Délmagyarország, 1978. február (68. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-09 / 34. szám

Vasárnap* 1978. február 3. fi Rekonstrukció Kőbányán A Kőbányai TextilművekDen I9TO-ban 27 millió méter alsó- és felsőruházati anyagot, külön'eges közbélést és egyéb kelmét gyártanak. A szövöde rekonstrukciója során 182 szovjet CTB-szövőgépet állítanak munkába, amelyek közül 134 már termel. A beruházási program a korszerűbb termékek gyártását segíti elő. Kénünkön: már termelnek a szovjet szövőgépek A munkásmozgalom harcosainak köszöntése A munkásmozgalom régi szegedi harcosai közül tegnap délelőtt hivatalában vörös szegfűvel és népművészeti emléktárggyal köszöntötte Török József, az MSZMP Szeged városi bizottságának első titkára Gladics Gyulát 80. születésnapja és párttagságának 60. évforI dulója alkalmából, valamint | Szekeres Vincét, aki 75. születésnapját ünnepli. A pártbizottság nevében mondott -löszöntő szavakban Török József méltatta azt az áldozatos tevékenységet, amelyet e harcosok kifejtettek a felszabadulás előtt és után. Megbecsülésükben a párt és á társadalom gondoskodása érvényesül Irántuk és mindazokért, akiktől a forradalmi harc tapasztalatait tanulták az utánuk jövő nemzedékek. A fogadáson, a kötetlen beszélgetésen részt vettek Deák Béla és Berta István, a városi pártbizottság titkárai is. Detre Bilintnét 75. születésnapja alkalmával a lakásán kereste fel, köszöntötte és nyújtotta át az ajándékot a pártbizottság képviseletében Rigó Szilveszter, a városi pártbizottság osztályvezetője Zárszámadásról jelentjük Jól dolgoztak A mostaninál egészségesebb táplálkozás szándéka többek között úgy is tükröződik népgazdasági terveinkben, hogy az évenkénti három kiló hal helyett fejenként legalább 4 kilót együnk 1980-ig. Ez a szándék a halászati szövetkezetek terveiben határozott prog amként szerepel már, 46 százalékkal több halat kell kifogniuk a vízből. A szegedi központú, megyénk halászait egyesítő Tisza Halászati Termelőszövetkezet tegnap tartott közgyűlésén azt jelentette be Pelle László, a szövetkezet elnöke, hogy az egyesülés évében 1975 ben 23 vagon hal szerepelt az év végi számadásokban, két évvel később, tavaly visz.ont 36 vagon és 20 mázsa halat adtak el. Nekünk ezek a számok mondanak sokat, a ha'á-zoknak természetesen a forintra átfordított érték. A szövetkezet a tavalyi évet 4,5 millió forintos nyereséggel zárta. Egy halász átlagosan 84 mázsa halat fogott ki az előző évi 61 mázsával szemben, a nyereséget természetesen ez a munka adja, illetve a halászat alaoját képező céltudatos gazdálkodás. A vezetőség beszámolója dicsére'tel említette Nagy István, Beloval János, Pintér György, Török András, Pataki Sándor, Horváth Mihály, Bognár J6z-ef, Bognár Sá-dor, Farlcas István, Szabó Pétar, Hajdú Mihály, Nagypál István. Török István és Koczka Mihály nevét, és elismeréssel szólt a nyugdíjazok közül Laci Antal. Cs. Nagy István. Balázs Mihály, Diny nyés Márton, id. Hajdú Mihálv. id~ Száraz Béla munká járói. Közismert, hogy az új ha lászati rendelkezések érte' mében az Atka-szigeti holt ág a pihenni vágyók igénye it elégíti majd ki, a halá szoknak gondoskodniuk kel tehát arról, hogy „termőte rútatokét" másutt pótolják Egyik tervük, hogy a Csöng rád környéki vizeket fokozatosan növényevő halakkal telepítik be, ezen felül pedig a csanyleleki téesszel együttműködve háom éi alatt 150 hektáros tógazdaságot hoznak létre. Javítja a halászok lehetőségeit a 12 vagonos röszkei haltároló, még ebben az évben elkészül. A tegnapi közgyűlés az eredmények és tervek alapos megvitatása után titkos szavazással a szövetkezet nőbizottságának elnökévé Gáli Józseínét választotta meg. • Ugyancsak tegnap tartotta részközgyűlését a zákányszé ki