Délmagyarország, 1978. február (68. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-04 / 30. szám

Szombat, 1978. február 4. 3 Nélkülözhetetlen tényező a népi ellenőrzés Népi ellenőröket tüntettek ki a Parlamentben Losoneii Pál beszéde — Kádár János üdvözlő levele Húszéves fennállását ünnepli a népi ellenőrzés szervezete. Az évforduló alkalmából a Népköztársaság Elnöki Tanácsa kiemelkedő munkájuk elismeréséül népi ellenőröket tüntetett ki. A kitüntetéseket pénteken, a Parlament Munkácsy-termében Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. Az ünnepségen megjelent Huszár István és Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, Szakali József államtitkár, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke. tesének, Nádházy Albertnek, a Fogyasztási Szövetkezetek Hajdú-Bihar megyei Szövet, sége titkárának, dr. Petravich Ferencnek, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság főosztályvezető-helyettesének, Sándor Istvánnak, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság főosztályvezetőjének, Vitvera Lászlónak, a A kitüntetések átnyújtá- azokat, akik tevékenységük Könnyűipari Tervező Vállasakor Losonczi Pál egyebek tartamával, teljesítményük iat főkönyvelőjének, között hangsúlyozta: kiugró szintjével szereztek A Munka Érdemrend ezüst — Állami, társadalmi és érdemeket. Engedjék meg, fokozatát tizenöten, bronz közéletünk nélkülözhetetlen hogy pártunk és államunk fokozatát huszonötén kapták. tényezője a népi ellenőrzés, vezetése — és természetesen Az Elnöki Tanács a Munamelynek immár két évtize- a magam — nevében tiszta ^ Érdemrend bronz fokozades múltja, története van. A szívből a legjobbakat kíván- ta kitüntetést adományozta törvény a népi ellenőrzést, jam valamennyiüknek, gra- mss Sándornak, a Magyar mint az állam általános ha- tuláljak mindannyiuknak. Nemzeti Bank Csongrád metáskörű és átfogó feladatok- Egyúttal hadd fejezzem ki gyej igazgatósága helyettes kai felruházott szervét azért azt a meggyőződésemet, vezetőjének, a népi ellenörhívta életre, hogy a dolgozó hogy a népi ellenőrzés sok zésben kifejtett tevékenyséaép széles rétegeinek szerve- ezres, az önzetlen társadal- gg elismeréséüL zett és közvetlen részvételé- mi munkára vállalkozó elkö- m vei oldja meg a gazdasági, a telezettje a jövőben is fárad, társadalmi, a szociális és hatatlanul és eredményesen — Húsz év tapasztalatai kulturális ellenőrzés felada- serénykedik feladatának alapján joggal állapíthatjuk tait A fennállása óta eltelt szorgos ellátásán, hivatásá- meS- hogy a népi ellenőrzés időszak tapasztalatai alapján nak teljesítésén. beváltotta a hozzá fűzött bízvást elmondhatjuk, hogy A Magyar Népköztársaság reményeket, kiállta az idő a népi ellenőrzés eredmé- Elnöki Tanácsa a népi ellen- próbáját, létrehozása szocia. nyesen látja el kettős, ám őrzés szervezete megalakulá- hsta rendszerünk méltó és mégis egységes feladatát: sa- sának 20. évfordulója alkal- maradandó alkotásának bi. játos és nagy súlyú társa- mából, a néni ellenőrzés te- zonyult — hangsúlyozta beaalmi. állami rendeltetését a rületén kifej'tett eredményes szédében Szakali József áldolgozók nagy tömegeinek munkásságuk elismeréseként 'amtitkár, a KNEB elnöke a részvételével és közreműkö. a Munka Érdemrend arany népi ellenőrzés megalakuládésével. fokozata kitüntetést adomá. sának 20- évfordulója alkal— Pártunk és államunk nyozta Barna Sándornak, az mából rendezett unnepsegen vezetése rendkívül sokra OTP Nógrád megyei igaz. Pénteken, a Belügyminisztétartja és nagyra becsüli ezt gatóhelyettesének, dr. Bóc num Zrínyi utcai klubjában. a tevékenységet, amely úgy Imrének, a Központi Statisz- Ezt követően Huszár Istlát el nélkülözhetetlen álla- tikai Hivatal gazdaságkutató l,án, az MSZMP PB tagia, a mi-társadalmi feladatokat, intézete tudományos főműn- Minisztertanács elnokhelyethogy közben az állampolgá. katársának. Buzogány Ist- tese olvasta fel Kádár Járok tízezreit kapcsolja be vánnak, a Tolna megyei Ga- nosnak, az MSZMP KB első