Délmagyarország, 1978. március (68. évfolyam, 51-76. szám)

1978-03-02 / 52. szám

4 Csütörtök, 1978. március 2. 4 Két évtizede Hulló levél, parancsnoki poszton sárga levél... Tóth Imre határőr őrnagy szeresen olvas szépirodai- matos segítése, ellenőrzése húsz éve irányítja az egyik mat is. és számonkérése az évekso­határőr alegységet Elöljárói- Az alegység Irányításához rán biztosította az alegy­tól hallottuk, hogy a kato- szükséges katonai, politikai, ség magas fokú fegyelmét, a nók klkép/ösőben gazdag ta- pedagógiai — és máa isme- rendkívüli események meg­pasztalatokkal rendelkező retekkel rendelkező parancs- előzését. Amikor Tóth Ifő­parancsnok vezetésével a nok eredményesen végzi az re határőr őrnagy munka­szakaszok. rajok és egyé- alárendeltségében dolgftzó járói érdeklődtünk, meg­nek minden évben „kiváló" hivatásos, és sorozott kato- tudtuk azt is, hogy a kivá­— vagy „jó" szinten telje- nak kiképzését. Oktatásét és 16 parancsnok a magasabb sitik a szocialista verseny nevelését. A sorozott állo- egység hivatásos állománya követelményeit. Két évtize- mónyú szakasz- és rajpa- körében, meg a lakókörze­ten át sok Szakasy, s több rancsnokokat folyamatosan tében ls köztiszteletben ál­ezer határőr kiváló, vagy készíti fel az újabb — és ló személyiség. Az alegység élenjáró lett az alegységnél, újabb feladatokra. A szór- tízszeres kiváló, élenjáró pa­A parancsnok a katonai galmasan végzett felkésztté- rancsnoka ugyanis évek óta kiképzés irányításához szűk- sj munka eredménye, hogy párt- és tanácstestületi tag­séges gyakorlati tapasztala- az alegységnél valamennyi tisztséget is betölt. E meg­telek al együtt a követel­alparancsnok jól érti teen- bízatásait katonák formálásé- I is példamutatóan mény szerinti elméleti fel készültséggel is rendelke- döit- 8 a «"«•»»»• A kiváló alegységparancs­zfle. A katonai és politikai ban a szocialista pedagógiai noJc BZabad idejében — az iskolák elvégzése mellett fo- elveket és módszereket ér- olvasáson kívül — vadászik, lyamatosan foglalkozik ön- vényeeítik. kertészkedik. S parancsnoki képzésével is. A pedagógiai, A feladatok végrehajtásé- munkája mellett. így folytat­pszichológiai, katonai szak- nak gondos megszervezése, ja egyéni életét a jövőben irodaiam áll érdeklődésének az a 1 parancsnokok mégha- is. középpontjában. De rend- tározott teendőinek folya- Gszsó Béla 2. H Kisteleki-alapítvány Három éve, 1975 mérclusá- hász Gyula föllépése előtt ő pított Az alapítvány össze­ban levelet kaptam Szántó volt Szegeden „a költő". Cik- gét, 250 000 Ft-ot a Somogyi­Ljászlónétól Budapestről. Ke- keiben a város közéletét és könyvtár kezeli. Kamataiból zébe került Szeged irodalmi szellemi fejlődését Szolgálta, két évenként egy első, két emlékhelyei című könyvem, A Dugonics Társaság 1894- második és egy harmadik és benne örömmel, meglepe- ben választotta tagjai közé. díj osztható ki. A dijak él­tessel olvasta édesapjáról, „a Ugyanebben az évben indult ső kiosztásara 1981. május már-már alig Ismert nevű Szeged első Irodalmi folyó- 14-én, a névadó halálának 50. költőről" azt a megemléke- irata, a Magyar Alföld; ala- évfordulóján kerül sor; utA. zésl, amelyet a Maros u. pítója és első