Délmagyarország, 1978. március (68. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-18 / 66. szám

2 Szombat, 1978. március IS. Tanácstagok számadása országgyűlési bizottságok ulese Újjáválasztják a lakó- és utcabizottságokat Tájékozatlanul nem lehet véleményt formálni semmilyen ügyben. Különösen egy körzet, kerület sorsáról nehéz szólni, ha nem ismerjük a legfontosabb várospolitikai törekvéseket. Márpedig minden városlakó szereti, ha szűkebb pátriájában az életkörülmények komfortosabbak lesznek, és az is jó érzés, ha valaki ismeri környezetének életét. Lakóhelyünk változásáról sokat tudhatunk meg a tanácstagok beszámolóin is. Az ilyen találkozókon a tanácstagok számot adnak munkájukról, és nem véletlen, hogy a közéleti fórumok között ezek a beszélgetések nagyon fontos szerepet kapnak. De miért kell erről most szólni? A válasz egyszerű: a tanácstagok beszámolói hol•ap kezdődnek Szegeden. Miről beszéljenek, miről adjanak számot a tanácstagok? A korábbi évek tapasztalatai szerint az elvárások sokfélék. Nyilvánvaló, hogy elmondják a városépítés legfontosabb eredményeit és gondjait, szólnak a tanácsok munkájáról és megbízatásuk teljesítéséről. Az utóbbi kérdésnél gyakran alakul ki vita. De ezek a viták általában jótékony hatásúak, hiszen gondolatok születnek és új tettekre sarkallnak. A választópolgár nyugodtan kérdezze meg tanácstagjától, miképp tett eleget a megbízatásának. Hányszor szólalt fel a tanácsülésen, milyen ügyeket intézett el, és mint képviselte a kerület érdekeit? De nem szabad elfeledni, hogy az érdekeket lamit kijárjon. Sokan össze, keverik az egyéni érdekeket a lakóterületével, és a beszámolókról azt hiszik, azok panasznapok. Ezért fordul elő, hogy a városépítés lehetőségeit és körülményeit figyelmen kívül hagyva, a választók kívánságlistát adnak elő. Lehetetlen feladatok teljesítését ne kérjünk a tanácstagtól! Minden állampolgár csak a településfejlesztési tervek ismeretében tudja megítélni szűkebb környezetének további alakulását. Ehhez pedig információra van szüksége, amelyeket a különböző közéleti fórumokon, mint a beszámolókon kap meg. Sem a választónak, sem a tanácstagnak nem célszerű szembe, állítani a városrészek fejlettségi szintjét, ehhez igazítani az igényüket. A történelmi fejlődés miatt sem azonosak a Belváros körülményei a külterületekével szemben. De egy-egy közösség sokféle hiányt pótolhat, változtathat a körülményeken, ha összefog. Csak ott lehet előrelépni, ahol amellett, hogy kérnek valamit a tanácstól, felajánlásaikkal is elősegítik a fejlődést. Végül is ezek a fórumok közös számvetésre alkalmasak. Aktív lakóhelyi közösség nélkül aktív tanácstag el sem képzelhető. A beszámolók Iránti érdeklődés is fokmérője egy-egy kerület közéletének. Azért is fontos, hogy minél több városlakó vegyen részt a holnap kezdődő be. számolókon, mert a lakó- és rangsorolni kell, és a tanács- utcabizottságokat is Itt vátagnak nem az a fő megbl- lasztják újra. Senki számára zatása, hogy egyéneknek va- nem lehet, közömbös, hogy kiCsökkent a nyereség — nőttek a föladatok Küldöttgyűlés a szegedi fogyasztási szövetkezetben Közel 85 ezer ember kereskedelmi ellátását vállalta magára több AFÉSZ-szel történt egyesüléssel a szegedi fogyasztási szövetkezet. A tegnap délután tartott küldöttgyűlés az ellátás kötelezettségét szem előtt tartva értékelte a szövetkezet tavalyi munkáját. A vezetőség beszámolóját Balogi Sándor, a szövetkezet elnöke terjesztette elő. Kritikus és önkritikus volt a beszámoló, számos olyan gondot is fölvetett, amelyet némileg magyaráz az egyesülés utáni átmeneti állapot, de megoldásuk nem késhet. A szövetkezet boltjainak forgalma meghaladta ugyan p tavalyit, de nem érte el a tervezettet, a nyereség lényegesen alatta maradt az előző évinek. A gazdálkodási egység megteremtésének elhúzódása. az egyesülés előtti készletfelhalmozódás egyaránt közrejátszott ebben, de kitért a közgyűlési beszámoló arra is, hogy az eredmény csökkenésében része van a munkafegyelem