Délmagyarország, 1978. február (68. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-03 / 29. szám

Péntek, 1978. február 3. 5 Ezrével töltik a gyógyszörpösiivegeket Ezrével töltik a gyógyszörpösüvegeket a Herbárla Szövetkezeti Vállalatnál. Bőven van miből meríteni, hogy a meghűlése* betegségek idején, főképp a fertőzések megelőzésére az ellenálló-képesség fokozására hatá. sos vitaminkészítményekkel láthassák el az üzleteket. A budaörsi üzemben naponta mintegy 22—25 ezer üveget töltenek B- meg Cvitamindús szörpökkel. Ezek közül a „Cslpkesxörp" olyan mennyiségben tartalmazza az emberi szervezet számára szükséges Cvitamint, hogy belőle egykét pohár fedezi az ember egynapi vitaminszükségletét. A „Viroma" elnevezésű csíp. keszörp-váltdzatnak vérnyomáscsökkentő hatása is van, a „Dtviroma" pedig a cukorbetegek számára mesterséges édesítő szerrel készült. A gazdag termésből nagymennyiségű „csipkebogyó" és „csipkedús" teaalapanyagot is hoztak forgalomba. Az ezekből készíthető ízletes tea ugyancsak hűléses megbetegedések megelőzésére ajánlató*. Hasonlóképpen hatásos, s már hagyományosan alkalmazott természetes gyógyszer ilyenkor a hársfatea. (MTI) Iskolaszépítés, társadalmi összefogással Nevek az utókornak Az alapkövek föltehetően kétszer vonulnak be a napi hírek közé: amikor elhelyezik, és talán akkor, amikor megtalálja majd őket az utókor. Hová helyezik el, ez az alapkőletételek krónikájának sarkalatos pontja, de természetesen az is számtt, milyen neves személyiség fogja meg a malteros kanalat, és önti körül bekevert betonnal a kis üreg födelét. Nem tudni természetesen, mit értékel majd e mai kö. rítésbői az eljövendő kor, de sejteni lehet, jobban érdekli, ml van a hengerben. E Kasza László, Makra Mihály Szabó Lajos és Mészáros János másodéves szakmunkástanulók az Iskola szépítésén munkál kodnak Szinte naponta költöznek következményeként szinte be az új lakók az Északi vá- naponta változik a legközerosrész korszerű, modern otthonaiba. Ennek egyenes Erdővédelem embervédelem Magyarországot több mint lőgép Indulása pedig 6000 i másfél millió hektáron bo- autó óránkénti oxigénforítja erdő, s örvendetes, gyasztását igényli, hogy a fák, ültetésével egy- Megfigyelték példáuli hogy re többet foglalkoznak a va-a lombog {aRkal övezetl rosokban is. A hazai erdő- ^ fe,ületek {okkal tudomány szép eredmények- alacsonyabb hőmérsékletűek, kel büszkélkedhet hiszen mmt a környezetük. Klmér. Kaan Karoly - még a mu tek> hogy egy 50_100 méter szazadban - elsőként figyelt ^^ ^^ telepitett zöld fel a folyóvizeket övező ga- gáv fokkal mérgéku a lériaerdők érvízgátló, illetve varogok nyárj forrósagati tu. c^kkento szerepére s mun- lajdonképpen néhanyszáz kassaganak folytatója. Mi- m .teml magagabban fekvö hűvösebb település illúzióját ertlőmérnök kolás Kálmán jutott arra a felismerésre ^ Az agzfalt -s beton> „. hogy szomorufüzsavokkal ,etve övezetek feletti kell az árvíz elleni gátakat légrétegek hömérsékietkü_ védeni, ennek lombja ugyan- lönbg.ge fo,ytán felfrissülést is a széllel együtt mozogva hozó iégáramlat hatol a túl. felfogja, visszatartja az ára- heyQlt utcákba 6g lakásokba. | datot. A fasorral szegélyezett út Az utóbbi időben - noha melIett _ mérégek tanúslt. tovább folytatódnak az erdő m _ egyharrnad_egyötödtermészeti katasztrófákat be- ny. a ,evegö portartalmai folyásoló szerepére vonatko- mint g fák nélküU utak men ,zó vizsgálatok - megélén- ^ Egy hektór fenyöerdö kült a ta és az ember kap- évente 32_42 tQnna port köt csolatának beható elemzése. ugyanakkor egy hektár A