szerkesztője na kétévenként mindig mi­39/A számú hajdani lakóhá- Kisteleki volt. Verselt a sze- jns 14-én. zán ma ls látható dombor- gedi lapokon kívül a Vasár- A pályadíjakat pályázati műves emléktábla kapcsán napi Ojság, A Hét és az ÜJ művek beküldésével lehet el­Klstelekt Edéről Írtam. Idéz- Idők rendszeresen közölte. nyerni. A pályázatokat az tem benne azt a versét, ls. Első kötete Költemények alapító kívánsága szerinti amelyben az utca lakója a círnmel 1888-ban még Buda- összetételű bíráló bizottság Maros utca régi hangulatát pesten Jelent meg. Elbeszélő- rJa ^ és bifélja el. A pa­ri rökí tette meg: sei Szegeden 1894-ben Sza- lya^í\k * díla. Mintha egy falurésx volna bad ég alatt, 1900-ban V<t«- titkos szavazassal [ide metszve, dorúton címmel. További A padokon kívül pipálhatunk művei mind Szegeden lát- ' leste. talc napvilágot: Á reporter elegendőjffiS^SliwI Szántó L&szlóné Kisteleki (költői elbeszélés. 18010, Kö- ^Skor a SSLlóöíz -A„lV„ „iWÁrozta hocv nyörgések könyve. Versek, , a ronnmaraao oaz An'k°nm emlékére Szegfd 1902), Feltámadunk (versek, sf* k'adhato A buottsag édesapja emieKere özegcu . , . egy-egy tagjanak vagy elno­tSSSa^fSftáSaSt (versek, 19 T 1946-ban" a ^nek lemondása. Szegedről nacsomra a más tamogatasi ' ki.dtan. val° távozasa vagy elhalalo­nem élvező helyismereti ku- y^Jray W ^sa esetén a bizottság ön­tatásokat kívánja adományé- ban jelent meg válogatott _ fölügyeleti szerv, val hathatós ösztönzéssel föl- versomek fflrujtemerve Kot- * megyei várös lendíteni. Annak a városnak « ' « »«£B«!tanács elnöke javaslata atáp­mélycbb ismeretét óhajtja mek Sík «Andor Jávával ján _ ^ gMVa2ással ezzel szolgálni, amely édes- Rubinyu :Mózes b<^e«lo ta egészíti ki. SzavazatégyenlÖ­apjának barom évtizeden át í"ek ség esetén ls a fölügyeleti otthont. írói és költői klbon- századik évferdu óján «. Del- szerv _ tanáescln0,fkép­takozásához kedvező légkört magyarors^g l961. novem- ylgeletében a mavelödésü^, teremtett, 8 amelyet Klsto- 3<N szamában a k.tuno __ flö t leki Ede újságírói tollával rÍTto A Kisteleki-alapítvány bí­maga is szolgált. ^kőíff dSní^SyUa- Lkl Ki volt Kiateleki Ede7 érdemeit és korlátait [ V™ * Iftaf Ln ^t^^* A Szeged történetéhez el- egyaránt híven megrajzoló g^f ^g^ "JJJKJ választhatatlanul kapcsolódó emlékezést. S. Jgg*,í Kisteleken született 1861- Költészetének méltatől mind Sze^ ,Mlötftrté­hea A,^Btf ekl t ^J- mély emberségét, embersze- neti monográfiájának előta­sz. szülőházát swntén emlek- retetét emelték kl. Móra Ee- „ulmányaU szolgálja. tábla Jelzi. Középiskolai ta- renc ezt lrta réla: „A leg­nulmányait a szegedi „ke- ggebb hangokat ott üti meg, gyesoskolában", a pianstak ahol áhítata az emberiséget gimnáziumában vegezte. kapcsolja össze tolsztoji sze­liészt vett az 1879-i árvíz retetben." Sík Sándor így mentési munkálataiban. A jcuemezte: Költészete — pesti egyetemen jogot, majd mint a költő egész emberi bölcsészetet hallgatott, és ta- egyénisége — közvetlen, üde nári vizsgát tett. Kedves ta- ég tiszta. Arról beszél, ami nítványa volt Gyulai Pálnak, minden ember lelkében él, a lakótársa Reviczky Gyula- legegyszerűbbében is, éz úgy nak, barátja Vajda János- beszéi, ahogyan az