lazulásának, az irányító szervezet kiforratlanságának, a központi apparátus szétszórtságának is. Jelentősen javult a hús- és hentesáruk kínálata, főleg az esztendő második felében. Az üzletek 12 millió forint értékű zöldséget és gyümölcsöt hoztak forgalomba, alkalmanként csökkentett áron. A felvásárló ágazat 37 vagon burgonyát, 160 vagon zöldséget és 183 vagon gyümölcsöt vett át a termelőktől további értékesítésre Az Idei célkitűzések között első helyen az élelmiszer-kereskedelem munkájának jobbítása, a választék javítása áll. A vendéglátás sokat tett a diákok és a munkások előfizetéses étkezése érdekében, továbbra is törekszik a szövetkezet a jobb vendéglátóipari szolgáltatások meghonosítására, a szeszmentes italforgalom növelésére. A tervek között szerepel a szegedi Vám téri és a deszki ABC-áruház építése, ÜJszentivánon megkezdik a presszó és italbolt fölújítását, Dorozsmán bővítik a gázcseretelepet és rendezik környékét, Deszken korszerűsítik a húsboltot, rendbehozzák az épületet is, Kübekházén két bolt összevonásával ABC-jellegű üzletet alakítanak ki. Dorozsmán még ebben az évben elkészül — többszöri határidő-módosítás után — az új élelmiszerbolt. Üzembe állítják a második úgynevezett mozgó boltot is, és ott kapcsolják be az ellátás javításába, ahol legnagyobb szükség van rá. Nem ígérkezik könnyűnek az idei esztendő, a szövetkezet minden dolgozójának erőfeszítéseket kell tennie a jobb eredményekért. A belső fegyelem megteremtése, a leltárhiányok megszüntetése az eddiginél szigorúbb ellenőrzéssel valósítható meg. A visszahúzó koloncok elvetéséhez a megyei szövetség revizori irodája körültekintő vizsgálattal nyújtott segitsére bízzák ezt az érdekképviseletet Szegeden az 1950-es évek közepén alakultak a lakóbizottságok — a külső kerületekben pedig az utcábizottságok. Azokban az években meghatározott ügyekben hatósági igazolás kiadására is jogot kaptak. Bár később bebizonyosodott, ez a tevékenységük nem volt hasznos sok szempontból sem. A bürokratikus vonások jellemezték a lakossággal való kapcsolatú, kat. Később megváltozott szerepkörük. A szegedi tanács 1973-ban — a népfront és a Minisztertanács irányelvei alapján — szabályozta a lakóbizottság feladatait, szervezeti és működési elveit. Az új rendelet lehetővé tette, hogy a bizottságoknak nagyobb szerepe legyen a tanács és a lakosság kapcsolatának szélesítésében, a társadalmi együttélés szabályainak érvényesítésében, a tanácstagok munkájának segítésében. Az elmúlt években ennek az új szellemnek megfelelően végezte Szegeden a 369 lakó. és utcabizottság munkáját. Ha kellett, mozgósították a lakosságot, vagy tájékoztatták az embereketa városépítés aktuális feladatairól, ismertették a legfontosabb tanácsi döntéseket, részt vettek a társadalmi munka szervezésében, előmozdították a házirend betartását. A különböző szolgáltató vállalatokkal — a lakók érdekében — felvették a kapcsolatot. Feladataikhoz a kerületi hivataloktól és a népfrontszervektől sok segítséget kaptak. E rövid felsorolásból is kitűnik, hogy mennyire sokrétű munkájuk. Szerepük egyre [jelentősebb a lakóházak és környékük szépítésében, a környezetvédelemmel összefüggő társadalmi munka szervezésében, a peremkerületekben a járdaépítési akcióknál, ároktlszításban, fásításban, a virágosításban ... Ezért ls fontos, hogy a most újonnan választandó bizottságokba olyan személyek kerüljenek, akik közéleti aktivitásukkal, rátermettségükkel alkalma, sak arra, hogy tovább tudják formálni, alakítani, szépíteni az utcák, kerületek életét' Halász Miklós Termékeny vita, tizenegy elfogadott módosító javaslat jellemezte az országgyűlés kereskedelmi, valamint jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának pénteki együttes ülését, amelyen a belkereskedelmi törvényjavaslatról tárgyaltak a képviselők. A tanácskozáson Palkó Sándor és Gonda György elnökölt. Az ülésen megjelent és felszólalt Inokal János, az országgyűlés alelnöke, Szakács ödön, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, Szllbereky