környezetvédelemmel, ur- tölgyerdű 60 tonna port gzűr banisztlkával foglalkozó ku- a ievegőbdl egy szabadon tatók - számtalan tény fel- ánó nagykoronájü fa pedlg sorolásával — próbálják jobb belátásra bírni a közvéleményt, hogy a fák ne egymaga évi 25 mázsa portól mentesíti környezetét. A fák különös adottságú szélfogók csupán megtűrt lakók, ha- ^ zajtompítók ig A vihar nem díszpolgárok legyenek városainkban. A tudományos adatok valóban meggyőzőek. Egészen meglepő az erdő vagy forgószél erejét magasságuk huszonötszöt-ös távolságára is tompítják, a nagy Egy százéves fa élete so- városok közlekedési és más rán 18 millió köbméter le- zajait már egy 60—80 méter vegőben található szén-dioxi- széles fa- és bokorsáv is lé dot dolgoz fel, a mtoszinté- nyegesen csökkenti, zis útján pedig 6600 kg oxigént „termel". Minthogy egy 'elnőtt ember évenként 330 radioaktív anyagokat kiszűrő kiló oxigént fogyaszt, egy tulajdonsága. A vtzsgálatok százéves fa 20 évi oxigén- eredményei szerint az atomszükségletét fedezi. Megdob- fegyver-kisérletekből szárbentő tény, hogy egy autó mazó radioaktivitás az erdőegyetlen üzemórája alatt 760 ben csupán fele akkora volt, felnőtt oxigénadagját „léleg- mint a nyílt, növényekben zi el", egy lökhajtásos repü- ritka területen. lebbi, a Zalka Máté Általános Iskola tanulóinak létszáma. Jelenleg váltott műszakban 330 gyerek jár Szeged e régi tanintézetébe. A folyosókon, tantermekben, tornateremben, „költői rendetlenség". December eleje óta a 600-as számú ipari szakmunkásképző intézet több mint húsz első. és másodéves ta-'. nulója váltva dolgozik az iskolában. Festik uz ajtókat, ablakokat, ruhásszekrényeket, a tantermek falait. Nagyszerű, szakmailag is kiváló munkát végeznek, és nem gátolják az oktató-nevelő tevékenységet. Az épület pincéjében a gyerekek jogos igényeinek kielégítésére ősz óta nagy társadalmi összefogással klubot építenek. Az ÉLIKER volt raktárainak helyén a Zalka Máté laktanya KISZeseinek, egy munkásőrszakasz tagjainak, az NKFV vasútüzeme Landler Jenő szocialista brigádjának, a konzervgyár fiataljainak, a Kiss Férenc Erdészeti Szakközépiskola KlSZ-alapszervezetének, valamint a 600-as Szakmunkásképző Intézet tanulóinak segftő támogatásával a gyermeknapra szeretnék átadni a napköziotthonok játék- és munkafoglalkozásaira, valamint úttörő. és kisdobos-összejövetelekre alkalmas három nagy termet. Készül az iskola sportud vara is. A jó idő beálltával kezdik el a kézilabdapálya bltürttenezését, és a kerítések felállítását. Ennek a munkának oroszlánrészét is az olajosok Landler Jenő szocialista brigádja Vállalta. A nagyarányú — elsősorban a szülők kezdeményezésére született — társadalmi összefogás nyomán megmaradt pénzből szeretnék befejezni az iskola másik szárnyának gázfűtését is. Ezzel nemcsak szép és esztétikus környezetet teremthetnek, hanem egészségesebb, kulturáltabb feltételeket is. .T L. A diósgyőri Lenin Kohászati Művek készülő hatalmas új üzemének alapköve ugyan több mint egy hónapja a helyén van, meg is írták akkor az újságok bősé. ges tudósításban, mégis csábít a gondolat, beszéljünk róla még egyszer. Biztosra veszem, az ünnepség előkészítésének Igen fontOB eseménye volt, amikor az arra Illetékesek eldöntötték, mit tegyenek bele az acélhengerbe. Találga. tom csak, sejtem, nem egy ember döntött benne, hanem több. Az Is lehet, hogy létrehoztak egy ideiglenes szerkesztő bizottságot, és megkérték, szedje rendbe elképzeléseit, és terjessze illetékesek elé. Lényeges szempont lehetett, hogy semmi fölöslegeset ne tegyünk bele, ami az