Délmagyarország, 1978. március (68. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-23 / 70. szám

8 Csütörtök, 1978. március 23. Fazekas­művészek kiállítása Mónus Ferenc és Sándor népi iparművész fazekasok legszebb munkáiból nyflt ki­állítás a Népművészeti és Háziipari Vállalat Mester utcai bemutató termében. Gulliver Ssfnes, szinkronizált an­gol—belga rajz-Játékfilm, .lonathan Swift regénye nyomán. Rendezte: Peter Hunt. Kép: Alan Hume. Zene: Mtchael Legrand. A főszerepben: Richárd Har­ris. Gulliver éppúgy gyermek­korunk örök cinkosa, mint Robinson vagy Verne regé­nyeinek hősei. Mégis különös sors jutott osztályrészükül: akárcsak Defoe a Robinsont, vagy Verne jól ismert regé­nyeit, a Gullivert is eredeti­leg felnőtteknek írta a XVIII. századi angol irodalom „ke­serű embere", a kiábrándult filozófiát valló Jonathan Swift. Ezzel szemben am! a köztudatban él: Gulliver ka­landjai Lilliputban és az óriások földjén, felsorakoztak Robinson, Tyll Eulenspiegel, János vitéz vagy Lúdas Ma­tyi történetei mellé. Nyilvánvaló, magyar pél­dák is bizonyítják: a rajz­film kínálkozik ezekben az esetekben a legjobb megol­dásnak, hiszen végső soron régóta elsősorban a gyere­keké már Gulliver. A film készítői érdekes megoldással igyekeznek áthidalni Gulliver felnőttségét és a lilliputiak mesevilágát. Egészen az első találkozásig a hagyományos játékfilm eszközeit alkal­Tavaszi •t Az őszibarack levélfodro­sodást okozó gombájának a hűvös, nedves időjárás ked­vez, s rügypattanástól a fer­tőzésveszély fennáll. Ezért mielőbb célszerű befejeznt a gyümölcsösök metszését, a levágott növényrészek el­égetését. így a rendkívül fontos permetezési munká­kat nem zavarjuk. Az őszi­barackfákat rügypattanás­kor bordóileves, vagy bár­milyen réztartalmú készít­ménnyel — pl. Rézoxiklorid 50 WP, Cobox stb. — per­metezhetjük. Ha rügypatta­nás után továbbra Is ned­ves és hűvös éjszakákra számíthatunk, intenziven védekezzünk. Erre az Ort­hocid 50 WP gombaölő szer alkalmas, melyből 2 deka szükséges 10 liter permetlé elkészítéséhez. A szabadföldi díszfák és cserjék mechanikai védel­mét se hanyagoljuk el. Vágjuk le az elszáradt, be­teg vagy pajzstetvekkel erő­sen fertőzött ágrészeket, s tisztítsuk meg a rovarok bú­vóhelyéül szolgáló kéreg­részeket. A sebzésí felüle­teket minden esetben oltó­viasszal vagy fasebkát­ránnyal kenjük be. A rózsabokrok metszése­kor a lisztharmattal fertő­zött növényrészeket ls vág­juk le. Az ily módon eltá­volított növényi maradvá­nyokat gyűjtsük össze és égessük el. Elégetésükkel a levéltetvek és kabócák te­lelő tojásait is pusztítjuk. A lisztharmat gyérítésére jó a Neopolos permetezés is. s Az áttelelő szabadföldi saláták gondozására és vegyszeres védelmére is fo­kozott figyelmet fordítsunk. A lehetőségeknek megfele­lően a talajszintet tartsuk szárazon, ezért a sorok kö­zét célszerű rendszeresen la­zítani. A fejesedés előtt gyakran elhalnak a külső le­velek. Az ilyen sérült és el­halt növényi részeket min­dig távolítsuk el, mert fer­tőzési források lehetnek. A vegyszeres védelemre főleg az Orthocid 50 WP, az Otho­Phaltan permetező-, és po­noveny­munkák rázó javasolható, mivel el­sősorban a szürkepenászes fertőzések