Jenő igazságügyminiszter-helyettes és Bíró György, a legfőbb ügyész helyettese. A törvényelőkészítés kapcsán Sághy Vilmos belkereskedelmi miniszter tájékoztatta a képviselőket a szocialista kereskedelem fejlődéséről, kiemelve: a jövőben az áruk minősége jelenti a mércét! Hozzátette, hogy életszínvonal-politikai céljaink megvalósításában a következő években egyre nagyobb szerepet játszik a kereskedelem és a szolgáltatás, a gazdaság úgynevezett harmadik ágazata, s ezért is időszerű az átfogó jogi szabályozás. A vitában élénk eszmecsere bontakozott ki arról, hogy a törvénytervezet előírja a tartós fogyasztási cikkek alkatrészellátásának és javításának kötelezettségét. A mai gyakorlat mindenesetre figyelmeztet, hiszen meglehetősen kicsiny a szervizhálózat, s az ipar gyakran vonakodik az alkatrészek gyártásától. Hasonló értelemben szóltak a képviselők a csúszópénzről ls, hangsúlyozva: nemcsak a kiskereskedelemből, hanem az iparból és a nagykereskedelemből is száműzni kell a hiánycikkeket „előcsalogató" módszert Több módosító javaslat hangzott el a tervezet pontosítására, egyértelműsítésére. Sághy Vilmos válaszában hangsúlyozta, hogy a törvény alkalmazása átgondolt ésöszszehangolt előkészítést igényel. A feladatokra jellemzően példaként említette meg, hogy a tavaly elfogadott élelmiszertörvény ma is temérdek munkát ad a szakembereknek. A vitában felszólalt Bartho László, Bollók Józsefnc, Gajdócsi István, Gajdos János, Juhász Tibor, Kiss Imre, Komócsin Mihály, Mátay Pál, Nagypataki Imre, Nezvál Ferenc, Nóvák Pálné, Szokola Károlyné, Szűcs Gábor és Tóth Rozália. Emlékezés Széli Sándorra Küzdő egyénisége volt annak a generációnak, amely átélte a két világháborút, to. vábbá az 1918-as magyar polgári demokratikus forradalmat, majd lelkes ifjú harcosa az 1919-es Magyar Tanácsköztársaságnak. Az első magyar proletárhatalom megdöntése után, az ellenforradalmi fehérterror, s a Horthyfaslzmus üldözöttjeinek sorsa várt rá. Hazánk felszabadulása után kibontakozott forradalmi átalakulásokban tudatos elhatározottsággal és lelkesedéssel dolgozott azokon a posztokon, ahova a pártja, a kommunista párt állította. Széli Sándor nemcsak átél. te e történelmi sorsfordulókat és a roppant változatos társadalmi-politikai átalakulások korszakát., hanem küzdött a dolgozó nép szabadsá(gáért és társadalmi felemeli kedéséért. Széli Sándor Makón született, 1898. március 19-én. Szülei kisbérlő szegényparasztok voltak. Az elemi iskola hat osztályának elvégzése után a szabóipari szak. mát választották gyermeküknek. A munkásmozgalomban 1918-tól vett részt. Először a szabóipari munkások szakszervezetének, majd a szocáldemokrata párt Makó városi szervezetének lett tagja. Az 1919. március 21-én hatalomra került magyar proletariátus oldalára állt. 1919 márciusában a Csanád megyei forradalmi karhatalom századparancsnokává nevezték ki. Részt vett a Tanácsköztársaság Vörös Hadseregének északi hadjáratában, a külső in. tervenciós erőkkel vívott védelmi harcokban és a belső burzsoa-földesúri ellenforradalmi lázadások elfojtásában. A Magyar Tanácsköztársaság megdöntése után a Jugoszláviához tartozó Magyarkanizsára menekült. Ott mindjárt bekapcsolódott a szakmai és politikai szervezkedésbe. Egyik alapító tagja lett az ottani szabók szakszervezetének. Munkásmozgalmi szervező tevékenységére gyorsan felfigyelt a királyi Jugoszlávia rendőrsége, 1920-ban kiutasították Jugo. szláviából. Ekkor visszatért szülővárosába, Makóra. Itt azonban letartóztatták és Szegedre szállították, ahol- egy büntetőszázadba helyezték büntetésül, másfél évre. Szabadulása után Szegeden maradt, s 1922—1926. között a rendőri felügyelet ellenére mozgalmi munkát fejtett ki a szociáldemokrata párt tagjaként. 1926 végén visszatért Makóra, és 1930-ig ott dolgozott. A szociáldemokrata párt makói szervezetében agilis és a mozgalmi munkában osztályhű egyéniség volt. 1930 végén visszatért Szegedre. Itt már otthonosan érezte magát a mozgalomban, és számos forradalmi szellemű munkást ismert. 