Délmagyarország, 1978. március (68. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-22 / 69. szám

4 Szerda, 1978. március 22. 4 lói fejlődnek a magyarcsehszlovák kapcsolatok Csehszlovákiában a ma- külkereskedelmi forgalmúnak közelítette a tervezett előgyar termékeknek — említ- növekedése. Magyarország irányzatot. A kereskedelmi síik akár a bonyolult elckt- részvételi aránya Csehszlo- összforgalom az elmúlt év ronlkai berendezéseket, akár vákla külkereskedelmében hasonló időszakához vlszba divatcikkeket — jó hírnc- egy év alatt 6,16 százalékkal nyitva 107,0 százalék volt. vük van. Ugyanezt fordítva emelkedett. Csehszlovákia 1080-ig töbis elmondhatjuk, Magyar- 1977 novembereben írták bek között 17? új típusú vllorszégon megbecsültek a alá Prágában a két ország lamoskocsit szállít Magyarcsehszlovák erömfl-beronde- idei kölcsönös árucsere-for- or3zágnak> ameIy lgy a hete_ zések személygépkocsik és galml egyezményét Ez a dIk állam Budapest pedig az még hosszan sorolhatók len- megállapodás azzal számol, ötvenötödik olyan város lesz, n/nek a fejlett cseh Ipart hogy a teljes csehszlovák— amelyben CKD védjegyű vil^^.VáLÓtemékek.É,rt' ?la5y,ar árucsere-forgalom lamoskocsik közlekednek, hető tehát, hogy a csehszlo- 1977-hez viszonyítva körül- „.„_„,,.. u,.„ . vék-magyar árucscre-forga- belül 10 százalékkal ismét ..™fgyarorsM« külkereskelom évről évre növekszik. nagyobb lesz. Az áruforga- delmébe" ~ .a Szovjetunió öt év alatt tehát - 1971- lomnak mintegy egyötödét n DK "V' tői 1975-lg - a két ország szakosított és kooperációs C^,zIovák'a' közötti áruforgalom közel 69 termékek teszik majd kl, s ^Tl ™ s P "7 £ százalékkal nőtt. Tavaly kü- különösen nagv szerepet kap lek ~ a Szovjetunió, Hulló levél, sárga levél... Emlékezés Dankó Pistára 17. Már országos hírű dal- ladikkal rándultak kl egy szerző volt, mikor az kis halászlére a pesti vendéő dallamai vonzották hozzá gek tiszteletére, akik MikSzabolcska Mihály, Lam- száth Kálmán, Lévay Ede pérth Géza, Szávay Gyula, matematikatanár és a szépTóth Kálmán, Thury Zoltán, sóges Helvey Laura voltak. Borsodl-Frlnth László, hogy Utóbbi a Nemzeti Színház csak néhányat említsünk, s ünnepelt művésznője, aki nem utolsósorban Lévay egyformán dobogtatta meg a Ede verseit. Utóbbi írta a mint tizenöt bálát nyitottak meg vele. Működésének második korszakát (1893—1903) döntően befolyásolta a Pósaasztaitársaság hatása. Erre az Időre estek országos dalkörútjai ls, s látni fogjuk, dnlkőltészete úgy téma, mint lönösen dinamikus volt a fej- a Júrmflgyártási lődés: 23,4 százalékkal emel- ködés. kedett az árucsere. Ez azt Je- Az év első negyedében — lenti, hogy a növekedés 1*- mint erről n csehszlovák stanyegesen gyorsabb volt, tisztlka tanúskodik — a formint Csehszlovákia teljes galomnövekedés már megeavüttmű- a* NDK él Lengyelország egyuitmu mögött az idén megtartja negyedik helyét Csehszlovákia külkereskedelmében. (BUDAPRESS— PRAGOPRESS) Iskola és társadalom az Mit tehet ifjúsági szövetség? Az oktatás helyzetéről és egyik legfontosabb mércének lás mellett — az a társadaltovábbfejlesztésének felada- tartja a tanulmányi felada- ml, politikai Igény, hogy a fairól szóló 1972-es párthatá- tok magos szintű megoldá- fiatalság már az iskola