Délmagyarország, 1978. február (68. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-14 / 38. szám

4 Kedd, 1978. február 14. 5 Szocialista erkölcs és munka A szocialista forradalom, a szocialista tulajdonviszonyok győzelme megteremtette ha­zánkban a szocialista erkölcs gazdasági alapját. A szocia­lizmus alapjainak lerakása lényeges feltétele annak, hogy a tömegeknek érthetően, érez­hetően összekapcsolódjanak az egyéni érdekek, célok, tö­rekvések a társadalom érde­keivel. A szocialista érkölcs­ben a szocialista munka és inunkaerkölcs játszik köz­ponti szerepet. Ennek fontos­ságát pártunk programnyilat­kozata is aláhúzza: „A sze­mélyiség erkölcsi arculatának formálódásában, a szocialista erkölcs normáinak és szabá­lyainak gyakorlati elsajátítá­sában legnagyobb szerepe és nevelő ereje a munkának van." A szocialista társada­lomban mindenki dolgozóvá válik, a munkaerkölcsnek ezért van központi szerepe a szocialista erkölcsben. Á munkának az emberré válás folyamatában, az em­beri társadalom kialakulásá­ban mindig is alapvető sze­lepe volt. Mind az egyén életében, mind a társadalom életében az egyének társadal­milag hasznos munkája az elsődleges, a legfontosabb emberi tevékenység, minden más emberi tevékenység alapja. A megelőző társadalmak­ban a munka erkölcsi szabá­lyozása háttérbe szorult a gazdasági és a jogi kény­szer alatt. A munka erkölcsi megítélésének igen elterjedt felfogása az volt, hogy a munka szükséges rossz, ame­lyen jó túl lenni. Ez azonban nem volt véletlenszerű, mi­vel a munkában azok voltak a legkevésbé érdekelve, akik dolgoztak, ugyanis azok nem gazdagodtak. , A szocializmussal ezek a körülmények fokozatosan megváltoznak. Annak ellené­re, hogy bizonyos fokig még érződik a munka, a munka­fegyelem gazdasági és jogi biztosítása — egyre nagyobb jelentősége van az öntudatos fegyelemnek; a munka egyre gazdagabb erkölcsi tartalmat nyer. Hazánkban minden mun­kaképes állampolgárnak az Alkotmányban biztosított jo­ga, hogy képességei szerint dolgozzék és részt vállaljon B szocializmus építésében. Er­re utalt Kádár János a XI. kongresszuson, amikor vita­tóró beszédében kijelentette: „A szocialista Magyarorszá­gon a munkásnak van a leg­nagyobb társadalmi rangja. Ahhoz, hogy a mi rendsze­rünk, társadalmunk működ­hessék, mindenütt becsületes, dolgozó emberekre van szük­ség." A szocialista erkölcs Javí­tása érdekében törekednünk kell arra, hogy általánossá Váljon a munka társadalmi fontosságának és értelmének a felismerése. Egyre inkább természetes létszükségletté válik a hivatásszeretettel vég­lett tevékenység a társada­lom érdekében. Épülő szocialista társadal­munkban egyre Inkább meg­szűnik a munkanélküli jöve­delemszerzés lehetősége, mert a munka a társadalmi élet alapja. A munka mennyisége és minősége szerint osztód­nak el a javak. A jól végzett munka öröme felemel és tiszta gondolatokat szül, elő­relendíti az egyén és a tár­sadalom fejlődését. A mun­kaviszony, a munkahelyi kapcsolatok, a munkatársak hatására tudatosodik az em­berekben a társadalomban elfoglalt helyük, társadalmi szerepük. A kollektív mun­kában szerzett tapasztalatok adnak képet a társadalomról, a társadalmi és az egyéni ér­dek viszonyáról, a személyes szükségletek kielégítésének