Délmagyarország, 1978. március (68. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-19 / 67. szám

3 Vasárnap, 1978. március 19. Felújítás meglepetésekkel Szeged Belvárosának egyik szép épülete a Széchenyi tér 15. számot viselő Kiss Dávid palotaként ismert épület. Immár évek óta lakatlan, általános külső és belső felújításának munkálatai 1975 novemberében kezdődtek el. Az építők és a tervezők tapasztalatai szerint egy-egy komolyabb felújítás több munkát igényel, mint az új épület felépítése. Bontás köz-' ben rendszerint olyan gondok is jelentkeznek, melyekre sem a tervező, sem a kivitelező nem számított A Széchenyi téri épület felújítása már kezdetben meglepetéssel szolgált: a födémeket újra kellett tervezni. (A födémszerkezetbe kalkulált Bohm-téglát nem tudta beszerezni a szövetkezet.) Űjabb bonyodalmakban sem volt hiány, amikor a kivitelező, a Szegedi Építőipari Szövetkezet munkásai a bon. téssal a tetőszerkezetig értek. kiderült: az eredeti tervekre „fittyet hányva", elkorhadtak a több évtizedes, fából készült kötőgerendák. Pótlásukkal, javítgatásukkal nem volt érdemes kísérletezni, az ÉRDÉRT nem is tudott volna kellő, nagyméretű fagerendákat biztosítani. A tetőszerkezetet részben újratervezték, a fagerendákat monolit-vasbeton kötőgerendákkal helyettesítették. Az utcai járókelő eddig jórészt csak a bontási munkálatoknak lehetett szemtanúja. Az épületben — a korszerűsítési terveknek megfelelően — szinte egyetlen fal nem marad felújítás előtti állapotában. Negyven egyedi, központi fűtéses lakást alakítanak itt ki, a födém és a tetőszerkezet korszerűsítése mellett felújítják a homlokzatot, új függőfolyosókat, válaszfalakat építenek, kicserélik az ajtókat, az ablakokat, a földszinti portálokat, korszerűsítik a víz- és az elektromos hálózatot. A munkálatok során eddig majd 3 ezer köbméter bontási törmeléket szállítottak el, a födémek felújítása majdnem teljesen elkészült, a belső válaszfalak építése viszont még jórészt hátra van. A Szegedi Építőipari Szövetkezet a módosított szerződés alapján jövő év márciusában végez a felújítással, a 40 millióra tervezett költségek addigra jócskán, előreláthatóan 15—20 millió forinttal növekednek. A munkálatokat nem várt bonyodalmak nehezítik és lassítják. Tavaly majd fél éves késedelmet okozott, hogy a szövetkezet nem kapott cementet és sódert. Az építkezés során nem egyszer rejtett hibákra bukkantak, feltártak olyan kémény- és szellőzőcsatornákat, melyekről addig, mivel az épület eredeti tervei senkinek nincsenek birtokában, nem volt tudomásuk. Az efféle meglepetések miatt többször módosítani kellett a terveket. A Somogyi Királyné felvétele A kivitelezési munka előreláthatóan a jövő év márciusában fejeződik be CSOMITERV igyekezett ru- pontra vállalta. A földszinti galmasan alkalmazkodni a kivitelezési munkálatait hátnem várt körülményekhez, ráitatja az is, hogy a majaz új terveket soronkívül, a dani üzletek gazdái különlehető legrövidebb időn belül külön, maguk gondoskodnak készítette el. a terveztetésről. Idáig csak a A rendkívüli pótmunkák gyógyszertár tervei készültek felborították a kivitelezési el ütemterveket, s noha a szö- A Szabadtéri Játékok idevetkezet kiemelt feladatának jéhez közeledve az már aligtekinti az épület felújítását, ha vigasztalja a várost szeaz Ünnepi Hetek kezdetére rető lakosságot, hogy a belcsak a tető elkészítését tud- ső szakipari munkák az edja ígérni. Az épület utcai digieknél gyorsabb ütemben frontjai alig nyújtanak majd haladnak majd. A szövetkeszebb látványt a mostaninál, zet ígérete szerint jövő év a régi portálok helyére nem júniusának végére átadják tudják beállítani az újakat: az ingatlankezelő vállalatszállításukat a Fémmunkás nak a szép, korszerűsített laVállalat csak későbbi idő- kásokat Év