falai rozat a társadalom széles ré- sát, az iskolai-közösségi élet- között tanuljon meg élni a tegének tevékeny részvételé- ben való tevékeny részvételt demokratizmussal. Javasoljavet született. A Magyar A KISZ-szervezet minden nak, kezdeményezzenek. Kommunista Ifjúsági Szövet- tagjának tudnia kell: önma- Mondjanak véleményt az Ínség azt hirdeti, hogv az is- gáért, saját társadalmuk JŐ- tézmény életét, működését kolai oktatás továbbfejlesz- vőjéért tanul, a szocialista szabályozó, és a tanulókat tése az Ifjúságnak ls érdeke, építés, a tudomány és a kö- érintő tanulmányi, szociális sót feladata. A tanulóifjúság zösség javára gyűjti hasznos és egyéb kérdésekben. Az Ifiskola munka- ismereteit. Ezért van nagy júsági szervezet, amikor az jelentősége a tanulók szak- iskolában mozgalmi akciókat felnőtt életre való felkészítés köri tevékenységének; a fia- indít, a demokratizmus gyaténylegesen ls a sorsalakítás talok életkorának, különféle korlására teremt lehetőséget, korosztály igényének megfelelő pollti- ezáltal az Iskolai nevelés kai, szakmai, kulturális ér- eredményességéhez Járul hozja, hogy az iskola korszerű de'.dődést körök működésé- zá, hiszen felkészíti a tanuműveltséghez, az alkotó mun- nek. A KISZ-szervezetek ál- lókat a döntések kialakításákéhoz szükséges szaklsmere- tal megteremtett kötetlenebb ban, végrehajtásában való tekhez, Igazi közösségi Jel- ismeretszerzési formák — po- részvételre. A KlSZ-szerveJemvonásokhoz segítsen. Ezért litikai jellegüknél fogva — zet legjobb szövetségese, isfogalmazott a KISZ Központi hasznosan egészítik ki, te- kólán belül és kívül, a pedaBlzottsága eképpen: „A párt szik teljesebbé, színesebbé az gógus. A mozgalomnak é« az oktatáspolitikai határozata iskolai oktatást: egyben lelte- iskolának céljai azonosai?, szövetségünk tagjait, után- tőséget is adnak nemcsak az nincsenek külön szempontjai, pótlását, és az egész magyar ismeretek bővítésére, hanem csak eltérő módszerei — a ifjúságot közvetlenül érintő azok gyakorlati alkalmazó- közösségi embertípus kialakídokumentum, amelynek vég- sára ls. Fontos, hogy az ls- tásához. Az egy célért való rehajtása egyik legfontosabb kola mellett a KISZ-szerve- munkálkodás csak erősíti a hivatásunk és kötelességünk." zet is teremtsen alkalmat pedagógusok és a KISZ szerF.bben a nagy munkában a tagjainuk képességük meg- vezetek együttműködését. ViKlSZ-szervezeteknek önálló mutatására, gyarapítására, ez- lágos tehát, hogy a pedagóéletében az hely; az oktatás-nevelés, eszköze. A fiatal legbensőbb érdeke azt kívánszövegíró Lévay s a dalszer- forma tekintetében elvesztetc. műdal szö- ző Dankó szívét. Laura fér- te eddigi szegedies Jellegét. Jes asszony volt, s így ért- Ide kívánkozik, hogy foghetővé válik a kiránduláson lalkozzunk röviden Dankó még bimbóban szunnyadó, de Pistával, a „népdalgyűjtöestére a társaság elótt már vei" ís, hiszen ilyenforma te,,Lemondás" vegét is. Szóljunk erről, hiszen • dal születésénél nem kisebb bábák szerepeltek, mint Gár. donyi Géza (Don Vtgole), Ismeretes gyönyörű szerelmi vékenységével idáig nemPósa Lajos. Tömörkény István és Mikszáth Kálmán. Színhely: A Tisza partja, valahol Algyő körüL Pósáék ben: „...elmondanám, de hasztalan beszid Hideg szobor vagy, meg