Délmagyarország, 1978. március (68. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-25 / 72. szám

* 2 Szombat, 1978. március IS. MAGYAK FELSZÓLALÁS AZ ENSZ-BEN A New York-i ENSZ-szék­háfcban a Vietnami Szocialis­ta Köztársaság újjáépítése ügyében összehívott nem­zetközi értekezleten felszó­lalt Halász András, az állan­dó magyar ENSZ-képviselö helyettese. Emlékeztetett rá, hogy a magyar küldöttség aktívan támogatta a köz­gyűlés őszi ülésszakán egy­hangúlag elfogadott határo­zatot, amely felkéri a tagál­lamokat és a nemzetközi in­tézményeket: nyújtsanak se­gítséget Vietnamnak az új­jáépítésben. WILLY BRANDT PÉNTEKI PROGRAMJA Willy Brandt, a Német Szociáldemokrata Párt el­nöke és kísérete pénteken a budapesti Történeti Múze­umba látogatott. A vendé­geket Horváth Miklós fő­igazgató fogadta, s kalau­zolta a múzeumban. Willy Brandt érdeklődéssel szem­lélte a középkori királyi pa­lotát, valamint az elmúlt néhány esztendőben feltárt XIV—XV. századi gótikus szobrokat. Ezt követően Wil'y Brandt és kísérete el­látogatott az országgyűlés tavaszi ülésszakára. A ven­dégeket Apró Antal, az or­szággyűlés elnöke köszön­tötte. A Német Szociálde­mokrata Párt elnöke dél­után többnapos pihenésre Veszprém megyébe utazott, ahol több város nevezetessé­gelvei ismerkedik. 10 MILLIÁRDDAL TÖBB Carter amerikai elnök a kongresszus elé terjesztette a fegyverzetellenőrzési és le­szerelési hivatal 1977. évi je­lentését. A Carter-kormány­zat a választás előtti ígé­reteivel ellentétben csaknem 10 milliárd dollárral növel­te a katonai kiadásokat. JUGOSZLÁV— CSEHSZLOVÁK TÁRGYALÁSOK A belgrádi európai bizton­sági és együttműködési ta­lálkozó igazolta annak szük­ségszerűségét, hogy határo­zottan folytassák a helsinki konferencián megkezdett fo­lyamatot. s következetesen és maradéktalanul alkalmazzák a helsinki záróokmány el­veit — állapítja meg a Mi­los Minics jugoszláv és Bo­buslav Chnoupek csehszlo­vák külügyminiszter tár­gyalásairól kiadott közös közlemény. SZEKÉR GYULA HAZAÉRKEZETT Szekér Gyula a Miniszter­tanács elnökhelyettese pén­teken hazaérkezett Moszk­vából. Fogadására a Feri­hegyi repülőtéren megje­lent Keserű Jánosné köny­nyűipari miniszter. Ott volt Nyikolaj Oszipov, a Szov­jetunió budapesti nagykö­vetségének tanácsosa. MAGYAR—VIETNAMI MUNKATERV Hanoiban tegnap Köpeezi Béla akadémikus, az MTA főtitkárhelyettese. és Vu Khieu, a vietnami társada­lomtudományi bizottság al­elnöke aláírta az 1978—80-as évekre szóló magyar—viet­nami tudományos együttmű­ködési munkatervet. MAGYAR­CSEHSZLOVÁK PV-AKCIÓ 1978. március 20—24. kö­zött — az éves kiképzési tervnek megfelelően — tar­tották meg a Mosonmagyar­óvár járási polgári védelmi bemutató gyakorlatot. A gya­korlaton a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság és a Magyar Népköztársaság Pol­gári Védelmi szervei az együttműködési tervben meg­határozott kölcsönös segít­ségnyújtási feladatokat haj­tották vegre; a nagyüzemek államosításának harmincadik évfordulójára A dolgozók áldozat- tőkés tulajdon fokozatos fel vállalása nem volt hiábavaló; rövid idő alatt élet sarjadt a romokon. Az, hogy tisztában voltak mun­kájuk céljával és jelentősé­gével, azt néhány idézett dokumentum is jól tükrözi; az MKP Szegedi Csoportja által megjelentetett Szegedi Népakarat — amelyből 1944. október 17. és 25. között ki­lenc szám jelent meg — er­ről így írt: „A romokból, a pusztulásból a nép vala­mennyi rétege összefogásá­ból új Magyarországot aka­runk és fogunk felépíteni... Üj és szociális Magyaror­szág épül majd fel, a régi rendszer kártyavárként ösz­szeomlott tákolmánya he­lyén." A hazai Fésűsfonó- és számolását. Ez az ún. ál lamkapitalistar út és az en­nek megfelelő gazdaságpoli­tika felelt meg a népi de­mokratikus forradalom bé­kés úton való fejlődésének, majd