Délmagyarország, 1978. február (68. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-28 / 50. szám

Kedd, 1978. febrnár 28. 3 Bányász­rekord A visontai Thorez bánya­üzemben hétfőn, tegnap reg­gel bejelentették: a legutób­bi 24 órában 37 500 tonna szenet hoztak felszínre és ez­zel a bánya életének az ed­digi legmagasabb napi telje­sítményét érték el. A vison­tai bányászok ugyanakkor azt a vállalásukat is túltel­jesítették, amelyet a tata­bányai bányarobbanás okoz­ta termeléskiesés megszünte­téséért tettek. Az eredetileg felajánlott 30 ezer tonna he­lyett 32 ezer tonna szenet adtak februári tervükön fe­lül. (MTI) Bútorok exportja Ebben az esztendőben 50 százalékkal növeli tőkés ex­portját a veszprémi Balaton Bútorgyár, amely 1975-től napjainkig mintegy 40 mil­lió forintos költséggel kor­szerűsítette gyártástechno­mennyiségben kérik a szé­keket, étkező garnitúrákat. Svédországba, Ausztriába, Belgiumba és Svájcba szál­lítják ezeket a bútorokat, amelyek között a rusztikus stílusú szék a sláger. A kü­lógiáját. A jobb feltételek, lönböző színűre pácolt ülő a termelékenység növelése alkalmatosságokat gyé­lehetőséget adott arra, hogy , . , . , . . , , az. idén már új piacokkal is keny eS sás fonatu lapok bővítse vásárlói körét. 1978- díszítik. Igen keresettek a ban szállított először széke- Veszprémben készült ven­ket Angliába és már össze- déglői székek is, amelyek állították az Egyesült Álla- egyik sajátossága, hogy egy­mokba és a Kanadába kért másba rakhatók, 8—10 da­mintakollekciót is. rab biztonságosan elhelyez­Az új vásárlók mellett a hető egy oszlopban, régi partnerek is növekvő (MTI) Ü^illdSl Párttaggyűlés a cipőgyárban A Minőségi Cipőgyár sze- kacsságban odáig ment, hogy géről, egymás munkájáról, Szegedi nők "7B Iskola után, iskola előtt Nehezen szánja rá magát a tanya szülötte, hogy ott ma­radjon a gazdaságban. A vá. ros szülöttének talán bünte­tés is, ha mindennapi kenye­rét a föld adja. Ezért megle­petés és öröm, ha olyasvala­kivel találkozunk, aki ennek ellenkezőjéről győz meg ben­nünket. Kiváltképp, ha az il­lető a városban nevelkedett és nő. Az történt ugyanis, hogy Fürjes Éva, miután le­érettségizett Szegeden, a Tö­mörkény István gimnázium­ban, másfelé vette az irányt, mint a többiek. Nem válasz­totta magának a zene, a mű­vészet világát, hanem meg­fordította élete kocsijának rúdját, és kertésznek jelent, kezett a kecskeméti főisko­lára. Nem sikerült a fölvételi, de nem keseredett el. Mint ahogy ő mondta: „Tudomá­sul vettem, mindenkinek kel­lemetlenséget okoz az ilyes­mi, de túltettem magam raj­ta." Előbb a ruhagyárban dolgozott. A szabás-varrás és oda, ahol reggelenként de­a szövés messze esik a papri- rékfájással indulnak munká. kától meg a muskátlitól ba, ahol este talán már nem — vagyis az elképzeléstől, a kívánják a tévét. A kerté­vágyaktól —, így hát nem szetben kapott munkát, ahol javasolták a gyárból a to- kézközeiből megismerte a föl­retekmagot a máktól, a pap­rikapalántát a gaztól. Hajnalban kel, utazik na­ponta jó húsz kilométert, és nem bánja, ha barátai ezért ugratják. Ismerte ugyan a földet, mert kertes házban laknak Rókuson, de az még­sem olyan, mint a hatalmas tábla. Otthon azt mondják, magának keresi a mindenna­pi fáradságot. Ha már nem tudták lebeszélni tervéről, ta­possa a sarat, szidja az időt. De örül a termésnek, örül a munkájának, s