egyszerű, nak, Bródy Sándornak. Uj- jó embernek az ajkára tolul ságiról pályáját a fővárosban a gzó keresetlenül, mester­kezdte a Magyar Újságnál, kedés nélkül, szívhez szóló majd a Pesti Hírlap és a közvetlenséggel; felmeleg­Pesti Napló munkatársa volt. gzik tőie az ember szive." Szülőföldjére 1890-ben tért B Nagy lúszió szerint „le­v issza, először a Szegedi Hír- zárója volt egy nagy múltú adó munkatársa lett majd jrodaImi korszaknak, sereg­1891. április 1-én belepett á ..... ... ™ Szegedi Napló szerkesztősé- hajtója a magyar művészét Bébe. Tömörkény és Móra egy jelentékeny nemzedéké­lapjánál dolgozott ettől kezd- nek". „Nem volt újító, for­ve 1020-lg amikor nyugdíjba radalmár „ gzónak sem tar­ment, és Budapestre kolto­zött. Ott élt Í931-ben bekö- talmi, sem formai vonatko­vetkezett haláláig. zásában." De a népi-nemzeti A Szegedi Naplónak ha- költői iskola rokonszenves marosan főmunkatársa, májd képviselője, a felelős szerkesztők állán- Hosszabb jogi huzavona dó helyettese lett. E minősé- után az elmúlt napokban gében 1910-ben és 1911-ben megtörtént az alapítványi két ízben is egy ideig ő szer- levél aláírása. Ennek értel­kesztette a lapot. Ebben az mében Szántó Lászlóné „Kis­jadóben, Móra Ferenc es Ju- teleki Ede pályadíjat" ala­Emlékezés Dankó Pistára Egy alkalommal egy Egyik kritikusa (Kereszty volt, nábobja a magyar dal­szlovák író járt Szege- István az Ethnográfla kincsnek, gazdag szegénysé­den, s az iráht érdeklődött, 1903. 7. számában) hivataln- günk egyik legigazibb és leg­ugyan kl is az a Dankó Pls- saft megpróbálta a jóslatot, kedvesebb megvigasátalója. ta. i. ? hogy egy, legföljebb két tu- Ö csakugyan tudta, értette és Elmondták, hogy aZ egyet- cat nótája lesz a maradandó, gyakorolta a valódi boszor­len cigány, akinek szobrot a többire felejtés vár. .. kánytudományt, amelyre ma emelt az utókor. S vajoft Manapság is hangzanak el nagyobb szükségünk van, méltán? Hiszen nagy szó vélemények pro és kontra mint valaha..." (1928) volt ez annak Idején. A ki- Dankó művészetéről. Né- Tudatosan megérezte ezt rálynő carrarai márványba Pünk azonban réges régen maga a nótaköltő ls. Már a foglalt törékeny alakja mel- eldöntötte a vitát. S téved századfordulón, amikor, Ide­ié egy barnabőrü muzsikus- az. aki az ő muzsikájában haza megtörtént vele a cso* fiak emléket állítafli. El- CSBk az „igazi népiesség fö- da a csengődi buckák kö­véére ő is király volt — a kerekedett, a cigánymu- zött, ahol birtokot (?) vása­nólák királya. Ezt a Jelzőt zsika népieskedő illúzioníz- rolhatott magának keresmé­pedig már kortársai, köztük musát" látja. Menjünk csak nyéből. a rokonlelkfl Dóczy József ls « falvakba, bárhol az or- Itt került közel Kiskörös­használták vele kapcsolat- szagban, nézzük meg, hall- höz, imádott költője szülőhe­ban. Cigánynak szobrót az gassuk meg a parasztmuzsi- lyéhez. Nyolc holdnyi bucka úri Magyarországban, hol kások milyen dalokat ját- jutott neki, melyen szőlő is csak egyféle cigányt ismer- szanak, vagy menjünk ki az volt, kicsiny présházzal, s tek, a kávéházakban a „füs- ország halárán, a talpasok ami a legfontosabb: egy el­tőst", a ..romát", mint a dá- földjén a Tisza-partjára, hagyott szögletében