Délmagyarország, 1978. február (68. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-11 / 36. szám

L , nvi i X IbO () l v V-/ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 68. évfolyam 36. szám 1978. február 11., szombat Ara: 80 fillér Zárszámadásokról jolenljiík Gondok ulán eredmények Fock Jenő Fábiánsebestyénben Fock Jenő felszólalása közben Sok embert — közel négyszá­zat — befogad a fábiánsebes­tyéni művelődési ház nagy­terme, pénteken délelőtt mégis kicsinek bizonyult. Nemcsak az előtérben, a folyosókon, de az épület előtt is álldogál­tak szövetkezeti gazdák -és. családtagok, hogy meghall­gassák a Kinizsi Tsz vezető- • ségének zárszámadó beszá­molóját, amelyet Bertus Pál elnök ismertetett. Meleg sze­retettel köszöntötték az el­nökségben helyet foglaló párt- és állami vezetőket, köztük Fock Jenőt, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagját, dr. Komócsin Mi­hályt. a megyei pártbizottság első titkárát, Szabó Jánosnét, a megyei tanács elnökhelyet­tesét, dr. Szucsán Sándort, a szentesi járási pártbizottság első titkárát és dr. Fehér Ká­rolyt, a MÉM képviselőjét. A tagság előtt nem volt már ismeretlen elmúlt évi munkájuk eredménye, hiszen brigád- és küldöttgyűléseken megvitatták a tapasztalato­kat. s a vezetőség írásban is tájékoztatta a tagokat a leg­fontosabb tényekről, adatok­ról. Ennek ellenére több szá­zan vettek részt a közgyűlé­sen, mert Fábiánsebestyénen a zárszámadás ünnepnapnak számít. Rendhagyó módon kezdte beszámolóját Bertus Pál. El­tért az előre elkészített té­nyeket, számokat ismertető beszámolótól. Emlékeztette a résztvevőket arra az idő­szakra. amikor legutóbb gaz­daságukban járt Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja. Akkor a nagy beruházás miatt sok gonddal, bajjal küszködtek. Többször kérték dr. Komócsin Mihály segítségét is, hogy mielőbb problémamentessé váljon a szövetkezet gazdálkodása. Az elnök a tagság véleményét fejezte ki, amikor azt mon­dotta: az egész közösség örö­mére szolgál, hogy most je­lentős eredményekről szá­molhatnak be. Ma már el­mondhatják: a nagy beruhá­zás éveinek gondjai ugyan sok feszültséget okoztak, de megérte a fáradságot a koc­kázatvállalás, mert lényegé­ben a ma jó eredményeit ak­kor alapozták meg. A gazdaság korszerű gé­peinek, felszereléseinek ér­téke meghaladja a 40 millió forintot. Az elmúlt évben 10 millió forintot költöttek gé­pek vásárlására: Ennek i'S, s a felhasznált műtrágyának, természetesen a kedvező idő­járásnak is szerepe volt a gazdaság életében eddigi leg­magasabb elérésében, kezdte a termésátlagokat, ki­jelentette: \ — Ügy értük el ezeket az jelenségekről. Kis is mondta az elnök, hogy nemcsak a szépre emlékeznek 1977 ta­pasztalatai bői. Igaz, hogy ke­vesebb gondot okozott a kö­zös vagyon védelme, de még mindig akadtak fegyelemsér­tők. Elismeréssel szólt a ház­táji gazdálkodás . sikereiről, de óva intett attól, hogy úgy tekintsenek a háztájira, mint a megélhetés egyedüli forrá­terméseredmény sara- Nagy szükség van a Mielőtt sorolni háztáji termelésére, de egy pillanatra sem tévesszék szem elől, hogy nem szabad túlfeszíteni a dolgokat Min­denki elsősorban a közöstől átlageredményeket, hogy volt , . . . __ „ -' . f _.