utánunk Jövőket nem érdekelheti, azzal most se töltsük az időt, de legyen benne minden, ami fontos, és ami az utókornak szóló üzenetek műfajába belefér. Mindenféle szóáradatnak határt szab az adott keret, az acélhenger, abból természetesen nem lóghat ki semmi. Nem kell találgatnunk, mit döntött a szerkesztő bizottság, hiszen az újságbéli tudósítások hírül adták december utolsó napján, hogy harmincadikán az új acélmű alapítólevelét, és a gyár több mint 100 éves történetére utaló dokumentumokat is bele tették többek között. Nem minden újság írta meg — vagy azért, mert helye nem Volt rá, vagy azért, mert szokatlan még az Ilyen —, hogy benne van a gyár dolgozóinak a névsora ls. Gondolom, a szerkesztő bi. zottság először alapelvként fogadta el, hogy legyen benne minden, ami a nagy gyár korszerűségére, értékére utal, és erre mondhatta talán valaki, hogy legértékesebb az ember, írjuk bele az emberek nevét is. Akkora érv ez, tiltakozni nem lehet ellene. De hatalmas a föladat, mert a Lenin Kohászati Müveknek — ahogy a híradásokból kiolvasható — tizennyolcezernél több dolgozója van. Ennyi névvel mit lehet kezdeni ? Csak leírni — egy hét. Találgatás ez, de lehet, hogy fölmerült a gondolat, írjuk le az üzemvezetők, szakszervezeti vezetők, művezetők és brigádvezetök nevelt. Ok elég támpontot adhatnak most is, ha a Jelenkort kell tájékoztatni valamiről, tájékoztassák a kései utódokat is. Itt van az a fordulat, amitől nem tudok szabadulni. Valaki kimondhatta, aki dolgozik, attól függ a nagy gyár jelene ls, jövője is; aki dolgozik, attól mindnyájunk jelene és jövője függ, írjuk le csak az egész névsort a-tól zs-lg. Mekkora henger kell eny. nyi névnek? Itt a mikrofilm, óriási adathalmaz tárolására jó, tegyük át a neveket arra. ványba is belevésetik, aztán huszonöt vegy harminc év után — attól függ, hogyan szorít a városrendezés — lejár ezek szavatossága is. A feledéssel dacolna a mikrofilm? Talán az is jól jön. M. S. mester neve fogalom, és a P dictus magister is az, pedig alig tudunk róla valamit. Munkája alá írta az egyik, beleszőtte a szövegbe a másik, nem ls a teljes nevet, csak a jelet. A munkára utal a névsor is. Egy teljes gyár megterem tőit és fönntartóit írták föl név szerint. Ez is v«lami. 3. Most jöhet a szokásos nagy kérdés: miért jó ez nekünk? Régen örök nyugalomra vonul addigra mind a tizennyolcezer ember, kinek a szivét dobogtatná meg, hogy Kis János talán éppen huszonötször fordul elő, Szabó István és Nagy Mihály szintúgy több példányban. Valóban nem tudni, mit kezdenek majd a megtalálók a sok névvel, de az biztos, hogy például a török kori adófizetők lajstromából a mai kutatók sok mindenre következtetnek. Történészi buzgalmak biztosan most is többet időznének ennél a kérdésnél, én azonban azt tartom . legfontosabbnak, amit a nevek most jelentenek: aki dolgozik, jelenünk és jövőnk függ tőle. Minden jövőbeni személyes számvetésünkből az derül ki, hogy ráirjuk majd nevünket a fejfára, a rátartibb utódok talán márKülön Indítékom is van, amiért ennyit beszélek uz alapokról: a gyár és a társadalom alapkövéről. Egy Iskolát építettek egyszer sok társadalmi munkával, másik alkalommal egy áruházat. Nincs falazás a dolog mögött, valóban sok fölajánlott és ledolgozott munkáról van szó. Beszélgettünk utána itt is, ott is, mind a két helyen mondja valaki, jó len. ne illendően megköszönni. Egy emléklapra gondollak. Emléklap aok van már, mondom én, el ls veszik, do ha bakeretezik, akkor is ke. vesen tudják meg belőle a lényeget, mert otthon őrzik. Hátha lehetne, mondtam akkor — miért ne lehetne, mondom most — jó lenne fölírni, nem is fölírni, hanem beírni a falba, hogy a száz ember két keze mun. kájával Ingyen segített épí. teni. Jónak tartották az ötletet, az iskola faléba szépen égetett agyagtáblát találtunk ki, és a végén nem lett belőle semmi. Elfáradtunk volna az avatás körüli bo. nyodalmakban? Az is lehet de valószínűbb indok: máshol sem szokás. Márpedig a „nem szokás" legalább akkora úr, mint a „szokás". Agyagtábla, lehet, ezután sem lesz az iskola falában, de azt biztosra veszem, alapkövek acélhengerébe ezután több helyen is beleteszik a dolgozók nevét. Azért nagy dolog, mert akiket megbecsülésre ajánlunk utó. dainknuk, azokat mi ma, gunk is jobban megbecsüljük. Horváth Dezső Tudományos eg^ üttműkedés Tudósok tapasztalatcsere látogatását, a tudományom kutatómunka eredményeinek kölcsönös megismerését teszi lehetővé egyebek között a Magyar Tudományos Akadémia és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Tudományos Akadémiája közötti együttműködés. Ennek két évre szóló munkatervét írta alá csütörtökön Budapesten, Cshö Fá Csun, a KNDK Tudományos Akadémiájának alelnöke és Láng István, az MTA főtitkárhelyettese. Új szobrokf közterekre Üj köztéri szobrok készülnek. Varga Imre Kossuth-díjas szobrászművész a szekszárdi Prométheusz-emlékmű kivitelezésén dolgozik. A háromfigurás krómacél plasztikát a város főterének rendezése után avatják fel, még az idén. A szoborkompozíció kétméter magas főalakja a „tűzlopó". A bajai új köztemető bejáratát díszíti majd Kiss Sándor Munkácsy-díjas szobrászművész Halottvivők című több figurás szoborkompozíciója. A veszprémi Művelődési Központ 57 négyzetméteres homlokzati reliefje Marosán László Munkácsy-díjas szobrászművész műtermében készül. Plesnivy Károly Munkácsy-díjas iparművész a makói pártszékház tanácstermének díszítésére egy 24 négyzetméter nagyságú gobelin elkészítésén munkálkodik. (MTI) Terjed az infEuenzajárvárty A* Egó:*3 *gUjy. Min'szléricm iá ókoz.aíója Országszerte tovább terjed az influenzajárvány. A január 22. és 28. közötti héten a megbetegedések száma az előző heti háromszoros;! ra emelkedett. 174 ezer új influenza- és influenzaszerü megbetegedést jelentettek a körzeti orvosok. Ezen belül csupán a fővárosban 41 ezren betegedtek meg. A járvány első két hetében eddig összesen 227 ezer volt a bejelentett betegek száma. Az előző hetinek több mint a háromszorosára emelkedett a betegek száma BorsodAbaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Pest és Szabolcs-Szatmár megyében, valamint a fővárosban. A legmagasabb a megbetegedési arány Szabolcs megyében, ahol minden száz lakos közül eddig 8—9 kapta meg az influenzát, valamint a fővárosban, ahol száz lakosra 3 megbetegedés jut. A Dunántúl nagy részén, Baranya, Fejér, Komárom, Somogy, Vas, Veszprém A. Zala megyékben viszo iylag lassabban terjed a járvány. Az elmúlt héten, a korábbihoz hasonlóan a betegek 30 százaléka került táppénzes állományba, közel 3 százalékuknál észleltek szövődményeket, és csupán fél százalékuknál vált indokolttá a kórházi ápolás. Az eltelt két hétben végzett vírusvizsgálatok során 32 esetben izolálták a betegség kórokozóját 40 esetben az influenza A—J és 12 esetben az A—2 vírust Továbbra is előfordul tehá az influenzavírusnak mindi altípusa. A kórházi látogatási ti' mat Somogy kivételével lamennyi megye bevezet te látogatási tilalom van a fO városban is. Baranya é? Bács-Kiskun megyében a látogatási tilalom még részleges, aiáz Csak egyes osztályokra vagy egyes kórházakra korlátozódik. (MTI) i