győzelmének. A jelzett sajátos gazda­ságpolitikát nem rögtön ér­tette meg és fogadta el a munkásság. Ebben több té­nyező is közrejátszott; a döntően öntevékenyen lét­rejött üzemi bizottságok ért­hetően nem egységesen ha­tározták meg feladataikat, alakították ki hatáskörüket, a dolgozók egy része úgy értékei te a nyomán kialakult helyze­látott lelkesedéssel fogtunk a munkához. A kezdeti ne­hézségeket leküzdve elin­dítottuk üzemünket. Az in­dulás volt csupán nehéz. Eh­hez kellett erőt gyűjtenünk. De bennünk volt hit és volt erő, merf' tudtuk, hogy ma­gunknak építünk." Vagy ér­demes ebben az összefüggés­ben is utalni a Szegedi Ken­derfonógyár példájára, ami­kor az üzemi tanács 1945. gyár dolgozói hasonló indokkal sürgették az álla­mosítást: „A jelenlegi gyár­vezetőség többszöri kérel­münkre sem tud eleget ten­ni a gyár üzemben tartásá­nak a biztosítására ... Nem használja ki a múltbeli üz­leti összeköttetéseit, nyers­anyag beszerzésére. A mun­kásság szorgalmával telje­sen üzemképesre helyreállí­tott Magyarország legna­gyobb vasgyára áll." A sze­gedi vállalatok üzemi ta­nácsai hatáskörük kialakí­tásánál formailag elismerik ugyan, hogy „az üzemi ta­nács nem tulajdonosa, csak , .vezetője a vállalatnak, s reiszaDaauias mint üyen felelősségteljesen vezeti és intézi a vállalat üzemi életének minden meg­nyilvánulását ide nem, értve a vállalat tulajdonjogi viszo­nyát, mely fölött az állam vagy a város illetékes szer­vének van joga dönteni", de mint az idézetből kitűnik, a gyakorlatban a vállalatok vezetésére, irányítására tar­tottak igényt. A Kábelgyár Rt. üzemi bizottsága hatás­meghatározásánál ugyancsak nyomatékosan hangsúlyozta: „A gyárat az üzemi tanács fogja vezetni és viták ezentúl nem lehet­nek, mert az üzemi tanács szava dönt... A gyár .azoké, akik benne becsületes és munkát végez­vartalan biztosítása érde- A Magyar Fogaskerék­kében követelte mar 1945. áprilisában a gyár államo­sítását : „A Pestszentlőrinci Ipartelepek Rt. mint a ma­gyar általános hitelbank tu­lajdonát képező gyár a hi­tet, hogy elérkezett a má­Szövőgyár üzemi bizottsági sodik tanácsköztársaság meg­nak elnöke egy alkalommal teremtésének ideje, a veze­aiTól szólva, hogy a terme- tés nélkül maradt üzemek lés megindításában mutat- dolgozói magatol ertetodő­kozó hallatlan nehézségek ,nek tartottak, hogy az alta­leküzdéséhez mi adott erőt luk íizetes 05 minden ellen­a munkásságnak. ugyan- szolgáltatás nélkül helyre­csak e reményeket emelte állított üzemek nem ké­ki: „Akkor, amikor a ro- Pezhetnek többe tőkés ma­mok alól kikapartuk gépein- gantulajdont. A dolgozók ket, amikor fagyos kezek- többsége ugyan (különösen a körének kel tisztogattuk azokat, meg par* felvilágosító munkája voltunk győződve, hogy ezek f^™^*^"0 -^-J?.?®? a gépek, ha mozgásba jön- ' nek egy új világban, az egész magyar nép érdekében ta közvetlenül a magántu­lajdont, de azt kezdettől ra­dikálisan korlátozta. Ennek fognak működni. Soha nem igazolására szintén idézzünk néhány dokumentumot; a Pest-szentlőrincl ipartelepek iZ-l' munkássága a termelés za- szor0almas telbank keretében és veze­tése' mellett nem tud a de­mokratikus Magyarország februárjában a jelentkező felépítéséhez kellően hoz tulajdonosoknak átadta a gyárat, a vállalat munká­sainak legnagyobb érdemét szintén a termelés megindí­tásában jelölte meg: „A fel­szabadulás első napjaiban üzembe helyezték a vállalat zájárulni, rpert feltehető, hogy a további együttmű­ködés (az ÜB és az igazga­igazságtalannak tartották, a helyreállított vállalat visz­szaadását magántulajdonba: „A gazdasági élet vérkerin­gését az üzemi munkások indították el. Míg a hábo­rú haszonélvezői kényelmes óvóhelyeken, megfelelő tar­talék élelmiszer birtokóban jobb időkre vártak. Altalá­nosnak volt mondható a