„ várja megélhetését, gyarapo­mire esnie az esőnek, a csa­padéknak. Tehát a gépek dását. A fejlődés szükséges­mellett az embereknek volt meghatározó szerepük a jó termés megalapozásában. Két esztendő átlagtermését hasonlította. Alapul Vette az 1975-ös terméseredményeket, , amikor a fábiánsebestyéni tívákban. Kinizsi Tsz elnyerte a meg­tisztelő kiváló szövetkezet cí­met. Az összefogás, az együtt munkálkodás eredmé­nye, hogy amíg 1975-ben 33 mázsa volt a búzatermés át­laga hektáronként, tavaly már 51 mázsa. Kukoricából 2 évvel korábban 66 mázsát, most pedig 81 -et takarítottak be egy hektárról. A cukor­répa hektáronkénti átlaga 395-ről 444 mázsára, az egy tehénre eső tejtermelés a 3 ezer 21 literről 3 ezer 309 literre emelkedett. ségét említette a szocialista brigádokkal kapcsolatban is. Sokat kell még tenni azért, hogy valóra váltsák a hár­mas jelszót e kisebb kollek­Végül az üzemi étkeztetés­ről, az öregek helyzetéről (Folytatás a 2. oldalon.) Tapasztalatok a súlytalanság állapotában Megkezdte harmadik hó­napját a világűrben a Szal­juc—6 zovlet űrállomás két­tagú személyzete. Jurij Ro­manyenko és Georgij Grecs­ko december 10-én indult út­jára a Szojuz—26 űrhajóval. Érdekes megfigyeléseket közöl a tartós űrutazásról a Negyelja című szovjet heti­lap legújabb számában — amelyet egyébként Dzsanibe­kovnak és Makarovnak a Szaljuton készült felvételei illusztrálnak. Részben Roma­nyenko és Grecsko. részben más, hosszabb űrutazást tett szovjet űrhajósok tapasztala­tai alapján például kiderült, hogy a tartós súlytalanság körülményei között egyes érzékszervek reakcióképessé­ge növekszik. Az űrhajósok oé'öául egyaránt azt mond­ják, hogy látásuk élesebb lett, hallásreakcióik „fino­mabbak", gyorsabban reagál­nak különböző hangokra és meghallanak olyan zaiokat is, amelyeket korábban nem észleltek. Az űrhajósok ér­zékelik az űrállomás mozgá­sát. helyzetváltozásait. an­nak ellenére, hogy súlytala­nul lebegnek abban, észre­veszik annak orientációjá­ban bekövetkezett változáso­kat. Az egyik legérdekesebb megfigyelés: szabad szemmel érzékelnek kis világító pon­tokat — sőt, ezeket akkor ls látják, ha lehunyják szemü­ket. Ezek a pontpk tulajdon­képpen elektromos töltésű elemi részecskék. Jelenlétü­ket a Földön a légkör „szó­róhatása" miatt nem lehet ilyen formában érzékelni. (MTI) Magyar­osztrák jegyzőkönyv Február 7-től 10-ig magyar —osztrák kereskedelmi ve­gyes bizottsági tárgyalások voltak Budaoesten. A tárgya­lások eredményeként pénte­ken, a Külkereskedelmi Mi­nisztériumban parafálták az 1978. évi árucsere-forgalmi j egy zőköny vet. Magyar-szovjet vízügyi tárgyalások Az 1978. évi magyar­szovjet vízügyi műszaki-tu­dományos együttműködési munkaterv jóváhagyásával fejeződtek be azok a tárgya­lások, amelyeket február 6. és 10. között Budapesten folytatott Gergely István ál­lamtitkár, az Országos Víz­ügyi Hivatal elnöke és Ivan Borodavcsenko, a Szovjet­unió meliorációs és vízgaz­dálkodási miniszterhelyette­se. A munkaterv szerint a két ország szakemberei ebben az évben közös fejlesztési mun­kát végeznek az öntözőrend­szerek automatizálása érde­kében. Egyeztetett programok szerint folytatnak fontos vizsgálatokat az árvízvédel­mi rendszerek modellezésére. Ezenkívül az automatizálás kiterjesztését vizsgálják többfé'e tervezéstechnológiai és termelésirányítási rend­szer fejlesztése érdekében is. A tárgyalásokon á magyar —szovjet vízügyi együttmű­ködés távlatait, legfontosabb témaköreit is egyeztették. Az 1990-ig terjedő fejlesztési munkálatok sorában tovább­ra is nagy figyelmet szentel­nek a vízgazdálkodás külön­böző automatizált irányítási rendszereinek kialakítására, elterjesztésére. Közös kuta­tási'munkákkal do'goznak ki fejlesztési terveket a víz­kész'et-gazdá'.kodás korsze­rűsítésére. Együttműködnek különböző vízgazdálkodási létesítmények tipizálásában és a környezetvédelem fej­lesztésében is. Ivan Borodavcsenko pén­teken elutazott Budapestről. Új termékek, új feladatok A kábelgyáriak munkaversenye Az ingázók érdekében Új megoldások a közlekedésben A vezetőség beszámolója foglalkozott a tsz gazdálko­dásának minden lényeges ágazatával. Beruházási össze­gektől, gépvásárlásoktól, a különböző alapokról, a szo­ciális-kulturális célokra