szakszövetkezet is. Vízügyi beruházások 1,3 milliárdért Erősítik a töltéseket, és úiabb gátszakaszokat építenek A vízgazdálkodási ágazat ujabb fontos beruházásokkal fejleszti az árvíz- és belvíz kártételeit megakadályozó védőműveket Nemzeti vagyonúnknak, épületállományunknak tekintélyes része árvízvédelmi rendszerek hiányában viz alá kerülhetne, hiszen az ország mintegy kétharmada árterület. Ezért a több mint 4000 kilométer hosszú fő-védelmi töltésrendszer erősítésére újabb szakaszok építésére, n folyók, patakok szabályozására és belvízrendezésre az idén 1,3 milliárd forintot irányoztak elő az Országos Vízügyi Hivatal, a tanácsok és a társulatom beruházásában. Ebben az évben folyóink mentén összesen 16 kiloméer új töltést építenek, 46 ' -•né'er hosszú szakaszon pedig erősítik a gátakat, ügyeoek között befe'ezik Győr és Árpás között a Rába töltésének erősítését, a drávai Ti'ápités harmadik szakaszát és Szeged belvárosi partfalának kiépítését. A Duna men'én Baja és Dunapataj között, valamint Makádnál erőűtik a töl'ést. a Fetaő-Dunán folyamszabályozási munkálatokat végeznek, s megkezdik a hartai Duna-kanyar szabályozását is. Ugyancsak ebben az évben kezdődik töltésépítés a Tisza jobb partján Leninváros, valamint Szeged térségében, a Mura bal partján Molnárinál, a Rába bal partján Körmendnél, Szentgotthárdnál pedig hozzáfognak a Rába szabályozásához. A belvízvédelmi rendszerek fejlesztését Békés, Csongrád, Szolnok, valamint Borsod és Szabolcs megye legjobban veszélyeztetett térségeire koncentrálják. Ebben az évben befejeződik a kállóalsónyirvízi, a sajfoki és a mlrhogyolcsi belvízrendszer fejlesztése. Gyakran okoznak gondot a szinte órák alatt megduzzadó és kiáradó patakok. Ezért az idén mintegy 30 száza'ék'-al többet költenek az Ilyen kisebb vízfo'yások rendezésére Egyebek között befejezik a Karastaa patak rendezését, folytatják a munkálatokat a Tárna patak alsó szakaszán, a Gyöngyös pataknál, s megkezdik a rendezési munkáta'okat a Nógrád megyei Feketeviz mentén. Cselekvő aktivitással céljaink eléréséért! Ülést tartott a megyei népfrontbizottscg Ez évre tervezett három ülése közül az elsőt tartotta meg tegnap Szegeden, a politikai tömegmozgalom városi székházában a megyei népfrontbizottság. Mint Nagy István elnöki bevezetőjében hangsúlyozta, nem véletlenül került napirendi pontként egymás mellé a megye tavalyi fejlődéséről és az idei gazdaságpolitikai feladatokról szóló előadás, valamint a megyei népfrontbizottság ez évi munkaterve, hiszen a gazdaságpolitikával kapcsolatos tevékenységnek a népfrontmunkában is központi helyet kell elfoglalnia. A mozgalom szereoe természetesen sajátos, hiszen eszközeimódszerei is azok. Ám a megye társadalmi életének alakítására gyakorolt hatással a gazdaságpolitikai célok gyorsabb teljesülését is elő tudják segíteni, ha a helyi körülményekhez alkalmazkodva, hatékonyan dolgoznak. Ezt követően dr. Komócsin Mihály, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára tartott előadást szűkebb pátriánk tavalyi fejlődéséről és az 1978-as esztendő gazdaságpolitikai feladatairól. A tájékoztatót követően kérdések hangzottak el. vitára került sor. melyet a témakör előadója foglalt össze. Második napirendi pontként a megyei népfrontbizottság idei munkatervét — melynek írásos etőteriesztéséhez Molnár Sánidor megyei titkár fűzött szóbeli kiegészítést — egyhangúlag elfogadták a jelenlevők azzal, hogy a tervezetet küldiék meg ajánlásként a politikai tömegmozgalom városi iránvító testü'eteinek is. Ezután előterjesztésre került sor. Tiorváht Lajos — aki jelenleg az NDK-ban dolgozó magvar fiatalok körében tölt be KTS7-funkciót — kérte, mentsék fel bizottsági és elnökségi tagságának tisztsége alól. Ez — érdemeinek