tóság között) állandó súrló- munkásság ama véleménye, dással járna, ami akadálya a gyártól elvárható teljes dolgozói a gyárat. A gyár kapaCjtás kifejlődésének, vezetését a helyi hatóságok- szükségesnek tartjuk, kai egyetertésbem az üzem • , ' munkásai által megválasztott sőt követeljük a gyar rö­és a szegedi szakszervezeti vld úton való államosítását, tanács által jóváhagyott, mi4jtal megoldódnak azok a hetséges, mert most üzemi tanácsra bízták. Az üzemi tanács a gyér min­den vagyonával hűségesen, a közösség érdekelnek meg­felelően gazdálkodott: ke­nyeret adott a gyár dolgo­zóinak és árut termelt. A gyár dolgozói és üzemi ta­nácsa az értékek megmen­tésével és a termelés meg­indításával a magyar de­mokrácia ügyét szolgálták." Az MKP programjavasla­ta, amely az 1944. december elejére megszerveződött Ma­gyar Nemzeti Függetlenségi Front programja is lett, nem tartalmazta a tőke elleni ra­dikális támadás megindítá­sát. Az akkori helyzetnek megfelelően a széles nemze­ti összefogás lehetővé tétele, az ország újjáépítésének meggyorsítása céljából a magánkezdeményezés és a magántulajdon elismerését vallotta. Ez persze koránt­sem jelentette a tőke korlát­lan működésének lehetővé tételét. Már a program is tartalmazott jelentős álla­mosítási követeléseket és nem utolsósorban a tőke feletti állami ellenőrzés ki­építésének szükségességét. Ez egészült ki az üzemi bi­zottságok rendszerének ki­épülése és tevékenysége nyo­mán a tőke feletti radikális munkásellenőrzéssel. Az így kialakult sajátos helyzet a tőke e'leni küzdelemben a népi demokratikus fejlődés­ben sajátos gazdaságpolitika alkalmazását tette lehetővé és szükségessé. A népi de­mokrácia erőinek fontos po­zíciói lehetővé tették a tőke elleni fokozatos támadás, a vitás kérdések, melyek je­lenleg is hátráltatják a komoly építőmunkát." Az Ózdi Vas- és Acél­hogy az üzemek csak azo­ké lehet, akik azt megmen­tették, és áldozatos munká­val helyreállították. Véle­kedésük szerint a termelés fokozása ls csak azért le­min­dol-denki saját magának gozik." Rácz János (Folytatjuk.) Grúz leánykórus Szegeden A Juhász Gyula Tanárkép­ző Főiskola l-es számú gya­korló általános iskolája Bar­tók gyermekkórusának ven­dégeként Magyarországra ér­kezett a Tbiliszi Köztársasági Központi Zeneiskola Leány­kórusa. A két kórus tagjai a múlt év szeptemberében barátkoztak össze, amikor hazájuk képviseletében Cseh­szlovákiában részt vettek egy nemzetközi fesztiválon. A grúz leánykórus hétfőtől március 30-ig tartózkodik Szegeden. Március 29-én, szerdán este 6 órakor nagy­szabású hangversenyt rendez­nek a Tisza Szálló nagyter­mében, ahol a Tbilisziből ér­kezett lánykar és a vendég­látó Bartók gyermekkórus mellett föllép a Finnország­ból érkező Espoo-i Politech Kórus is. A grúz lányok itt­tartózkodásuk során elláto­gatnak Hódmezővásárhelyre és megismerkednek Szeged nevezetességeivel is. Fiafal szőlőtermesztők versenye A kubai nagykövet látogatása a megyei pártbizottságon Kétnapos látogatáson Sze- reggeli órákban felkereste a geden tartózkodott Jósé An- megyei pártbizottságot, ahol tonio Tabares del Real, a vendégünket dr. Koncz János, Kubai Kóztarsaság budapesti & , . . . , nagykövete és felesége. A a megyei pártbizottság titka­kubai nagykövet tegnap a ra fogadta. Á társadalmi munka eredményei Tegnap, pénteken Szege- bó András (Hazafias Nép­den a városi tanácsházán front városi bizottsága), dr. ülést tartott a városi tanács Kocsis Ilona (Vöröskereszt végrehajtó bizottsága társa- városi bizottsága), Vincze Já­dalmi munkát szervező szak- nos (városi pártbizottság) fű­bizottsága. A résztvevőket zött szóbeli kiegészítőt. Prágai Tibor tanácselnök- A társadalmi munkát szer­helyettes, a szakbizottság el- vező szakbizottság jól látta nöke köszöntötte, majd meg- el