Délmagyarország, 1978. február (68. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-14 / 38. szám

4 Kedd, 1978. február 14. 5 Szocialista erkölcs és munka A szocialista forradalom, a szocialista tulajdonviszonyok győzelme megteremtette hazánkban a szocialista erkölcs gazdasági alapját. A szocializmus alapjainak lerakása lényeges feltétele annak, hogy a tömegeknek érthetően, érezhetően összekapcsolódjanak az egyéni érdekek, célok, törekvések a társadalom érdekeivel. A szocialista érkölcsben a szocialista munka és inunkaerkölcs játszik központi szerepet. Ennek fontosságát pártunk programnyilatkozata is aláhúzza: „A személyiség erkölcsi arculatának formálódásában, a szocialista erkölcs normáinak és szabályainak gyakorlati elsajátításában legnagyobb szerepe és nevelő ereje a munkának van." A szocialista társadalomban mindenki dolgozóvá válik, a munkaerkölcsnek ezért van központi szerepe a szocialista erkölcsben. Á munkának az emberré válás folyamatában, az emberi társadalom kialakulásában mindig is alapvető szelepe volt. Mind az egyén életében, mind a társadalom életében az egyének társadalmilag hasznos munkája az elsődleges, a legfontosabb emberi tevékenység, minden más emberi tevékenység alapja. A megelőző társadalmakban a munka erkölcsi szabályozása háttérbe szorult a gazdasági és a jogi kényszer alatt. A munka erkölcsi megítélésének igen elterjedt felfogása az volt, hogy a munka szükséges rossz, amelyen jó túl lenni. Ez azonban nem volt véletlenszerű, mivel a munkában azok voltak a legkevésbé érdekelve, akik dolgoztak, ugyanis azok nem gazdagodtak. , A szocializmussal ezek a körülmények fokozatosan megváltoznak. Annak ellenére, hogy bizonyos fokig még érződik a munka, a munkafegyelem gazdasági és jogi biztosítása — egyre nagyobb jelentősége van az öntudatos fegyelemnek; a munka egyre gazdagabb erkölcsi tartalmat nyer. Hazánkban minden munkaképes állampolgárnak az Alkotmányban biztosított joga, hogy képességei szerint dolgozzék és részt vállaljon B szocializmus építésében. Erre utalt Kádár János a XI. kongresszuson, amikor vitatóró beszédében kijelentette: „A szocialista Magyarországon a munkásnak van a legnagyobb társadalmi rangja. Ahhoz, hogy a mi rendszerünk, társadalmunk működhessék, mindenütt becsületes, dolgozó emberekre van szükség." A szocialista erkölcs Javítása érdekében törekednünk kell arra, hogy általánossá Váljon a munka társadalmi fontosságának és értelmének a felismerése. Egyre inkább természetes létszükségletté válik a hivatásszeretettel véglett tevékenység a társadalom érdekében. Épülő szocialista társadalmunkban egyre Inkább megszűnik a munkanélküli jövedelemszerzés lehetősége, mert a munka a társadalmi élet alapja. A munka mennyisége és minősége szerint osztódnak el a javak. A jól végzett munka öröme felemel és tiszta gondolatokat szül, előrelendíti az egyén és a társadalom fejlődését. A munkaviszony, a munkahelyi kapcsolatok, a munkatársak hatására tudatosodik az emberekben a társadalomban elfoglalt helyük, társadalmi szerepük. A kollektív munkában szerzett tapasztalatok adnak képet a társadalomról, a társadalmi és az egyéni érdek viszonyáról, a személyes szükségletek