terjedésére szá­míthatunk. Az említett per­metezőszerekből 2 deka szük­séges 10 liter permetlé el­készítéséhez, a porozószer­ből pedig 20 deka 100 négy­zetméterenként. A védeke­zést fejesedés kezdetéig 10 —14 naponként ajánlatos megismételni. A* elmúlt évben vidé­künkön nagyon elszaporodott a mezeipocok. Több helyen még a házikertekben ls megfigyelhető. A kártevők veszélyeztetik a zöldségfélé­ket és a fiatal, frissen te­lepíteft gyümölcsfacsemeté­ket is. Nagyon fontos, hogy a kert bejárásával felderít­sük a lakott poeokjárat.o­kat és Arvalinna] vagy Re­dentln 75 készítménnyel vé­dekezzünk ellenük. Az Ar­valinból 2-3 szemet kell a lyukba helyezni, míg a Re­dentin 75 rágcsálóirtóból a talaj felszínére egyenletesen 20 dekát szórjunk ki 100 négyzetméterenként. Ez utóbbi növényvédő szer fő­leg a mostani, nyugalmi állapotban használható, il­letve akkor, ha nincs zöld pillangós terület a közel­ben. mázzák, s csak ezután jelen­nek meg a rajzolt figurák, csakis az apró embereket áb­rázolva. Ez a kettősség vé­gig megmarad: Gulliver „élő­ben" mozog a valóságos dísz­letek között, míg körülötte játékosan és természetesen trükkösen ugrabugrálnak a lilliputi birodalom vezetői és alattvalói. Cukorsüveghegyek és csillámló-tornyos mesevá­rak úsznak elénk, ordítóan zöld pázsittal, valószínűtlenül kék ég alatt. A giccs hagyo­mányos eszközei állítólag jól megférnek a gyerekeknek szánt produkciókban a játé­kos elemekkel. Mindezen igencsak lehetne vitatkozni. A magyar szinkron helyen­ként szellemes, „romhányis" szövegeit jószerével agyon­csapja a csöpögően idilli kö­rítés (a gyerekek sem csupán óhollywoodi mintákra mél­tók!). A vontatott cselekményszö­vést, a rengeteg üresjáratot egyetlen huszáros megoldás­sal kívánták feledtetni: a befejező képsorral. Az ere­deti históriától eltérően Gul­liver hajóra száll, de nem ér haza hűségesen várakozó arájához. Szinte rögtön fel­bukkan egy óriás, ő pedig lilliputivá törpül, tekinteté­ben rémülettel vegyes meg­lepetéssel merevedik ki a vásznon. Lehet találgatni: mi volt ez? A gyerekek nyilván nem értik, számukra csak boldog-megnyugtató befeje­zés következhetne. Szuggesz­tív utalás az elhagyott má­sodik részre, az óriások bi­rodalmára? Netán — isten ments! — valami mélyfilozó­fiai truváj a viszonylagos­ságról? Ne firtassuk! A Gulliver tehát — gyermek­film. Nem a legjobbak kö­zül, de nyilván már maga a cím sok apróságot vonz majd a moziba. S mivel a fősze­replő, Richárd Harrls ponto­san úgy játszik, ahogyan egy ilyen filmben kell, a zene­szerző, az Oscar-díjas Mi­chael Legrand, a Cher'oourg-i esernyők és az Egy férfi és egy nő világhírű filmzenéjé­nek komponistája — hangu­latos muzsikát biztosít: való­színűleg jól is szórakoznak rajta. D. L. • Művelődés Nemrégiben kérdeztük meg a művelődési közpon­tok képviselőit az üzemekbe „kivihető", s a munkásokat a központokba „behozó" programokról, a munkásmű­velődés távolságairól, gyá­rak és intézmények között. Ezúttal az üzemek képvi­selőin a sor. Az ő szemszö­gükből más fénytörésben tá­rulhatnak elénk a gondok. • — Igen szerencsés dolog, hogy egyszerre két műve­lődési központtal, a Juhász Gyulával és a Bartókkal is szoros, jó kapcsolatban