sem értenéd." dal, a titkolt szerelem, s a igen törődtek. Merésznek tűlemondás örökbecsű szlmbó- nik a kijelentésünk: Dankó luma a magyar dalköltészet- mint népdalgyüjtő... A dal keletkezését egyébként Kertész Antal írja meg „Dankó Pista — Költők a Tiszán" c. kisregényében költői szabadsággal, s helyenA századforduló előtt vagyunk még. Sietünk kijelenteni, nem valami „intézményes népdalgyűjtésről" van itt szó, csupán arról, miszerint „Blaháné kedvelt dalai" címmel egy füzetben (102 magyar nóta, Méry -Béla kiad., Bpest) hét eredeti Dankó-nótu mellett 14 olyan is Károly Fia), majd a fővárosi (Nándor Kálmán, Rózsavölgyi és Schunda) cégek. Pécsett jelenik meg 1894ként bántó túlzással. Elbe- ben „Hallod rózsám Katika, szerepel, amelyek mellett az szélésének valószínűleg csak Katika..." c csárdása, a megjegyzés olvasható, hogy mellyel szerzőnk farsangi rekordot állított * *" városban a magja lehet Igaz. ö ls, mint mások is, cifrázott kultuszt akart állítani a dalköltőnek, s közben halványította a valóságos emlékeket... Húsz esztendő (1883—1003), kereken két évtized a nótaköltő életében, az alkotás időszaka. Az első évtized térném fel. A fő- ismert népdalokról van szó, kevesebb, mint például „Szarka falu gyászban van Egy legény halottja van. Még szombaton dél után Vígan Járt a lány után..." Ez nem egyéb, mint a Gamése mintegy 200 dal, sze- Pesta nótója A többlek tevékenységet kell folytatni. Mit tehet az Ifjúsági szövetség az oktatás továbbfejlesztéséért? Legkézenfekvőbb, zel mintegy kifejezésre jut- gusok oktató-nevelő munkája tatva, hogy a KISZ-szerve- akkor a legeredményesebb, zetek felelősséget éreznek a ha a KISZ-szervezet segíti, fiatalok oktatásáért, neveié- mint ahogyan az ifjúsági ha állandóan javítjuk, meg- séért. Mozgósítani kell az szervezetek sem teljesíthetik újítjuk a tanintézeti KTSZ- Ifjúságot mindannak tudatos hivatásukat a kommunista szervezetek munkáját. Olyan- befogadására, amit az iskola ,.„,,. .. .. ...... ná tesszük életüket, minden- és a KISZ-szervezet nyújt. oktat6k tómogatása nélküL A KISZ-szervezetek foko- Dr- Kárpáti Sándor zódó felelőssége — a középiskolai tanár napos tevékenységüket, hogy azok lépést tartsanak a szocialista közoktatás fejlesztésével, hogy jobban éljenek a fiatalság és az oktatáspolitikai állásfoglalás adta feltételekkel. Minden tanintézeti KISZ-szervezet saját tevékenységével járul hozzá az olyan iskola létrehozásához, nmely tanulólt. a fiataloltat nemcsak tanítja, de önmagukkal szembeni igényességre, öntevékeny alkotásra is neveli. Elősegíti annak megértését, hogy az Iskola munkahely, ahol a tanulónak, hallgatónak a legjobb tudása szerint becsületesen kell rendszeres munkát végeznie. Az Iskolai KISZ-szervezet tagjainak megítélésében az gedl korszakára esik. Az i 893-ban megjelenő „Száz dal" c. válogatott gyűjtemény mintegy lezárja alkotásának első korszakát, az Indulástól az országos hírnévig. Dankó első dulai szegedi kiadóknál (Burger Gusztáv, fényes Engel Lajos, Eába Károly, „Hires „Jaj, istenem, hová leszek már in ..." kezdetű „palócz dnl"-nak jelzett nóta. vagy „Hanga Peti, kutya Peti gyere ki...", „Lám megmondtam, lányt ne szeress ...", „Becslcerekl menyecske, de a te szemed ...", legény a Pocok ...", Traub B. és tsa, Várnai La- „János bácsi ha befogja kél jos) láttak napvilágot. Ez- szürke lovát..." vagy „Gaután jöttek a pécsi (Valen- csaj Pesta szép legény vót, tin Ottó, később Valentin nadrágszejja hat lyukra szót..." kezdetűek. (A „Juj de keskeny, jaj de széles ez az út..." kezdetű még Dankó—Palotéssy gyűjtésnek van föltüntetve, viszont a következő „Jaj be keskeny, jaj be széles..." csekély változtatású, már Komoróczy Miklós szerzeményének van föltüntetve, mint szöveg-, • Dankó Pista min,t dalszerző nevével!) Csongor Győző (Folytatjuk.) Népűnk hagyományvilágából A gyütt-mönt Ezt a Jelzőt — régebben megpecsételő — szópárt azt hiszem, mindenfelé ösmerik. Alapjában véve olyan személyre szokta mondani egy adott helység népe, aki az ország másik megyéjéből telepedett hozzájuk. Ilyenképpen, főleg addig, amíg nem tudják meg, hogy kik, mik ts az új Jövevények, egyszerűen gyütt-mönteknek nevezi őket az őslakosság, de csakis egymás között. Am ezt előbb-utóbb tudtukra adják vagy így, vagy úgy. Tápéra az olaj hozta az elEskiivő négyévenként ösl szokás, amelyet az egyik brahman kaszt Bikaner körzetében (India északnyugati rész) a mai napig is követ, hogy a fiatalok négyévenként csak egyetlen időpontban kötnek házasságot. A jegyesek szüleikkel együtt Biknnerbe utaznak, hogy a papok által korábban kijelölt napon egybekeljenek. íealóguskipzés sz NDK ban A Német Demokratikus linákra. Az állam évi 4 miiKöztársaság hat egyetemén lió márkát fordít tanításukra. — Berlinben, Lipcsében, Hal- Berlinben, Naumburgban léban, Jenában, Rostockban és Lipcsében egyházi Intézés Grelfswaldban — évente ményekben is képeznek 143 evangélikus teológushall- evangélikus papokat, gató számára nyújtanak kép- Jelenleg több mint háromzésl lehetőséget. A tanulmá- ezer diplomás evangélikus nyl idő öt év. ötven profesz- lelkész dolgozik az országban, szor és docens oktatja a (BUDAPRESS— hallgatókat teológiai diszclp- PANORAMA) Védekezés a kártevők ellen TéB végi permetezések A gyümölcsfák nyugalmi Az említett károsítók ellen állapotában időszerű mecha- a rügypattanás előtti Időnlkai fatisztogatásokon és szakban fagymentes és leheegyéb gondozásokon tűi tél- tőleg száraz időjárás mellett végi lemosó permetezéseket a következő növényvédő szeis kell végezni. Az áztatás- rekkel védekezhetünk. Almuszerűen végzett védekezések és körtefákat a gyümölcsfacélja ugyanaz, mint a mecha- olaj 5 százalékos oldatával nikal ápolásoknak. Mindkét permetezzük. Ez a szer azoneljúrás a kártevők telelő ban csak háromévenként alakiainak gyérítését és a egyszer alkulmnzható. Jó hakórokozók fertőzési gócainak csökkentését szolgálják. A lemosó permetezéseket körültekintően és gondosan kell elvégezni. Ezt az erősen felszaoorodott fertőző anyagok jelenléte indokolja. A tású a Krezonit E 0,7—0.9 százalékos, vagy a Novendn 2 százalékos töménységben. A csonthéjasokat téli hígítású mészkénlével, vagy 5 százalékos Neopollal lehet kezelni. A permetezéseket kártevők közül a levéltetvek áztatásszerűen végezzük! és takácsatkák telelő tojásai Az őszibarack-, cseresznyetalálhatók meg a legnagyobb fákat — a felszaporodott számban. Az almaíavaraso- gombabetegségek miatt riigydásnak, a lisztharmatfélék- pattanás idején újra kell nek, az őszibarack-levélfodro- permetezni, a Rézoxiklorid sodásnak, a csonthéjasok le- 50, WP, vagy egyéb réztnr,„.. , . . talmu gombaölő szerrel (Covéllikaszló gombajának fer- bQXt Cupravlti Copranto]) tőző forrásai szintén nagy Ezekből 3 deka szükséges tíz tömegben fellelhetők. liter permetléhez. ső családokat, akik végleges letelepedési szándékkal érkeztek. Más tájon a telepes jelzővel Illették őket, nálunk gyütt-mönttel. Első hallásra haragot gerjesztő mind a két megnevezés. Csúfolódó kedvem, se szándékom nincsen. Inkább csak elidőzöm ennél a furcsa, elterjedt szójátékpárnál. Az Itt lakó nép a kevéske földjét maga megművelte. Éppen ezért Tápét ez ideig mindennemű betelepítéssel kapcsolatos intézkedés. kikerülte. Másrészt — főleg a századfordulóig „termött ts sok gyerök", aki pótolta a gyékénymunkából kiöregedőket. ügy látszott, hogy teljesen magára marad ez az öreg falu: nem jött ide lakni senki, de nemigen ügyes tápai lányokra már * szegedi nagy építkezéseken szemet vetettek a segédurak és kőműves mestörök is. Ezt a tápai legények „ferde szümmel nézték". Ha másként nem, hát „bicskával röndözték lé a dógot". Am. ha a lány mindezek ellenére is hajlandóságot mutatott a gyütt-mönttel való házasságra, nem szóltak bele tovább, hanem igyekeztek minél előbb összebarátkozni. Bárhogy ls volt jegybejáráskor, házasságkötés után mégis bizonyítani kellett: meg kellett tanulni a gyékénymunkát, be kellett illeszkedni a tápai nép különös, sajátos szokásaiba. Még így is meg- • esett, hogy a mézeshetek derekán Indult az új vő, viszszívlelték az idegeneket ma- «• sza a szülői házhoz. Ahhoz, guk a tápaiak se. Főként a múlt század végétől néhány zsidócsalád költözött ide, akik u szatócs kereskedelmet bonyolították le. Ugyanők gyékénykercskedéssel is foglalkoztak. Érdekes, hogy őket sem a gyütt-mönt, sem a kufa jelzővel nem illették. A szomszédos helységekből, egyáltalán a megyénkből Tápéra származott családokra se mondták rá, hanem az előző lakhelyük helységneve lett a ragadványnevük. Annál könnyebben rásózták arra a távolabbi megyéből Tápéra érkező legényre, aki ide akart házasodni. „Valami gyütt-mönt kérte mög a Suhogy a tápai legény vidéki lányt hozzon a házba, már diploma, de legalább szakma kellett. A vidéki lány nfm szívesen vette kezébe a gyékényt A nélkül meg mtt is kezdett volna vele n tápai ember? „Szerelömbül nem lőhet mögélni." Ezért, ahogyan még a század derekán ls csak a klmaradott lányokat vitte el vidéki legény, éppen úgy nem szívesen házasodott a legény se más falubeli lánnyal. Mióta fölbuggyant az olaj, egymás érik a vidéki családok, akik mára tápaiak lettek. Főként az idősebb nemzedék ezeket is gyütt-mön- I per Annust". Ez a tápaiak teknek nevezi akkor is, ha a szópár elvesztette már régi értelmét. Fiataljaink is bátrabban kötnek házasságot messzi tájbéliekkel, hiszen a fő megélhetési forma, a gyékénymunka már nem döntő a fiatalok vagyonszerzésénél, jövőjüket az iparra alapozzák. If j. Lclc József nyelvében nem jelentett sértést. Mivel az érintett családon kívül még senki sem tudta az új jövevény nevét, mi mást mondhattak volna a gyütt-mönt helyett? Ki tudta akkor még, hogy kell-e a legény, kell-e a lány, s nem megy-e a kérő oda. ahunnan gyütt?! Az