Délmagyarország, 1978. március (68. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-25 / 72. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 68. évfolyam 72. szám 1978. március 25., szombat Ara: 80 fillér MSZMP SZEG ED VÁROSI BIZ OTTSÁGÁNAK LAPJ A Befejezte munkáját az országgyűiés tavaszi ülésszaka A Legfelsőbb Bíróság munkájáról — Napirenden: külpolitikánk Dr. Komócsin Mihály felszólalása Átadták a Vörös Vándorzászlót Ünnepség a DÉLÉP-nél Pénteken délelőtt, az elfogadott napirendnek megfelelően, a Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolójával folytatta munkáját az országgyűlés tavaszi ülésszaka. A tanácskozáson részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Aczél György, Apró Antal. Biszlcu Béla, Gásnár Sándor. Huszár István, Németh Károly és Sarlós István, az MSZMP Po'itikai Bizottságának tagjai. Jelen voltak a Központi Bizottság titkárai és a kormánv tagiai. Az emeleti páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője. Az ülést Aoró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg, majd dr. Szakács Ödön. a Legfelsőbb Bíróság elnöke emelkedett szólásra. E napirendnél mondta el véleményét S. Hegedűs László (Pest megye, 24. vk.) és dr. Mátay Pál (Fejér megye, 3. vk.). Az országgyűlés a Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolóját és a hozzászólásokra adott válaszát egyhangúlag tudomásul vette. Nanjrend szerint a külügyminiszter beszámolója következett; Púja Frigyes emelkedett szólásra. A vitában részt vett: Erdei Liszlóné (Szabolcs megye, 15. vk.). Darvasi István (Budapest. 19. vk.) és Boros Béla (Budanest, 6. vk.). Több hozzászóló nem jelentkezett. s — miután a képviselői felszólalások egyetértően, hasznosan egészítették ki a beszámolót — Púja Frigyes sem élt a válaszadás, a zárszó jogával. Ezután határozathozatal következett: az országgyűlés Púja Frigyes külügyminiszternek a kormány külpolitikájáról tartott beszámolóját jóváhagyólag tudomásul vette. A külügyminiszteri beszámoló vitáia közben a földszinti páholyban foglalt helyet Willy Brandt. a Német Szociáldemokrata Párt elnöke és kísérete. A vendégeket Apró Antal, az országgyűlés elnöke köszöniötte. — Örömünkre szolgál — mondotta —, hogy a magyar törvényhozás házában üdvözölhetjük Brandt urat sás kíséretét, országunk vendégeit, matí kérte a Német Szociáldemokrata Párt elnökét hogy ha'a'érve adja át a magyar országgyűlés szívélyes üdvözletét a Német Szövetségi Köztársaság szövetségi gyűlésének. Ezután interpellációkra került sor. Ezzel az országgyűlés tavaszi ülésszaka — amelynek második naoján Apró Antal és Péter János látta el az elnöki tisztet — befejeződött. Dr. Szakács Ödön Touibb szilárdítjuk ''V-k * ai szocfalistcB törvényességei A kiváló KISZ-munka elismerése: a Vörös Vándorzaszló Tisztelt Országgyűlés! •— A Legfelsőbb Bíróság 1975—1977. évi munkájában a törvényesség feltétlen érvényesítését tartottuk szem előtt. Egyrészt az egész nép érdekeit kifejező törvények betartásának megkövetelését, másrészt a törvénytisztelő állampolgárok biztonságának védelmét — mondotta elöljáróban dr. Szakács Ödön, a Legfelsőbb Bíróság elnöke. — Hazánkban törvényes rend van. Az állampolgárok nagy többsége tiszteletben tartja törvényeinket. A Legfelsőbb Bíróság tapasztalataj szerint a különböző szintű bíróságok a jogszabályokat betartják, kiegyensúlyozottan, helyesen alkalmazzák. Jól élnek a törvényi felhatalmazással, az ügyek megítélésénél a differenciálás lehetőségével. Az ítélkezési gyakorlat mentes a szélsőségektől, örvendetes, hogv a döntések széles körben találkoznak a lakosság igazságérzetével. A Legfelsőbb Bíróság a múlt év decemberében megtartott teljes ülése megállapította: további feladat a legsúlyosabb megítélés alá eső élet és testi épség elleni bűncselekmények helyes büntetőjogi értékelésének biztosítása. A törvény szigorának alkalmazása indokolt minden esetben, amelyben a szándékos bűncselekménynek az emberi élet esett áldozatul. A bíróságok elvi irányító testülete felhívta az ország bíróságainak figyelmét arra. hogy a büntetőiogi megítélés akkor helyes, ha tükrözi a társadalmi valóságot. — A gazdasági bűncselekmények saiátos előmozdító tényezői: a helytelen gazdálkodás, a belső szervezetlenség. amely többnyire az ellenőrzés hiányosságaival párosul. Olykor a felügyeleti szervek elnéző magatartása is alapot szolgáltat ahhoz, hogy az ilyen bűncselekmények folyamatosan, hosszabb Időn át, több személy részvételével, szerteágazóan és az okiratok sorozatos meghamisításával valósítsák meg. — A vagyon elleni bűncselekmények elbírálásában következetesen érvényesül az alapelv, mely szerint a bíróságainknak a társadalmi tulajdont megfelelő büntetőjogi védelemben kell részesíteniük. „ Számos iránymutató határozat született a hivatalos személyek fokozott büntetőjogi védelme érdekében. Mindannyiunk érdeke, hogy a társadalmunk rendjén és biztonságán őrködő személyek zavartalanul el tudják látni fontos munkájukat. — Gazdasági és társadalmi viszonyaink fejlődése a polgári ítélkezés elvi irányításában szüntelenül új és nehéz feladatokat állít a Legfelsőbb Bíróság elé. A március l-én hatályba lépett, módosított polgári törvénykönyvvel kapcsolatban az első és legfontosabb tennivaló volt valamennyi polgári jogi tartalmú elvi iránymutatás felülvizsgálata. E feladatot a Legfelsőbb Bíróság a törvény életbe lépése előtt elvégezte. A jövőben fontos feladatunk, hogy állandóan figyelemmel kísérjük a törvény alkalmazásával kapcsolatos ítélkezési gyakorlat alakulását. — A társadalmi és egyéni érdek ütközése gyakran élesen jelentkezik a kisajátítási kártalanítási perekben. Ilven ügyekben a Legfelsőbb Bíróságnak is gyakran kell állást foglalnia. Taoasztalataink szerint a kisajátításról szóló törvényerejű rendelet alapvetően bevált. E szabályok alkalmazásában érvényre jut a fontos jogpolitikai elv: abban az esetben, ha a társadalmi érdek megkívánja a csoport-, illetve az egyéni érdek korlátozását, a bíróságoknak törekedniük kell — a törvényes rendelkezések keretei között — az okozott hátrány kiegyenlítésére; ami a szerződéses kapcsolatokat illeti, a Legfelsőbb Bíróság általában abból indul ki, hogy a jogosult és a kötelezett, mint szerzödötársak közösen kötelesek elősegíteni a szerződés teljesítését. E téren sok tanulsággal szolgáltak a használt gépjárművek adásvételéből eredó perek. Olyan negatív jelenségekre is fényt derítettek, mint például a szerződéskötésnél a hibák elhallgatása, a kilométerjelző órák visszaállítása, vagy a túlzott vételárkikötés. Az ítélkezés egyik legjelentősebb területe napjainkban a családjogi viták elbírálása, a családvédelmi érdekek hatékony érvényesítése. Különösen jelentős ez az elvált szülők gyermekének jövendő sorsa — és gyakran ezzel együtt — a házastársi közös lakás feletti jogvitákban, amelyek a családjogi ítélkezés gyújtópontjában állnak. A családjogi ítélkezés tapasztalatai arra utalnak, hogy a családok jövendő sorsának alakításában igen hatékony lehet a társadalom segítő szerepe. A bírói ítélet nevelő ereje akkor bontakozik ki igazán, ha minden fórumon kellő súlyt kap a családi élettel kapcsolatos felelősségérzet /okozása. — Általános politikai és 'ársadalmi igény a munkahelyi demokrácia fejlesztése, s ezzel párhuzamosan a munkafegyelem erősítése. Mindez tovább növeli a munkaviszonyról szóló jogszabályok helyes alkalmazásának jelentőségét. Bírósági munkánkban következetesen fellépünk a hatalmával jogtalanul élő vezetőkkel szemben. Támogatjuk viszont azokat, akik megkövetelik a munkafegyelmet, fellépnek a naplopók, az iszákosok ellen, s — az emberiesség messzemenő figyelembevétele mellett — alkalmatlan beosztottjaikat alkalmasakkal váltják fel. Törvényeink arra kötelezik a munkáltatót, hogy tervszerűen iavítsa a munkavégzés körülményeit és tegven meg mindent a dolgozók egészségét és biztonságát fenvegetö veszélyek elhárításáért. A gazdasági perek tapasztalataival kapcsolatban dr. Szakács Ödön kiemelte: több tájékoztató jelentést juttattak el a Minisztertanácshoz, az illetékes miniszterekhez és más érintett főhatóságokhoz. E perek ugyanis tükrözik a gazdálkodó szervezetek kapcsolataiban még fellelhető hiányosságokat, együttműködési zavarokat, sőt az indokolatlan érdekellentéteket is. — A Legfelsőbb Bíróság működését. ítélkező és elvi Irányító tevékenységét továbbra is a törvények és a népünk előtt álló feladatok szabják meg. Arra törekszünk, hogy hazánkban tovább szilárduljon a törvényesség, az országban változatlanul egységes és szilárd legyen a jogakalmazás valamennyi területen — mondotta befejezésül dr. Szakács Ödön. A Dél-magyarországi Magas- és Mélyépítő Vállalat KISZ-bizottsága elnyerte a KISZ Központi Bizottságának Vörös Vándorzászlaját. Ebből az alkalomból ünnepséget tartottak tegnap, pénteken este a vállalat szegedi, Kossuth Lajos sugárúti munkásszállójában. Részt vett az ifjúkommunisták gyűlését) Rigó Szilveszter,- az MSZMP Szeged városi bizottságának osztályvezetője, dr. Vastagh Pál, a KISZ KB intéző bizottságának tagja. Kulcsár Péter, a megyei KISZ-bizottság titkára és dr. Dékány Klára, a városi KISZ-bizottság első titkára. A Himnusz hangjai után Lakatos Pál, a házgyári ICISZ-szervezet titkára köszöntötte a fiatalokat és a vendégeket, majd dr. Vastagh Pál átadta a Vörös Vándorzászlót Cserhalmi Lászlónak, a vállalat KISZ-bizottsága titkárának. Elismerően szólt a DÉLÉP KISZbizottságának, illetve 19 alapszervezetének eddigi eredményes munkájáról. Gratulált a sikerhez Hoffmann Márton, a DÉLÉP pártbizottságának titkára és prményi József, az olajipar) KISZ-bizottság titkára isi Kedves eseményre került sor' ézután: tarjáni úttörők kö.. szöntötték a ' vállalat ifjú-, kommunistáit Kulcsár Péter a KISZ KB Dicsérő oklevelét Szántai Józsefnek adta át.' Az építésügyi és városfejlesztési miniszter dicséretében Fülöp Éva és Szentjobll Endre részesült. A havannai VIT-re Cserhalmi Lászlii utazik. Véget ért a Duna Bizottság Pénteken plenáris ülésen, az új tisztségviselők megválasztásával és dr. Václav Moravec csehszlovák nagykövet elnöki zárszavával véget ért a Duna Bizottság XXXVI. ülésszaka. A március 13—24. között tartott ülésszakon — amelynek keretében külön ünnepi ülésen emlékeztek meg a dunai hajózási egyezmény aláírásának 30. évfordulójáról — az állandó képviselők vei zetésével részt vett a hét tagállam küldöttsége, ott voltak az NSZK közlekedési minisztériumának megfigyelői, az ENSZ európai gazdasági bizottság, a KGST, a meteorológiai világszervezet és az Odera Bizottság képviselői. A tanácskozáson öt munkabizottságban hajózási, hidrotechnikai és meteorológiai, pénzügyi, jogi és egyéb — a dunai hajózás további korszerűsítését szolgáló, s a Duna Bizottság munkáját érin.ő — kérdésekről tárgyaltak. A bizottság, tudomásul véve a tagországok beszámolóit, megállapította, hogy a Duna menti országok a belgrádi konvencióban vállalt kötelezettségeiknek eleget téve nagy összegeket fordítottak a nemzetközi víziút fenntartására, a hajózási fel tételek további javítására. Miután a Duna Bizottsá) vezetőinek 3, illetve 6 évre érvényes mandátuma lejárt, az ülésen felmentették őket tisztségükből. A következő három évre a Duna Bizottság elnöke Roska István külügyminiszter-helyettes — akinek személyében egyébként a három évtized alatt másodszor lett magyar vezetője a nemzetközi szervezetnek —, alelnöke a Szovjetuniót képviselő Vlagyimir J. Pavlov nagykövet, titkára pedig a Román Szocialista Köztársaság képviselője, Victor Bolojan nagykövet lett. A bizottság hat évre kinevezte a titkárságot, amelynek élére igazgatóként a csehszlovák Ludovit Kincel került. A Duna Bizottság soron következő XXXVII. ü'ését 1979 márciusában tartja Budapesten. * A plenáris ülés után a bizottság új elnöke és titkára, Roska István külügyminiszter-helyettes és Victor Bolojan nagykövet a bizottság székházában fogadást adott á Duna Bizottság XXXV i. ülésszakának- eredményes, befejezésé alkalmából » 5-