kérdez, amit nem ért, meghallgatja a gya­korlottakat, hogy élete kerek legyen. Azt vallja, ha valaki vala­mit akar, azért lemondások­ra is képes. Mert a mostani munkája lemondás. Minden­napos önigazolás az alkal. másság próbája is, hogy a városi lány mennyire bírja a mezőgazdasági munkát. Me­hetne cukrászdába, sétálhat­arról, hogy mit hogyan kel­lett yolna jobban csinálni, netán az alapszervezet veze­tőségének is. Volt olyan pártcsoport, amely úgy elemezte munká­ját, hogy azt az alapszerve­gedi gyáregysége l-es alap- ennek a taggyűlésnek, is nő­szervezete vezetőségének be- tat fordított, amely fórum számolóját számos téma kö- pedig még most is lehetősé­ré csoportosítva terjesztette get adott volna önkritikára, elő Karsai László szervező A közösségnek nagy a türel­titkár. A többi között: Mi me, de mégsem tűrheti szó valósult meg a tagkönyvcse- nélkül, nem nézheti tétlenül re kapcsán folytatott elbe- azt sem, hogy akivel elvé- zet vezetőségének öt tagja szélgetéseken szerzett javas- geztette a marxizmus—leni- sem tudta volna különbül el­latokból? Az alapszervezet nizmus esti egyeteme általá- végezni. Az erre fordított tagjai hogyan teljesítik meg- nos tagozatát, három éven idő mindenképpen megérte, bízatásaikat párt-, állami és át kedvezményt, tanulmányi mert olyanok is szót kértek, társadalmi szervekben? Mi- szabadságot élvezett, most akik ritkán szólalnak feltag­lyen az egyének és a párt- pedig kelletlenül válogat a gyűlésen, pedig van, lenne csoportok aktivitása, fegyel- pártmegbizatások között. Tő- miről beszélniük. me a munkában, a pártélet- le várták volna, éppen kép- * ben? Hol tartanak pártépí- zettségénél fogva, hogy az tésben és e tekintetben mi- alapszervezet és az üzem lyen feladataik vannak? Ho- KISZ-esei között olyan kap- 'kiter-' gyan dolgozott tavaly az csolatot teremtsen, amely J alapszervezet vezetősége és szorosabbá teszi az együtt­munkájában kapott-e kellő működést. Másrészt az ő támogatást a tagságtól? A munkálkodásával is számolt Az átfogó, az alapszerve­zet tevékenységének minden gazdasági és a politikai jel­legű információk oda- és visszaáramlása időben tör­tént-e és felkeltette-e a köz­érdeklődést? * Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre adott választ az alapszervezet vezetőségének beszámolója, amelynek egyes fejezete különösen felkeltet­te a tagság és a pártcsoport­vezetők érdeklődését. A párt­tagsággal járó, a közös mun­kát segítő megbízatások tel­jesítéséről volt ugyanis szó. Arról, hogy a negyvenegyné­hány főnyi alapszervezet tag­sága 95 százalékának van konkrét, megnevezhető párt­munkája üzemen belül vagy azon kívül. helytállásának, a közös mun­kát csak messziről nézik, vagy a sokféle feladat kö­zött addig válogattak, hogy na a korzón, vagy lustáikod- j a háttérben maradtak gon­hőtn* n+thnn nan dolvan, hogy majd csak meg­feledkeznek róluk. Nemcsak palsazrskzem0lélőln'aa1öbb!ek összevetése, a.nyílt, az őszin­passzív szemieioi a toppieK o„A „ hatna .otthon egész nap, könyvek-közé bújva, mint né­hányan, akiknek nem sike­rült a fölvételi, de mégsem teszi. Ezért több náluk. És ha másodszorra is leesik á léc, arra azt feleli: „Akkor dolgozom tovább, mert azt most, a múlt esztendő párt­vábbtanulásra Üj köz'-.