módjáról. Csak a munka ve­zethet annak megértéséhez, hogy az egyéni érdekeket, az egyéni cselekedeteket a tár­sadalmi érdekekhez, a társa­dalmi szükségletekhez és a lehetőségekhez kell igazítani. Mai viszonyaink között még a munka megítélése, a munkáról alkotott vélemény és a munkához való viszony nem egyértelmű, nem egy­aránt pozitív. Sok emberszá­mára a munka még ma is „szükséges rossz", amit és amelyet a megélhetés érde­kében „el kell viselni". A munkanélküli csavargás, a tétlenül eltöltött idő, a rosz­szul szervezett munka tár­sadalomellenes nézetekhez, sőt bűnözéshez vezethet. A munkához való vonzó­dás hiányának, a munkához való rossz viszonynak leg­szélsőségesebb megnyilvánu­lása a közveszélyes munka­kerülés. Ez akadályozza azt, hogy a munka betölthesse alapvető szerepét a szocia­lista társadalomban, a szük­ségképpen együttjáró erkölcsi romlás pedig más bűncselek­mények elkövetésének alap­ját teremti meg. E bűncse­lekmény törvényi tényállásá­hoz fűzött igazságügyi indo­kolás szerint: „Az elemi szük­ségletek (foglalkozás, leg­szükségesebb ruházat stb.) kielégítése iránti igény kény­szerítő erővel jelentkezik, és a munkakerülőt a javak bű­nös megszerzésére ösztönzi. Helyzete a vagyon elleni erő­szakos cselekmények, a lopás, a munkanélküli keresetszer­zés különféle formáinak az állandó veszélyével fenyegeti a társadalom biztonságát és rendjét." Ezekre figyelemmel külö­nös jelentősége van a tudat­formálásnak, a munkára ne­velésnek. Javítani kell a munka tiszteletét, becsületét, a szocialista munkaerkölcs megerősödését. Nálunk mun­ka nélkül nem lehet megélni. A személyiség fejlődésében már gyermekkorban — első­sorban az általános Iskolá­ban — meg kell alapozni en­nek fontosságát. A szülők egy része sajnos, megelég­szik azzal, hogy gyermekük­nek biztosítják a szükséges anyagi javakat, nevelésükkel azonban nem foglalkoznak eleget. Ügy vélik — tévesen — hogy a gyermek, a fiatal­korú erkölcsi, szellemi neve­lése kizárólag az iskola fel­adata. Jobban lehetne élni azzal a lehetőséggel, hogy a mun­kájukat rosszul, fegyelmezet­lenül végző dolgozókat ala­csonyabb munkakörbe he­lyezzék, vagy ha a fegyelem­sértés súlyosabb, akkor elbo­csássák. Indokolt az is, hogy a fegyelmi büntetésben ré­szesített dolgozók jövedelme csökkenjen, átmenetileg von­ják meg tőle korábbi ked­vezményeit. A nevelő mun­kában a KISZ-szervezetek ís sokat tehetnek. A KISZ-ta­gok vegyék észre a munka­helyről rendszeresen elkéső­ket, az igazolatlanul hiány­zókat, a munkaidő alatt ita­lozókat. Hívják fel figyelmü­ket magatartásuk társadalmi veszélyességére. Mindezekből érzékelhető, hogy a szocialista erkölcs, a munkaerkölcs általánosabbá válása érdekében sok még a tennivaló. Az az állapot, amelyben a munka az egész társadalom számára belső erkölcsi szükségletté válik, csak több fokozaton keresz­tül valósul meg. A fejlődési fokok elérése azonban nem beláthatatlan távlatokban vannak. Ezt bizonyítja az is, hogy ma már a dolgozók többségének lételemévé vált a munka, és nemcsak anyagi szükségletből dolgoznak. Éle­tüknek olyan tartalma ez, amelyen át realizálódnak ké­pességeik, és csak akkor ér­zik magukat boldognak, ha hasznosat alkothatnak a tár­sadalomnak. Erre kitért a párt