for­dítható összegről, s természe­tesen mindenekelőtt az ezt megalapozó munkáról szólt.. Nem valószínű, hogy mind­egyiket megjegyezték volna a résztvevők. ha csak az el­nök szavait hallgatják ezen a közgyűlésen. De azzal, hogy írásban is megkaphatták, ala­pos tájékoztatót kaptak. A fábiánsebestyéni Kinizsi Termelőszövetkezetben ural­kodó felelősségtudatra vall, hogy a vezetőség beszámoló­ja őszintén, nyíltan szólt a gondokról, a nemkívánatos I ségek előreláthatóan 1982­Naponta mintegy 120 ezren utaznak vonattal a különbö­ző fővárosi munkahelyekre, az ingázókat 452 vonat szál­lítja munkába és haza. A reggeli és a délutáni csúcs­időszakban ezek a járatok rendkívül zsúfoltak, azért a MÁV programot dolgozott ki az ingázók utazási felté­teleinek javítására. A program szerint úgyne­vezett villamos menetegysé­geket vásárol majd szocia­lista országoktól a MÁV. A menetegység nem más, mint a személyszállító kocsik aljá­ba épített — a HÉV-hez ha­sonló — villamos motor. Ez­által növelhető a személv­szállító kocsik száma, s ezek a vonatok jóval könnyebben is gyorsulnak. Az első ilyen kor'zerű villamos menetegy­ben indulnak meg ezeken a járatokon. Az utazás feltételeinek javí­tását szolgálja majd, hogy az elővárosi vonatokat a met­róvégállomásokhoz csatla­koztatják. Jelenleg az észak —déli metró kispesti vég­állomásának kialakításával párhuzamosan épül a cegléd —laiosmizsei vonatok metró­catlakozása, ahonnan 15— 20 perc alatt a Calvin térre érkezhetnek a földalattival. Szintén a Nyugati pályaud­var túlterheltségének csök­kentésére — a Szob—Vác és a Veresegyház—Vácrátót vo­nalon köz'ekedő ingázóvona­tok egy része Rákospalota­Üjpest metróállomásig közle­kedik majd. Ily módon Vác­ról szűk fél óra alatt a XIII. kerület bármelyik gyára el­érhető lesz. (MTI) Somogyi Károiyne fetvéleir Szigetelést kap a kábel A szegedi kábelgyár dol­gozói szeretik az újat. Év elején helyeselték a munka­verseny átszervezését is. Szo­cialista brigádok helyett im­már műszakok versenyeznek egymással, köztük a minő­ség, az egy dolgozóra jutó félkész- és késztermékek, va­lamint a munkaidő kihaszná­lása alapján határozzák meg a sorrendet. De nem csupán a verseny feltételei módosí­tották — végzendő munkát is. A gyártmányszerkezet korszerűsítésével egyre ke­vesebb az erősáramú, több a gyengeáramú termék. Újdon­ság a töltött erű telefonká­bel, a koaxiális kábel és az önhordó légkábel. Eddig alig ismert felada­tokat kell tehát megoldani a szocialista közösségeknek. Nem jut sok idő a próbálko­zásra, idén 140 ezer érkilo­méternyit gyártanak a tele­fonkábelből. koaxiális kábelt a második félévtől készítenek — év végéig a Szovjetunióba is küldenek. Vállalták a dol­gozók. hogy a lehető legha­marabb elsajátítják az új is­mereteket és azt is, hogy a próbálkozás idején sem lesz magas a selejtszázalék. A dolgozók igyekezete nem csupán a termelőmunkában fontos, a beruházást is meg­gyorsíthatja. A koaxiális ká­belt gyártó üzem berendezé­se idén fejeződik be. A hazai és az import gépek néme­lyike megérkezett már Sze­gedre, így a szerelők hama­rosan munkához láthatnak. Idén megkezdik az új tmk­műhely építését is. Kistele­ken már végeztek a gépek szerelésével — már az újabb, 10 ezer négyzetméte­res csarnok építésére készül­nek. Most rajzolják a terve­ket. Idén is vállalták a kábel­gyár dolgozói, hogy — eny­hítve a munkáshiány okozta gondokon — a szokásosnál több gépet kezelnek. Azt is megígérték, hogy még jobban takarékoskodnak a villamos energiával. A kábelgyáriak módosított versenyét első alkalommal a negyedév végén értékelik. Akkor kiderül, mennyire ta­karékosan és jól dolgoztak a szocialista közösségek, meny­nyit sajátítottak el az új is­meretekből.

Next

/
Thumbnails
Contents