éget det. Később elválasztotta a csinálom, amit szeretek." Irorocotf hűóllf a 4-. . A U ~ — " _ i . ' , keresett, beállt a mezőgazda- tulipánhagymát a vöröshagy­ságba. „Kiment az éíetbe", mától, megkülönböztette a A fogászati A fogászati rendelők éven- as munkahely-növekedés í!™1?!! -Tinu_9_."?í!ÍÍÓS_bete,E~ építési és berendezési költ­sége megközelíti a kétmilli­forgalmat bonyolítanak le. fiz azt bizonyítja, hogy a fogászati megbetegedés a társadalom valamennyi kor­osztályát érintő népbetegség — állapította meg a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bi­zottságnak a fogászati ellá­tást áttekintő beszámolója, amelyet tegnapi ülésén vita­tott meg az országgyűlés szo­árd forintot. A bizottsági ülés élénk vi­tája is tükrözte: az egészség­ügyi ellátás fontos területé­ről van szó. A különböző — és elhanyogolt — fogbeteg­ségek ugyanis számos bel­gyógyászati baj forrásai le­hetnek, ezért még nagyobb a Fürjes Éva a szegedi Űj Élet Termelőszövetkezet ker­tészetében dolgozik, hogy gya­korlatot, alapot szerezzen a főiskolás évekhez. Akibe ennyi tenni akarás szorult, előbb-utóbb eléri célját, a szorgalom, a tanulás meghoz­za gyümölcsét, üzemmérnök­ként lehet hasznos tagja a közösségnek. Addig még hosszú az út. M. T. te szó tetszett a taggyűlés nek és ki-ki önmagába né­zett. Megelőzte ezt a szám­vetést a pártcsoportok meg­beszélése, az egyéni és a kollektív munka értékelése. Ezzel kapcsolatban az alap­szervezet vezetőségének ép­,, ... , , . . , pen az volt a célja, hogy életet mér egre tevő taggyu- £nállóságra serkentse a párt­lesen derült ki, hogy meny- csoportokat Mondjon ki-ki nylreíek a passziv véleményt saját tevékenysé­Szemlelodok. Az alapszerve­zet vezetőségének tagjai ugyanis év közben többször elbeszélgettek velük, keresve a visszahúzódás okát, netán egyéni problémák megoldá­sához is segítséget nyújtva. Van, aki azért sértődött meg, mert a korábban ki­szabott pártbüntetésének el­törlését annak idején nem szavazta meg a taggyűlés. Azóta sem látta be, hogy annak oka ő volt, mert ma­gatartásával nem bizonyítot­ta, hogy rászolgált a közös­ség bizalmára. Dacban, ma­jedő beszámoló élénk vissz­hangot keltett. Bánfi Károly, az üzem pártvezetőségéneb t j. - t-i .tv. i - értékelését ismertette az partepiteseben az alapszer- rvezet és vezetőségé­vezet vezetosege, hogy a fia- £ ... . . tevékenvse,,é­talok közül minél többen ta- n?.K láliák mee a Dárthoz vezető ro1' amely mind a gazdásági, tat parinoz veM mind a politikai munkában „ aktív és eredményes volt. A vitában kifejtette vélemé­taeevűlés nyét a közös munkáról vaiít Bartha János, Balázs Antal­""" ~ ' né, Gera Antal, Hajagos Ilo­na, Ficsor Imre, Lippai Ve­ronika, Greminger Dezső, Kondor József, Széli László­né, Berki Istvánné, Vinczo Sándor. Legtöbben úgy vélekedtek, hogy az alapszervezet veze­tőségének a beszámolója is Mátyás, jobb volt az előző évinél, vagyis ha érdeklődést keltő, arról szól, amit a párttagság vár, akkor mindenkit, vagy sokakat szóra bir. Kovács Sándor párttitkár örömmel tett eleget a taggyűlést be­fejező elnöki zárszónak. Élénk, jó eszmecsere után tovább lehet haladni a ma­guk elé tűzött idei célok el­érésére. Jó pártmunkáért sokan részesültek könyvjuta­lomban, amely nem is érték­ben, hanem szimbólumban fejezte ki a közösségért vál­lalt munka megbecsülését. Lődi Ferenc A kontraszt még élesebbé vált, amikor a megismerte azok munkáját, akik az üzemben is jól dol­goznak, ugyanakkor egysé­gükben példásan helytállnak