pusztái rldók dirigenséi? Még hozzá v«8y délebbre, a Maros part. varfrózsabokorral. A szokás­olyan városban, mely mint iátti, figyeljük meg, milyen nak eleget téve, meg kellett mondottuk, nem Igén párt- dalfoszlányokat hoz át a viz, hívnia áldomásra a környék fogölta életében. — bizonnyal ott lesz köztük gazdáit. El is jöttek azok. Volt olyah földije 16, kl a cjgáhypoétánké is.. ®s1^lad®tt A hangulat nem átallotta kijelenteni, De ha nem akarunk meaz- emelkedőben volt a gazdak hogy olyan bővében volnánk SftMf"?*- Süt Ml rt S?^ 3 n°tákra' Az a szobroknak, miszerint ci. [ad>™or programját föl- O nótáira.. ganynak is jut? lapozzuk. Az O notait énekelték nnniró Pi.ih Külön könyvre valót so- me8 akkor is, messze a pusz­cia^nv volt akit e^zerüen tolhatnánk fel azokból azel- tabafc; mikor visszaindult el feLleti hantolni s nani ilitnevö bírálatokból, mellyel Kiskőrös felé. fLdre férni Üüöíte nt nótaköltőnket ftkér életében, Könny gördült végig az rendre töffil "TblőTte BaF akár hal4la után illették. s árcán... fudta, hogy a nap­tátavii^n "a"1 is akármilyen Írásokból, ia lemenőben van már, de a ; olyanokéból, is, akik a ma- dalokat, mint a hulló sárga i. monuvan, „„„,. . .. . •„ leveleket viszi mniH w»rta megpróbálták ezt az Iparkodtak ítélni" fölötte, csak olyan nótasZérzo volt Ö, tulV-lUV „nYi" akár a többi, szerencsés óra- l ollaK ban szülte divatos nótáit, melyek a futótűz gyorsasa gyaé toll leghivatottabb kép- leveleket viszi majd szerte a fognak I Juhász Gvnla frt«- W?! aí 5 szivéből a nép I gával terjedtek s á „légkö- rnf muzsikált ki magának: zelebbi más nótát felkapó páratlan dicsőség ez az egész divat" el ls hantolta őket. világon ... áldott művész , . . szájára, s az majd a saját fc'líKJ!?aEf» tiírf*^ szívébe zárja azokat... (Folytatjuk.) Csongor Győző vv Sárga" kérdések Péter László Ellenőrzik a természetet Tengertől folyóig Kazahsztánban a szovjet A népgazdaság szempont­meteorológusok megfigyelő jából kivételesen fontos he­lokátorok hosszú láncát épí- lyet foglal a lokátorok so­tették ki a Kaszpi-tengertől rában az, amelyet egy új az írtig folyóig. Segítségével város, Sevcsenko mellett ál­a fölöl megfigyelőállomások- lftották fel. A KaSípl-tengéri tói 200—300 kilométerre lé- Mangialak félsziget mellett vő felhőképződményeket is ugyanis többszéz kllométe­könnyen tanulmányozhatják, res puszta húzódik, amelyen A rádiólokátorok megálla- több mint 330 000 kafakül pitják a felhők sűrűségét, juh legel, sok ezernyi ló és jellegét é6 haladási irányát teve keresi táplálékát Itt Ezek az adatok már meg- gyakran előfordul erős szél, könnyítik az Időjárás előre- vagy porvihar, amely ve­ielzését a mezőgazdaságilag szélyt jelent az állatok szá­fejlett területeken, a fontos mára. Ez a lokátor teszi le­közlekedési útvonalak men- hetővé, hogy a pásztorok tén és a nagy építkezések időben értesüljenék a kö­területén. zelgp veszedelemről. Húsz éve alakult Szegeden nem kérték fel erre is? Ha tagok, akiket képvisel? A tag a Tömörkény István Üdülő- az IB valahol, valamikor lét- miért nem tudja továbbá, társulat, közismert nevén a rejött, született, termett, ak- hogy az IB-hez mikor, hol Sárga üdülőközösség. Ez a kor kikből