feladatát, sikerült mozgó­vitatták és elfogadták Sze- sitani a városlakók többségét, ged idei társadalmimunka- Tavaly 50.6 millió forint ér­tervét, valamint az elmúlt tékű társadalmi munkát vé­esztendő eredményeiről szóló geztek a szegedlek, 4,6 mil­jelentést. Az írásos anyaghoz lió forinttal többet, mint Szalma Géziné (SZMT), Sza- 1976-ban. Cjúsági Nívódíj a Miínnicii Ferenc brigádnak Az Állami Ifjúsági Bizott- években több millió forintos ság Ifjúsági Nívódíjjal tün- megtakarítást értek el újítá­tette ki az OKGT Nagyal- sokkal és importanyagok ha­földi Kutató- és Feltáró tize- zaival való helyettesítésével, n-e szegedi üzemegységének A brigádon belül 16 fős Münnich Ferenc brigádját. KISZ-alapszervezet tevé­Az ifjúságpolitikai feladatok kenykedik, amely sokat vál­kiváló megoldásáért, a fia- lal a társadalmi munkák tolok szocialista neveléséért megszervezéséből is. Hosszú adományozott rangos kitün- ideje támogatja a közösség telést Csontos Szabolcs bri- a Madách utcai általános is­gádvezető tegnap, pénteken kólát és a Radnóti Miklós Gimnáziumot. Petőfitelepen — más vállalatokkal együtt — játszóteret létesítettek. Az Ifjúsági Nívódíjjal nul: mindenkinek legalább *gyütt J5 f^r forint jutái­két szakmája van. Tudású- kaptak a szegedl k°" ...... , o'ajkutatók. Közösen ugy kat jól kamatoztatják a ter- döntöttek, hogy a pénzt be­melőmunkaban; az elmúlt fizetik a VIT-alapra. Kisdobosok kulturális szemléié Huszonhat szegedi úttörő- kisdobosok kulturális sereg­csapat legügyesebb kisdobo- szemléje. A gyermekszinjáték sainak részvételével a na- kategóriában megosztott első pókban zajlott le a szegedi helyezést ért el a Dózsa mM^n. György általános Iskola és a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola 2-es számú gya­korló általános iskolájának csoportja. A népi Játékot be­mutatók közül a tápéi álta­lános iskolások bizonyultak legügyesebbnek. vette át a Parlamehtben A 38 tagú nehéz fizikai munkát idős és végző közösségben fiatal egyaránt ta­A napokban rendeztek meg a Szegedi Állami Gazdaság KISZ-bizo'tsága, a KISZ szc.cdi járási bizottsága, a megyei KISZ-bizottság és a területi téeszszövetség összefogásával az ifjú sző őte mcsz'ők szakmai és politikai versenyét. A helyi versenyek győztesei, összesen tizenegyen adtak szá­mot az Á-o'tha'mi Állami Gazdaság központjában elméleti és gyakor'ati felkészültségükről. A vetélkedő első és máso­dik helyezettje — Oláh Lajos (Hódmezővásárhely, Marx Károly Tsz) és Németh Istvánné (Szegedi Állami Gazdaság) — ö'napos erdélyi körutazáson vehet részt. A verseny har­madik helyezettje, Csecsei Ferenc (Szegedi Állami Gazda­ság), 1200 forintos ajándékutalványt nyert A kamaraegyüttesek közül a legjobbak: a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola l-es számú gyakorló általános is­kolájának, a Mező Imre ál­talános iskolának, valamint a Gagarin általános iskolának kórusai. A zenekarok közül a dorozsmai furulyaegyüttes és az algyői citeráscsoport került az élre. Az énekes szó­listák versenyében a sorrend: Rózsa Ibolya (dorozsmai 2-es számú általános iskola), Hor­váth Anikó (Béke utcai ál­talános Iskola), Széli Andrea (Móricz Zsigmond általános Iskola) és Terhes Katalin (tá­péi általános iskola). A hang­szeres szólisták legjobbjai: Mede Kornélia (tarján! l-es számú általános Iskola), At­lasz György (dorozsmai 2-e.s számú általános Iskola), Kot­hencz Zita (Mező Imre álta­lános iskola). Szil Beáta (Bé­ke utcai általános iskola) és Cseréb Edina (Rókusi általá­nos iskola). A legszebben szavaló kis­dobos Benczúr Imre (tápéi általános iskola), a legügye­sebb mesemondó Komlósl Annamária (Dózsa György általános Iskola), az irodalmi színpadok közül pedig a Ró­zsa Ferenc sugárúti kisdobo­sok csoportja diadalmasko­dott.

Next

/
Thumbnails
Contents