elismerése mellett — megtörtént Ezt követően a ielenlevők Tóth Zsuzsannát, a KTSZ Csongrád megyei Bizottságának titkárát koontálták a megyei népfrontbizottságba, maid egyhangúlag megválasztották a tömegmozgalom megyei elnöksége tagiénak. A tanácskozás Nagy István elnöki zárszavával ért véget Tényei8, eredmények Az adottságokat és a körülményeket figvelembe véve. az elmúlt két é-ben a vártnál erőteljesebb volt a fejlődés megyénkben. Ebben r.agy része volt a dolgozók cselekvő aktivitásának is. Külön köszönet illeti a párt- és tömegszervezetek, köztük a s'a"'.szervezetek, a KISZ és természetesen a népfront aktivistáit — hangsúlyozta összegzésként a megyei pártbizo'taág elsó titkára —. hoci/ olyan nagy odaaiáss-l segítettek célkitűzéseink propaeálísában a megvalósításra való mozgósításban. a helyi problémák felszínre hozásában. amivel hozzájárultak a néhol jelentkező akadályok elhárításihoz is. Az előadáshoz kapcsolódva említtak meg: az emberi-mozgalmi tényező a fejlődésiek nagyon fontos eleme. A megyei pártbizottság 1977. december 18-án napvilágot látott határozata a politikai tömegmozgalomra vonatkozóan igy összegezte ezt: .-A népfront aktívan szervezte a lakosság bekapcsolódását a város- és községfeilesztési tevékenyégbe, különösen az oktatási és rryermelcintézmények kivitelezési munkálataiba." Hozzájárult ahhoz, hogy a tevékenységi körében elő dolgozók merisme-tak a nétvazdpság ta'lődérí irányát. minél reálisabban lássák lehetőségeinket. Említsünk meg néhányat az eredmények közül, amelvekhez hozzájárultak a népfront által is szervezett önkéntes társadalmi-nunka-akciók: Makón és Csongrádon mérséklődtek a vízellátási gondok, a megyében a bölcsődei férőhelyek száma 1977ben 320-szal. az óvodaiaké 760-nal. a kollégiumiaké 640-nel. a szociális otthoniaké nedig 76-tal bővült: 28 általános iskolai. 9 szakközépiskolai és 8 szakmunkásképző intézeti tanterem létesült. üzemi sportcsarnokok. bitumenes kézilabdapályák sorát hozták létre. Vé'emények Nagy István (a megyei nénfrontblzottság elnöke. Szeged): arra kell törekednünk, hogy élelmiszeriparunk géioarkia minél erőteljesebben korszerűsödjék, mert ez az egyik előfeltétele annak, hogy termékeink elérlék-közelítsék a világszínvonal at. hogy versenvkénesek lehessenek a világniacon. A szőlő-gyümölcs telepítésekről szólva elmondotta: véleménye szerint nincs kellő összhang a telepítési kedv és a feltételek között, nincs e'éz telen'tési a'ananvag sem a közös sem a kis°az"taságok számá-a. (A megyei pártbizottság e'ső titkára válaszában utalt rá: a telenftéshen történt előrehaladás. bár a tervezett e-edménvektöl némi lemaradás mutatkozik Az. állam 1etantős dotációval támogatta a nagyüzemi telepítést — amely iránt a kistermelők részéről is a vártnál nagvobb érdeklődés mutatkozik. amii aova"gal kétségkívül nem tudunk teljesen kielégíteni.) A továbbiakban a megyei népfrontbizottság elnöke hangsúlyozta: helyes, ha a háztáji és kisegítő gazdaságokban is nagyüzemi módszereket alkalmazunk a telepítésben, a növényvédelemben. Majd a munkaerő-gazdálkodás néhány problémájáról szólt: sokszor látni, hogy életerős emberek nagyon könnyű munkát végeznek, a fizikailag gyengébbek pedig a legnehezebb tennivalókkal birkóznak. Borbás István (szakszövetkezeti mezőgazdász. Zákányszék) a közlekedés modernizá'ásáról szólt, majd a konzervipar gyorsabb korszerűsítését sürgette. (A ma már e'avultnak tekinthető Szegedi Konzervgyárban paradicsomfeldolgozó üzem épül, ami növeli a feldolgozó kapacitást, enyhít a jelenlegi gondokon.) Munkácsy György (református esperes. Szeged) a tervmutatók realitásának kérdésével, a szőlő-gyümölcs telepítések ügyével, valamint a vízgazdálkodás távlati terveivel foglalkozott felszólalásában. Bordás