programnyilatkozata is: „A Magyar Szocialista Mun­káspárt felhívja a szocializ­mus minden hívét, hazánk minden dolgozóját, hogy munkájával, helytállásával segítse magasztos céljaink el­érését. Előrehaladásunk tu­datosan vállalt, fegyelmezett munkát kíván. Ezáltal lesz gazdagabb az ország, tartal­masabb és boldogabb vala­mennyiünk élete. Munkánk­kal és küzdelmünkkel válik valósággá az emberi egyen­lőség nagyszerű elve: min­denki képességei szerint és mindenkinek szükségletei szerint." Dr. Olasz József Segítsük jobban a háztáji gazdaságokat „Idejében, még tavaly szeptemberben rendeltük meg a fóliát. A napokban értesítést kaptunk, hogy át­vehetjük. Bizony a huszon­negyedik órában érkezett. De jött a meglepetés. Közöl­ték velünk, hogy szakcso­port semmit sem vásárol­hat" — az egyik közeli köz­ség szakcsoportjának elnöke panaszkodott így. Fölmerül a kérdés: vajon mindenütt megfelelően se­gítjük a háztáji és kisegítő gazdaságok termelését? Hány hivatalos ülésen hang­zik el, hogy így, vagy úgy intézkedtek a kistermelés fellendítése érdekében. Meg­vitatják, többször leírják az újabb határozatokat, s még­sincs elég takarmány az üz­letekben, hiánycikk a fólia, nem lehet beszerezni vető­magot, nincs láda, vontatott és nehézkes az áruétvétel. Ahány ÁFÉSZ, példáuj any­nyiféle a húsgalamb felvá­sárlási ára. Még mindig ke­resni kell a kis csomagolá­sú műtrágyát, növényvédő szert. Jó, ha a nagy csoma­gok nem sérültek, vagy nem szakadt le a használati uta­sítás. Szaporítóanyag? Még a nagyüzemek is kénytelenek elhalasztani egyes gyümölcs­fafélék telepítését. A múlt évben hiába kerestük a kis­gépeket, motoros permete­zőket, egyszerű kerti szer­számokat. Lesz változás az idén? Azt várná mindenki, hogy a múlt évi nehézségek, gondok az idén már hasz­nos tapasztalatként szolgál­nak. Többször elhangzott már: 1978 a minőség éve. A minőségi termelésnek is fel­tételei vannak. Tavaly mennyiségben értünk el jó eredményt. Ehhez az eszköz­ellátást csak részben sike­rült biztosítani. A célkitűzés a háztáji és kisegítő gazda­ságok kövében is a minősé­gi termelés feltételeinek megteremtése. A múlt évi országos mezőgazdasági eredmények bizonyítják, ér­demes volt többet törődni a termelőkkel, és magával a termeléssel is. Lerövidült a gazdaságpolitikai döntés és a végrehajtás közötti idő. Hazánkban főfoglalkozás­ban kisüzemi módon keve­sen gazdálkodnak. Országo­san megközelítően 2 millió család, nagyrészt munkaidőn túl foglalkozik állattenyész­téssel, növényápolással, ker­tészkedéssel. A központi áru­alap 15 százalékát ők adják. Egyes termékeknél ez maga­sabb, eléri a 25—30 százalé­kot is. Ilyen a tej, a tojás, a sertés, némely zöldség és gyümölcs. Megyénkben a háztáji és kisegítő gazdasá­gok szerepe jelentősebb az országosnál. Az össze® mező­gazdasági termelésből 45 százalék a részesedésük, az országos csak 39 százalék. Vitathatatlan tehát a kister­melés jelentősége. A háztá­ji és kisegítő gazdaságok munkáját érdemes és szük­sége® szervezni és irányíta­ni. Állami gazdaságok, ter­melő- és fogyasztási szövet­kezetek közvetlen kapcsola­tot tarthatnak fenn a kister­melőkkel. Meg lehet terem­teni hosszabb távon is a ter­melési és értékesítési biz­tonságot. Megfigyelhető, hogy a háztáji és kisegítő