kielégítésének módjáról. Csak a munka vezethet annak megértéséhez, hogy az egyéni érdekeket, az egyéni cselekedeteket a társadalmi érdekekhez, a társadalmi szükségletekhez és a lehetőségekhez kell igazítani. Mai viszonyaink között még a munka megítélése, a munkáról alkotott vélemény és a munkához való viszony nem egyértelmű, nem egyaránt pozitív. Sok emberszámára a munka még ma is „szükséges rossz", amit és amelyet a megélhetés érdekében „el kell viselni". A munkanélküli csavargás, a tétlenül eltöltött idő, a roszszul szervezett munka társadalomellenes nézetekhez, sőt bűnözéshez vezethet. A munkához való vonzódás hiányának, a munkához való rossz viszonynak legszélsőségesebb megnyilvánulása a közveszélyes munkakerülés. Ez akadályozza azt, hogy a munka betölthesse alapvető szerepét a szocialista társadalomban, a szükségképpen együttjáró erkölcsi romlás pedig más bűncselekmények elkövetésének alapját teremti meg. E bűncselekmény törvényi tényállásához fűzött igazságügyi indokolás szerint: „Az elemi szükségletek (foglalkozás, legszükségesebb ruházat stb.) kielégítése iránti igény kényszerítő erővel jelentkezik, és a munkakerülőt a javak bűnös megszerzésére ösztönzi. Helyzete a vagyon elleni erőszakos cselekmények, a lopás, a munkanélküli keresetszerzés különféle formáinak az állandó veszélyével fenyegeti a társadalom biztonságát és rendjét." Ezekre figyelemmel különös jelentősége van a tudatformálásnak, a munkára nevelésnek. Javítani kell a munka tiszteletét, becsületét, a szocialista munkaerkölcs megerősödését. Nálunk munka nélkül nem lehet megélni. A személyiség fejlődésében már gyermekkorban — elsősorban az általános Iskolában — meg kell alapozni ennek fontosságát. A szülők egy része sajnos, megelégszik azzal, hogy gyermeküknek biztosítják a szükséges anyagi javakat, nevelésükkel azonban nem foglalkoznak eleget. Ügy vélik — tévesen — hogy a gyermek, a fiatalkorú erkölcsi, szellemi nevelése kizárólag az iskola feladata. Jobban lehetne élni azzal a lehetőséggel, hogy a munkájukat rosszul, fegyelmezetlenül végző dolgozókat alacsonyabb munkakörbe helyezzék, vagy ha a fegyelemsértés súlyosabb, akkor elbocsássák. Indokolt az is, hogy a fegyelmi büntetésben részesített dolgozók jövedelme csökkenjen, átmenetileg vonják meg tőle korábbi kedvezményeit. A nevelő munkában a KISZ-szervezetek ís sokat tehetnek. A KISZ-tagok vegyék észre a munkahelyről rendszeresen elkésőket, az igazolatlanul hiányzókat, a munkaidő alatt italozókat. Hívják fel figyelmüket magatartásuk társadalmi veszélyességére. Mindezekből érzékelhető, hogy a szocialista erkölcs, a munkaerkölcs általánosabbá válása érdekében sok még a tennivaló. Az az állapot, amelyben a munka az egész társadalom számára belső erkölcsi szükségletté válik, csak több fokozaton keresztül valósul meg. A fejlődési fokok elérése azonban nem beláthatatlan távlatokban vannak. Ezt bizonyítja az is, hogy ma már a dolgozók többségének lételemévé vált a munka, és nemcsak anyagi szükségletből dolgoznak. Életüknek olyan tartalma ez, amelyen át realizálódnak képességeik, és csak akkor érzik magukat boldognak, ha hasznosat alkothatnak a társadalomnak. Erre kitért a