI és a Mélyépterv, valamint a megyei tanács képviselőiből ....... ., .alakult bíráló bizottságtól az Az átlagosnál hűvösebb* !sztv nívódiját. A iegfiataesos időjárás miatt vontatot- ; labb az idei nívódíjas az A mezőgazda* 1977_ben felépült szegedi Mi a közös az MTA űjsze- csis Attila. A bíráló bizottgcdi Biológiai Központjában, ság megállapítása szerint az a szegedi szalámigyár Pető- épület „a feladat bonyolultfi Sándor sugárúti új épület- sága, városképi jelentősége, együttesében, a Technika a szerkezeti kialakítás terén Házában, a gyulai Babits Mi- elért eredményei tekintetéháiy Művelődési Központban ben kiemelkedő alkotás. A és a Hotel Hungáriában? házgyári elemek felhasznáNem találós kérdésnek szán- lásának bővítésével, a különjuk, íme, hát a válasz: a böző szerkezetek összehangolásával a tervezők értékes megoldásokat adtak, amelyeket a feladat jelentőségének megfelelő színvonalon építészeti megoldással sikerült összhangba hozniuk". A bírálók külön értékelték az előcsarnok kedvező, térkialakítását is. adta ki a zsűri az év leg„ jobb dokumentációja elnevezésű plakettet és díjat is, három kategóriában. A magasépítési kategóriában a Gáts Lívia vezette tervezőcsoport 40, 60, 80. 100 és 120 személyes bölcsődei típustervének dokumentációja lett a győztes, a mélyépítési kategóriában a szegedi Vértó lecsapoló csatornájának tervét tartották a legjobbnak. (Vezető tervező: Margittai Endre.) A településtervezési kategória győztese a Hübner Mátyás vezette kollektíhatásos va dokumentációja lett, mely Szeged általános rendezési tan indulnak a sági munkák: a határ a hét végén szinte néptelen volt, a legtöbb gazdaságban a havazás és a havas eső miatt félbe kellett hagyni a már megkezdett vetést. Ezekben a napokban a mezőgazdasági repülőké a szó: idén eddig több mint 400 ezer hektáron óvták meg a növényállományt vegyszeres kezeléssel, illetve műtrágyázták az őszi vetéseket a levegőből. Különösen jól dolgoztak a repülőgépek és a helikopterek március első felében, összesen 133 ezer hektárt permeteztek, poroztak, ez a teljesítmény az évnek ebben az időszakában párját ritkítja. A szántóföldi növényvédelem is megkezdte a munkát. A nagyüzemi szőlőkben és gyümölcsösökben a metszés már befejeződött A február végi, március eleji erős lehűlés miatt némileg késik a fólia alatti növénytermesztés, kisebb terméskiesést okoztak az erős fagyok, illetve a márciusi hűvösebb idő. (MTI) Hungária-szálló. Az alapítólevél szerint azok a kimagasló magasépítési, mélyépítési, városépítési alkotások pályázhatnak a nívódíjra, amelyek — műszaki, esztétikai értékük, koordinált tervezői munkájuk, előremutató technikai megoldásuk, a tervezői művezetés színvonala, a kivitelezési és üzemeltetési tapasztalatok figyelembevételével — átlaigon felüli teljesítménynek bizonyulnak. A pályázó épületek és építmények — a Hungária, a SZOTE véradó központja, a tarjáni 101-es üzletközpont, a Lenin körúti forgalmi csomópont, a felsővárosi gyűjtőcsatorna — megtekintése és a dokumentációk vizsgálata alapján a zsűri a szálloda tervezőinek adományozta az 1977-ben elkészült létesítmények nívódíját A Nagy János építész vezette kollektíva tagjai: Rédai Ferenc, Kocsis Béla, Grand András, Vad János, Somogyi János, Kenderesi Lajos, Grósz Walter és KoA nívódij odaítélésekor