eleji szállítás — egyenletes munka Panaszkodnak az építővállalatok, mert gyakran késve kapják meg a szükséges anyagokat. Kesereg a MÁV. mert nem a megfelelő időben fuvaroztatnak vele. Év elején kihasználatlanok, később túlterheltek a gas- és Mélyépítőipari Vállalat 12 helyett 19 ezer tonna anyagot fogadott, és rakott ki a vasúti kocsikból. A DÉLÉP az idén az elsők között írt alá szerződési a vasúttal. Kavicsféleségekből ebben az évben 760 ezer vagonok — az exportszállí- tonnára van szüksége — március végéig ennek egyötödét akarják fogauni. Eléggé szerény a terv, a MÁV-igazgatóság mégis elégedett vele. Januárban és februárban felborult az elképzelés — igaz, nem a DÉLÉP, vagy a vasút hibájából. A délegyházi bányában osztályozott, a dunavecseiben natúr kavicsból volt kevés, így a szállítás is akadozott. Néhány napja a Fotások és az őszi csúcsforgalom miatt. Mindkét félnek van némi igaza — megoldást mégsem panasszal, inkább összefogással találhatnak. Mindenekelőtt azzal, hogy kijavítják a hibáikat. Ha az építők valamennyi érkezett anyagot időben kiraknak, a vasutasok pedig még ügyesebben szervezik meg a fuvarokat. Ám az igazi megoldás: az első negyedévben kell kérni az egész lyamszabályozó és Kavicsévben szükséges anyagok zö- kotró Vállalat kilátásba hemét, vagyis vállalni az elő- lyezte, hogy Dunavecsén szállítást megkezdi a rakodást, sőt Tavaly 18, az idén 25 vál- Soltról is küld a fontos épílalattal kötött ilyen szerző- tőanyagból. Márciusban tedést a MÁV Szegedi Igazga- hát behozható az elmaradás, tósága. A megrendelők — Megfelelő készletekkel a építők és termelőszövetkeze- munka is biztonságosabb, tetek — azt ígérték, hogy ja- hát az építő vállalatok szánuár elejétől március végéig mára is kívánatos az előszálösszesen 755 ezer tonna épí- lítás. Kívánatos, de nem tőanyagot, illetve műtrágyát egyszerű, mivel az anyagofogadnak telephelyeiken. Te- kat meg kell óvniuk, vngvis kintélyes mennyiség ez, mégis lehetne nagyobb, hiszen az igazgatóságnak ebben az évben 10 millió 800 ezer tonna árut kell fuvaroznia. A vállalatok eddig eleget tettek ígéretüknek: a KPM Közúti Igazgatósága február végéig 21 helyett 30 ezer tonna, a Szegedi MaKórház-rekonsirukció Megkezdődött a Pest me- rekonstrukcióját szakaszosan gyei tanács Semmelweis kór- hajtják végre, a betegellátás házának felújítása. Az ides- az építkezés több éves idöSova 200 esztendős intézmény tartama alatt sem szünetel. megfelelő raktárban kell elhelyezniük. Emberek (=s pek szükségesek a rakodáshoz, s mindez jó szervezést igényel. A MÁV-igazgatóság azzal próbálja serkenteni a vállalatokat, hogy visszaad a fuvardíjból. A kedvezmény feltétele: január 1. és március 31. k'jz'lH a tn-e'-i ső negyedévi áruk 90 százalékánál többet ken A vasút máskén^ is igyekszik egyenletesebbé tenni a fuvarozást. Kéri a vállalatokat, hogy ha egyetlen mód kínálkozik, ütemezzék át szállításaikat, pontosabban néhány második félévi feladatukat hozzák előre. Ilyen változtatást 55 vállalat ígért Nagyobb feladatok előtt a megye mezőgazdasága Csongrád megye sar*"!^ példásan gazdálkodott és tiszteletreméltó eredményeket ért el. A termelt mezőgazdasági javak döntő hányada a termelőszövetkezetekből. szakszövetkezetekből és a háztáii gazdaságokból származik. Az ütemes fejlődés eredménye, hogy az utóbbi két esztendőben az országos átlagnál magasabb termésátlagot értek el a megye mezőgazdasági üzemei. Minek köszönhető ez? Okosan változott meg a termelési szerkezet, s igazodott a népgazdasági igényekhez. Jellemzője, hogy a zöldségtermesztő terület 25, a termelés pedig 50 százalékkal emelkedett tavaly. Vöröshagymából, paprikafélékből. pa-adicsomból az igényeknek megfelelően nőtt a termelés, sőt — mint köztudott — múlt évben egves zöldségfélékből a szükségletet is