párt programnyilatkozata is: „A Magyar Szocialista Munkáspárt felhívja a szocializmus minden hívét, hazánk minden dolgozóját, hogy munkájával, helytállásával segítse magasztos céljaink elérését. Előrehaladásunk tudatosan vállalt, fegyelmezett munkát kíván. Ezáltal lesz gazdagabb az ország, tartalmasabb és boldogabb valamennyiünk élete. Munkánkkal és küzdelmünkkel válik valósággá az emberi egyenlőség nagyszerű elve: mindenki képességei szerint és mindenkinek szükségletei szerint." Dr. Olasz József Segítsük jobban a háztáji gazdaságokat „Idejében, még tavaly szeptemberben rendeltük meg a fóliát. A napokban értesítést kaptunk, hogy átvehetjük. Bizony a huszonnegyedik órában érkezett. De jött a meglepetés. Közölték velünk, hogy szakcsoport semmit sem vásárolhat" — az egyik közeli község szakcsoportjának elnöke panaszkodott így. Fölmerül a kérdés: vajon mindenütt megfelelően segítjük a háztáji és kisegítő gazdaságok termelését? Hány hivatalos ülésen hangzik el, hogy így, vagy úgy intézkedtek a kistermelés fellendítése érdekében. Megvitatják, többször leírják az újabb határozatokat, s mégsincs elég takarmány az üzletekben, hiánycikk a fólia, nem lehet beszerezni vetőmagot, nincs láda, vontatott és nehézkes az áruétvétel. Ahány ÁFÉSZ, példáuj anynyiféle a húsgalamb felvásárlási ára. Még mindig keresni kell a kis csomagolású műtrágyát, növényvédő szert. Jó, ha a nagy csomagok nem sérültek, vagy nem szakadt le a használati utasítás. Szaporítóanyag? Még a nagyüzemek is kénytelenek elhalasztani egyes gyümölcsfafélék telepítését. A múlt évben hiába kerestük a kisgépeket, motoros permetezőket, egyszerű kerti szerszámokat. Lesz változás az idén? Azt várná mindenki, hogy a múlt évi nehézségek, gondok az idén már hasznos tapasztalatként szolgálnak. Többször elhangzott már: 1978 a minőség éve. A minőségi termelésnek is feltételei vannak. Tavaly mennyiségben értünk el jó eredményt. Ehhez az eszközellátást csak részben sikerült biztosítani. A célkitűzés a háztáji és kisegítő gazdaságok kövében is a minőségi termelés feltételeinek megteremtése. A múlt évi országos mezőgazdasági eredmények bizonyítják, érdemes volt többet törődni a termelőkkel, és magával a termeléssel is. Lerövidült a gazdaságpolitikai döntés és a végrehajtás közötti idő. Hazánkban főfoglalkozásban kisüzemi módon kevesen gazdálkodnak. Országosan megközelítően 2 millió család, nagyrészt munkaidőn túl foglalkozik állattenyésztéssel, növényápolással, kertészkedéssel. A központi árualap 15 százalékát ők adják. Egyes termékeknél ez magasabb, eléri a 25—30 százalékot is. Ilyen a tej, a tojás, a sertés, némely zöldség és gyümölcs. Megyénkben a háztáji és kisegítő gazdaságok szerepe jelentősebb az országosnál. Az össze® mezőgazdasági termelésből 45 százalék a részesedésük, az országos csak 39 százalék. Vitathatatlan tehát a kistermelés jelentősége. A háztáji és kisegítő gazdaságok munkáját érdemes és szüksége® szervezni és irányítani. Állami gazdaságok, termelő- és fogyasztási szövetkezetek közvetlen kapcsolatot tarthatnak fenn a kistermelőkkel. Meg lehet teremteni hosszabb távon is a termelési és értékesítési biztonságot. Megfigyelhető, hogy a háztáji és kisegítő gazdaságok termelése ott fejlődött a legszembetűnőbben, ahol a szükséges feltételekről idejében gondoskodtak. A termelőszövetkezetek többnyire jól támogatják a háztáji gazdálkodást. Ugyanígy a fogyasztási szövetkezetek is szervezik a kistermelők tevékenységét. A támogatás mértéke, színvonala azonban rendkívül változó. Ez egyrészt az eredményekben, másrészt a termelési kedvben mérhető le. Víz a sivatagban A Karakum-sivatag belsejében a szovjet szakemberek nagy szivattyúállomást építenek, amely éltető vizet' szállít a terméketlen földnek az épülő csatornából. A csatornának már 1000 kilométeres hosszúságú szakasza elkészült, és közeledik a Kaszpi-tengerhez, HÁZASSÁG L kerület Szeged: Plárilca József és dr. Szabó Terézia Márta, Havas Miklós ós Timár Itarta, Berta Attila és RubtafaAvl Judit Olga, Pet.rovios Mihály Lajos és Oláh Ilom, Kurunczi István és Józsa Magdolna, Kelemen János és Bíró Ere zsébet, Siptor Lajos és Horváth Aranka Sára, Chappon Tibor és Szabó Ágnes. Forgó Balázs és Berkes Gabriella, Kecskés Antal és Szabó Ilona, Bures Tamás és Szűcs Gabriella, Dingar Jörg és Szécsi Erika házasságot kötöttek. SZÜLETÉS I. kerület Szeged: Sisák Sándarnalk és Csehálk Veronikának Sándor, Papp Gézának ós Liinka Jusztinának Tibor, Lantos Antalnak és Waiszhár Ilonának Antal, Császár Imrének és Csányi Piroskának Attila, Kányáit Istvánnak és Faragó Zsuzsanna Anikónak Anikó Zsuzsanna, Németh Lászlónak és Kuhn Ágnesnek László Endre, Vass Zoltánnak cs Miklós Katalinnak Szilvia, Csabai Károlynak és GyuTcsán Erzsébetnek Róbert, ördögh György Józsefnek és Zádori Valériának Ildikó, Szabó-Bozsó Dezsőnek és Godó Margitnak Szilvia, Kisalbert Lászlónak ás Rácz Máriánrak Lajos. Szilágyi Márknak és Kappain-Tóth Aranka Máriának Zsolt Márk, Bafoidotrtcs János Andrásnak és Petrohai Erzsébetnek Brigitta, György Sándor Lászlónak és Hegyi Katalin Máriának Katalin, dr. Visnyovszky Lászlónak és dr. Maday Lilla Mártának Csongor Csataa, Fodor Jánosnak és Gál Katalinnak Bernadett, NagygycVrgy Litvánná,k és Juhász Klára Rozáliának Péter, Böröcz Flóriánnak és Menyhért Honának Szilvia Anna, Kaszai Pálnak és Király Ilonának Bernadett, Makira Sándornak és Gázser Katalin Zsuzsannának Sándor, Süli Györgynek és Kormányos Juliannának Attila, Kovács Zoltánnak és Gyuirikó Erzsébetnek Gabriella, Virágh Istvánnak és Veréb Etelkának Szilvia Beáta, Horváth Istvánnak és Varga Máriánrak Csaba, Kozma Gyula Sándornak és Lőrincz Zsuzsanna Erzsébetnek Tibor, Szász Józsefnek és Nagy Annának AtUla, Szűcs Zsigmondnak és Ádámka Etelkának Erika Etelka, Csöke László Jánosnak és Berta Annának László, Szekeres Imrének és pap Mária Rozáliának Mónika Edina, Boldoczkl Sándornak és Bella Magdolnának Levente, Joó Antalnak ós Fazekas Tündének Kitti Tünde, Horváth János Istvánnak és Domonkos Terézia Évának Attila János, Pintér FeCsaládi események rencnek és Mézer KataMmnaik Szilveszter Károly, Szabó Mihálynak ós Deák Erzsébetnek Mihály Péter, Törökgyörgy József Sándornak és Tárkány-Szücs Erikának Melinda, Kiss József Gábornak és Üjvári Ida Etelkának Gábor, Nyui Jánosnak és Faludi Idának Szilvia Ida, Lázár Pál Istvánnak és Csóti Mária Magdolnának Csaba, Tót Tibornak és Szúnyog Margitnak Szilvia, Pintér Eleknek és Tornán Etelkának Tamás, Mácsai Istvánnak és Kákonyi Teréznek Gyula, Agócs Miklósnak és Sípos Gabriellának Gabriella Regina, Szelle Sándornak és Gabnaá Rozália Erzsébetnek Balázs Tibor, Csamangó Sándor Józsefnek ós Kónya Irén Editnek Zsolt Sándor, Miklós Józsefnek ós Nagy Piroska Erzsébetnek Mariann, Bigors Istvánnak és Bozsák Teréziának István, dr. Apró Györgynek és Bús Anikó Máriának György Gusztáv, Higt Istvánnak ós Hegedűs Klárának Ervin, Szabó Zoltán Lajosnak és dr. Kovács Ildikó Rózsának Péter Zoltán, Jovanov Bogdánnak és Tóth Honának Bogdán, Frank Istvánnak és Szűcs Jolánnak Csaba, Száraz György Józsefnek és Küsz Sára Irénnek György, Csanádi József Istvánnak és Avramov Zsuzsannának József, Kónya István Tibornak és Kovács Erikának Szabolcs István, Sánta Istvánnak és Sztankovics Ilonának Tibor, Mezőst Gábornak és Tamás Katalin Erzsébetnek Tamás, Németh Imrének és dr. Kovács Katalin Zsuzsannának Dánlei Imre, Bárdi Pálnak és Zaka Erzsébetnek Krisztina Viola. Hegedűs Gézá Lajosna/k és Zana Zsuzsanna Juliannának Kornélia Zsuz&aininra, Boróczky Bélának és dr. Viski Éva Zsuzsannának Barbara Anett, Börcsök László Károlynak és Kovács Ilonának Attila Zsolt, Szűcs Józsefnek és Sebők Gizellának Rita, Lakatos Ferencnek és Cslpak Erzsébetnek Zsuzsanna. Keszler László Sándornak és Szín Juliannának Mátyás, Mészáros Andrásnak és Tanács Erzsébetnek Beáta, Bacsó Gézának és Dobsa Gabriellának Péter, Almás! Sándornak és Budai Julianna Mártának Attila, Sztarek Antalnak és Jakus Magdolnának Krisztina, Keserű Imre Lászlónak és Hedrich Ildikónak IMiikó Barbara, Soós Elemérnek és Balogh Máriának Róbert, Kócsó Józsefnek és Tóth Anna Etelkának Eva, Tóth Lászlóinak ós Bogács Gizellának Márta nevű gyermekük született. III. kerület Szeged: Klement Dezsőnek és Burza Mária Erzsébetnek Bernadett Hona, Molnár Sándornak és Dabds Piroskának Szilvia, Takács Jánosnak és Majoros Ibolyának Andrea, Zombari Józsefnek és rátér-Kis Lídiának Attila. Kolompár Lászlónak és Ccunár Amáliának Cecília Brigitta, Vígé Lászlónak és Fatay Ágotának Orsolya, Vágó Lajosnak és Horváth Honának Barbara, Szabó Jánosnak és Juhász Máriának Attila, Szabó Jánosnak és Juhász Máriának Péter, Gém Lászlónak és Kiss Erika Margitnak László Gábor, Miklós Imrének és Oravecz Honának Krisztina, Börcsök Sándornak és Velinsky Margitnak Tamás, Petrófi Józsefnek ós Berki Mártának Attila József, Seres Ferencnek ós Tóth-Mihály Juliannának Judit, Bitó Istvánnak és Kakuszi Anna Katalinnak Brigitta Anna, Ördög Antalnak és Szabó Mártának Erika Mónika, Terhes Józsefnek és Kispóter Editnek József nevű gyermekük született. HALÁLOZÁS I. kerület Szeged: Dobsa Imréné Selmeczl Irén, Csáka Ferencné Császár Julianna, Jósvai János, Branyiczky Vilma Katalin, Fritsch Ferencné Torma Margit, Wiegand Gyula Károly, Tajthy Lászlóné Kürtösi Matild, Varga Pálné Rigler Hona, Gora -Istvánná Hegedűs Ag nes, Kulcsár Imréné Módra Pi roska, Hegedűs István, Ktspál Ferencné Harkai Viktória, Fogas Jóasetné Wagner Julianna, Léhotni Lajosné Bulik Erzsébet, BolLa János, Bóka Jánosné Födi Julianna, Hajdú Rozália, Bárt Ferenc meghalt. III. kerület Szeged: Domonkos Imréné Biliczki Rozália, Bús Mihály, Szarvas Mátyás, Szjxá/ki János, Pető Hlés, Kispéter Imre, Tóth Sándor, Török Ferenc Imre, Veiller Bernátné Váradi Erzsébet Jolán, Ördög Etelka, Fodor Gergeiyné Farkas Márta, Palotás Jánosné Csomor Matild, Erdey Jánosné Molnár Etelka, Csanlszló Mihály, dr. Ábrahám István Lászlóné Mónus Ida, Szécsónyi Rozália, Szabó Miklós, Gémes irma. Lajtár Vilmos, Zádori Nándorné Turzó Rozália, Dékány József, Kolozsváry Istvanmé Csohan Erzsébet. Szűcs Veronákra, Kormányos Józsefné Kormányos Rozália meghalt. A szakcsoport! forma nagyon alkalmas a kistermelők összefogására. A fogyasztás* szövetkezetek adottságai lehetővé teszik, hogy az állattenyésztési, méhészeti és kertészeti szakcsoportok szervezetten működjenek. Csongrád megyében jelenleg 80 mezőgazdasági szakcsoport működik, mintegy 6 és fél ezer taggal. Van sertéshizlalási, kisállattenyésztési, zöldségtermesztési, méhészeti, szőlő-, gyümölcstermelő, baa romfitartó szakcsoport. A három szövetkezeti ágazat koordinációs tanácsa a közelmúltban tartott tanácskozásán napirendre tűzte a háztáji és kisegítő gazdaságok támogatásának helyzetét. Megállapították, hogy vannak jó eredmények, dicséretes kezdeményezések. De sajnos,' még sok minden nehezíti a kistermelők munkáját. Még mindig nincs megfelelő összhang a termelés, a felvásárlás és a feldolgozás között. A szerződéskötésekben például túlzott óvatosság tükröződik. Pedig a kistermelés könynyebben reagál az árváltozá sokra, a felvásárlás megbízhatóságára. mint a nagyüzem. Egyik évről a másikra képes megváltoztatni termelését. Fóliaügy. Az egyik megyei jelentésben olvasható, hogy a fogyasztási szövetkezetek többsége nagykereskedelmi áron, árrés felszámolása nélkül adta a múlt esztendőben a zöldségtermesztő szakcsoportoknak a fóliát. Sajnos, tudomásunk van olyan esetről, hogy a nagykereskedelmi és kiskereskedelmi ár közötti különbséget a fogyasztási szövetkezet utólag szeretné behajtani. Miért? E Akad tennivaló még bőá ven, A cél, hogy a szövetkezetek mielőbb teljesítsék a kistermelés támogatására hozott feladatokat. így summázható a koordinációs tanács döntése. Hiszen csak ez adhat biztosítékot arra, hogy megmaradjon a jelenlegi termelési kedv, tovább nőjön a felvásárolt áru mennyisége, javuljon a megtermelt áru minősége. Az MSZMP Csongrád megyei bizottsága az 1978. évi gazdaságpolitikai irányelveiben úgy foglalt állást, hogy továbbra is kiemelt feladat a háztáji és a kisegítő gaz. daságok termelésének támogatása. Joggal várhatnak tehát további határozott és eredményes intézkedéseket a kistermelők az illetékesektől. . Radics Ferenc Olajfelszívó preparátum Lengyelországban olyan új vegyi preparátumot dolgoztak ki, amelynek segítségével megszüntethető a vizek olajszennyeződése. A készítmény gyorsan magába szívja az olajat és annak vegyületeit a víz felszínéről. Mivei az olaj nem keveredik a vízzel, a szennyezett területre öntött új anyag viszonylag gyorsan eltávolítja az olajat a víz felszínéről. Egy nemzetközi szerződés alapján a lengyelek megkezdik az új preparátum olcsó tömeggyártását, és az új készítmény rövidesen megjelenik a világpiacon. (MTI)