Ferenc (nyugdíjas. Szeged) pedig a tudatformálás • jelentőségét hangsúlyozta. Sok probléma abból adódik, hogv a tudat fejlődése nincs összhangban az objektív előrehaladással. S ez nagyon sok esetben kihat a gazdasági élet részterületeire, folyamataira is. ott problémákat okozva. (A megyei pártbizottság első titkára válaszában utalt rá: valós az elmaradás ténye. De közben ne feledkezzünk meg az elért óriási eredményekről sem. amelyek — például többek között — az értelmiségiek számának ugrásszerű növekedésében. a dolgozók politikai tájékozottságában, közgazdasági szemléletük kialakutasában bekövetkeztek.) . Gazdag)i Károly (a kéziszerszámgyár igazgatója. Szeged): az országgyűlés elfogadta a vállalatokról szóló törvényt, most ezt kell a gyakorlatban megvalósítani, méghozzá úgv. hogy hasznára váljék a fejlődésnek. Tehát hogy a nem helyileg, hanem más helységben működő, központból Irányított termelőegységek is következetesen és akadálytalanul meg tudják valósítani mindenütt feilesztéri lehetőségeiket. Dr. Márton Sándor (az Árnád Tsz főkönyvelője. Szentes): a zöldségtermesztésben jelentős eredményeket tudunk felmutatni. Tervszerű koordinálással létre kellene hozni viszont valamilyen ésszerű munkamegoszt^-t a közös, valamint a háztáji és a kisegítő gazdaságok között. Hogv ne ugyanazt termeliék. hanem: l.a közös azt. ami nagyüzemi módszerekkel gazdaságos- 2.a kisegítő és a háztáli gazdaságok pedig azt amit a közös, elsősorban munkaerőgondok miatt nem tud produkálni. Négyökrü Antal (tsz-elnök. Rúzsa): a paprika-szerződéskötések lehetőségeit és időnkénti nehézségeit tette szóvá. Előfordul olykor, hogy a tacsáv a hártáiiból többre szerződne, mint amennyire a szerződtető felek részéről taénv mutatkozik. Kárász József (író. Vásárhe'v). a parlagföldek hasznosítását és a szikes, "alamint homoht-daiok iavításának szükségességét hangsúlyozta, dr. Gyányi Latos (nemzeti banki osztályvezető. Szeged) az iránt érdeklődött. megyénkben miiven törekvések történtek a termékszerkezet knrszerílsftésének a vi'ágntaci helv-et változásaival való összehangolására? (Készülnek a helyi tervek e—-e vonatkozóan — a termékszerkezet kors-erü'itise megyénk üzemedben is napirenden levő, kiemelten fontos kérdés.) Idei tervek Az előadást követő vita is jelezte, a megyei rénf-ontbizottság tagiaiban igen nagy az érdeklődés a gazdaságpolitika kérdései iránt. Ez a rendezvény iól szolgálta azt. hogy informáltságuk tovább növekedjék, és eleget tudtanak tenni azoknak a megnövekedett feladatoknak, amelyeket a megyei testület idei munkaterve a Razdasásoolitíkai munkára vonatkozóan is összegezett. Kapcsoljanak be e tevékenységbe minél több aktív, közéleti ambíciójú állampolgárt. Ismertessék területükön, a városkörzetben a lakó- és utcabizottságokban. a . falugyűléseken, fórumokon és a tanyavilágban tartott összejöveteleken az Idei gazdaságoolitikai terveket, a településfejlesztés helvi. konkrét feladatait. Mozgósítsanak a végrehaitásra: szélesítsék a résztvevők körét. Igyekezzenek tehát minél több embert megnyerni azok közül is a közösséri munkálkodás számára akik eddig csunán ntsszív egyetértéssel fisvelték a feilődést. Értessék meg m'ndenkivel: / feszitettebb feladataink cselekvő aktivitást kívánnak megyénk minden lakójától, hogy valóra válthassuk szép terveinket. íEzt a megyei Pártbizottság első titkára is hangsúlyozta a tanácskozáson, alkotó közreműködést kérve a réofr0ntaktivistákiól 1 Kötelezettségeinken túlmenően valamennyiünknek önként vállalt többletmunkával is hozzá kell iárulni ahhoz, hoav hamarabb, az a^adálvokat miorsabban leküzdve boldogulion Csongrád megve dolgos néne S ne csak az utánunk következő cene-áció élvezze, hanem már mi is. egyűttmunkálkodásunk gyümölcsét.