gazdaságok termelése ott fejlődött a legszembetűnőb­ben, ahol a szükséges felté­telekről idejében gondoskod­tak. A termelőszövetkezetek többnyire jól támogatják a háztáji gazdálkodást. Ugyan­így a fogyasztási szövetkeze­tek is szervezik a kisterme­lők tevékenységét. A támo­gatás mértéke, színvonala azonban rendkívül változó. Ez egyrészt az eredmények­ben, másrészt a termelési kedvben mérhető le. Víz a sivatagban A Karakum-sivatag belsejében a szovjet szakemberek nagy szivattyúállomást építenek, amely éltető vizet' szállít a terméketlen földnek az épülő csatornából. A csatorná­nak már 1000 kilométeres hosszúságú szakasza elkészült, és közeledik a Kaszpi-tengerhez, HÁZASSÁG L kerület Szeged: Plárilca József és dr. Szabó Terézia Márta, Havas Mik­lós ós Timár Itarta, Berta Attila és RubtafaAvl Judit Olga, Pet.ro­vios Mihály Lajos és Oláh Ilom, Kurunczi István és Józsa Magdol­na, Kelemen János és Bíró Ere zsébet, Siptor Lajos és Horváth Aranka Sára, Chappon Tibor és Szabó Ágnes. Forgó Balázs és Berkes Gabriella, Kecskés Antal és Szabó Ilona, Bures Tamás és Szűcs Gabriella, Dingar Jörg és Szécsi Erika házasságot kötöttek. SZÜLETÉS I. kerület Szeged: Sisák Sándarnalk és Csehálk Veronikának Sándor, Papp Gézának ós Liinka Juszti­nának Tibor, Lantos Antalnak és Waiszhár Ilonának Antal, Csá­szár Imrének és Csányi Piroská­nak Attila, Kányáit Istvánnak és Faragó Zsuzsanna Anikónak Anikó Zsuzsanna, Németh Lász­lónak és Kuhn Ágnesnek László Endre, Vass Zoltánnak cs Miklós Katalinnak Szilvia, Csabai Ká­rolynak és GyuTcsán Erzsébet­nek Róbert, ördögh György Jó­zsefnek és Zádori Valériának Il­dikó, Szabó-Bozsó Dezsőnek és Godó Margitnak Szilvia, Kisal­bert Lászlónak ás Rácz Máriá­nrak Lajos. Szilágyi Márknak és Kappain-Tóth Aranka Máriának Zsolt Márk, Bafoidotrtcs János Andrásnak és Petrohai Erzsébet­nek Brigitta, György Sándor Lászlónak és Hegyi Katalin Má­riának Katalin, dr. Visnyovszky Lászlónak és dr. Maday Lilla Mártának Csongor Csataa, Fodor Jánosnak és Gál Katalinnak Ber­nadett, NagygycVrgy Litvánná,k és Juhász Klára Rozáliának Péter, Böröcz Flóriánnak és Menyhért Honának Szilvia Anna, Kaszai Pálnak és Király Ilonának Ber­nadett, Makira Sándornak és Gá­zser Katalin Zsuzsannának Sán­dor, Süli Györgynek és Kormá­nyos Juliannának Attila, Kovács Zoltánnak és Gyuirikó Erzsébet­nek Gabriella, Virágh Istvánnak és Veréb Etelkának Szilvia Beáta, Horváth Istvánnak és Varga Má­riánrak Csaba, Kozma Gyula Sándornak és Lőrincz Zsuzsanna Erzsébetnek Tibor, Szász József­nek és Nagy Annának AtUla, Szűcs Zsigmondnak és Ádámka Etelkának Erika Etelka, Csöke László Jánosnak és Berta Anná­nak László, Szekeres Imrének és pap Mária Rozáliának Mónika Edina, Boldoczkl Sándornak és Bella Magdolnának Levente, Joó Antalnak ós Fazekas Tündének Kitti Tünde, Horváth János Ist­vánnak és Domonkos Terézia Évának Attila János, Pintér Fe­Családi események rencnek és Mézer KataMmnaik Szilveszter Károly, Szabó Mihály­nak ós Deák Erzsébetnek Mihály Péter, Törökgyörgy József Sán­dornak és Tárkány-Szücs Eriká­nak Melinda, Kiss József Gábor­nak és Üjvári Ida Etelkának Gá­bor, Nyui Jánosnak és Faludi Idának Szilvia Ida, Lázár Pál Istvánnak és Csóti Mária Mag­dolnának Csaba, Tót Tibornak és Szúnyog