ebbe a hivatásjellegű köz. bonaforgalmi és Malomipari titkárának köszöntő sorait, életi szereplésbe, teszi őket Vállalat igazgatóhelyettesé, amelyben méltatja a nepi a hatalom gyakorlásának nek, Hoffmann Istvánnak, a ellenorzes tevekenységét, a közvetlen részeseivé. Telje- Központi Népi Ellenőrzési nepi ellenorok felelossegteL sen érthető, ha pártunk és Bizottság főosztályvezetőjé- ies munkáját, s ahhoz továbállamunk vezetése a kerek nek. Horváth Lászlónak, a bi sikereket kíván az évforduló alkalmából elis. sásdi nagyközségi tanács MSZMP Kozponti Bizottsága merésének és köszönetének költségvetési üzeme lgazga- nevében. A bejáró életmód változása A

vidékről a való napi városba Ezekben a véleményekben a aligha mérhető hátrányát a munkába- bejárás, mint átmeneti álla- várossal szemben. . Sőt az járás kezd'e ót- visz- ,>ot, téte'ezödött, amelyet ter- infrastrukturális különbsiszatérő kérdés, hogy milyen mészetesen tárra dalmi és gek mellett területenként társadalmi közegbe tartóz- gazdasági fejlődésünk üte- igen eltérően, de újabb künak a bejárók. A falut és .nétől függően előbb-utóbb lö.nbségek is kifejlődtek. PéL ezzel együtt a parasztságot megszűntethetünk. dául köztudott, hogy az álképviselik-e városi munka- Csakhogy miközben ezek a lami lakások túlnyomó része helyeiken vagy megfordítva, viták folytat, a bejárók szá- városokban épül, a falusi a munkásságot és a városi ma egyáltalán nem csökkent, munkás vagy téesz-tag többéletformát közvetítik-e fal- A 70-es évek elejére már nyíre kénytelen saját erőbői vainkban? S kik «k volta- elérte az egymillió főt és lakást építeni. A lakás moképpen: falusiak, városiak, napjainkig csupán a bejárás dernizálésa, a lakókörnyezet parasztok, munkások, falusi növekedésének gyors üteme stabilizálása a falun élő munkások vagy netán mun- csillapodott valamelyest. Je- munkástól ugyancsak többet kás-parasztok? 'enlegi munkaerő helyzetünk- — több munkát, anyagi ráA kérdéseket folytathat- bői, az ipari fejlődésünk fordítást igényel, nánk, bár az eddigiekből is távlataiból pedig egyértel- A területi különbségek felvilágos az a bizonytalanság, műen arra következtethe- számolásában a bejáró mun. ahogy a bejárók kérdését ke- íünk, hogy a bejárókra még kás többnyire a helyben lazeljük s ahogy a bejárókat hosszú ideig szükség lesz. kókkal szemben is hátránymegítéljük. Minden bizony- Visszaszorításuk, erőteljes ban van. Üzemeink ma még nyal ebből a bizonytalan- létszám csökkentésük meg'e- összehasonlíthatatlanul keságból fakadnak a bejáróit- helősen irreális elképzelés. ve3ebb támogatást nyújtanak kai kapcsolatos előítélete'nk Mindez világosan jelzi, hogv a bejáró dolgozóknak, mint is. Éveken, évtizedeken ke- a bejárás „átmenetisége" a helyben lakóknak. A hátresztül — könnyű megoldás- nagyon is tartós, állandó rányok felszámolásában a ként — a bejárók életében, tendenciát jetant Követke- bejárók zöme önmagára van életformájában egyedül a zésképpen fel kell készül- utalva. Nem csodálkozhatunk kétlakiságot láttuk és hang- nünk arra, hogy a bejárás- tehát azon, ha a bejáró munsúlyoztuk. A kétlakiság ez- ban az ideig'enesság helyett kások életmódját ma is biáltal pejoretíwá vált, olyan a tartósság dominál viszony- ^onyos felhalmozási kényszer tulajdonságok gyűjtőfogai- iag hosszabb időszakban. hatja át. A lakásépítéshez, mává, amely a minden hely- Mindez más megvilágítás- a lakásmodernizáláshoz, 3 zetből hasznot húzó, ügyes- ba helyezi a bejáró életmó- környezet civilizálásához kedő, cask az anyagi javak- dot is. Tudomásul kell ven- pénzre, anyagiakra és nagyon nak élő ember sajátossága, nünk, hogy egymillió dolgo- kemény munkára van szükVitathatatlan, hogy az 50-es zó, az aktív keresők 20 szá- sége. Sok esetben fogyaszévekben a paraszti élettől zaléka hosszú ide'g marad ^^ is redukálnia kell, hogy és a földtől éppen szabaduló, bejáró. Életformájuk, é!efvi- a szükségleteit kielégíthesse első generációs bejárók több- lelük ugyan jelentős mérték- Hajszolt életmódját, anyagi ségére illet ez a fogalom, ben eltért a helybenlakók orientációját tehát többnyire hiszen a városi munkahely életétől, de ez az eltérő, ki- ^ a hátrányos helyzet moés a stabil jövede'em, az ott- vételes életmód egymillió tiválja. Ez az életmód külöhoni ház körüli kerttel ki- ember számára az általánost, nösen a családalapítás utáni egészítve, a téesz-!agokkal a kialakult, megszokott sta- években jellemző a bejáróra vagy az egyéni parasztokkal bil életformát je'enti. Az A családalapítás után lakást szemben e1 őnyhöz juttatta a agglomerációs területek Is- j^^j] építenie, vagy vennie, bejárók többségét. A földtől kossága számára az iskolás esetleg lakását a szüleitől és a paraszti életformától évektől a nyugdíjig ezért a örökölt lakás esetében movaló menekülés a társadalmi bejáró élet a természetes. dernizá'nia, bővítenie. Többmegítélésben így vált indo- « a bejáró életmód nyire önerőből. Illetve bejá.so'at.lanul előnnyé, melyet a \ megítélésénél azt is ró társai, rokonsága, s baráti kétlakiság sokat sejtető ka- ^ figyelembe kell ven- köre segítségével. Ki ne is. tagáriójával fejeztünk kJ. nünk, hogy a bejárók túlnyo- merné a kalákában építkeA kétlakiság jelzőjéhez mó többsége (80 százaléka) zőket, akiknek szabad idejét, később májfajta előítéletek munkás, s közülük is egyre sokszor az üdülésre, pihenésúgy ad kifejezést, hogy ki. tójának, dr. Molnár Imré- Az ünnepség végén a Bel-J is társultak. A bejárás törne- több a második, harmadik re jutó idelük je'entős nétüntetésben részesíti a népi nek. a Központi Néni Ellen- ügyminisztérium Duna mű-' gessé válásával a vélt és va- generációs munkás. Azaz az szét is az építkezés, a ház lóságos előnyök mellett a ötvenes évek bejáróihoz ké- körüli teendők és a túlmunbejáró élet negatív jelensé- pest a bejárók társadalmi ka köti le. Nevezhetjük-e gei is a társadalmi érdeklő- összetétele jelentős módosu- őket kétlakiáknak? Aligha, dés előterébe kerültek. Pub- láson ment át. A második és Ezek a dolgozók nem kapzsilicisztikánkban egyre-másra harmadik generációs bejárók ságból, nem nyerészkedésből jelentek meg a „fekete vona- ma már teljes értékű mun- vállalják a többlet munkát, tokról", az alkoholizmus szó- kások, akik kevéssé hasonlí- hanem azért, hogy hátrányos ló híradások. Ezekben a tanak a szükségből munkás- he'yzetük leküzdéséhez hozmegítélésekben a bejárómint sá lett elsó generációs bejá- záiárulianak, hogy életkörültírsadalmiiag nehezen keze'- rókhoz. a kétlakiakhoz. ményeikben, lakáskörülméhető elem jelent meg, akivel Hogyan jellemezhetjük nyeikben felzárkózhassanak alig tudunk mit kezdeni, életmódjukat? Miből szárma- a városiak szintjére. S ne aki társadalmilag-politikailag zik életmódjuk eltérő jelle- feledjük azt se, hogy az álnehezen aktivizálható, aki ge? Sokan a minde.napos táluk felépített házak, a kertlakóhelyére csali a'udni jár, utazásban, az időveszteség- jeikben termelt javak, mindmunkahe'.yéről pedig szün- ben, az utazási nehézségek- mind elősegítik társadalmi telen rohanása, hajszoltsága ben látják a bejáró életmód gyarapodásunkat, csakúgy, miatt lóg ki. Ráadásul a be- sajátosásgát.. Ez kétségkívül mint az általuk társadalmi járó nem olvas, nem műve- jelentős tényező,' azonban munkában épftatt falusi járlődik, továbbtanulási szán- mellette másféle motivációk- dák, óvodák, iskolák, dékai nincsenek, következés- kai is számolnunk kell. Minellenőrzés nagy családjából őrzési Bizottság elnökhelyet- vészegyüttese adott műsort Az OSZT kibővített ülése A megyei szövetkezeti mennyi formáját. Ennek Is lamennyi ÁFÉSZ-nél, takakoordinációs bizottságok el- köszönhető, hogy a fogyasz- ékszövetkezetnél és a lanökeinek részvételével ki- lási szövetkezetek jelentős Kásszövetkezetek 80—85 szábővített ülésen tárgyalta előrehaladást tettek a belső zalékánái elvégezték a kötepenteken a szövetkezeti bel- eilcnörzés szervezettségének, •ező általános ellenőrzésesé ellenőrzés tapasztalatait, színvonalának emelésében. Ket, s aíok utóvizsgálatait is g az ezzel