áll? Akikből áll, fordulhat problémáival, ja­nagykorúság abból derül ki, hogyhogy nem fedik fel in- vaslataival? Miért nem is­hogy a levél aljára ütött pe- kognitójukat — akár levél- merteti meg az alkalmazott cséten ott díszeleg: 1918. A aláírással is, de még inkább dolgozókat úgy ls, hogy ki­levélben az intéző bizottság évenként legalább egy tagér- tői milyen ügyek intézését (továbbiakban IB) arra kéri tekezleten — azok előtt, akik- várhatja el a tag? fel a tagot, hogy április 18-ig nek címét csak n tagdíjbefi- A tagnak miért nincs bir­tagdíj címén utaljon át 300 zetés esedékességekor veszik tokában valamilyen szabély­foríntot. Későbbi befizetés elő? zat — amelyet ma már min­eíetén 00 forint kezelési költ- Az IB — mint minden den valamirevaló kör, társu­séget számit fel az IB. egyesület, társulat, társaság, lat, társaság köteles készíte­Ez az 50 forint indította el szövetkezet — miért nom ni. tagjaival jóváhagyatni? a tag töprengéseit. Tulajdon- ssámol el a tagok pénzével A tagnak miért nem jut képpen milyen jögon sfcank- esetenként? Miért nem ter- tudomására, hogy ez az ál­clonál az IB? S az 50 förin. jeszti a tagok elé a követke- tala nem választott, nem is. tokát milyen külön kezelés évi célkitűzéseket, gazdái- mert IB mit határoz róla és indokolja? Továbbá az 30 fo- kodásl terveket? Az IB-t, a társairól, ha egyáltalán höz ríntok a kezelőt illetik, vagy tagok érdekében vegzett, va- határozatokat? S ha igen, a költségtervben közös célo- iószínuleg anyagilag is elís- azok megvalósításához az IB kat szolgálnak? mert munkáját ki, vagy mi- miért nem kéri a tagok se­Az IB-t nem a tagnak kel- lyen "erv elle"6™. ha ** ?fé8ét' közremüködését? lett volna valahol, valamikor a tagoknak erre nincs mód- Mee azután: az IB miért nem választania? Ha igen, miért juk? Egyáltalán: az tB-t, s szervezi a tagokat például a az általa alkalimzott dolgo- T'7- Szegedért-mozgalom­zóftat nem a táéok fizetik? ba? Talán nem férne rá a A tag miért nem tudhatja, „Sárgára" a társadalmi ösz­hogy — ugyan nem nagyös*. szefogés a Tisza áradása szegű — évenkénti hozzája- előtti, S különösen az áradás i-ulását érdekében, társai ér- utáni kollektív rendcsinálás­dekében hasznosítják-e? ban, az üdülőterület üdülóte­Az IB arra gondol talán, rületté tételében? hogy a mintegy 8—10 éve Mennyi kérdés fakadhat volt küldöttértekezlet — még a tag töprengéseiből, ha amelynek küdöttelt ugyan, netn csupán a bosszantó 50 csak nem választották meg a forintos „fenyegetésből" in­tagok — pótolja a tagsági dul kl? Mert a tag ünnepelni kapcsolatokat, képviseli ata- szeretné a most 20 éve ala­gok akaratát, elképzeléseit? kuU. 8 vele együtt már több A tag miért nem tudja, szaz tagból álló társulatot hogy ki az ót képviselő kül- úgy, hogy azt minden tekín­dött? A küldött ugyancsak tetben a magáénak is érezze, miért nem tudja, kik azok a Kondorost János Szanatórium A Zailíjszki Alatau-hegy- idejűleg több mint ezer be* ség lábánál megkezdték a teget fogadhat. Az „egészség kazahsztáni balneológia! sza- gyűrűjébe" tartozik, amely natórium építését. A víz- több mint 20 szanatórium-! gyógyászati intézmény egy. bot áll.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents