Délmagyarország, 1978. február (68. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-12 / 37. szám

2 Vasárnap, 1978. febrnár 12: I hét 3 kérdése Nem voltak elégedettek a világsajtó hírmagyarázói a Carter—Szadat tárgyalásokkal: nehéz volt állást foglalnl­ok, hiszen egyrészt azok a legnagyobb titokban zajlottak le, másrészt a Legellentétesebb nyilatkozatok hangzottak el a végén. Mit vihetett hát haza Szadat a táskájában a hosz­szúra nyúlt látogatásáról? Nagy figyelmet keltett Krelsky osztrák kancellár moszkvai útja is, amelvnek során fogadta őt — bár ez eredetileg nem szerepelt a hivatalos munkalátogatás prog­ramjában — Leonyid Brezsnyev is. Mi a szovjet—osztrák tárgyalások mérlege? Az Egyesült Államok hatóságai kiutasították a Viet­nami Szocialista Köztársaság ENSZ-bell nagykövetét egy kémkedési ügy kapcsán. Ml lehetett ezzel a döntéssel Wa­shington célja? # Szadat hosszúi* nyúlt amerikai látogatása végén mit vihetett haza táská­jában? Az egyiptomi elnök nyil­ván kettós céllal utazott Wa­shingtonba: amerikai támo­gatást szerezni az Izraellel folyó alkudozásaiban és ame­rikai fegyvereket szerezni... Természetesen az F— 15-ös harci repülőgépeket koránt­sem Izrael ellen akarná be­vetni! Békés, sőt baráti ér­zelmeiről biztosított* minden alkalommal a hallgatóságát, akár a nemzett sajtóklubban szónokolt, akár a szenátorok előtt Az amerikaiak rokon­szenvét azzal akarta meg­nyerni, hogy kilátásba he­lyezte: a fegyvereket ame­lyeket kapni fog, úgy hasz­nálná, ahogyan azt „a szabad világ érdekel" megkövetelik. T ' — s mindjárt talált egy időszerű példát — eset­leg Etiópia ellen fordítaná. (Okfejtése az volt, hogy az Egyiptomnak életet adó Ní­lus vizel Etiópiából érkeznek, n kairói kormánynak tehát .totelessége odafigyelni, ami a Nílus forrásvidéken tör­ténik...) Világos, hogy Szadat felis­merte: az USA a Közel- és a Közép-Keleten Izrael, Irán és Szaúd-Arábia hármasára támaszkodik, ezek politikát, gazdasági ós katonai befolyá­sát egyre növelve tulajdon­képpen Egyiptomot a másod­rendű országok sorába szo­rítja. A másodrendűség az­tán kevesebb külföldi tőke­beruházást, kevesebb hitelt, kevesebb kereskedelmi kap­csolatot eredményez. Egyip­tom vezetőit pedig szorongat­ja a roppant társadalmi fe­szültség, az elnyomott töme­gek elégedetlensége... Szadat azt is tudhatja, hogy az amerikai hadiiparnak is nagy szolgálatot tesz, ha ve­vőként Jelentkezik harci re­pülőgépekre és rakétákra Az egyiptomi hadsereg esetleges átfegyverzése sok-sok milli­árdos üzlet lehet az USA hadi monopóliumainakt Persze, * dolog nem Ilyen egyszerű. Szadat békeszóla­mai egy csapásra még nem fordították meg a közhangu­latot és a szenátorok véle­ményét az Egyesült Álla­mokban. Szadat érezhette, hogy milyen kemény fába vágta a fejszéjét, mert egyik­másik nyilatkozatában már keserűen emlegette esetleges kényszerű távozását, kudarc esetén a lemondását.,. Kudarc pedig főként ott vár rá, hogy az USA aligha fog Igazi nyomást gyakorolni Izraelra a — palesztin kér­désben, Szadatnak viszont az arab világ szeme előtt ezen a területen kellene valami­lyen eredményt elérnie: az önálló palesztin állam meg­teremtését tulajdonképpen még az amertkabarát arab politikusok többsége is sür­geti. A Begin-kormány azon­ban pillanatnyilag még a leg­szerényebb engedményekre sem mutat hajlandóságot. Igaz, a látogatás vége felé Washingtonban egyszerre csak meglepő nyilatkozat hangzott el, s ez helytelení­tette az izraeliek eljárását, amellyel a megszállt terüle­teken újabb településeket létesítenek, de a világsajtó­ban a hírmagyarázók nagy többsége úgy vélte, a megle­pő állásfoglalás csak szép­ségtapasz volt Szadatnak a sikertelenség miatt szégyen­pírban égő arcára. • Ml a szovjet—osztrák tár­gyalások mérlege? Alighanem tévedés lenne a Szovjetunió és Ausztria ve­zetőinek moszkvai tárgyalá­sait. annak arányában meg­ítélni, hogy egy 250 milliós, hatalmas ország és egy 8 millió lakosú kis ország kép­viselői találkoztak. Egyrészt gazdasági szempontból le­hetnek és lesznek a szovjet— osztrák tárgyalásoknak Je­lentős eredményei, Ausztria ipara fontos újabb szovjet megrendelésekhez jut, más­részt politikai szempontból várhatók lényeges következ­mények. Krelsky kancellár moszk­vai útjának politikai jelentő­ségét az is megadta, hogy Ismét felfigyelhetett arra a világ: a békés egymás mel­lett élés milyen hasznos és MBEt i HM RÁDIÓTELEX PKP-INDÍTVÁNY A Portugál Kommunista Párt frakciója indítványban utasította el a nemzetgyű­lésben Soares új kormány­programját A PKP Indok­lása sze-lnt a nrogram el­lentmond az alkotmánynak, és nem alkalmas arra, hogy megoldja az ország súlyos gazdasági, pénzügyi és tár­sadalmi problémáit A SZOCIALISTA INTERNACIONÁLÉ TANÁCSKOZÁSA Hamburgban szombaton befejeződött a Szocialista In­ternacionálé kétnapos ta­nácskozása, amely elfogadott határozatában keményen el­ítélte a világszerte tapasz­talható politikai terrorcselek­ményeket. A ré3zt vevő 29 szocialista és szociáldemok­rata párt felhívta a figyel­met: ezek az erőszakos cse­lekmények általában a re­akciós erők kezére Játszanak. A hamburgi tanácskozáson megbíztak három pártveze­tőt, dolgozzák ki a szervezet új programját. Ez az 1951­ben elfogadott, és azóta szá­mos részletében túlhaladott programot váltaná íeL DOLANC ROMÁNIÁBAN Sztane Dolanc, a JKSZ KB elnöksége végrehajtó bi­zottságának titkáJa Nicolae Ceausescunak, a Román Kommunista Párt főtitkárá­nak meghívására pénteken Románlába érkezett HATÁR MENTI MINISZTERI TALÁLKOZÖ Romány Pál magyar és Josef Nagr csehszlovák szö­vetségi mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter feb­ruár 10—U-én Komáromban határ menti találkozón vett ' részt Tájékoztatták egymást 1 a két ország agrártermelésé­nek helyzetéről és a fejlesz­tési e'képzelésekről. Megál­lapították, hogv az eddigi együttműködés eredményes volt és adott a lehetőség to­vább'e'le-zté-ére. Elsősorban a növénynemesltésl és a ba­romfitenvésztésl hosszú távú együttműködés ktalakltásá­han, továbbá az élelmiszer­ipari termelésszakosítás és a választékcsere bővítésében rejlik komoly lehetőség. hatékony az országok, népek sorsának alakulása ban. Az osztrák példát a jövő száza­dok történelemkönyveiben is tanítani fogják: a második világháború után tíz eszten­dővel — hidegháború jegé­nek első olvadasakor Auszt­riában szűnt meg a négyha­talmi megszállás és a meg­osztottság — elsősorban a Szovjetunió békepolitikájá­nak eredményekén t. Cseré­ben Ausztria ls tartozik Európában hozzájárulni az enyhüléshez, éppen Krelsky kancellár személyes diplomá­ciai súlyának igénybevételé­vel. (Kreisky a hét végén Salz­burgban Szadattal találkozott, majd a Szocialista Interna­cionálénak a közel-keleti kérdést tanulmányozó kül­dötteived Bécsben tárgyal. Minden bizonnyal szóvá te­szi, mit hallott Moszkvában, hogyan ismerte meg a Szov­jetunió álláspontját.) A szovjet—osztrák gazda­sági tárgyalások eredménye­it érdeklődéssel várta Auszt­ria gazdasági életének szá­mos vezetője, ugyanúgy a foglalkoztatottságért aggódó munkásság is. Hiszen a Szov­jetunióba Irányuló export növelése friss levegőhöz jut­tatja a tőkés válság miatt fulladozó osztrák ipart • Ml lehetett Washington célja