1931-ben az SZDF szegedi szervezete kisipari frakciójának tagja volt, és még abban az évben beválasztották a pártvezetőségbe is. Szorgalmas „hallgatója" volt a dr. Szepesi Imre vezette marxista szemináriumnak. 1931-ben Dobó Miklós megbízásából bekapcsolódott a Vörös Segély mozgalomba. Szervezeti viszonyát az SZDP-vel megszüntette 1934ben, és attól kezdve az általa jól ismert baloldali mozgalmi személyekkel tartott kapcsolatot, s rajtuk keresztül ismerte a mozgalom esemé. nyelt. A harmincas években és a második világháború idején önálló szabó kisiparosként dolgozott. Szeged felszabadulásának Idején csatlakozott a kommunistákhoz, és hamarosan az Alsóvároson is megalakult MKP szervezetének titkára lett. Tagja lett a polgárőrségnek. Már ekkor egyik kezdeményezője volt a Szabó Kisipari Termelőszövetkezet létrehozásának. Ö maga is ebben a szövetkezetben dolgozott. 1953—1956. között a Divatszabó Vállalat igazgatója volt. Az 1956. évi ellenforradalom következményeinek felszámolásáért indított harc kezdetén a fegyveres szolgálatot választotta, és tagja lett a szegedi karhatalmi zászlóaljnak. A szocialista társadalmi viszonyok konszolidálásával, 1958-ban, a párt javaslatára Ismét eredeti szakmája területére tért vissza, s ismét a Divatszabó Vállalatot vezette egészen nyugdíjazásáig. 1960. december 31-ig. Érdemei elismeréséül több magas kitüntetésben részesült. így például a „Szocialista Munkáért Érdemérem", a „Fegyverrel a Hazáért" emlékérem, valamint a „Munkás-Paraszt Hatalomért" emlékérem kitüntetéseket kapta. 1969. augusztus 27-én hunyt el. Életútja, az osztályellenséggel szemben tanúsított következetessége tiszteletet és megbecsülést ébreszt. Dr. Sárközi István Munkások között Több mint két éve már, hogy három szegedi üzem — a KSZV, a Ruhagyár és o Szegedi Szalámigyár és Húskombinát — szocialista szerződést kötött öt szegedi képzőművésszel, Cs. Pataj Mihállyal, Nóvák Andrással, Zoltánfy Istvánnal, Zombori Lászlóval és Dér Istvánnal. A két év elteltével a kapcsolatok megerősödtek, kialakultak az együttműködés újszerű formái, s ennek eredményeként többek között két nagyméretű pannó is született. Zombori László alkotása a Szegedi Ruhagyár ebédlőjét díszíti, Zoltánfy Istváné pedig a Szegedi Kenderfonógyár tanácskozótermét. Az említett öt festőművésznek munkástémájú alkotásaiból most kiállítást rendeztek „Munkások között" címmel a Juhász Gyula Művelődési Központban. A tárlatot Deák Béla. a városi pártbizottság titkára nyitotta meg. A patronáló üzemek és vállalatok képviselői mellett ott volt a megnyitón Szabó G. László, a megyei tanács elnökhelyettese, Dobóczky Ká- nak vezetője is. A tárlatnyi- pont közművelődési klubja jól rolyné, az SZMT titkára és tás előtt művészek, vállalati sikerült vitát rendezett MunForgó Pál, a városi tanács vezetők és érdeklődők rész- kás—művész kapcsolatok vb művelődésügyi osztálya- vételével a művelődési köz- Csongrád megyében címmel Acs S. Sándor felvétele Érdeklődök a munkástémájú képek között Újdonság a Super Star „Super Star" elnevezéssel modulrendszerű, teljesen tranzisztoros televíziók sorozatgyártását kezdték meg pénteken, a székesfehérvári Videotonban. Az új televízió legnagyobb előnye, hogy mindössze hat, gyorsan cserélhető, szerkezeti elemből épül fel. Emiatt a gyártásban 2—2,5 órával lerövidül a szerelési idő. A későbblekben pedig tizedére csökken az esetleges javítások időigénye. A korszerű, félvezetős készülékek áramfogyasztása fekete-fehér televízlónál a régi 140 watt helyett 60 watt, a rzfnes készülékeknél pedig 340 watt helyett 120 watt lesz. A modulrendszerű televíziókat hordozható kivitelben, illetve 17. 20, 24 collos képcsővel gyártják. Az idén összesen 200 000 „Super Star" készül Székesfehérvárott és a Videoton gyár április elejéig ellátja a hazai és külföldi szervizhálózatot a szükséges cseremodulokkai. A modulrendszerű, félvezetős, készülékek a Budapesti Nemzetközi Vásár nagydiját érdemelték ki.