munkásőri feladatuk teljesí­tésében, mint például Köte­les János, Kondor József, Peczák János, id. Vincze Sándor, Gera Antal, Bánfi Károly, Kovács Sándor, Fi­csot Imre, Csikós Kádár Imre. A személyre szóló elmarasz­talásnak és a közös munká­ban való részvételnek ez az ciális és egészségügyi bízott- jelentÖsége a hatékony me8' előzésnek és a gyógyításnak eaga. A korábbi és a jelenlegi népi ellenőrzési vizsgálatok ls azt bizonyították, hogy a fogászati ellátás elmaradt a jogos társadalmi igényektől. Átfogóbb és hatékonyabb intézkedések kidolgozására az utóbbi években került sor. Jelentős erőfeszítések történtek a fogászati ellátás tárgyi és személyi feltételei­nek javítására. Az elmúlt máo'él évtizedben a fogor­vosok száma megkétszere­ződött, a munkahelyek szá­ma több mint háromszorosá­ra növekedett. Jelenleg az Egészségügyi Minisztérium felügyelete alá tartozó intéz­is. Alaposabb felvilágosító munkára van szükség. Szin­te felbecsülhetetlen lehető­ségekkel rendelkezik e téren az iskola- és gyermekfogá­szat Egyes helyeken nagy teher hárul az iskolafogá­szat orvosaira. Miskolcon például három fogorvos lát el 24 ezer gyerekeket, s eb­ben a számban a szakmun­kástanulók nincsenek benne. Szabolcs-Szatmár megyében pedig — ahogy a vitában fo­galmaztak — iskolafogászat­ról alig lehet beszélni. Ma hazánkban egy-egy fogorvosra átlagban több mint négyezer lakos jut. Az Az április 4- ét megelőző munkarend Az idén az április 4-i foglaltak szerint ilyen eset­munkaszüneti nap keddre ben a heti pihenőnapot a esik, tehát egy nap választja közbenső munkanapon kell el a vasárnapi pihenőnaptól, kiadni és az utolsó munka­A Munka Törvénykönyve napon a vállalatnál szokásos végrehajtási rendeletében szombati munkaidő-beosztást m^—^m kell alkalmazni. I Ennek megfelelően az áp­' rilis 4-ét megelőző munka­rend ebben az évben ta alábbiak szerint alakul: Április 1. (szombat) ren­des munkanap, április p. (vasárnap) szombati munka­idő-beosztás, április 3. (hétfői heti pihenőnap, április 4 (kedd) munkaszüneti nap. I A munkarend-változtatás I nem vonatkozik a megszakí­! tás nélkül üzemelő (folyto­| nos) és rendeltetésük folytán [ e napokon is működő válla­i latoknál, illetőleg ilyen jel­I legű munkakörökben foglal­I koztatott dolgozókra. (MTI) ményekben 2300 fogorvos ideális 1500—2000 lenne, dolgozik. A több mint 1300- (MTI) Belföldre, külföldre Nyáron elsősorban a hörcsög, a téli hónapokban a juh és a bárány bőrét dolgozzák fel a Szegedi Szűcsipari Szö­vetkezet műhe'yclben. Bárány'jőrfcől gallérokat, ruhadíszc­ket, irhaárukat és — ré zl-en nyugati exportra — évente 2 —3 ezer darab bundát kc-zítenek. Felvételeinken: a szövet­kezet néhány do'gozójának munkáját és az egyik szép kész­terméket mutatjuk be. Első képünkön: Exportra készített, fehér, díszes irhabunda. — A vasaló üzemrészben — má­sodik felvé'elünk — mechanikai nemesítést végeznek: savas kenővízzel kezelik és géppel simítják a bőröket. Születésnapi I •• . n koszonto Tegnap délelőtt Mind­szenten KISZ-ünnepség 'tereiében köszöntötték a 30 éves Kovács Mátyást, aki 1931 óta párttag. Az ünnepségen jelen volt dr. Szucsán Sándor, a szente­si járási pártbizottság első titkára, valamint a község pártbizottságának és ta­nácsának képviselői. Az idős veteránnak születés­napja alkalmából az úttö­rők műsorral kedvesked­tek.

Next

/
Thumbnails
Contents