a vietnami ENSZ­nagykövet kiutasításával? Egy személyes élményem­mel kezdem: egy harmadik világbeli, igen tekintélyes ország vezető diplomatája azt mondta nekem egyszer bizal­mas beszélgetésben. hogy 1905-öt, az ENSZ fennállásá­nak ötvenedik évfordulóját már nem New Yorkban fog­ják megünnepelni... A man­hattan üvegpalotájából előbb-utóbb elköltöznék a tagországok küldöttei, hiszen a diplomáciai szaknyelv sze­rint „fogadó ország" nem a legbarátságosabb az ENSZ­tagállamok nagy többségé­hez... Sok esetben előfor­dult már, hogy színes bőrű diplomatákat „összetévesz­tettek" a harlemi néger get­tó lakóival és ugyanolyan bánásmódban részesítették. Ami most történt, termé­szetesen messze túlmegy az Ilyen eseteken: az amerika hatóságok hivatalosan távo­zásra szólították fel a Viet­nami Szociálist,, Köztársaság ENSZ-képvtselőjét A kiuta­sítás indokaként egy kémhis­tóriát találtak fel. Ilyesmire még nem vol! precedens! Az ENSZ negyei­százada „lakik" New York­ban, de soha még egyetlen ország ENSZ-nagykövetével szemben ilyen drasztikus in­tézkedésre az amerikai ható­ságok még nem szánták el magukat. Nyilvánvaló, hogy tudatosan keresik a Vietnam­mal való kapcsolat megron­tásának lehetőségét. A nagy­követ kiutasítása összefügg­het azzal, hogy az USA el­zárkózik a még Nixon által vállalt jóvátételi kötelezett­ség teljesítése elől. Időben pedig egybeesik ez az ame­rikai intézkedés a vietnami —kambodzsai konfliktussal, amelynek kínai vonatkozásai ismertek — nos, nem állhat messze az igazságtól a felté­telezés, hogy Washington Pekingnek is kedvében kí­vánt járni a Vietnam elleni barátságtalan lépéssel. Pálíy József II Zárszámado közgyűlésekről jelentjük (Folytatás az 1. oldalról.) — E napokban az ország­ban a termelőszövetkezetek megvonják az elmúlt évi gaz­dálkodás mérlegét és megha­tározzák az idei feladatokat Nem véletlen, hogy olyan nagy érdeklődés nyilvánul meg a közgyűlések iránt min­denütt, hiszen a szövetkezeti demokrácia e nagyon fontos fórumai jól tükrözik azt a fejlődést, amit az elmúlt év­tizedek során elértünk. A mai eredmények örömmel töltenek el bennünket, egy­ben arra is ösztönöznek, hogy visszatekintsünk azokra az időkre, amikor a szövet­kezeti gazdálkodós annyi ne­hézség, gond közepette elin­dult végül oly sikeresnek bi­zonyult útjára. Meg kell emlékeznünk azokról, akik a kezdetek ne­hézségeit vállalták, akik szembenéztek az indulás ne­hézségeivel, és elismeréssel kell adóznunk hitüknek, el­szántságuknak, annak az akaratuknak, amivel az ala­pokat lerakták. S az emlékezéskor jó érzés tölthet el bennünket: a ma­gyar parasztság hallgatott a munkásosztály szavára ak­kor, amikor a közös gazdál­kodás útját választotta az egyéni küszködés helyett A munkások biztosak voltak benne, hogy a kollektív mun­ka jót hoz, eredményesnek bizonyul — valljuk be azon­ban őszintén, a fejlődés má­ra elért állapotát akkor azért nem tudtuk úgy elképzelni, amilyenné az napjainkra for­málódott De volt remény, volt hit, bizakodás és akarat. S mind­ez meghozta az eredményt A parasztság nem csalatko­zott a munkásosztályban, hi­szen a jobb élet ígéreté va­lóra vált napjainkra. S a munkásosztály sem csalatko­zott a parasztságban, hiszen az közös munkájával nagy eredményeket produkált, méghozzá úgy, hogy miköz­ben megtermelte a belső el­látás szükségleteinek megfe­lelő mennyiségű terméket — sőt, exportra ls jutott 6ok termékféleségből —, eközben életkörülményei is javultak, korszerűsödtek. Tisztelet jár tehát azok­nak, akik e nagy munkát el­kezdték, ugyanakkor elisme­rés illeti napjainkban azokat a fiatalokat is, akik