Margitnak Szilvia, Pin­tér Eleknek és Tornán Etelkának Tamás, Mácsai Istvánnak és Ká­konyi Teréznek Gyula, Agócs Miklósnak és Sípos Gabriellának Gabriella Regina, Szelle Sándor­nak és Gabnaá Rozália Erzsébet­nek Balázs Tibor, Csamangó Sándor Józsefnek ós Kónya Irén Editnek Zsolt Sándor, Miklós Jó­zsefnek ós Nagy Piroska Erzsé­betnek Mariann, Bigors István­nak és Bozsák Teréziának Ist­ván, dr. Apró Györgynek és Bús Anikó Máriának György Gusztáv, Higt Istvánnak ós Hegedűs Klá­rának Ervin, Szabó Zoltán La­josnak és dr. Kovács Ildikó Ró­zsának Péter Zoltán, Jovanov Bogdánnak és Tóth Honának Bogdán, Frank Istvánnak és Szűcs Jolánnak Csaba, Száraz György Józsefnek és Küsz Sára Irénnek György, Csanádi József Istvánnak és Avramov Zsuzsan­nának József, Kónya István Ti­bornak és Kovács Erikának Sza­bolcs István, Sánta Istvánnak és Sztankovics Ilonának Tibor, Me­zőst Gábornak és Tamás Katalin Erzsébetnek Tamás, Németh Im­rének és dr. Kovács Katalin Zsu­zsannának Dánlei Imre, Bárdi Pálnak és Zaka Erzsébetnek Krisztina Viola. Hegedűs Gézá Lajosna/k és Zana Zsuzsanna Ju­liannának Kornélia Zsuz&aininra, Boróczky Bélának és dr. Viski Éva Zsuzsannának Barbara Anett, Börcsök László Károlynak és Kovács Ilonának Attila Zsolt, Szűcs Józsefnek és Sebők Gizel­lának Rita, Lakatos Ferencnek és Cslpak Erzsébetnek Zsuzsanna. Keszler László Sándornak és Szín Juliannának Mátyás, Mészá­ros Andrásnak és Tanács Erzsé­betnek Beáta, Bacsó Gézának és Dobsa Gabriellának Péter, Al­más! Sándornak és Budai Juli­anna Mártának Attila, Sztarek Antalnak és Jakus Magdolnának Krisztina, Keserű Imre László­nak és Hedrich Ildikónak IMiikó Barbara, Soós Elemérnek és Ba­logh Máriának Róbert, Kócsó Józsefnek és Tóth Anna Etelká­nak Eva, Tóth Lászlóinak ós Bo­gács Gizellának Márta nevű gyer­mekük született. III. kerület Szeged: Klement Dezsőnek és Burza Mária Erzsébetnek Berna­dett Hona, Molnár Sándornak és Dabds Piroskának Szilvia, Takács Jánosnak és Majoros Ibolyának Andrea, Zombari Józsefnek és rátér-Kis Lídiának Attila. Ko­lompár Lászlónak és Ccunár Amáliának Cecília Brigitta, Vígé Lászlónak és Fatay Ágotának Or­solya, Vágó Lajosnak és Horváth Honának Barbara, Szabó János­nak és Juhász Máriának Attila, Szabó Jánosnak és Juhász Má­riának Péter, Gém Lászlónak és Kiss Erika Margitnak László Gá­bor, Miklós Imrének és Oravecz Honának Krisztina, Börcsök Sán­dornak és Velinsky Margitnak Tamás, Petrófi Józsefnek ós Berki Mártának Attila József, Seres Ferencnek ós Tóth-Mihály Juliannának Judit, Bitó István­nak és Kakuszi Anna Katalinnak Brigitta Anna, Ördög Antalnak és Szabó Mártának Erika Mónika, Terhes Józsefnek és Kispóter Editnek József nevű gyermekük született. HALÁLOZÁS I. kerület Szeged: Dobsa Imréné Selmeczl Irén, Csáka Ferencné Császár Ju­lianna, Jósvai János, Branyiczky Vilma Katalin, Fritsch Ferencné Torma Margit, Wiegand Gyula Károly, Tajthy Lászlóné Kürtösi Matild, Varga Pálné Rigler Ho­na, Gora -Istvánná Hegedűs Ag nes, Kulcsár Imréné Módra Pi roska, Hegedűs István, Ktspál Ferencné Harkai Viktória, Fogas Jóasetné Wagner Julianna, Lého­tni Lajosné Bulik Erzsébet, BolLa János, Bóka Jánosné Födi Juli­anna, Hajdú Rozália, Bárt Fe­renc meghalt. III. kerület Szeged: Domonkos Imréné Bi­liczki