va­gyunk. — kezdi Szőke Lász­lóné, az Öntödei Vállalat szegedi gyáregységének sze­mélyzeti és oktatási fele­lőse. — Ügy gondolom, az után a roppant nehéz, meg­erőltető fizikai munka után, amit itt végeznek a munká­sok. nincs, nem is lehet na­gyon kedvük bejárogatni a városba különböző rendez­vényekre. Öriási dolog, hogy lassan már ott tartunk: oly­kor mégis megteszik. A délutáni műszakban dolgo­zó nők éppen most szóltak, szeretnének eljárni a Juhász Gyula Művelődési Központ­ban működő nők klubjába, de a műszakbeosztás miatt nem tudnak. Szóljunk már, nem lehetne valamit csi­ná'ni? Mikor meg a Bar­tókban Volt Hofi, a jegyek felét az öntöde kapkodta el. De a gondok-bajok elsősor­ban nem is ilyen összefüg­gésben jelentkeznek. Kevés, ha csak velem tartják a kap­csolatot a munkásművelődés­sel foglalkozók. Még job­ban kellene felmérniük az igényeket. Nem úgy, mint a Juhász Gyulában rende­zett közművelődési vitakör esetében. Hiába hirdették a témát: miért szép Radnóti? csak — a KISZ-titkár ment el. Nem mindig találkoz­nak a munkások Igazi, va­lódi érdekeivel, sokszor az egyébként érdekes progra­mok is rosszul sülnek el. A Bartókban például hatrészes oszlchológiai előadássoroza­*ot tartottak. Először so­kan elmentek . A második után már jöttek: nem ért­jük. Hát ha valamit nekik rendeznek, olyan szinten is tartsák meg: Ne úgy, mintha egyetemisták ülnének a hallgatók között. Kérték is: jöjjenek ki inkább ők!Amit itt tartanak, annak más a színe, más a visszája is. Ál­landóan tanácskozunk ve­lük. az év elején a Juhász Gyula összeállított egy ter­vet, rögtön megmondtam: ez nem megy, ezekre nem fognak eljönni. (A Háry Já­nos, a Bánk bán. Az ember tragédiája és hasonló té­mák szerepeltek.) Az volt a ió. hogy rögtön változtat­lak, alkalmazkodtak. A munkások azt kérik, ami ténvleg érdekli őket, akkor nedig inkább Berkesirő! meg Szilvásiról tartsanak előadást, s győzzék meg őket. Csak itt lehet kezde­ni! — A tartalmi munka az övék, az igényfelmérés a II gyermekek munkára neveléséről Ülést tartott a Magyar Úttörők Szövetsége A több, mint egymillió 200 ezer kisdobos és úttörő nagy lelkesedéssel kapcsolódik be az iskola életének minden munkájába, a közösségi élet feltételeinek javításába, szí­vesen kiveszi részét lakóhe­lyek szépítésében, gyarapítá­sában. A gyermekek önkén­tes közhasznú társadalmi munkájának különböző for­mái alakultak ki —, hang­zott el a Magyar Úttörők Szövetsége Országos Taná­csának szerdai ülésén, me­lyen többek között a piros és kéknyakkendősök munká­ra nevelésének tapasztalatai­tól tárgyaltak. Az úttörőszervezet alapve­tő feladatának tekinti a fel­növekvő generáció munkára nevelését — hangoztatták. Arra van szükség hogy az úttörőcsapatok mozgalmi te­vékenységének szerves ré­szévé váljon a kisdiákok társadalmi és termelőmun­kába való bevonása. A kis­dobosok és az úttörők száz­ezrei segédkeznek lakóhe­lyük gyarapításában. Kedve­ző tapasztalat: egyre több helyen vállalnak hosszabb időre szóló megbízatást, kör­nyezetvédelmi és természet­védelmi feladatok ellátására. A hagyományos fásítási akci­ókban, növénytelepítési mun­kákban segítik őket a test­vér KISZ-szervezetek. A tanácskozáson Szűcs Ist­vánná, az Üttörő Szövetség főtitkára tájékoztatást adott a gyermekszervezet tevékeny­ségét érintő időszerű nem­zetközi és belpolitikai kér­désekről. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Kornidesz Mi­hály, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető­je, Gál László, a SZOT fő­titkárhelyettese, Nagy Imre, munkaügyi miniszterhelyet­tes és Nagy Sándor, a KISZ Központi Bizottságának tit­kára. miénk —, mondja Pálfy Fe­renc, a DÉLÉP házgyárá­nak munkaszervezési cso­portvezetője, üb-titkár. — Amikor létrejött a November 7-tel a kulturális együttmű­ködési szerződés, a műve­lődési központ nyilván örült, hogy talált egy olyan vállalatot, amellyel csak ő foglalkozhat, s ahol szíve­sen fogadják őket. Ugyan­akkor egységes szervezési rendszer az egész tavalyi évben nem alakult ki. Mint­ha jóval feszítettebb tem­pót diktáltak volna a reá­lisnál. Igen, amikor kiza­varták a művészettörténészt a gyárból... Erről se az igazgató, se én nem tudtam, csak amikor a November 7. jelezte, önkényeskedés volt, nyilván nem illetékes tet­te. Nem, nem nyomoztunk utána, nem a múltba sze­retünk nézni, hanem elő­re. ., Nem tudtuk tartani azt az ütemet, amit dik­táltak nekünk. Persze, hogy nekünk a termelés, a mun­ka a legfontosabb. Nekik — amaz. A vezetőség mindig megadja a szükséges segít­séget, ha szervezetten megy közben a munka. Nemes dolog, amit ők akarnak, tudjuk, nyilván magukra is vannak hagyatva. Nekünk viszont 2670 lakást kell „lök­ni", csak a termelési ér­dekeket tudjuk elsősorban szem előtt tartani... Ha vérzik is a szivünk, azt kell mondanunk nekik: gyere­kek, mi ezért kapjuk a fi­zetést ... Szerintem csakis úgy tudjuk a kettőt össze­egyeztetni, ha az igényeket alaposan megismerjük — és megbeszéljük. Akkor nem lesz baj. Ók mintha buzgó­ságukban kicsit elgaloppí­rozták volna magukat, de lassan már tudják, milyen magasra lehet tenni a lécet, hogy le ne verjük. Még mindig jobb, ha fölé men­nek, mintha alá. Egyéb­ként nézőpont kérdése az egész. Ha nem látták ed­dig a vállalat gondjait, ab­ban nekünk is részünk van. De mi nem traktáltuk ilyenekkel őket. Most tar­tottunk éppen egy közös tanácskozást, elmondtuk egy­másnak a bajainkat. Meg­állapodtunk például abban, hogy idén már- az ebédlő­ben rendezzük a kiállításo­kat, így nem ismétlődhet meg az a két nap utáni lebontás sem... Csak dű­lőre jutunk már végre. • Csak dűlőre jutunk már i'égre. szabály — hallgas­suk meg a másik felet is — alkalmazása után jóval bonyolultabbnak és nehe­zebbnek tűnik a munkásmű­velődés ügye, jelenlegi buk­tatóinak megoldása. A tö­rekvések, a célok és az igé­nyek azonban nemcsak el­térnek egymástól: talál­kozhatnak ls. S csak ha minél többször és minél jobban történik így, akkor mondható el csupán; a pa­píros-határozatok már nem mindössze szép elképzele­sek többé. Domonkos László Vöröskeresztes munka az iskolákban Pezsgő vöröskeresztes élet jellemezte az elmúlt hóna­pokban az iskolai közössé­geket. Megszervezték az évenként már hagyományos egészségvédelmi előadásso­rozatokat, az ifjú egászség­őr-, a nagy lányok iskolá­ját, a családi élet iskoláját, a csecsemőgondozási tanfo­lyamokat. A fiatalok tízezrei ismerkedtek meg ezeken a tanítási órán kívüli kötetlen és őszinte hangú beszélgeté­seken az egészséges életmód feltételeivel, az egészségre káros ártalmakkal az egész­ségügyi műveltséghez nélkü­lözhetetlen fogalmakkal. Or­vosok, védőnők, gyógyszeré­szek pszichológusok segítsé­gével, irányításával fogal­mazták meg maguknak a fiatalok az egészséges élet­mód jelentőségét. Az elmúlt évek tapaszta­latai azt bizonyítják hogy sikerült a diákok körében vonzóvá tenni ezeket a tan­folyamokat. Az elmúlt tan­évben például az általános iskolákban megközelítően háromezer Ifjú egészségőr tanfolyamot szerveztek, 50 ezer résztvevővel. A közép­fokú iskolák több mint ezer tanfolyamán 12 ezer lány és 23 ezer fiú jelent meg rendszeresen. Rendkívül ör­vendetes a fiúk nagy száma, az arány azonban egyben azt is jelzi, hogy a lányok körében hatékonyabb szer­vező munkára van szükség. A Vöröskereszt ősszel meg­tartott V. kongresszusának határozata alapján ugyan­csak ezekben a hetekben alakulnak meg a középisko­lás vöröskeresztes alapszer­vezetek, amelyek eddig ifjú­sági vöröskeresztes csoport néven működtek. Szegeden eddig nyolc középiskolában 872 taggal alakultak önálló alapszervezetek. A cél az, hogy az iskolák 90 százalé­kában létrehozzák az ifjú vöröskeresztesek új szerve­zeteit. Jelentős segítséget ad az iskolai nevelésnek a vörös­keresztes egészségvédő tan­folyamok 8—12 órája, ame1 lyen a diákok kérdéseiket nyugodtan felvethetik az elő­adónak. A tapasztalatok azt bizonyítják hogy a tanfolya­mok vezetői gyakran a szü­lőket ls helyettesítik. Sok szülő még ma ls úgy véli, hogy a kamasz fejlődésének biológiai problémája nem beszédtéma, a gyerek „úgy­is rájön arra, hogy mit kell tennie". Gyakran éri vád a fiatalokat hogy nincsenek tisztában a legelemibb higi­éniai követelményekkel sem, a tanfolyamok eddigi tapasz­talatai viszont azt jelzik, hogy sok esetben nem őket kell ezért elmarasztalni. Nem véletlen tehát, hogy a Vöröskereszt utóbbi kong­resszusai kiemelt jelentősé­gűnek tartják ezt a egész­ségnevelő módszert. A Vö­röskereszt Országos Vezető­sége számos konkrét segítsé­get is megad. Tavaiy ismét közzétette, átdolgozott for­mában az „Ifjú Egészségőr" kézikönyvet, amely az álta­lános iskolai tanfolyamokhoz ad segítséget. A „Nagylá­nyok iskolája" kézikönyv immár a nyolcadik kiadás­ban jelent meg és az egész­séges életmód kérdésén kívül részletesen tárgyalja a fia­talok szexuális problémáit, a család szerepét, a gyermekne­veléssel kapcsolatos kérdé­seket. A lányoknak írt kézi­könyv sikere alapján a Ma­gyar Vöröskereszt 1971-bea adta ki először a „Családi élet iskolája" című kiadvá­nyát a fiúk számára s a könyv tavaly jelent meg harmadik kiadásban. A ha­gyományos egészségvédelmi jelleg mellett az átdolgozott új kiadásban nagyobb hang­súlyt kaptak a nemi maga­tartással, a család funkció­jával kapcsolatos kérdések Tavaly ősszel Szeged kö­zépiskoláiban is megkezdőd­tek az egészséges életmód­ra tanító tanfolyamok s most tavasszal versenyen bizonyít­ják be tudásukat a diákok. Csecsemőgondozásból, a csa­ládi élet tudnivalóiból, a nagylányok Iskolának tan­anyagából már összemérték tudásukat, s 28-án lesz at elsősegélynyújtás! verseait

Next

/
Thumbnails
Contents