meghaladta a termés. Akadtak zavarok is a felvásárlásban, értékesítésben. aminek következménye, hogv az idén 300 hektárral kevesebb lesz a zöldségfélék területe. A népgazdaság, a megye és a közös gazdaságok érieke. hogy ezen a tájon ne csökkenjen a zöldségtermesztés, javuljon a termelök. felvásárlók és feldolgozók együttműködése. A Dál-Alföld termőföldje, éghajlata igen jó. nagvon alkalmas arra, hogy különösen gyümölcs, szőlő, zöldségféléből. fűszerpaprikából világszínvonalon produkáljon. A nagyüzemi termelés optimális üzemmérete a tsz-ek többségében kialakult, igy javulhatott az eszközellátottság és az eszközkibasználás. Az elmúlt két évet szigorúbb közvazdasági környezetben, ésszerűbben gazdálkodva zárták a naevüzemek. s a megnövekedett feladatokat csökkenő munkaerőlétszámmal. egvre magasabb színvonalú technika és technológia alkalmazásával. ki-árclag a termelékenység növelésével oldották meg úgy. hogy a termelés anyagiműszaki ellátottsága tovább javult. Egyre inkább meghonosodnak a tsz-ekben a nagy teljesítményű erő- és munkagépek, mind a növénytermesztésben, mind pedig az állattenyésztésben a termelési értékek naav részét már az ionrszerű termelés keretei között állítiák elő. Ami szintén figyelemre méltó, a növénytermesztéshez hasonlóan, az álalttemiésztés is dinamikusan fejlődött. A tavalyi állatlétszám valamennyi állatfaj esetében magasabb volt, mint a korábbi é\ :ben. a nagyobb teljesítményű fajták aránya jó. a tenyésztési, tartási technológia, a takarmánygazdálkodás javult, és így a fajlagos hozammutatók is kedvezőbbek. Legjelentősebb előrelépés a tejtermelésben tapasztalható: az 1977-ben termelt tej az előző évit 20 százalékkal haladta meg. A közelmúltban lezajlott zárszámadások adataiból mindenképpen idekívánkozik a szövetkezeti nyereség, a szövetkezeti eredmény alakulása. Amíg 1976-ban a makói járás tsz-ei 45,5, a szegedi járás tsz-ei 68,8, a szentesi járás tsz-ei 115,7. Csongrád város tsz-ei 17,6, Vásárhely 30, Makó 69,9, Szentes 69,5 és Szeged város tsz-ei 40,6 millió forint szövetkezeti eredményt értek el. Tavaly viszont összességében 65 százalékkal többet. Ugyanis a makói járás szövetkezeteiben 86,1 millió, a szegedi járástan 128 9, a szentesi járástan 172.9, Csongrádon 37,3, Vásárhelyen 74,1, Makón 91,5, Szentesen 95.2 és a Szegeden gazdálkodó szövetkezetekben pedig 69,6 millió forint tiszta szövetkezeti eredményt értek el. Ez nagyon nagy dolog. Hozzá kívánkozik az ls, hogy a szakszövetkezetek szintén kitettek magukért. 1976-ban a szövetkezeti eredmény 12,4 millió forint, tavaly pedig már meghaladta a 23 millió forintot, és nem volt egyetlen egy veszteséges szövetkezet sem. Uqnunf lépett előre tehát Csongrád na9ful megye mezőgazdasága, néhány ágazatban, egyes növényféleségekből mar világszínvonalon termelünk. A feladatok is nagyobbak. Elég csak megemlíteni, hogy a búza hektáronkénti átlaghozama 41 mázsa volt, a kukoricáé pedig 52,6 mázsa. Az idén nyilvánvaló, hogy többet szeretnének a közös gazdaságokban betakarítani. A termelési tervekben jól tükröződik ez, búzából a magas termésátlagokat stabilizálni akarták, egy kicsivel többet betakarítani, a gyengébb eredményű közös gazdaságokban viszont erőteljesebben javítani a hozamokat. kukoricából úgyszintén hektáronként. megyei átlagban. 