tekinte­tükkel- mér a jövőt kutatják, intézkedéseikkei a holnapot akarják formálni, akik szá­mára a modernizálás, a tech­nikai fejlődés egyet jelent a hétköznapi munkával, és akik a versenyvállalásokban is élen járnak. Nagy eredményeket mond­hat magáénak mezőgazdasá­gunk, és ezekhez hozzájárult a maga tevékenységével a vásárhelyi Marx Termelő­szövetkezet tagsága is. Ha a tavalyi esztendő mezőgazda­sági eredményeinek országos mérlegét vesszük szemügyre, megállapíthatjuk, hogy lé­nyegében megvalósítottuk, bizonyos tekintetben túl is teljesítettük azt, amit ma­gunk elé tűztünk. Az Idő­szakra vonatkozó gazdaság­politikai elképzeléseinket va­lóra váltottuk. Ezzel elértük, hogy nem kell redukálnunk ötéves tervünk eredeti célki­tűzéseit, ugyanakkor a meg­határozott szerény, reális mértékben emelhetjük né­pünk életszínvonalát Természetesen akadnak problémáink is. A gazdálko­dás egyensúlyát zavaró té­nyező például, hogy • az Im­port útján népgazdaságunkra visszahullámzó világpiaci ár­emelkedéseket nem egyenlí­tik ki az általunk exportált termékek külhoni árainak alakul ásat Ezért ls fontos, hogy to­vább növeljük gazdálkodá­sunk eredményességét haté­konyságát Mindannyiunknak tudomásul kell vennünk, hogy a tegnapi erőfeszítés a mai és a holnapi sikerek ki­vívásához már nem elegendő. Annál többre van szükség. Rendkívül figyelemre mél­tóak azok az eredmények, amelyeket a magyar mező­gazdaság — és benne termé­szetesen a Marx Tsz is — produkált. Az elért teljesít­ményekben azonban nem le­het, nem szabad végső, meg­haladhatatlan csúcsot lát­nunk. Mindig újra, többre kell törekednünk. És ez le­hetséges is, hiszen ha az ál­ló- és forgóalapok eddigi nö­vekedésének ütemét, a szak­ember-ellátottság mérvének emelkedését a műszakl­technikal-kemlzálási bázis je­lenlegi színtjét mérjük össze az eredményekkel, akkor megállapíthatjuk, hogy adot­tak lehetőségeink a tovább­lépésre. Nagyok még e bázis­ban rejlő tartalékok — töb­bet kell produkálnunk, az ed­digi befektetésekhez és a je­lenlegi, a holnapi igényekhez mérten is. Ha tartalékokról beszélünk, akkor szólnunk kell arról is, hogy nem mindig és nem mindenütt élünk még meg­felelően a rendelkezésre álló műszaki-kemikai feltételek szolgáltatta lehetőségekkel. Ezeket is jobban kl kell hasz­nálni gyorsabb előrehaladá­sunk érdekében. Nagyok a helyi elvárások, amelyeknek mindenképpen eleget akarunk tenni. Ezt kí­vánja tőlünk a népgazdaság érdeke. Ugyanakkor azonban arra is kell ügyelnünk, hogy helytálljunk a fejlődés pro­dukálta nagy, világméretű versengésben. Célunk termé­szetesen az, hogy a közepesen fejlett országok sorából a fej­lett országok sorába emel­kedjünk. S hogy ezt a célt elérjük, abban nagy szerepe van a mezőgazdaság eredmé­nyeinek, produktumainak is. A szocializmus napjainkban a világ népeinek figyelme kö­zéppontjában áll. S nemcsak politikánkra, nemcsak az ál­talunk képviselt eszmékre fi­gyelnek, hanem arra is, mit produkálunk a gazdasági életben. Arra kell tehát tö­rekednünk, hogy ipari-mező­gazdasági fejlődésünkben is bizonyítsuk a szocializmus al­kotó dinamizmusát az egész világ előtt a ml országunk­ban is. S ezeket a tényeket, fo­lyamatokat nemcsak orszá­gos, megyei vagy városi, ha­nem helyi szinten is végig kell gondolni, levonni belő­lük a tanulságokat és azok­hoz igazítani a terveket, cé­lokat, feladatokat, azok szol­gálatába állítani az erőfeszí­téseket. E megbeszélésre, vé­giggondolásra jő alkalom a szövetkezeti demokrácia e nagyon ranoos fóruma, a köz­gyűlés ls. örvendetes, hogy a Marx Tsz-ben nemcsak a hi­vatalos beszámolók adta tá­jékoztatás szolgálta a demok­ratizmust, hanem a hozzászó­lások, tagsági vélemények ls. S ez így helyes, így van rendjén. Hiszen célunk az, hogy a továbbiakban még in­kább ugyanannyira személyes üggyé váljék a szövetkezeti tagság számára a közös bol­dogulása, mint amennyire annak számít saját maguk előrehaladása. Gratulálok eddigi eredmé­nyeikhez, kívánom, hogy va­lósítsák meg 1978-ban az er­re az évre kitűzött szép, reá­lis terveiket — hangsúlyozta befejezésül hozzászólásában a Központi Bizottság titkára. Kiváló ereíImÉnyek Forráskúton Tegnap,- szombaton dél­előtt tartotta zárszámadó közgyűlését a forráskút—ül­lési Haladás Termelöszövet. kezet, Forráskúton, a kerté­szeti telepen. Az évről évre íobb gazdasági eredményt e'érő kollektíva ünnepi köz­gyűlését megtisztelte jelenlé­tével Tóth Szilveszterné, az MSZMP KB tagja, Jurato­vics Aladár országgyűlési képviselő, a Járási párt és tanács képviselői és a part­64. napja a viiágűiben # Moszkva (MT) Megdöntötte az űrrepülés nem hivatalos szovjet „csúcseredményét" a Szaljut —6 kéttagú személyzete: Ju­rij Romanyenko és Georgij Grecrko: 61. napja tartózko­dik a világűrben. Az eddigi 'eghosszabb szovjet űrrepü­lést P. Klimuk és V. Sze­vasztjanov hajtotta végre, akik 1975-ben 63 napig re­pültek a Szojuz—18 űrhajó­val, illetve a Szaljut—4 űr­állomással. Grecsko, mint is­meretes, „abszolút világ­csúcstartó" — előző repülé­sének idejét is beszámítva, az az űrhajós, aki a legtöbb Időt töltötte a világűrben. A „csúcseredmény" nem hivatalos, azonban jól bizo­nyítja. hogy az emberi szer­vezet képes elviselni a tar­tós űrutazást. Emellett a kí­sérlet népgazdasági haszna sem megvetendő. nergazdaságok, felvásárló vállalatok igazgatói is. Az elmúlt óvi munka ered­ményeit Sándor Tibor, a kö­zös gazdaság elnöke ismer­tette, az 1200 fős hallgató­sággal. Hangsúlyozta, hogy 'javultak a munkamódszerek, javult a termelés minősége és mennyisége, a takarékos­sági intézkedések szellemé­ben csökkent az önköltség, nőtt a hatékonyság, nem utolsósorban az anyaggal, energ!ával való ésszerű gaz­dálkodás. Köztudott, hogy ez a szövetkezet Jelentós ösz­tzegeket fordít saját erőből különböző beruházásokra, iavaly beruházási, üzemvi­teli hitel nélkül gazdálko­dott. s az árbevételek Idő­arányos alakulása döntően megszabta a termelés mene­tét. Az elnöki beszámoló részletesen elemezte a ter­melést, a brigádmozgalmat, a munkaverseny-mozgalmat, aem utolsósorban az ifjúsági törvény végrehajtásának ta­pasztalatait, a szövetkezeti demokrácia különböző fóru­mait, s bővítésének lehetősé­jeit, a káder- és személyzeti munkát és a szövetkezet ér­dekképviseleti munkáját is. Nem véletlen, hogy tavaly a minisztérium a Haladás Termelőszövetkezetet homo­ki modellgazdaságnak jelölte. Az eredmények imponálóak és a különböző ágazatok munkája is egyértelműen pozitívnak ítélhető. A közös gazdaság mérleg szerinti tiszta nyeresége 53 millió 80 ezer forint, ami lényegébea megfelel az összes többi, ho­mokon gazdálkodó Szeged környéki téesz nyereségének. Az állóeszközök értéke meg­naladja a 191 milliót, a az eszközök összes értéke 358 millió forint. Ez egyben azt ls jelenti, hogy az eredmé­nyes év után kifizetésre ke­rülő részesedés, az előző évi szinthez képest 7.4 százalék­nál növekedett. Az egy főre eső átlagos éves jövedelem lé ezer forint, és az egy órá­ra eső átlagos Jövedelem 15 forint 24 fillér, a háztáji jö­vedelem nélkül. Tegnap délelőtt tartotta zárszámadó közgyűlését a paksi Magyar—Bolgár Barát­sug Tsz. a dőcl Virágzó Tsz és a kisteleki ŰJ Élet Terme­lőszövetkezet is.

Next

/
Thumbnails
Contents