összefüggő felada- Szövetkezetek célszerű egye- lebonyolították a MESZÖVtokat az Országos Szövet- sülése nyomán a megfelelő ök revizori irodái. A vizsgákezeti Tanács. létszámú egységeknél belső latok kiterjednek a népgazSzabó István, az OSZT ellenőrzési osztályok alakul- dasági érdekek érvényesítésoros elnöke ' elmondotta, lak, s csaknem 20 százaié- sére, feltarják a vezetés hogy az ágazatok országos '<uk önálló rendészeti szer- problémáit, adott esetben , . , ' --mi, vezetet is teremtett, ötven kezdeményezik a felelősségtanacsai hatékonyan segítik, nagyobb takarékszövetkezet re vonást is. szervezik és Irányítják a ez év elejétől önálló belső A vita alapján az OSZT szövetkezeti ellenőrzés vala- ellenőrt is foglalkoztat. VaKonzultáció a gazdasági szabályzókról A Pénzügyminisztérium elmúlt évi mérlegek tapaszBevételi Főigazgatóságának talatait. szegedi területi igazgatósága rendszeresen segítséget és továbbképzést nyújt az ipari vállalatok, ipari szövetkezetek és mezőgazdasági termelőszövetkezetek pénzügyi. számviteli szakembereinek az aktuális kérdésekről. Ez év elején Is megtartották szokásos konzultációjukat a minisztériumok és trösztök által irányított iparvállalatok szakembereinek. A szegedi igazgatóság vezetői — Ökrös Károly közgazdász irányításával — és A konzultáció főbb kérdései között szerepeltek a legújabb gazdasági és pénzügyi szabályzók, amelyek 1978. január elsején léptek hatályba. Különösen érdeklődésre tartott számot az ipari, építőipari és beruházási szabályzók módosított rendszere, várható hatása a gazdálkodásban. A konzultáció lehetővé teszi, hogy a területünkön működő termelővállalatoknál egységesen értelmezzék a legújabb gazdasági szabályzókat és egyéb jogi éra résztvevőik áttekintették az tekeleseket, javaslatokkal fordult az egyes országos tanácsokhoz a szövetkezeti belső ellenőrzés továbbfejlesztésének elősegítésére. Végezetül az Orf zágos Szövetkezeti Tanács slfogadta az alapszabály módosítására tett javaslatot, az ügyrendet, és az OSZT ez évi munkatervét. M indez a bejárók töbtw ségére jellemző, s egyáltalán nem zárja Gépesített tojásváiojató Bakson, a rosszul sikerült gabonatermesztési vállalkozás eddig kihasználatlan épületét a baromfifeldolgozó vállalattal együttműködve tojásválogatóvá alakította át a téesz. Évente 60 millió tojást válogatnak, lámpásnak, osztályoznak és csomagolnak a jó! gépesített üzemben, több mint felét külföldre képpen az anyagi javak meg- denekelőtt azzal, hogy a beszerzésén túl alig érdekli járók többsége — éppern más. S e jelenségekből nem- mert falun lakik — jelentős egyszer megszületett az az területi hátrányokat szehved azt> a bejárók rendítélet, hogy a bejárást (mint a városi munkásokhoz ké- kivül heterogén rétegében az alacsony iskolázottságú- pest. Szocialista társadal- ne találjuk meg a jobb mó. kvaliiikációjú dolgozók éle- munk igen sokat tett a falu dúakat, akiknek túlmunkája tét) meg kell változtatni, a megváltoztatásáért, a falu és már kocsiszerzésre vagy ciíbejárók számát csökkenteni a város közeledéséért. Azon- ra kerítések építésére irákell; a bejárást tehát vissza tan eredményeink ellenére nyul, csakúgy, mint az alkokell szorítani vagy sokak sem tudtuk leküzdeni a falu holizáló, a társadalom marszerint meg is kell szüntetni, tradicionális, évtizedekben ginális pontjain élő csalódó. 1 iiijiii kat A bejárók többségére azonban nem ez j'ellemzó. Akik beiáró mivoltukban egy stabil, megállapodott életmódot akarnak kialakítani, azoknak igénye és értékrendje általában azonos vagy nasonló a városi munkásság 'gényeihez és értéketa ez. Ez azt is jelenti, hogy új, szo. cialista életformánk kibontakoztatásában a beiárók is szerepet kérnek maguknak. Igényeik, tevékenységük zgyaránt azt követeli tőlünk, hogy társadalmi megítélé"iünkben a beiárókról ne a pejoratív előíté'ettel teli két'aki jelzőt használjuk, hanem 'smerjük fel és segítsük elő a stabil, megállapodott bejáró életmód kialakítására tett erőfeszítései ket B. A. Molnár áózset felvétele