tervének programja volt. Gabonakutatás Egy tanácskozás tapasztalatai A tudomány eredményei csak Az új búzafajta több mint akkor hoznak hasznot, töltik harmincezer hektáron terem be szerepüket, ha időben vál- az idén. S hogy miért? A nak ismeretessé. Egyszerű szegedi kutatók jó kapcsolatszavakkal ugyan, de a kuta- ban vannak a gabonatertás és a termelés kapcsolaté- mesztés rendszergazdáival, nak ez a lényege. A napokban a Gabonateríme a példa: két szegedi mesztési Kutatóintézet adott kutató, dr. Parádi László és otthont annak a tanácskozásán Lelley János 1977-ben elő- nak> melyen a gabonavertiálltak egy új búzafajtával. A kum eredményeit és gondjait neve: GK Tiszatáj. És hu- vitatták meg a szakemberek, szonöt százalékkal tartalmaz Mi volt az országos éríekeztöbb fehérjét, mint a köztér- let legfontosabb tanulsága? mesztésben levő többi kenyérgabona! Természetesen országos érdek tehát. Ám termesztése csak úgy lehetséges, ha a termesztők időben értesülnek egy ilyen új fajta lékérdeztük dr. Magassy Dánieltől, az intézet igazgatóhelyettesétől. — A mezőgazdaság mai stratégiája megköveteli, hogy növeljük a feldolgozott kétéről, s általánossá válása szftmények arányát. Ez azonmég ekkor sem megy gyor- ban — elég. ha csak a "hússan, hiszen egy-egv kutató- Pontot említem _ nem . ' , válhat valósagga mezogazdamtezet nem állíthat elo nagy sagi háttér nélkül A neTnesi. mennyiségű vetőmagot... A záhonyi átrakőkörzefben a vasérc cs a koksz átrakása a legnehezebb fizikai munkák i öze tartozik. Ezért építik fel Eperjeskén az Európában is egyedülálló vasérc- és Uckszpályaudvart. A felső szintre érkeznek a szovjet vasúti kocsik, cs az érc c úszdákon jut le a kocsik melle, ahonnan marko'ógép mázsányi pontossággal juttatja az ércet a hazai vagonokba. A koksz átrakását is teljesen gépesítették. Ez a fontos kohászati alapanyag az elektromos mérlegelés után az alsó szinten levő magyar yasúti kocsikba kerül tőknek az a legfontosabb feladatuk, hogy olyan fajtákat bocsássanak a gazdaságok rendelkezésére, amelyek terméshozamban is, béltartalomban is világszínvonalúak. De ez csak az egyik oldala a dolognak. Az is igény és sürgető szükség is, hogy ezek az új fajták minél hamarabb kerüljenek köztermesztésbe. A tanácskozás ezt segítette elő. — Volt-e valami olyan újdonság, amely kiemelést érdemel? — Igen. Szó esett egy újabb búzafajta jelöltről, a GK Szegedről. Ez a fajta egy gazdaságban több mint hatvan mázsát termett egy hektáron tavaly, a mi kísérleti parcellánkon pedig ötbb mint százat. — Egy tanácskozás persze nemcsak az eredményeket összegzi ... — A gabonatermés döntő többságét takarmányozásra használjuk. Kiderült, hogy a takarmányozás szakemberei nem fordítanak kellő figyelhet a kutatásokra. Pedig rosszul teszik... És a kutatási költségek meg is térülnének. — A pozitívumok? — A legfon osabb: jó úton járunk. Sok új fajtát és hibridet állítottunk elő. Csak a szegedi intézet tavaly három kitűnő kukoricafajtát fogadtatott el, Kecskemét új triticale fajtát nemesített, szarvasi kollégáink is új kukoricafajtával büszkélkedhetnek. Ha bekerülnek a köztermosz' ésbe — és az idő, amíg tényleg odakerülnek, rövidül —, elmondhatjuk, hogy nincs okunk olyanfajta pesszimizmusra, amely évekkel ezelőtt kicsit jellemezte a kutatókat. P. V. f