57 mázsás termésre számítanak. Nem lesz könnyű. Ugyanakkor a zöldségtermesztésben sem lehet visszalépni, ami azt jelenti, hogy a tavalyinál magasabb terméseredményeket várunk. Az állattenyésztésben további fejlődés tapasztalható, a szarvasmarha-állomány 9 százalékkal, a tehénállomány 7 százalékkal, a • sertésállomány 6.6 százalékkal. a juhok száma pedig 21,3 százalékkal nő. A mezőgazdaság rendelkezik még tartalékokkal. Igen sokat jelent még ebben az évben, hogy a parlagterületek aránya változik, sokkal kevesebb lesz a bevetetlen, megművel?!"en kistábla is. A földterületek racionálisabb hasznosítása előtérbe kerül. Különösen fontos most. tavasz kezdetén, hogy a kukorica vetésterületeit növeljék, természetesen majd az átlagterméseket ls. hiszen mind a megyének, mind pedig a népgazdaságnak szüksége van a takarmánymennyiség növelésére. Az idén is többet kell produkálnunk az országosnál. Ez nem lehetetlen, de körültekintést és a tartalékok feltárását követeli. Szén számmal akadnak olyan közös gazdaságok, ahol a termelést tekintve bőven akad még javítanivaló. Nemcsak a veszteséges és szanált szövetkezetekre gondolunk itt elsősorban, hanem azokra is. ahol évek óta gyengébb a bizonyítvány, a zárómérleg. Az indokolatlan különbságeket. a differenciálódást le kell végre dolgozni, nem tűrhető hosszú távon, hogv azonos. va"y közel azonos feltételek mellett gazdálkodó tsz-ek között számottevő különbségek legyenek. hogy ezek mind a termelési mutatókban, mind pedig a jövedelem alakulásában akkora szerenet látszanak, mint eddig. Sokáig nem fogadható el és semmivel sem magyarázható. még az obeiktív okokra való hivatkozással sem. hiszen az időjárási, a közgazdasági tényezők, a gazdálkodásra ható rendelkezések és eszközök nagyjából egyformán érvényesek valamennyi gazdaságra. Ma már nem szabad egy hektáron 14 mázsa búzát termelni, s az sem tűrhető állapot. hogv egves nén-mevi. jövedelmi mutatókban tízszeres különbségek mérhetők. Az a'apok a továbblépésre jók. A mezőgazdasági beruházások üteme felgyorsult, a tsz-ek 14—16 százalékkal többet fordítottak fejlesztésre az előző évinél. Átlagos időjárás esetén a termelőszövetkezetek 4—5 százalékkal növelhetik a termelésüket úgy. hogv a két főágazat közül az állattenyésztés fejlődési üteme gyorsul. A tavalyi év gazdag tapasztalatokkal szolgált, s nem haszontalan arra figyelmeztetni. hogy a nagyüzemek gondoskodjanak időben a magas hozamok eléréséhez szükséges előfeltételekről — fajta, technológia, növényvédelem, műtrágya. gépek, üzemszervezés stb. —, és természetesen a megtermelt áru minél k'sebb veszteséggel való betakarításáról. Fokozható az iparszerű termelési rendszerekben termelt növények s-'áma és területi aránya is. nem utolsósorban a hatékonyság, a gazdaságosság számonkérése. Nem hangsúlyozhatjuk eléggé. hogy mennyire fontos a nagyüzemek tervszerűbb együttműködése. Hibás szemlélet az, amelyik csak a ma°a határáig terjed, de nem látja, nem akarja észrevenni, mit csinál a szomszéd, a testvérszövetkezet, pedig elég lenne egy kiadós látogatás, tapasztalatcsere. és talán hasznosítható termelési módszerekkel gyaranodna a gyengébb közösség. Óriási tartalékokat jelent a közös beruházások megvalósítása, gépek és gépi berendezések, munkerő átcsoportosítása, a kölcsönös és rendszeres segítség. Az idei tervek, célok valóra váltásához igen nagy segítséget nyújt az erősödő szövetkezeti demokrácia. A szocialista brigádok munkája, a jó versenyszellem, ami évről évre megmutatkozik és terebélyesedik mindenképpen nagy lendítőerő. És egyben kötelezően írja elő. hogy a termelőszövetkezetekben egyre inkább törődjünk a tagság szociális, kulturális ellátottságával, körülményeivel. érdekvédelmével is. Ezen a téren rengeteg még a tennivaló, nemcsak azért, mert elmaradtunk az ipartól, az állami vállalatoktól, hanem azért is. mert ahol már a lehetőségek megengednék, az anyagi alapok megteremtődtek, ott sem fordítanak ke'lő figyelmet ere. Pedig a holnap szövetkezeti munkásait enélkül formálni. nevelni aligha lehet. ToyaC? kezdetén tartunk de má- most lUfildl eldönthetjük. milyen is lesz nagyjából az esztendő. Sírunk vaav nevetünk a végén. Mi az utóbbihoz szoktunk, megillet bennünket. Ezért küzdeni is érdemes. Molnár Lajos, a Csongrád megyei TESZÖV elnöke