Rozália, Bús Mihály, Szarvas Mátyás, Szjxá/ki János, Pető Hlés, Kispéter Imre, Tóth Sándor, Török Ferenc Imre, Veil­ler Bernátné Váradi Erzsébet Jo­lán, Ördög Etelka, Fodor Ger­geiyné Farkas Márta, Palotás Já­nosné Csomor Matild, Erdey Já­nosné Molnár Etelka, Csanlszló Mihály, dr. Ábrahám István Lászlóné Mónus Ida, Szécsónyi Rozália, Szabó Miklós, Gémes irma. Lajtár Vilmos, Zádori Nándorné Turzó Rozália, Dékány József, Kolozsváry Istvanmé Cso­han Erzsébet. Szűcs Veronákra, Kormányos Józsefné Kormányos Rozália meghalt. A szakcsoport! forma na­gyon alkalmas a kistermelők összefogására. A fogyasztás* szövetkezetek adottságai le­hetővé teszik, hogy az állat­tenyésztési, méhészeti és ker­tészeti szakcsoportok szerve­zetten működjenek. Csong­rád megyében jelenleg 80 mezőgazdasági szakcsoport működik, mintegy 6 és fél ezer taggal. Van sertéshizla­lási, kisállattenyésztési, zöld­ségtermesztési, méhészeti, szőlő-, gyümölcstermelő, baa romfitartó szakcsoport. A három szövetkezeti ága­zat koordinációs tanácsa a közelmúltban tartott tanács­kozásán napirendre tűzte a háztáji és kisegítő gazdasá­gok támogatásának helyze­tét. Megállapították, hogy vannak jó eredmények, di­cséretes kezdeményezések. De sajnos,' még sok minden nehezíti a kistermelők mun­káját. Még mindig nincs megfelelő összhang a terme­lés, a felvásárlás és a fel­dolgozás között. A szerző­déskötésekben például túl­zott óvatosság tükröződik. Pedig a kistermelés köny­nyebben reagál az árváltozá sokra, a felvásárlás megbíz­hatóságára. mint a nagy­üzem. Egyik évről a másikra képes megváltoztatni terme­lését. Fóliaügy. Az egyik megyei jelentésben olvasható, hogy a fogyasztási szövetkezetek többsége nagykereskedelmi áron, árrés felszámolása nél­kül adta a múlt esztendőben a zöldségtermesztő szakcso­portoknak a fóliát. Sajnos, tudomásunk van olyan eset­ről, hogy a nagykereskedel­mi és kiskereskedelmi ár kö­zötti különbséget a fogyasz­tási szövetkezet utólag sze­retné behajtani. Miért? E Akad tennivaló még bőá ven, A cél, hogy a szövet­kezetek mielőbb teljesítsék a kistermelés támogatására hozott feladatokat. így sum­mázható a koordinációs ta­nács döntése. Hiszen csak ez adhat biztosítékot arra, hogy megmaradjon a jelenlegi termelési kedv, tovább nőjön a felvásárolt áru mennyisé­ge, javuljon a megtermelt áru minősége. Az MSZMP Csongrád me­gyei bizottsága az 1978. évi gazdaságpolitikai irányelvei­ben úgy foglalt állást, hogy továbbra is kiemelt feladat a háztáji és a kisegítő gaz. daságok termelésének támo­gatása. Joggal várhatnak tehát további határozott és eredményes intézkedéseket a kistermelők az illetékesek­től. . Radics Ferenc Olajfelszívó preparátum Lengyelországban olyan új vegyi preparátumot dolgoz­tak ki, amelynek segítségé­vel megszüntethető a vizek olajszennyeződése. A készít­mény gyorsan magába szív­ja az olajat és annak vegyü­leteit a víz felszínéről. Mi­vei az olaj nem keveredik a vízzel, a szennyezett terü­letre öntött új anyag vi­szonylag gyorsan eltávolítja az olajat a víz felszínéről. Egy nemzetközi szerződés alapján a lengyelek meg­kezdik az új preparátum ol­csó tömeggyártását, és az új készítmény rövidesen meg­jelenik a világpiacon. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents