Délmagyarország, 1978. március (68. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-24 / 71. szám

VILÁG PROLETÁRJAI,EGYESÜLJETEK! DELMAGYARORSZAG MSZMP SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 68. évfolyam 71. szám 1978. március 24., péntek Ara: 80 fillér Tanácskozik az országgyűlés tavaszi ülésszaka Csütörtökön délelőtt 11 órakor összeült az országgyűlés. A tavaszi ülésszakon részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Gáspár Sándor, Huszár István, Németh Károly és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, ott voltak a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. Az ülést Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Kegyelettel emlékezett meg a legutóbbi ülésszak óta elhunyt Nemeslaki Tivadar országgyűlési képviselőről, kohó- és gépipari miniszterről, a párt és a munkásmozgalom régi harcosáról. A munkáshatalomért, a szocialista társadalom felépítéséért dolgozott, emlékét megőrizzük — mondotta. — Mély megrendüléssel vettük a hírt, hogy tegnap éjszaka elhunyt Ortutay Gyula akadémikus, képviselőtársunk, a Hazafias Népfront Országos Tanácsé- ülésszak óta alkotott tör- Valéria, Csikós-Nagy Béla, dr. nak alelnöke, aki a felszaba- vényerejű rendeleteiről szóló Komócsin Mihály szegedi dúlás óta volt tagja legfel- jelentését, majd elfogadta az képviselő. (A megyei pártbisőbb államhatalmi teslüle- ülésszak tárgysorozatát: zottság első titkárának feltünknek. Apró Antal méltat- 1. A belkereskedelemről szólalását a napokban résziéta Ortutay Gyula életútját, szóló törvényjavaslat; 2. a tesen ismertetjük.) Kovács százalékkal többet, mint rumaradandó életművét, majd Legfelsőbb Bíróság elnöké- Istvánná. Szigethy Dezső, Ko- házatra. Ebből a csoportból Javaslatára az országgyűlés nek beszámolója; 3. a kül- vács Károly, Molnár Frigyes, érdemes megemlíteni a jegyzőkönyvben örökítette ügyminiszter beszámolója a Imre, Fritz László, Var- szesz, a cigaretta és a kávé meg Nemeslaki Tivadar és kormány külpolitikai' tevé- ffáné Tóth Rozália, Varja fogyasztását. Tizenöt év alatt Ortutay Gyula érdemeit, em- kenységéről; 4. interpellációk. Sándor, Pethő Ferenc, majd az egy főre jutó fogyasztás léküknek a képviselők néma Az elfogadott napirendnek ^Shy Vilmos miniszter rea- szeszből — 100 százaiéfelállással adóztak. megfelelően Sáahv Vilmos gált a vitában elhangzottak- kos alkoholban kifejezve wr» TPm lfór> nrr nnc-ró rt rf.rtti Ati n | g literről hányból 1,8 Harminc éve államosították a nagyüzemeket Megemlékezések Szegeden Részlet az országgyűlés üléséről got diabetikus élelmiszerekkel is. Élvezeti cikkekre lakosságunk évente 50 milliárd forintot költ, körülbelül 40 Ezt követően Apró Antal belkereskedelmi miniszter ^1uEzut,án az országgyűlés a bejelentette, hogy dr. Ko- emelkedett szólásra. (Beszé- belkereskedelemről szolo torvács Gábor, Békés megye 10. dét részletesen ismertetjük.) vényjavaslatot egynangulag ' ——. ... . ' elfogadta. Az expoze elhangzasa után ezámú választókerületének képviselője mandátumáról leS2 az EjlnSaSZTaná« tá^SfSt! Hpánovts Ödönnek, a Legfelsőbb Bíró. Ma, pénteken Szakács gondoskodik. Az országgvű- Márton> Novics lés tudomásul vette az El- mányi Marta, 10 literre, dokilogrammról 2,3 kilogrammra, kávéból pedig 15 dekagrammról 2,6 kilogrammra emelkedett. Társadalmunk egészségvédelme is indokolja, hogy ne Böki Tanácsnak a legutóbbi Kosztolánczi Jánosné, Czégai szággyűlés. Sághy Vilmos expozéja JHsztelt Országgyűlés! — Itt az ideje annak, hogy a régi társadalmi rend tulajdonviszonyaira, erkölcsi normáira felépített 1875-ös kereskedelmi törvényt új, szocialista szabályozás váltsa fel — kezdte expozéját a miniszter. Az utóbbi 15—20 esztendőben a lakosság fogyasztása ugrásszerűen megnövekedett: az 1975. évi fogyasztás öszszehasonlító áron megközelítőleg kétszerese volt az 1960. évinek. 1960-ban a termékfogyasztásnak 60 százaléka. 1975-ben már háromnegyed része a kereskedelem csatornáin jutott el a lakossághoz. A kiskereskedelmi forgalom az említett 15 éves időszak alatt 2,7-szeresére növekedett Röviden áttekintve a kiskereskede'mi forgalom néhány területét, a következő kép tárul elénk: élelmiszerfogyasztásunkat ma az jellemzi, hogy fejenként és naponta 3150 kalóriát, 100 gramm fehérjét, ezen belül mintegy ötven százalékban állati fehérjét fogyasztunk, és a vitamlnfogyasztásunkat legjobban szemléltető zöldség-gyümölcs félékből évente és fejenként 165 kilogramm jut minden lakosra. Kalóriafogyasztásunk menyny'ségileg kielégítő, itt injcább a lúltápláltság jelent ma már problémát. Fehérjefogyasztásunk közel van a biológiai optimumhoz. Az ennek színvonalát meghatározó termékek közül a húsfogyasztásunk az 1960. évi egy főre számított 49 kilogrammról 1975-ig 71 kilogrammra növekedett. Tojásfogyasztásunk pedig ugyanebben az időben 9 kilogrammról 16 kilogrammra nőtt. Ezekkel a fogyasztási adatokkal megelőztünk olyan országokat, mint Olaszország, Dánia, János, Vil- ság elnökének beszámolójá- ösztönözzük e cikkek vásárAntal Imre, val folytatja munkáját azor- lását. Ezért jelenleg mindhárom termék reklámozását tiltjuk, a szeszforgalmazás korlátozására pedig az utóba, bi időben számos intézkedést tettünk. Az egészségesebb fogyasztási szokások kialakítását szoigálja a törvényjavaslatnak az a része, amely lehetővé teszi bizonyos termékek forgalmazásának megtiltását, és más termékek árusításának kötelezővé tételét. Mai gyakorlatunkban például a szeszes italok eladását korlátozzuk, a teíeladást pedig bizonyos üzlettípusokban kötelezően előírjuk. A vendéglátás fontos része a kereskedelemnek. Forgalma az utóbbi másfél évtizedben kétszeresére nőtt, tevékenységének belső szerkezete — ha lassan is — átalakulóban van. Az 1960-as évben még a szeszesital-értékesítés állt tevékenységünk középpontjában, az utóbbi időben mindinkább az ételkészítés és ételforgalmazás került előtérbe. Nem látványos, de annál lényegesebb a vendéglátás szerepe a munkahelyi, a gyermek- és a diákétkeztetésben: jelenleg 1,3 millió felnőtt és 1,2 millió gyermek, illetve diák részesül szervezett étkeztetésben. A fejlődés ellenére — a dolgozók számához viszonyítva — még nem kielégítő a munkahelyi étkeztetésben részesülők száma. A gyermekés diákétkeztetésen belül különösen elégedetlenek vagyunk az általános iskolások helyzetével, akiknek csak 45 (Folytatás a 2, oldalon.) Finnország. A lakosság, különösen a fiatalok élelmezésében fontos helyet foglalnak el a tej és tejtermékek. Bár ezekből az utóbbi években gyors ütemben nőtt a fogyasztás, itt még messze vagyunk az optimumtól. Éppen ezért mind a termelőknek, mind a forgalmazóknak sokat kéri tenniük a fogyasztás további tervszerű növeléséért. Zöldség- és gyümölcsfogyasztási színvonalunkkal Európában a jobban ellátott országok csoportjába tartozunk. Élelmiszer-kínálatunk választéka — közmegelégedésre — különösen az utóbbi 5—6 esztendőben növekedett. Olyan színvonalat értünk el, amikor már nem annyira a mennyiségi, hanem a minőségi tényezők a fontosak. A kalóriafogyasztás csökkenésével egyidejűleg a biológiailag különösen értékes tej-, tejtermékek és zöldség-gyümölcs fogyasztásának kall növekednie. Fontos feladat az is, hogy tovább emeljük az összes élelmiszereken belül a félkész-, a konyhakész termékek arányát, hogy ezzel is könnyítsük a mintegy kétmillió dolgozó nő munkáját. Növelni kívánjuk a bébiételek forgalmát, és a mainál magasabb szinten szeretnénk ellátni a lakossáHárom évtizeddel ezelőtt, 1948. március 25-én államosították a száz főnél többet foglalkoztató iparvállalatokat Magyarországon. Az évforduló alkalmával emlékülést és munkásgyűléseket tartottak Szegeden is. Elsőként kedden a Minőségi Cipőgyár szegedi üzemében rendeztek munkásgyűlést, melyen részt vett dr. Szilágyi Júlia, a megyei pártbizottság tagja is. A dolgozók nagy érdeklődéssel hallgatták dr. Ördögit Piroskának, a József Attila Tudományegyetem docensének előadását a harminc évvel ezelőtti eseményekről. Szerdán a Szegedi Szalámigyár és Húskombinát Maros utcai üzemében tartottak munkásgyűlést, amelyen ott volt dr. Ágoston József, a megyei párt-végrehajtóbizottság. tagja, az SZMT vezető titkára is. A szalámigyári dolgozók gyűlésén Tápai László, a vállalat pártbizottságának titkára mondott beszédet. Tegnap, csütörtökön délelőtt a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsának szegedi székházában tartottak központi ünnepséget/emlékülést. Részt vett az ülésen dr. Koncz János, a megyei pártbizottság titkára, Kovács Imre, a megyei tanács elnökének általános helyettese, valamint a társadalmi, állami szervezetek számos képviselője, nagyüzemi dolgozók. Az elnökségben foglalt helyet Albrecht Apollónia cipőgyár! és Géczi István szalámigyári szocialista brigádvezető is. Az emlékülést Kovács Sándor, az SZMT titkára nyitotta meg, majd négy előadás hangzott el az államosítások történetéről. Dr. Rácz János, a JATE tanszékvezető egyetemi tanára Az államosítások harmincadik évfordulója címmel tartott előadást. (E '.émáról szóló cikksorozatát lapunk 5. oldalán kezdjük el közölni.) A Szegedi Kenlerfonógyár államosításáról ir. Fehér István, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola tanszékvezető tanára, a szegedi cipőgyár és a szegedi szalámigyár államosításáról dr. Dégi István, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának archívumvezetője, míg Az államosítások jelentősége a munkásosztály vezető szerepének megerősítésében címmel dr. Ágoston József, az SZMT vezető titkára tartott előadást. Délután a Szegedi Kenderfonógyárban rendeztek munkásgyűlést, amelyen részt vett Szabó Sándor, a megyei pártbizottság titkára. Deák Béla, a szegedi városi pártbizottság titkára, Szabó G. László, a megyei tanács elnökhelyettese, Prágai Tibor, a szegedi városi tanács elnökhelyettese, valamint a Kenderfonó és Szövőipari Vállalat párt-, társadalmi és gazdasági vezetői. A munkásgyűlést a Szakszervezetek Szegedi Altalános Munkáskórusának műsora vezette be, dr. Mihálka György karnagy dirigálásával mozgalmi indulókat énekeltek. A gyűlés résztvevőit Kapás Sándorné, a Szegedi Kenderfonógyár igazgatója üdvözölte, majd dr. Ágoston József mondott ünnepi beszédet. Beszédében hangsúlyozta, hogy a magyar munkásosztály történelmi küldetését hajtotta végre, amikor köz. tulajdonba véve, államosították a nagyüzemeket. Bár abban az időben sok nehéz, séggel kellett megbirkóz. nunk, kevés volt a nyersanyag, akadozott az ellátás, de az államosított nagyüzemek idő előtt teljesíteni tudták terveiket. Üj időszak, új fejezet kezdődött a gyárak államosításával a munkásság életében is. Bebizonyították a dolgozók, hogy alkalmasak a vezetésre, a gyárak, ország irányítására. Részletesen beszélt az üzemi demokrácia feladatairól, a dolgozók tulajdonosi felelősségtudatáról, s azokról a tennivalókról, amelyek jelenleg előttünk állnak. UQS1QNI0UU R M8TMH - — !_ ' _ ! ... a* m, ja. • DE. AimHC MM( Acs S. Sándor felvétele tanejji beszédet owndja